Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905)

VÍZSZABÁLYOZÁS - FOLYÓ-SZABÁLYOZÁS, ÁRMENTESÍTÉS, BELVÍZ-RENDEZÉS - Bodrog-szabályozás - Latorcza-szabályozás - Laborcz-, Ondava- és Tapoly-szabályozás - A Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat

Bodrog­szabályozás. A Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat. 210 Vízszabályozás. Latorcza­szabályozás. Laborcz-, On­dava- és Tapoly­szabályozás. folyammérnöki hivatal, a csapi, leányvári és kenézlői védőműveket saját költ­ségén, a csermelyieket, vencsellőieket és balsaiakat pedig, állami hozzájárulás mellett, a bodrogközi Tisza-szabályozó társulat építette ki. Mindezek összesen mintegy 350,000 koronába kerültek. A Bodrog folyó szabályozására az örök emlékezetű Vásárhelyi Pál készí­tett terveket, melyeknek nagy része azonban a tervezés s a kiépítés közötti idő alatt, a vízfolyásban beállott változások következtében, nagyban módosult. Az 1863—65. években négy, az 1873—74. években hét átvágást vég­zett a sárospataki s később tokaji folyammérnöki hivatal. Ezután tíz évig szünetelt a Bodrog szabályozási munkálata s 1885-ben az eddig kiásott átvágásoknak nagyobb méretekben való kiépítésével vette ismét kezdetét, mert a régi kiásás méretei nem voltak megfelelők. Majd 1887-ben a sző­lőskei átvágást ásták ki. Később azután, 1894-től 1898-ig, a Bodrognak Imregtől a torkolatig terjedő szakaszára tervezett összes tizenöt átvágást kiásták és a régi átvágásokat lemélyítették. Az átvágásokkal a Bodrog folyó 125,6 km. hosszúságából csak 71 kilométer maradt meg s így a folyó 54­6 kilométerrel rövidebb lett. A kiépített átvágások összes hossza 16,041 méter és a reájuk fordított összes költség 2.455.489 kor. 30 fillér. Ezzel a legszükségesebb Bodrog­szabályozási munkák befejezést nyertek. Az 1900. év óta folyó további mun­kálatok csak a szabályozott vonal elfajulásának meggátlását s a partszaka­dások megszüntetését, illetőleg megelőzését czélozzák. Az ezekre fordított kiadás eddig 67,156 kor. 51 fillérre rúg. A Latorcza kanyargós medrének átvágásokkal leendő szabályozására szintén még Vásárhelyi készített tervezetet, mely azonban a mai viszonyok­nak már nem felelvén meg, az újhelyi m. kir. folyammérnöki hivatalban az újabb időben történt felvételek alapján készült el a folyó szabályozására vo­natkozó terv. Ez ideig a tervezett átvágásokból a folyónak a Bodrogba való beömlését szabályozó átvágások ásattak ki. A Laborcz folyó rendezésére vonatkozó terveket az újhelyi m. kir. folyam­mérnöki hivatal már elkészítette. Az Ondava és Tapoly szabályozását a „Felsőbodrogi Vízszabályozó Tár­sulat" hajtván végre, arról a nevezett társulat működésének részletesebb méltatásánál fogunk megemlékezni. A leírt folyószabályozások ismertetése nem volna teljes, ha meg nem emlékeznénk azoknak végrehajtóiról. A II. folyamosztály mérnöki hivatalá­ból Barta Soma és Horváth László osztálymérnököknek, mint az átvágási részlettervek készítőinek s kiépítőinek, míg a III. folyamosztályból csak Egert József osztálymérnöknek neve maradt fenn. A többi szabályozási munkák végrehajtása körül Wallandt Ernő, Münzberger Ferencz és Szokolay Emil sze­reztek érdemeket. Az utóbbi, mint műszaki tanácsos, ma is az újhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal főnöke, mely hivatalnak tagjai ez idő szerint: Zettin Ignácz és Palasovszky Sándor kir. mérnökök. Az árvizek ellen való, küzdelem e vármegye területén korán egyesítette az érdekelt birtokosságot, így keletkeztek a ma is autonóm szervezet mellett működő s a vármegye legtevékenyebb gazdasági erőit egyesítő vízszabályozó társulatok. Mint már jeleztük, a „Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat" abból az egyesületből keletkezett, melyet az Ondava és a Tapoly folyók völgyének víz­mentesítésére az érdekelt birtokosság alakított s mely egyesület a szabályozási terv elkészítésével Beszédes József mérnököt bízta meg. Ezt megelőzőleg azonban már 1827-ben gróf Vay Ádám elnöklete alatt királyi bizottság kezdette meg a szabályozási munkálatokat, s a vizeknek a Bodrogba való gyorsabb levezetésére 4500 öl hosszú csatornát ásatott a garanyi határtól Szürnyegig. Ez a — noha helyes irányban vezetett — csatorna azonban a szükség­letnek meg nem felelvén, megalakult az említett egyesület, mely éppen Beszé­des tervezete alapján volt működését megkezdendő, mikor gróf Széchenyi Ist­ván Zemplén vármegyében is megjelenvén, reá birta az érdekeltségeket, hogy az egyesület a Tiszaszabályozó társulatba lépve, az „Ond­ava-tapolyi egyesül

Next