Borsodi Bányász, 1963. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-03 / 27. szám

ORVOS LÁSZLÓ A bányász Rádpillantván úgy tűnik, szomorú­­ a bányász, oly komor, halkszavú. Mert odalenn szűk szóval beszélnek, míg megadják életét a szénnek. S ott lári-fári mire is való, hol hegymozdító tölteté a szó, hol forró fúrófej küszködve rí, míg füstemésztő harsonázva szí, hol megfakult ajk életért szorul, míg ős-titánok bömbölgetve, hol minden szó egy lélegzet lehet, míg gyilkos pára fojtón megreked, hol szembe száguld szűk utcán a vész, míg horzsolt színű hát kaput tetéz, hol vérző térden mormolnak „imát”, ha zúgva-bőgve átszakadt a gát... lm, hát nem bús, — nem is szomorú Ö, a bányász, amikor szűkszavú, Csak... világról hiába ne kérdezd hogyha roppant titkokkal beszélget. Két napirend és ami mögötte van EGYÜTT ÜL az üzemi par­- csolatban szükségesnek tart­ó Bizottság Sajószentpéteren. A napirend: a baleseti helyzet, valamint a gazdasági mutatók alakulása. Csakhamar élénk vita alakul ki a napirendi pon­tok felett. A jelentések részle­tesen elemeznek, indokolnak, okokat sorolnak fel és javas­latokat rögzítenek... A munkásvédelemmel kap­nék. Helyes lenne — szól a javaslat —, ha a balesettel kapcsolatban filmeket vetíte­nének. Elengedhetetlen, hogy bányajárás alkalmával minden felügyelet rendszeresen végez­zük, hogy a párt és szakszer­vezeti taggyűléseken negyed­évenként tárgyalják az adott helyzetet, ezen áúlmenően is­mertessék a dolgozókkal is a tényleges állapotokat, egy-egy zen balesetelhárítási oktatást, kirívó példával is illusztrál. Szó esik a műszaki feltételek­ra. Miután a munkásvédelmi biztosításáról, amely egyik őrök munkája nem kielégítő, fontos kelléke a balesetmentes ehhez nagyobb támogatást kér- munkának. MINDEZT MI TETTE szük­ségessé? Erről a jelentés ad tá­jékoztatást. Ebből kiderül, hogy a balesetek többségében a felelősség a sérült dolgozót illeti. Gyakran elfelejtik: egyetlen vezetőnek, vagy dol­gozónak sincs joga ahhoz, hogy kockára tegye akár saját, akár munkatársai testi épségét, egészségét. Mert azért tenni­való akad még az üzemben. Annak ellenére, hogy a bal­eseti gyakoriság javult, a sú­lyosságot tekintve már nem mondható el mindez. Éppen ezért nem szabad elnézni a legkisebb szabálytalanságot sem. Bükkalján a pártbizottság tehát nagy gondot fordít e fon­tos feladatra, éppen ezért he­lyeselte mindazt a javaslatot, amit a munka megjavítása ér­dekében előterjesztettek. A TERMELÉSI problémák tárgyalásánál már elöljáróban leszögezte az üzem főmérnöke, Tuskán József elvtárs, hogy minden aknában szorgos mun­ka folyik. Ennek köszönhető, hogy az üzem teljesíti terme­lési feladatait. Ugyanakkor rá­irányította néhány olyan prob­lémára is a figyelmet, ame­lyek megoldásra várnak. Mindenekelőtt a meddőtarta­lom javításáról szólt. Elmon­dotta, hogy például a H-es ak­nán néha a 45 százalékot is Edelényben 30 millió forint részére könyvtárat, televíziót elérte a meddő. A III-as akna létszámhiánnyal küzd. De a legtöbb tennivaló a „Béke” aknán akad. Hogy szavait idézzük: „Nem kielégítő a mű­szakiak