Borsodi Bányász, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-06 / 27. szám

2 BORSODI BÁNYÁSZ 195S. Július в. 1 Kibővített aktivaü­lést tartottak a borsodi bányák kommunistái A megyrei­ pártbizottság legutóbbi kibővített­­ aktivaülésén, melyen? részt­vettek a bányaüzemek igazgatói, párt­­titkárai és üb. elnökei — a borsodi tröszthöz tartozó bányák párt­gazda-A borsodi tröszthöz tartozó bányák , párt­gazdasági munka megjavításá­ról szóló Központi Vezetőség határo­zatának megjelenése után a borsod­­megyei párt-végrehaj­tó bizottság ak­tívaért­ekei­letén tárgyalták meg a határozatot.. Az értekezlet valamennyi résztvevője egyetértett a határozattal és az abból adódó feladatokkal. A Központi Vezetőség határozatának lé­nyege abban áll, hogy a borsodme­­gyei bányák párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői azon munkálkodja­nak, hogy állandóan és szakadatlanul növeljék a­z egy főre eső termelést, csökkentsék a szén tonnánkénti ön­költségét, törlesszék adósságukat, s fokozottabb gondot fordítsanak a gé­pek alkalmazására, a termelés zavar­talan menetére. Valamennyi bányával rendelkező járási pártbizottság a mis­kolci vé • ■] pártbizottság intézkedési tervet dolgozott ki a határozat vég­rehajtására. Ezeknek a terveknek az elkészítéséhez megfelelő segítséget nyújtott maga a megyei pártbizottság is. A bányászó pártszervezetek titkárai, a bányák igazgatói saját területükre alkalmazva a Központi Vezetőség A megyei tanács kereskedelmi, nép­művelési és oktatási osztálya részle­tes tervet dolgozott ki a bányászok ellátása és kulturális helyzetének megjavítása érdekében. A megyei ta­nács költségvetésében az eddiginél jó­val többet irányzott elő a bányász­­lakta községek, telepek helyzetének megjavítására s e községek áruval való ellátására, útjaik megjavítására, járda, ivóvíz, népboltok felállítására. A népművelési osztály egyéves pro­gramot dolgozott ki a bányá­zók kul­turális igényeinek kielégítésére. Mindkét tröszt konkrét intézkedési tervet dolgozott ki, hogy ebben az évben milyen szociális és kulturális létesítmények megépítését fejezik be. E­bben szerepel a borsodi trösztnél SO bányászlakás állami pénz­n való fel­építése. Kurityán. Alberttelep. Sajó­­kaza kultúrházának felépítése. Pere­cesen, Ormonbányán, Felsőnyárádon mentiállomás és orvosi rendelő léte­sítése. Rudolftelepen, Felsőnyárádon, Kurityánban, Ormosbányán 400 sze­mélyes étterem építése. A borsodi tröszt a bányászok vízellátásának megjavítására 1 millió 381.000 forintot fordít. Hasonló beruházást hajt végre az ózdi tröszt is. A gazdasági, műszaki vezetők éves szinten kidolgozták, hol, mennyire akarják fejleszteni az üzemet. Ezek­ben a tervekben szerepelnek az új mezők feltárásának időpontjai, a bá­nyák új gépekkel való ellátása, a géppel jövesztett szén tonnánkénti mennyiségének növelése. A trösztök és valam­ennyi üzem kidolgozta az éves önköltségi tervét. Kidolgozták, hogy milyen mértékben vezetnek be, terjesztenek el különböző mozgalma­kat, mint például .,péntek“­. „Loy“— „légy jó gazdája a bányagépeknek“­­mozgalmakat. A tervek végrehajtásában elért eredményeink Azok az intézkedések, amelyeket a Központi Vezető és határozatának végrehajtása során tettek a párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetők, kezdeti eredményekkel jártak a bá­nyákban. Az ózdi tröszt, amely ala­posan hozzálátott a terv végrehajtá­sához, mennyiségi tervét áprilisban, májusban túlteljesítette, fil 4 tonna szénnel adott többet népgazdaságunk­nak. A királdi bányaüzemben a munkaüzemrész fejlesztése terén is jelentős eredményt ért el a párt- és a gazdasági