Torontál vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1912)
TORONTÁL VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. A MOHÁCSI VÉSZTŐL NAPJAINKIG - A vármegye állapota 1874-ben - Képviselőválasztás. 1875
488 488 Torontál vármegye őstörténete 487 fának megalapozására irányulnak. Hertelendy, a ki alatt a vármegye óriási lépésekkel haladt előre a fejlődés útján, sokkal többet váltott be, mint a mennyit ígért. Majdnem 18 évig állott a vármegye élén s ez idő alatt megértő bölcsességének, atyai jóindulatának, férfias erélyének és körültekintő tapintatának, szóval mindazoknak a tulajdonságoknak, melyek egy igazi kormányzót jellemeznek, páratlan tanújelét adta. A vármegyében születve (Bocsáron 1833-ban), annak nemcsak hű fia, hanem valóban vezetője volt. 41 éves korában került a főispáni székbe és nyomban hozzáfogott, hogy a fejetlen közigazgatást rendezze, a zilált anyagi viszonyokat egyensúlyba állítsa és a pártokra szakadt lakosságot egyesítse. Az ő fáradságot nem ismerő munkásságának köszönhető a bekapcsolt Határőrvidék végleges rendezése, a belvizek rendszeres szabályozása, a Kikindai Kerület bekebelezése, az überlandi földek megváltása, a csángótelepítés, a gazdasági viszonyok fellendülése, a nemzeti eszme térfoglalása Torontálban és az árvizek elleni küzdelemben többször királyi és kormánybiztosként működött közre. Érdemeit felsőbb helyen is elismerték és a király a Szent István-rend kiskeresztjével és örökös főrendiházi tagsággal tüntette ki. " Hertelendy József főispán, akinek a nevéhez — mint föntebb" mondottuk — a vármegye újabb fejlődésének számos eredménye és dicsőséges mozzanata fűződik, hivatalba lépése után és éppen a fejlesztés érdekében az 1874. év állapotáról kimerítő jelentést terjesztett föl a kormányhoz s ebből hű képét nyerjük az akkori vármegyei életnek. A vármegye területe — a Kikindai Kerület nélkül — 1.544.255 k. hold 1467 D-ös, lélekszáma 469.886, a kik magyarok, németek, szerbek, románok, horvátok, tótok és bolgárok s vallás szerint: róm. kath. 229.938, gör.-kel. 206.645, ref. és ág. ev. 25.643, mózes vallású 4496, gör.-kath. 3071 és nazarénus 102, kik Homolicz (Omlód), Antalfalva, Újfalu, Magyarittebe és Németpárdány községekben laknak. Tíz szolgabírói járásra van osztva s ezekhez 220 község, 43 puszta és egy kolostor tartozik. A kulturális viszonyokra jellemző adatok a következők : Van 280 iskola, melyek közül 118 községi és 162 felekezeti ; tanítási nyelv szerint : magyar 50, német 92, szerb 71, román 42, bolgár 7, horvát 8, tót 7, zsidó 3. A 6—12 éves tankötelesek száma — a Határőrvidék nélkül — 51.596 s ezek közül csak 34.724 látogatja az iskolát. Azonban az iskolák még így is túlzsúfoltak, mert a tantermek száma 358, vagyis majdnem 100 gyermek jut egy tanteremre. A tanítók műveltségi foka, különösen a szerb és román iskolákban, sok kívánni valót hagy hátra. Nagyszentmiklóson van egy földmívesiskola, melyet gróf Nákó Sándor alapított s tanulóinak száma 12. Kívánatos volna a vármegyében több ilyen tanintézet, sőt polgári iskola és a székhelyen gimnázium is. Van a vármegyében 4 jótékony nőegylet, 5 temetkezési és egy betegápoló egyesület, 8 kaszinó, 22 olvasó, 3 világítási, 2 tűzoltó és egy kath. politikai egyesület. Ezek közül csak a törökbecsei szabadelvű társaskörnek van említésre méltó, 1600 kötetből álló könyvtára. A megyei közbiztonsági személyzet : egy csendőrkapitány, 19 őrmester, 128 gyalogos és 29 lovas csendőr. Minden szolgabíró mellett van egy csendőrőrmester és megfelelő legénység, akik a székhelyen állomásoznak és onnan czirkálnak. A közbiztonsági állapot kielégítő. A közegészségi közegek : 40 orvos, 36 sebész, 26 gyógyszerész, 27 állatorvos és 85 szülésznő. 171 községben nincs orvos és 178-ban nincs szülésznő. A járványok közül különösen a himlő dühöngött. 46 községben 1723 beteg közül meghalt 569. Közkórház csak egy van, Nagybecskereken, 30 ágygyal. A vármegyében a szeged—temesvári vasútvonalon kívül csak két alkalmas közlekedési út van 1874-ben, az egyik a Bega-csatorna, a másik a szeged—temesvári állami út. A többi közlekedési út mind rossz, mert a vármegyében nincs kő. A közmunkaerőt az utak feltöltésére használták és az utak fedezésére más vármegyéből határozták el a kavics beszerzését. A postaállomások száma 88, a táviróállomásokké 15. Kívánatos volna mindkettőnek a szaporítása, mert megesik, hogy a vármegye egyik részéből a másikba 8 nap alatt jut el a levél. A takarékpénztárak száma 21, a kamatláb 12 és 20% között váltakozik. Az 1875. évben Torontálban július 8-án és Nagybecskereken augusztus 11-én volt az országgyűlési képviselők választása a következő eredménynyel : Dániel Ernő (Begaszentgyörgy), Csávossy Béla (Párdány), Rónay János (Nagyszentmiklós), Huszár Imre (Biliét), Dániel Pál (Zichyfalva), Erning Miklós dr. (Bánát- Magyarország Vármegyéi és Városai . Toront: 11 vármegye. 25 A vármegye állapota 1874-ben. Képviselőválasztás,1875