Torontál vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1912)

TORONTÁL VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. A MOHÁCSI VÉSZTŐL NAPJAINKIG - A koronázás - Az új ügykezelés - Szűk a megyeház - Közbiztonság - Közutak - Az új szabályrendelet

478 Torontál vármegye őstörténete 488 A koronázás. Az új ügykeze­lés. Szűk a megye­ház. Közbiztonság. Közutak. Az új szabály­rendelet. Majd a többi vár­megyei tisztviselők megválasztására került a sor. I. aljegyző id. Zsiross Lajos, II. aljegyző Joannovits Sebő, III. aljegyző Theresz János ; törvény­széki jegyző Stanik László ; árvaszéki könyvvezető Keresztúry Sándor, II. árvaszéki könyvvezető Fuchs Sebő , I. alügyész Firigyházky János, II. alügyész Kéler Elek , I. alszámvevő Nádasdy Jenő, II. alszámvevő Steingaszner Ferencz, III. al­számvevő Loga Traján , árvapénztárnok Popovits Ignácz, várnagy Termasich László. — Vármegyei alorvosok lettek : a nagybecskereki járásban Plechl Szilárd, az újpécsiben Ruttner István, a törökbecseiben Strosz Ernő, a nagyszentmiklósi­ban Komáromy József, a törökkanizsaiban Jankovits József. — Csendbiztosok : a törökkanizsai járásban Tarnay István, a nagyszentmiklósiban Hajnal Imre, a törökbecseiben Vimmer Sándor, az újpécsiben Bogdánffy Gergely, a nagy­becskerekiben Molnár István ; alcsendbiztosok : a bánátkomlósi kerületben Lakatos Antal, a perjámosiban Vuchetich Péter, a törökbecseiben Persits Ferencz, a pár­dányiban Kufer János. A választásokat május 11-én fejezték be, a­mikor az esküdteket választották meg, minden fő- és alszolgabírói kerületbe egyet, összesen 15-öt. A közgyűlést másnap folytatták, a­mikor a főispán a tiszteletbeli tisztviselőket nevezte ki. A koronázás közeledésére való tekintettel a közgyűlés elhatározta, hogy a vármegye a koronázási ünnepségeken méltóan képviselteti magát. A dísz­bandériumban való részvételre Csávossy Gyulát, Dániel Ernőt és Rapuszárovich Miklóst küldték ki, kiknek fejenként 1200, összesen 3600 frtot szavaztak meg a fölszerelés költségeire. Gróf Bethlen József és társai írásban indítványt adtak be, hogy szabályzat készíttessék az ügykezelésről, a közgyűlések, kisgyűlések, megyei küldöttségek, megyei törvényes testületek teendőiről és működéséről. A javaslat elkészítésével Rónay Móricz I. alispán elnöklése alatt Hadzsits Lázár, Várady Mihály, gróf Bethlen József, Kovách Ágoston, Menczer Mihály, Mihálovits Miksa, Vécsey István, Virányi József, Vidíts Lázár, Gyertyánffy Gyula és Huszár Imre tagokból álló küldöttséget bízták meg. A­míg a bizottság tervezetével elkészül, az ügy­kezelésre nézve az 1861-ben követett eljárás tartandó meg. Ezenkívül határozatba ment, hogy minden negyedik hónapban számadó közgyűlés és minden hónap első hétfőjén, vagy ha ez ünnepnapra esik, a következő napon kisgyűlés tartandó. De a­mely hónapra közgyűlés esik, kisgyűlést nem tartanak. A hivatalos munka és ezzel egyetemben a személyzet szaporodása követ­keztében a vármegyei székház már ekkor kezdett szűknek bizonyulni, mire a közgyűlés megbízta az I. alispánt, hogy a főmérnökkel a vármegyeház kibőví­tésére költségvetéssel ellátott tervezetet dolgozzon ki és terjesszen elő. A belügyminiszter elrendelte, hogy a vármegye 64 főből álló közbiztonsági személyzetét 26 lovas pandúrral szaporítsa, kiknek fizetésére, lótartási átalányára és fölszerelésére 7366 frt 66 2/3 krt folyósított Az új 26 csendlegény közül a zichy­falvai járáshoz 8, a kanizsai, nagybecskereki, módosi és nagyszentmiklósi járások­hoz 4—4 és a zsombolyaihoz 2 került. A közmunka és földmívelési miniszter a vármegye területén levő országutak költségvetését 1867-re 5238 frtban állapította meg s ebből 4118 frtot bocsát a a vármegye rendelkezésére. A májusi közgyűlésen kiküldött bizottság a megyei ügykezelésre vonatkozó szabályokat hamarosan elkészítette és az 1867 szept. 7-én kezdődött közgyűlésen előterjesztette, a mikor is a szabályrendeletet elfogadták és 1000 példányban kinyo­matni rendelték. A szab. rend. 1. pontja így hangzik : »A vármegye helyhatósági joggal bír s annál fogva a Hármaskönyv 2. czíme szerint, törvény alkotta szer­kezetének határai között, önkebelében kötelező erejű intézkedéseket s azokon időről-időre, a kor szükségeihez alkalmazottan, czélszerű javításokat is tehet.­ Tehát mindjárt az első bekezdésnél a haladás álláspontjára helyezkedett a megyebizottság, vagyis nem örök érvényűt, hanem csak fejlődésképes alapot kívánt alkotni. A továbbiak során megállapítja, hogy a vármegyét a vármegye közönségének nevében működő bizottmány alkotja és csak ez jogosult törvények és rendeletek végrehajtására , a törvényeken ejtett sérelmek orvoslására lépé­seket tehet és a törvényhatóságokkal szabadon érintkezhetik. A bizottmányi közgyűlés, melynek elnöke a fő- vagy alispán, vagy a legidősebb főszolgabíró, mindig nyilvános, s a tárgyai országos, vármegyei és magánjogi, törvényszéki, árvagyámi, közbiztonsági és adóügyek. Január, április, július és október hónapok­

Next