vezetés. Márciusban csak 30 dolgozó teljesítette tervét s ez a szám rövid egy hónap alatt 102 főre emelkedett. A péntek-mozgalom­ részt­vevőinek számát 93 főről 173 főre emelték. Ezek ténylegesen 5 nap alatt teljesítették tervüket. Hasonló javu­lás tapasztalható a borsodi tröszt ezyes üzemeinél is. A borsodi tröszt­höz tartozó bányák: D.6=py­r._ Be­rente, Bánfalva, Rudolftelep, Fül­ö­­pvárad és Ormosbánya kivételével teljesítették június első dekád­ában tervüket. Pártbizottságaink, pártszer­vezeteink az üzemek egy részében létrehozták az agitációs kollektívákat, amelyek legtöbb helyen jól és ered­­ményesen dolgoznak. Kondón, Királ­­don és Lyukóbányán például ezek az agitátorok általános szólamok helyett a napi feladatokra mozgósítják az üzem dolgozóit. Pártszervezeteink több helyen megkezdték a kommunis­­tér sz­énfalhoz való telepítését. Eddig körülbelül 35 olyan párttagot küldtek szénfalhoz dolgozni, akik eddig más, nem fontos munkahelyen dolgoztak, jogi munka megjavításáról szóló Köz­ponti Vezetőség határozatát tárgyal­ták meg. Az aktívaülésen Putnoki László elvtárs a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet, említett határozatát, szintén intéz­kedési tervet dolgoztak ki. Különösen jó az intézkedési terve Ormosbányá­­nak, melynek kidolgozásában a me­gyei pártbizottság is segített. Ponto­san kimutatják az agitációban, egy vájárnak naponta hány lapáttal kell több üzenet adni a terv teljesítéséhez, túlteljesítéséhez. A titkárság határozata és helyi intézkedési tervek alapján a bányák­ban újjászervezték, vagy felfrissítet­ték a népnevelő gárdát. Rudolftelepen például a legjobb agitátorokat a leg­fontosabb munkahelyekre osztották be, mint a frontfejtésre, előválásra. Azo­kat a népnevelőket pedig, akik nem feleltek meg, vagy hanyagul végezték munkájukat, leváltották. Ilyenek közé tartozik Bellő Ferenc rudolftelepi vá­jár. Ormosbányán jelentős számú műszaki vezetőt vontak be és bíztak meg agitációs munkával. Komoly gondot fordítanak az öreg, tapasztalt vájárok, a sztahanovisták, szállító­mu­nká­sok agitációs munkába való bevonására is. A pártbizottságok által készített intézkedési tervben meghatározták a tömegszervezetek, DISZ feladatát is, de munkaképes és emellett jól kép­zett vájárok Csák Rudolftelepen ed­dig nyolc olyan “bujtatott vájárt“ sikerült megtalálni és szénfalhoz kül­deni, akik más, nem fontos munka­helyen dolgoztak. A bányákkal való fokozottabb törődést aláhúzza az is, hogy a járási párt-végrehajtó bizott­­ságokon mindenhol az első titkárt sze­mélyében tették felelőssé a bányák­ban folyó pártpolitikai munka meg­javításáért. Komoly kezdeti lépéseket tett a DISZ is, hogy növelje befolyá­sát a bán­yászfiatalok között. A tit­kárság határozatának megjelenése óta — beleértve a kongresszusi tagszer­vezést is —­ mintegy 840 fiatalt vet­tek fel DISZ-tagnak a bányászok közül. Теп [UNK]’та’б!« a határozat vészreha­tása érdekében A határozat végrehajtása érdekében kifejtett munkák alapvető gyenge­sége, hogy sem a városi, sem pedig a járási pártbizottságon nem koncen­t pártszervezetek általánosan ve­zetnek, az a baj, nincs előre meg­határozott céljuk, nincs előre meg­határozva, hogy például ezen a hé­ten az összes rendelkezésre álló erőt a szállítás érdekében mozgó­sítsák, amely éppen fojtogatja a termelést. A borsodi tröszt­bányá­­nál például előfordulnak olyan ese­tek is, hogy az emberek nem men­nek be egyszerűen dolgozni vasár­nap. Ez odavezet, hogy elhanya­golják a fenntartási munkákat. S felléptek-e a pártszervezetek az ilyen jelenségek ellen? Nem! Hogy ezt a pártszervezetek mennyire nem ellenőrzik, bizonyítja