Vas vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1898)
TUDOMÁNY ÉS IRODALOM VASVÁRMEGYÉBEN - KÖLTÉSZET, SZÉPIRODALOM - Vida József - Torkos László - Istóczy Győző - Balogh János - Rákosi Jenő
338 Tudomány és irodalom Vasvármegyében. 331 Vida József. Torkos László. Balogh János. Rákosi Jenő. Vida József. Szül. 1833. Körmenden. Középiskoláit Szombathelyen végezte, jogot Pesten hallgatott, később az egri liczeumban vállalt tanszéket, Egerben szerkesztette az „Eger" czímű lapot. 1872-ben a kassai jogakadémián lett tanár, ahol 1876-ban meghalt. Verseinek gyűjteményét Nemzeti Koszorú czím alatt adta ki 1860-ban. Torkos László: Szül. 1839. október 2-án, Kőszegen. Tanulmányait részint Magyarországon, részint a hallei egyetemen végezvén, 1862-ben a budapesti ág. ev. főgimnáziumnak, 1877. óta pedig az állami felsőbb leányiskolának tanára. Első munkája „Az ifjú küzdelmei" cz. dramatizált allegória, melyet Arany János ajánlatára a Kisfaludy-társaság dicséretre méltatott. Ezen időtől kezdve rendes munkatársa volt a „Borsszem Jankó"-nak, Szana Tamás „Figyelő"-jének és a „Magyar Szemle"-nek. Első versei Arany „Szépirodalmi Figyelő"-jében és „Koszorú"-jában jelentek meg. Torkos, mint lirikus, egyike modern költőink jelesebbjeinek, ki inkább a szelíd, gyöngéd érzelmek lantosa. Formákban változatos, nyelvezete könnyed. A drámában is tett kísértetet és Hármas Szövetség czímű vígjátéka a Nemzeti színházban, A lejtőn czímű drámája és A hivatalvadász czímű vígjátéka pedig vidéki színpadokon adattak elő. Nagyszámú művei közül nevezetesebbek az említetteken kívül: Esti órák, Költemények, Kigyóbör (regés színmű), Újabb költemények, A nők hódolata (drámai allegória), Jó és rossz napokból (költeménykötet). Ezenkívül írt sok elbeszélést, rajzot, értekezést és számos tankönyvet. A Petőfi társaság 1875-ben tagjául választotta, Istóczy Győző. Született 1842. Szt.-Kereszten. Tanulmányait Szombathelyen, Bécsben és Pesten végezvén, Vasmegye aljegyzője, 1872-ben a vasvári járás szolgabirája és a rumi kerület képviselője lett. Ilyen minőségben alapította az antisemita pártot és szerkesztette az antisemita irányú Füstölő czímű humoros néplapot, továbbá tizenkét röpiratot is írt. Balogh János. Született Senyefán. Valóságos népköltő volt, aki, papírszeletekre nyomtatott munkáival, gyakran megfordult Szombathely és környékének birtokosainál. 1860. körül halt meg, írt filozófiai értekezéseket latin nyelven és politikai verseket. A 48-as évek hatása alatt irta „Három" cz. művét: I. Forradalom. II. Lélek szabadsága. III. Lélek halhatatlansága, (1848. Zala-Egerszeg.) Rákosi Jenő. Szül. 1842. nov. 12-én, Acsádon. Iskoláit Kőszegen és Sopronban végezte, hol barátaival az addigi német önképzőkör helyébe, magyar önképzőkört alapított. Családja időközben elszegényedvén, kénytelen volt a tanulássalelhagyni és Lengyeltótiba ment, hol Perlaki József gyermekeinek nevelője és gazdasági gyakornok lett, majd 1860-ban Öreglakra, Jankovich József birtokára ment írnoknak. Költői tehetsége korán megnyilatkozott. Már mint nevelő is irt kisebb színdarabokat műkedvelők számára és már ekkor nagy tervek foglalkoztatták elméjét. Azért csakhamar felhagyott a gazdálkodással és Pestre jött, hol érettségit tett és jogot hallgatott. Ezen időben kezdett dolgozni Aesopuskn és szorgalmasan tanulmányozta az angol irodalmat, főleg Shakespearet. Aesopusa 1866-ban a Nemzeti Színházban nagy sikert aratván, Kemény Zsigmond meghívta őt a „Pesti Napló"-hoz, hol kezdetben a „Bécsi dolgok" czímű rovatot vezette, majd vezérczikkeket irt. Tevékeny részt vett a „Borsszem Jankó" alapításában is és jóízű humorral fűszerezett dolgozataival nagyban hozzájárult ahoz, hogy e folyóirat a közönségnek kedvencz lapja lett. A Kisfaludy-társaságban „Szép Ilonka" cz. drámai költeményével foglalta el székét. 1869—75-ig a „Reform"-ot szerkesztette, a mikor is a Népszínháznak, a Istóczy Győző, TORKOS LÁSZLÓ.