munkája.” Az is igaz, hogy miután itt még nincs aknavezető, hiányzik a megfe­lelő fegyelem is. Az is elítélen­dő, hogy a dolgozók közül is igen sokan fontosabbnak te­kintik a háztáji mezőgazdasági munkát, mint a hivatásukat, a bányászatot. Ilyen okok idéz­ték aztán elő, hogy az akna le­maradt a tervteljesítésben. ÁLTALÁBAN azonban el­mondható, hogy a Bükkaljai Bányaüzem a nehézségek elle­nére is igyekszik eleget tenni feladatának, annak, hogy idő­ről-időre sikerrel zárjon egy­­egy időszakot. Tüdőszanatórium épül Edelényben tás beruházással megkezdték egy 300 ágyas tbc kórház épí­tését. A tüdőszanatórium 8 holdas erdős területen épül, a a háromemeletes épületben szintenként 25, egyenként 4 ágyas szobában helyezik el a betegeket. A harmadik emeleten nyi­tott ég zárt fektető terasz lé­tesült. A gyógyuló betegek és rádióval felszerelt klubszo­bákat, fodrászatot, büfét is fel­szerelnek. Külön szárnyépü­letben helyezik el a korsze­rűen felszerelt konyhát és az éttermet. Itt kap helyet a rönt­gen, a bronchológia, és a fizi­­koteráphia is. A gyógyítást végző orvosok részére lakást, az ápolóknak 25 személyes nővér­szállást is kialakítanak az épületben, a hozzátartozó szociális létesít­ményekkel együtt. Az alapozáshoz szükséges föld kitermelését gépesítette a Borsodi Építőipari Vállalat, s a tervek szerint az idén 5 mil­lió forint felhasználásával az első emeletig készíti el az új egészségügyi létesítményt. Е [UNK]у tonna sör Az akna talpraállt. Ma már az élenjárók közé küzdötték fel magukat. Olyan vetélke­dés van a fronton a brigádok között, hogy régen volt ilyen. Lesik, figyelik egymás ered­ményeit. S ha valamelyik job­b A másik kettős ban dolgozott, a azt mondja: Erre valaki megjegyzi: ne sajnáljátok. ——oOo- II szerződés kötelez lítási megrendelők, illetve vállalatok. S ha ezt be пе [UNK] tartják, kellemetlen következ­­­ményei lehetnek, ami legtöbb­­­ször a termelés csökkenésében­­ mutatkozik meg. Most ebben j a kellemetlen helyzetben van a Lyukóbánya Adriány üzeme is.j Dozsnyák János elvtárs a vál­lalat igazgatója elmondotta,! *' Í t BORSODI BANT ASS ■ •••••••••••••ét •••••••••♦•••••♦••••••• _5*7# eiuttjiwo anUomája Vidám kedvvel siettem haza­felé. Az iskola előtt csaknem fellöktem egy járókelőt___ — A kutyafáját — mordult fe­lém szigorúan az öregúr. Szerencsére, nem történt ko­molyabb baj. Kicsit összekoccant a fejünk. Ijedten néztük egy­mást. „Haragosom” szeme ide­gesen ugrált, arcán feszülni kezdett a bőr. Dühét visszatart­va lélegzett. Rám ismert. — Nahát! Maga az. Kocsis? Semmit sem változott ... Valami bocsánatfélét gagyog­tam, de Galamb tanár úr nagyot legyintve elballagott. Talán eszé­be jutott a döbbenetes csíny amit tíz évvel ezelőtt kiagyaltam ellene. Nyolcadikos voltam. Vakmerő bolondos kamasz. Évvége köze­ledett, Algebrából bukásra áll­tam. Galamb tanár úr kihívott javítani. — A füzeted hol van? — kér­dezte. — Otthon felejtettem — szepeg­­tem. — Akkor futás helyre. Elégte­lent jegyeztem. Az utolsó padban ültek cinkos­társaim: Sutyi és Somi. Együtt­érzően, hangosan fenyegetőztek vámj csak . . . Hangjuk elveszett az osztály zajában. A többiek haragudtak ránk, az uzsonnák erőszakos vámszedőire. De fél­tek is tőlünk. Bennünket erő­sebbnek hittek, akik csínyt for­raltunk Galamb tanár úr ellen. Az utolsó algebra órán Galamb tanár* úr felolvasta a lezárt jegy#=> két. Megbuktam. Sunyi rámkacsin ott: — Ne félj, megfizet ezért. Somi cigarettavéget szedett elő hangtalanul meggyújtotta és át­adta nekem. Nem törődtünk az o«z+4ty véleményével, a bizonyít­ványba kerülő kalkulussal. Ész­revétlenül kinyílt a kályha ajta­ja. Óvatosan leemeltem a szemét­kosár fedelét. Galamb tanár ú meg ieeyzéseket fűzött az év eredményéhez. Engem szánni valóan lustának, zsírkőfogónak nevezett. Arról beszélt, hogy be­lőlem soha nem lett rendes em­ber. Ebben a Pillanatban ékte­len robbanás remegtette meg a osztály csendjét Felrobbantak benzines ampullák. Az osztálytársak alaposan helv­ben hagytak bennünket. Kék foltokkal mentünk az évzáróra is. Most esti tagozaton végzem technikumot. Ma ismét jól felel­tem. A matematika tanár arrn biztat: nekem biztosan sikerüli fog az érettségi. Szegény Galamb tanár úrT ő soha nem fog meg­bocsátani. Azt mondta, semmi sem változtam. Ped?** technika lesz Kocsis Sándor vásár. Ifj. Mika litván — Kuriíyánban súlyos prob­­lémát old meg az épülő 8 tan­termes új iskola, amelyet elő­reláthatóan tavasszal adnak át rendeltetésének 1963. július 3. Mennyit és mit olvasnak Alberttelepen? A címnek megfelelően, ne­héz lenne tiszta képet alkotni az alberttelepi bányá­szok olvasottságáról, mivel a kultúrotthoni könyvtáron kí­vül a legényszállókban is van­nak könyvtárak. Sőt ha végig látogatnánk a telepi lakáso­kat sok helyen találnánk egyre szaporodó gazdagodó magán­­könyvtárat is. Csak példaként említjük, hogy az Állami Könyvterjesztő mozgó köny­vesboltjában, — amely ne­gyedévenként kду-két napra látogat a telepre — 40—50 ezer forint értékű könyvet vá­sárolnak az alberttelepi bányá­szok. Ez a tény a könyv sze­­retetére utal. Mi a helyzet a kultúrház könyvtárában? A nyilvántartás azt mutatja, hogy tavaly csökkent az olva­sók tábora. Pedig van mit ol­vasni, jelenleg több mint 4 ezer kötet könyvvel rendelke­zik a könyvtár. Évente 20 ezer forintot fordítanak a könyvtár fejlesztésére. Minden új köte­tet megrendelnek. Érdekes, — és ez egyben ért­hető magyarázatul szolgál, — hogy a rendszeres olvasók kö­zül azok maradtak ki, akik televíziót vásároltak. Tv-t nézni és olvasni nem lehet egyszerre. (S hogy az önműve­lés rovására ne menjen, arról a tv-műsor szerkesztőinek kell gondoskodni, jobb, nívó­­sabb műsorok összeállításá­val!) S­zámszerűen nem sok — mintegy 30 olvasó — morzsolódott le az elmúlt év­ben, s kétezerrel csökkent a kikölcsönzött könyvek szám­a. Mégis komoly gondot okozott és jelent még ma is, a k­ultúr­­igazgató Premia Mátyásnak és a könyvtár vezetőjének. Törték a fejüket, hogyan von­ják magukhoz azokat, akik ritkán csak еду-két népszerűvé vált könyv olvasására vállal­koznak. Havonként könyvki­állítást rendeznek, ahol min­den újonnan megjelent könyv­be belelapozhatnak a látoga­tók. Jó módszer