a rudolf­­telepi példa. Rudolftelepen az igazo­latlan hiányzók száma az I. negyed­év 125 főjével szemben június 13-ig 208 főre emelkedett. Májusban 9, júniusban 13 fő hagyta ott az üze­met. Ebből 12 fő kolonizált bányász, aki 10—15 éve dolgozik az üzem­ben. Pártszervezeteink nem látják, nem elemzik, hogy a munkafegye­lem lazulás, a fenntartás elha­nyagolásában, az igazolatlan mu­lasztások rohamos növekedésében jut kifejezésre. Ahol rossz a termelés pártellenőr­­zése, ott nem mennek jól a dolgok. Ezen alapvető igazság igazolására a bánfalvi bányaüzem a legjobb pél­da. Bánfalván a pártszervezet eltű­ri, hogy az igazgató felszínesen tá­jékoztassa a pártszervezetet a ter­melés állásáról. Sőt az igazgató úgy nyilatkozik, hogy mit gondol, én fogok magának jelentést adni a termelés állásáról? Az ilyen igazga­tók munkája, akik azt gondolják, hogy a párt segítsége nélkül is ké­pesek megoldani a feladatokat, meglátszik a termelésben. fi. párttit­kár elvtárs például nem ismeri a termelés mutatóit, természetesen a termelést gátló okokat sem ismerhe­ti. Pedig enélkül csak fecsegni le­het a terv teljesítéséről. Komolyan gátolja a Központi Ve­zetőség határozatának végrehajtá­sát az is, hogy sok helyen — mint magánál a trösztnél is — még min­dig szervezés, tanácskozás, tervezés olyik, ugyanakkor elmarad a terv trálták az összes rendelkezésükre álló erőket, a bányákban folyó politikai munka megjavítására. Ennek olyan kézzelfogható bizonyítékai vannak, mint például az, hogy a járási párt­­bizottságok osztályai maguk sem dol­goztak ki munkatervet a bányászok között folyó politikai munka meg­javítására. Nincs közös, együttes munkaterve például az ágit. prop. osztálynak, a PTO-nak s az ipari osztálynak arra, hogy együttes erő­vel hogyan akarják megjavítani a munkát a bányákban. Nem is beszél­ve arról, hogy a Hazafias Népfront még­ ki sem dolgozón intézkedési te­vét. Hasonló a helyzet a tanácsoknál is. A megyei tanácson kívül a járási tanácsoknál már ritkán, az érdekelt községi tanácsoknál (bányász­ akta községek tanácsain) már nyomát sem lehet találni annak, hogy miképpen akarnak hozzájárulni a bányászok szociális, kulturális helyzetének meg­javításához A tömegszervezeteknél is — a DISZ-t kivéve — ugyanez a helyzet. A másik hiba az, hogy a gazdasági és politikai munka között nagy a szakadás. Például Rudolftelepen végre akarják hajtani a titkárság határozatát, emelni akarják a fejtel­­jesítményt,­­ de lehet-e a fejteljesít­­ményt emelni az élenjáró módszerek, az élenjáró technika nélkül? Nem, nem lehet. Rudolftelepen mégis az a helyzet, hogy a megyében meghono­sodott, megindított mozgalmaknak még a nyomát sem lehet felfedezni. Az intézkedési tervükben is az sze­repel, hogy majd októberben indítják be a különböző mozgalmakat Ha a rudo’stelepi bányóüzem mennyiségi mutatóját vizsgáljuk, a következő képet kapjuk. Június első dekádjá­­ban az üzem nem teljesítette tervét. Június 24-ig bezárólag 88.4 százalékra teljesítette esedékes havi tervét. Jú­nius 23-án például 74,11 százalékos eredményt értek el. Tudomásul kell venni a rudolftelepi ü­zem igazgató­jának, párttitkárának, a tömegszer­vezeti vezetőknek, valamennyi kom­munistának, hogy nem lehet tűrni Rudolftelepen a szégyenletes lemara­dást. Hovatovább Rudolftelep króni­kus elmaradása már az egész tröszt fékjévé válik. Mit kellene tennie a rudolftelepi pártszervezetnek? Mindenekelőtt azt, hogyha célul tűzték ki és komolyan gondolják a fejteljesítmény állandó és szakadatlan növelését, akkor a politikai munkát e cél érdekében kell folytatni Ez pe­dig azt jelenti, hogy az agitációval