Torontál vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1912)
TORONTÁL VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. A MOHÁCSI VÉSZTŐL NAPJAINKIG - Főispánok 1780 óta - Alispánok 1779 óta - TORONTÁL VÁRMEGYE 1867-TŐL MÁIG - Az első alkotmányos közgyűlés - Szerb igények
Szerb igények. 476 Torontál vármegye őstörténete 488 Főispánok 1780 óta. Alispánok 1779 óta. Első alkotmányos közgyűlés, felelős minisztérium kinevezésével a vármegyék alkotmányos élete újból kezdetét vette, melynek ismertetésével a következő fejezet foglalkozik. Torontál vármegye főispánjai és főispáni helyettesei 1780 óta a következők voltak : 1780 : Gróf Győri Ferencz. — 1783 : Gróf Batthyán János. — 1785 : Dezséri Bacó János (helyettes). — 1790 : Gróf Batthyán János. — 1792 : Ocsai Balogh Péter. — 1802 : Losonczi Gyürky István. — 1807 : Hertelendy József (ideiglenesen bízatott meg a vármegye kormányzásával). — 1809 : Eötvenesi Lovász Zsigmond (helyettes). — 1812 : Kisszántói Lányi József. — 1820 : Assakürthy Ghyczy József (1825-ig helyettes, azután valóságos). — 1835 : Hertelendy Ignácz (1839-ig helyettes, azután valóságos). — 1845 : Bobdai Gyertyánffy Dávid (helyettes). — 1848 : Beodrai Karátsonyi László. — 1849 : Hertelendy Miksa kormánybiztos. — 1861 : Beodrai Karátsonyi László. — 1867 : Beodrai Karátsonyi László. — 1871 : Zombori Rónay Móricz. — 1874 : Hertelendy József. — 1891 : Zombori Rónay Jenő. — 1901 : Gróf Bethlen Miklós. — 1902 : Dellimanics Lajos dr. — 1906 : Botka Béla. — 1910 : Dellimanics Lajos dr. Alispánok. 1779 : Semsey András. — 1790 : Hertelendy József. — 1808 : Csernovits Pál. — 1809 : Márffy József. — 1820 : Sttebei Kiss Antal. — 1822 : Kászonyi Sándor. — 1831 : Hertelendy Ignácz. — 1835 : Karátson István. 1836 : Gyertyánffy Dávid. — 1846 : Karátsonyi László. — 1848 : Zombori Rónay Móricz. — 1849 : Debreczeni Bárány Ágoston h. alispán. — 1861 : Zombori Rónay Móricz. — 1867 : Hadzsits Lázár. — 1872 : Prick József dr. — 1873 : Gróf Bethlen József. — 1874 : Dániel János. — 1880 : Tallián Béla. — 1886 : Zombori Rónay Jenő. — 1891 : Dániel László. — 1895 : Dellimanics Lajos dr. — 1903 : Jankó Ágoston. * Források : Fr. Vanicek: Spezialgeschichte der Militärgrenze. — J. Hostinek : Die k. k. Militärgrenze, ihre Organisation und Verfassung. — Böhm Lénárd, Délmagyarország vagy az úgynevezett Bánság különös története.— Szilágyi Sándor, Magyarország története (Millenáris kiadás).— Gracza György, Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története. — '.dravkovits Sz., Délmagyarországi szerb mozgalmak 1848. (Srpski pokret u juznoj Ugarskoj 1848). Szentkláray Jenő dr. : Száz év Délmagyarország történetéből. — Hegedűs János: Kiss Ernő, az aradi vértanú hős emléke. — Reiszig Ede dr.: Bács-Bodrog vármegye története. — Semsey Gyula, Torontál vármegye 1861-ben. — Torontál vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. T 1 TORONTÁL VÁRMEGYE 1867-TŐL MÁIG. Az 1867-ben megkötött kiegyezés értelmében újból helyreállott a vármegyei önkormányzat és megkezdődött a közigazgatás nemzeti szellemben való kifejlesztése. Az első vármegyei közgyűlést 1867 május 7-én és következő napjain tartották meg Beodrai Karátsonyi László elnöklésével, kit az uralkodó 1867 márczius 31-én kelt elhatározásával ismételten hívott meg erre a méltóságra. A közgyűlést, amelyen a vármegye egyházi vezetői és világi urai közül összesen 469-en vettek részt, az 1861-ben megválasztott Zombori Rónay Móricz első alispán nyitotta meg, mire id. Bobdai Gyertyánffy Dávid kir. tan. vezetése alatt küldöttség ment a főispánért, ki lelkes éljenzés között jelent meg a teremben. Majd elfoglalván az elnöki széket, rövid elüljáró beszéd után letette a hivatali esküt. A székfoglalás megtörténvén, előbb Bódy Antal főesperes, zichyfalvi plébános, majd Virányi József, 1849-ben és 1861-ben volt vármegyei főjegyző üdvözölte a főispánt. Rónay Móricz ezután bejelentette az 1861-ben megválasztott tisztikar lemondását, mire a főispán a megejtendő tisztújításig ideiglenesen tisztviselőkül a következőket nevezte ki : főjegyző Virányi József, főügyész Vidits Lázár, fő- és alszolgabírák Buócz János, ifj. Rónay János, és Krsztonovics Jenő, esküdtek Stefanovics Lajos, ifj. Gyertyánffy János és Vuchetich Ödön. Az újonnan kinevezett alkotmányos minisztérium leiratának fölolvasása és elfogadása után elhatározták, hogy az 1848-ban megválasztott és ma még életben levő tisztviselők és bizottmányi tagok közül csak azok gyakorolhatják megyebizottsági tagsági jogukat, kiket 1861-ben újból megválasztottak bizottmányi tagoknak. Sztaics Dániel nagybecskereki gör.-kel. esperes a vármegyei bizottmány szerb nemzetiségű tagjai nevében szerb és magyar nyelvű emlékiratot nyújtott át a főispánnak és ebben a következő kívánságok foglaltattak : a szerb nyelvet a