ez az érdeklő­dés felkeltésére. Erre mutat az is, hogy néhány napon belül igen sokan kérik a könyveket. S ha már valaki belekóstol az olvasás örömébe, azt nem ne­héz állandó, rendszeres olvasó­nak megtartani. Mert aki sze­reti a könyvet az talál olvas­nivalót is a könyvtárban. M­it olvasnak leginkább, melyek a legnépszerűbb könyvek? Magyar írók közül Jókai, Mikszáth, Móricz, Szil­­vási, Bóka, Dékány, Berkesz művei a felkapottak. Külföl­diek közül Tolsztoj, Gorkij, Dold-Mihajlov könyveit sze­retik az olvasók. Ez utóbbi író „Ordasok között” című re­gényének első kiadását, szinte egymás kezéből kapkodták, úgy, hogy a könyvtár újabb köteteket rendelt, hogy az igé­nyeket kielégíthesse. A leghűségesebb olvasók a gyerekek. Gyakran megtörté­nik, hogy a gyerekek által ki­vitt könyveket, a szülők is el­olvassák. — és bár előfordult hogy emiatt lejár a kölcsön­zési határidő, a könyvtár veze­tője nem él jogával, nem ró rájuk büntetést. Meggyőződése, hogy az olvasószolgálat nem csupán adminisztrációs fela­dat, és a könyvállomány szak­szerű rendezése. Igazi mun­kája az emberek között van, irányítani az olvasók ízlését, érdeklődését, rászoktatni az embereket az olvasásra, ami egyike az általános műveltség elnyeréséhez vezető útnak. (Koltainé) •:Kw Farkaslyukon bányamentő állomás létesült Csaknem 1 millió forintos épített bányamentő állomást, beruházással új munkásvédel­ A Borsodi Mélyépítő Vállalat mi intézményt létesített az határidő előtt átadta, amely Ózdvidéki Szénbányászati szerdán , június 26-án meg­ Tröszt. A tröszt mintegy 60 ki­­kezdte működését, lométeres körzetében levő bá­ Az 1 emeletes épületben аа­пу ái részére, a központi fék­­ponta 5—5 képzett bányamen­­tésű farkaslyuki bányatelepen iő teljesít szolgálatot, s két gépkocsi áll rendelkezésükre,­­hogy szükség esetén a legtávo­labbi üzemekhez is eljussanak, sének ügye, jellemző, hogy? A mentőállomáson a készen- — Holnap ráverünk. ? /ГИ M ami M-------------------------------7— —____ Fel is tornászták magukat,CfQP QS GFZ б [UNK]-РО [UNK] Teljesítményértékük általá­ban magasabb a mainál, ami azzal magyarázható, hogy az akkori 6—7 négyzetméter nagyságú szelvény helyett ma már 10—12 négyzetmé­ter a kitörési szelvény, így az egy műszakra eső előreha­ladás nagyobb és ugyanakkor a telepítettség kisebb. A gép­pel történő jö­vesztés során azonnal végleges biztosítást alkalmaztak. Az 50-es évek második felé­ben egyre szükségszerűbbé vált a körszelvény alkalmazá­sa a már említett kettős indo­kok miatt, másrészt az állam­nosab­b­b gépek a legalkalmasabbak, gépek fejlődésében, iránya dóan fennálló tartalékalkatrész Nem véletlenül kötnek szál­,amikre vonatkozó korábbi tő­­szak és azonnali elsőségben ellátási gondok következtében irási szerződést egymással a nyekvesek és kisém­etek ismére­ részesíti a körvágathajtó gé- az alkalmazásban levő F—4 gépek száma évről évre roha­mosan csökken és mintegy 5— 6 évre állományunkból telje­­ s vágathajtás gépesítése úgy, hogy ilyen még nem volt* a kurityáni lejtősaknán­ ? Az egyik napon az üzem ve­­­zetősége azt mondja: ? — Amelyik szak a leg-? többet csinálja, azt egy tonna* sörrel vendégeljük meg. ? S teltek a napok. A munka? д­­„­.r - gépest­szépen haladt, amikor jelentik,? M vagamajias lsében hogy a Bezsilla-brigád 422?