szakadatlanul magyarázni kell az új fejlett munkamódszerek bevezetésének fontosságát, a gének szükségességét — mint a fejteljesítmény növelésének elengedhetetlen, nélkülözhetetlen esz­közét, gyakorlati végrehajtása. Jellemző, hogy egyetlen pártbizottsági tag sem dolgozta ki konkréten a végrehaj­tás ellenőrzéséből adódó feladato­kat. Pártbizottságaink elfeledkeztek arról, hogy az általuk készített terv végrehajtását ellenőrizni is kellene Ezért a határozat végrehajtása nem rendszeres, nem a mindennapi munka legalapvetőbb feladatainak végrehajtására irányul. Sok helyen — beleértve a párt, tömegszervezeti és gazdasági vezetőket — ötletszerű és csak időközönkénti feladatnak tekintik a határozat végrehajtását. Ez így volt a megyei párt vb-nél is, a trösztnél, a járásoknál és az üze­meknél. A végrehajtás ellenőrzésé­nek gyengeségét nemcsak a gazda­sági vezetés, hanem a pártszervezet erősítése is megsínyli. A vezetők liberalizmusa is meg­mutatkozik egyes bányaüzemekben. Rudolftelepen például 15 nap sza­badságot vett ki egy Molnár nevű vájár és már a 2R-dik napot igazol­ják neki. Hasonló opportunizmus tapasztalható a községi tanácsoknál is. Minden előzetes meggyőződés nélkül, igazolvánnyal látják el a dolgozókat. Komoly mérvű az oppor­tunizmus az orvosok között, akik utólag hajlandók minden vizsgálat, betegség megállapítása nélkül több papot igazolni a lógósoknak. Meg­alkuvás tapasztalható a műszaki és gazdasági vezetőknél, akik jogtalan szabadságuk engedélyezésével, erély­­telenségükkel szinte táplálták a ló­gást, a bumlizást. De sajnos párt­­szervezeteink, pártbizottságaink tű­rik ezt az állapotot. Rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után a dolgozókról való pon­toskodás érdekében kifejtett párt-, tömegszervezeti és gazdasági mun­ka. Ennek alapvető oka abban van, hogy vezetőink zöme minden dolog elintézését felsőbb szervétől, a tröszttől, a tröszt pedig a minisz­tériumtól várja. Ezért aztán rend­kívül lassan megy a dolgozók prob­lémáinak megoldása. Számos kérdés elintézetlenül marad a vezetők ha­nyagsága és nemtörődömsége miatt is. A párt- és tömegszervezeteink, a tröszt vezetői tétlenül nézik a rend­kívül sok bérreklamációt. Ahelyett, hogy csökkent volna a sorozatos bérreklamáció egyre inkább olyan jelleget ölt, mintha szándékosan Elsősorban az, hogy az eddiginél sokkal nagyobb összhangot kell te­remteni a politikai és gazdasági munka előtt álló feladatok között. A termelés pártellenőrzésére meg kell tanítani az alapszervezetek ve­zetőségeit. Ki kell dolgozni a kon­krét napi, helyi agitációt úgy, hogy az elősegítse a gazdasági, műszaki intézkedési tervekben foglaltak meg­valósítását. Az agitáció mondaniva­lóját elsősorban a fejteljesítmények növelése érdekében kell meghatá­rozni. Például naponta hány lapát­­tal, hány kilogramm szénnel kell többet termelni, hogy túlteljesítsék napi tervüket. Meg kell magyaráz­ni a dolgozóknak, mivel kell taka­­rékoskodniuk, hogy a szén tonnán­kénti önköltsége csökkenjen. Meg kell magyarázni, milyen mozgalmak elterjesztése szükséges a termelé­kenység növelése, illetve a szén ön­költségének csökkentése érdekében. Ennek alapján kell meghatározni a szakszervezetek feladatait, a munka­versenyek irányát és tartalmát, kü­lönböző mozgalmak elterjesztését, bevezetését. A tervezés helyett hozzá kell látni a tervek gyakorlati végrehajtásához Maradéktalanul ki kell dolgozni a végrehajtás ellenőrzésének tervét és meg kell kezdeni a határozat végre­hajtásának ellenőrzését. Fel kell számolni a tervek teljesítéséhez való liberális hozzáállást és a meg­lévő szervezetlenséget. A tervek tel­jesítéséhez liberálisan hozzáálló ve­zetőket felelősségre kell vonni. Fel kell számolni az igazolatlan mulasz­tók és a kimaradók még mindig elég nagy számát, bosszantanák vele a dolgozókat) Pártszerveink tűrik, hogy a tröszt vezetői ne éljenek az anyagi ösztön­zés lehetőségeivel, a premizálással, jutalmazással. Pártszervezeteink, pártbizottsága­ink az összes rendelkezésre álló erőket összpontosítsák a titkárság határozatának végrehajtására. Hozzá kell fogni a pártszerveze­tek megerősítéséhez. Biztosítani kell, hogy az eddiginél sokkal na­gyobb számmal vegyenek fel párt­tagokat — elsősorban a szénfa] és az egész termelést előmozdító fontosabb munkahelyekről (szállítás, karban­tartás). Szervezzék meg, hogy a kommunisták, ciszisták védnök­séget vállaljanak a gépek, illetve egy-egy mozgalom felett. A párt- és tömegszervezeteink, a gazdasági vezetők az eddiginél foko­zottabb mértékben használják ki a dolgozók helyzetének javítása érde­kében a helyi lehetőségeket. Párt­­szervezeteink ne tűrjék, hogy kön­­­nyen megoldható sérelmek hónapo­kig húzódjanak és bosszantsák a dolgozókat, a helyi vezetők tunya­sága és nemtörődömsége miatt. Párt­­szervezeteink ellenőrizzék a beru­házások és a beruházásokra szánt összegek felhasználását, hogy azo­kat minden esetben a legsürgősebb és a legsérelmesebb problémák meg­oldására fordítsák — mint például bányászlakás építés, lakás rendbe­tétel, levegő biztosítás, ivóvíz el­látás, üzemi konyha, mosdó stb. lé­tesítése. Ezek jellemzik a Központi Vezető­ség tárgyalt határozatának végre­hajtásában megtalálható hibákat, ezek a legfontosabb tennivalók, s amelyeknek megvalósításával lénye­gesen meggyorsíthatjuk a határozat végrehajtását. Hogyan hajtották végre bányáink a Központi Vezetőség rájuk vonatkozó határozatát Kezdeti intézkedések a dolgozók szociális és kultu­rális helyzetének megjavítása érdekében A hibák fő forrása a termelés pártellenőrzésének gyengesége Mik a legfontosabb tennivalók bányaüzemeinknél Hozzászólások A felszólalók elmondották, mi­lyen eredményeket értek el az első félévben, beszéltek a termelést gát­ló körülményekről és arról, hogyan akarnak dolgozni a III. negyedév­ben. KUPCSOK BÉLA ELVTÁRS, az izsófalvi bányaüzem párttitkára hozzászólásában elmondotta, bá­nyaüzemük hosszú ideig nem tel­jesítette tervét. Ennek okát abban látja, hogy új üzem volt, új politi­kai, gazdasági vezetőkkel dolgozott, akik nem ismerték a területet. — A Központi Vezetőség márciusi határozata bennünket is felrázott — mondotta Kupcsok elvtárs. A dolgo­zókkal megérttettük a Központi Ve­zetőség márciusi határozatának je­lentőségét és azóta dekádról-dekád­­ra, hónapról-hónapra teljesítjük a tervet. 3360 tonna terven felüli szén kitermelésére tettünk ígéretet. Ed­digi eredményeink arra engednek következtetni, felajánlásunknak maradéktalanul eleget teszünk. A továbbiakban elmondotta, hogy az eredményeket elsősorban annak köszönhetik, hogy megjavult a mű­szakiak és a pártvezetők viszonya, kibontakozott a kommunista példa­­mutatás. Megszilárdították a mun­kafegyelmet, a mozgalmak elter­jesztésében is komoly eredménye­ket értek el. A 100 méteres vágat­­kihajtási mozgalomban például hét brigád vesz részt a bányaüzemben. VRABIK LAJOS ELVTÁRS, a rudolftelepi üzem párttitkára hang­súlyozta, hogy Rudolftelepen súlyos hiányosságok tapasztalhatók. A gaz­dasági és a politikai munka között szakadás van. Üzemükben az üzem­vezetőket, főmérnököket, mérnökö­ket gyakran cserélik. Felszólalásá­nak végén hangsúlyozta: azon lesz­nek, hogy ezeket a hibákat kiküszö­­böljék, hogy a tervet minden rész­letében teljesíteni tudják. — Arról szeretném röviden tájé­koztatni az elvtársakat — kezdte hozzászólását Dunai László elv­­társ, az ormosi bányaüzem igazga­tója —, hogy mit tettünk éves fel­ajánlásunk teljesítéséért. Tervünket 98,4 százalékra teljesítettük. 2600 tonna­­ szénlemaradásunk van. Ezt a lemaradást elsősorban — az ob­jektív nehézségek mellett — a mi gyenge munkánk idézte elő. Az ön­költségcsökkentés területén sem di­csekedhetünk jó eredménnyel. Hoz­zászólásának befejező részében hangsúlyozta: a III. negyedévben behozzák lemaradásukat, s a legkö­zelebbi aktívaülésen örömmel je­­lentik, hogy felajánlásuknak mara­déktalanul eleget tettek. LOSONCZI LAJOS ELVTÁRS, a perecesi bányák párttitkára elmon­dotta: a különböző bárreklamáció­­kat úgy tudták teljesen megszüntet­ni, hogy a kommunistákra támasz­kodva megbíztak 4—5 kommunista műszakit, akik ellenőrizték a töb­biek munkáját. Majd arról beszélt, hogy most nyitnak meg egy tíz üzemegységet, melyet a fiataloknak adnak át. Veres József elvtárs, az edelényi J. B. első titkára hozzászólásában elmondta, hogy a vb. beszámolójá­val teljes egészében egyetért. Majd így folytatta: — A járás bányáira vonatkoztat­va, mi is kidolgoztuk az intézke­dési tervet, üzemi pártszervezeteink­kel együtt. Az intézkedési tervben vállalt kötelezettségeket a hátra­levő időben még fokozottabban igyekszünk végrehajtani. Ha járá­sunk bányáinak munkáját vizsgál­juk, megállapíthatjuk, áprilisban, májusban komoly eredményeket ér­tünk el. Járási viszonylatban mint­egy két év óta először teljesítették bányáink mind mennyiségi, mind kalória tervüket. Elővárosi tervün­ket is teljesítettük. Különösen jól dolgoznak járásunkban az izsófal­vi, kurityáni, szuhakállói, sajóka­­zai és az ormosi II. akna dolgozói. Járásunkban a legrosszabbul dol­gozó bányaüzem Felsőnyárád és Rudolftelep. Befejezésül hangsú­lyozta a párt- és tömegszervezetek munkájának jelentőségét és kap­csolatát a gazdasági vezetéssel. LOY ÁRPÁD elvtárs, alberttelepi frontmester a különböző mozgal­makról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a jövőben minden bányaüzemben nagyobb gondot fordítsanak a kü­lönböző mozgalmakra, mert azok nagymértékben hozzájárulnak a tervek túlteljesítéséhez és ehhez kérte az illetékes szervek megfelelő támogatását. Majoros László elvtárs, az ormosi üzem DISZ-titkára elmondotta, hogy szervezetük a felszabadulási verseny után hatalmas lépéssel ha­ladt előre. 24 ifjúsági brigádot szer­veztek, ebből 16 elővárosi, 6 szállí­tási és két gépkezelői brigád. Az ifjúsági brigádok 80 százaléka kér­te felvételét a DISZ-be. Az ifjúsági brigádok a felszabadulási verseny­ben szép eredményeket értek el. Áprilisban, májusban több mint 900 tonna szenet termeltek terven felül. Majoros elvtárs ígérte az ormosi fiatalok nevében, továbbra is oe­­csü­lettel teljesítik tervüket. A kibővített pártbizottsági ülésen a többi felszólaló is elmondta vé­leményét és helyes javaslatokkal járultak hozzá a tanácskozás sike­réhez. Putnoki László elvtárs, a megyei párt vb. titkára összefool3]órában elmondotta, hogy a felszólalók nagy része a hibák zömét a tröszt­re akarja tolni. Majd azt kifogá­solta, hogy a borsodi és az ózdi tröszt jelenlévő elvtársai nem szó­laltak fel. Majd megállapította, hogy a bányák vezetői, igazgatói már hosszú idő óta nem nyilatkoz­tak ilyen kedvezően bányájukról. Ez azt mutatja, hogy a Központi Vezetőség határozata helyesen mu­tatta meg a borsodi­­ tröszt bányái­ban dolgozó kommunisták, gazda­sági vezetők feladatait. Putnoki elv­társ befejező szavaiban további sok sikert kívánt az­ aktívaülésen meg­jelent elvtársaknak.

Next