— mint minden bányászati csillét rakott. * munkánál is — döntő jelen­övék lett a győzelem és ejtőségű a vágatbiztositás mód­is­ . ,,,, * Ja, annál is inkább mert az 1NoUIlyjiat, saels4WillJBOl A többiek meg azt mondták:*határozza meg az a kalmazan- körszelvény megfelelőbb. — Nekünk kellett volna í de gép mozgási szükségességet megfogni. * és lehetőségét egyaránt. Köz­a gyártó*tesek. (F-körelővágó, Mészáros pékét. Sőt! Ama használatos —Mester-féle stb.) De azokból egy sem fejlődött ki mindez­­ideig üzemszerűen alkalmaz­ható géppé. Legújabb a Kobol­­ka-féle körvágathajtó, kísérle­tei biztatóak, így a ma rendelkezésünkre álló jövesztést és rakodást nyiben és főleg mikorra sike­rül a körvezérlést megoldani. Korábbi eljárások és ered­mények a vágathajtás gépesí­tésében a következők: Ha a vágathajtásunk közel­hogy a június 10-re ígért főte­ f egyidejűleg gépesítő vágathajtó múltjának - vagyis az elmúlt ------1.-* —------------------------с 10 évnek — alakulását né­hány percre felelevenítjük, találunk benne olyan hónapo­kat, sőt éveket, amikor trösz­tünk területén 20 db F—4 vá­gathajtó gép működik válta­kozva elővárásainkban. (Kuri­­tyán 4 db, Felsőnyárád 2 db. vasakat még a mai napig sem szállította le a gyártó cég, pe­dig nagyon szeretnék már megkapni, mivel az elavult régi vasak miatt a dolgozók nem tudják betartani a tech­nológiai előírásokat. A főte­­vasakat az eldeformálódás kö­­­zép az F—4 és F—5. Ezekkel­­ kényszerülünk tehát ma még [körszelvényű vágatainkat is I hajtani, mint Ormos VI. ak­­­nán 2 DK-i fővonalon. Mivel [az F—5 gép fejtőfeje is csak [függőleges vagy vízszintes irá­­­nyú mozgást tud végezni kö­vetkeztében nem lehet egy-­vesztés közben, azaz négyszög- Alberttelep máshoz kapcsolni és ez ba­­lszelvény kiképzésére alkalmas, eseti veszélyt rejt magában.?az általa létrehozott szelvény Dozsnyák elvtárs a dolgozók? alakot kézi erővel kell közre nevében ezúton felhívja ajszinte kifaragni. Ez komoly gyártó vállalat figyelmét, hogy? mértékben fékezi a vágathaj­­tartsa be a határidőre a^ttátás sebességét. Márpedig a Szabó Béla­­' ígéretét 'vágatszelvény mindinkább a írta: Bartha Alfonz, okleveles bányagépészmérnök fidk ?és ? ismert, hogy nyomással szem­ük jobban tudtak fogni.. .* beni jó ellenállása miatta­sjnáljátok. A legkedvezőbb a hengeres alak, amely körszelvény kiképzéssel ? érhető el. A körszelvényű vá­ Igatok biztosítása ma általában ‘TH-ívekkel történik, az ilyen elővágások gépesítésére ter­mészetesen a körvágathajtó gépek a legalkalmasabbak, köralak felé kívánkozik, szemben a korábbi trapézszel­vénnyel, amelyet két dolog is kézenfekvővé tesz. 1. Nyomással szembeni ál­lékonyság szempontjából a 2. Napról napra kényszerü­lünk gazdasági szempontból a korszerű vágatbiztosítás al­kalmazására, amely ma töme­gesen egyedül TH-ívvel meg­oldott. A vágatszelvény Щ­rozott és egyértelmű lehatáro­lása nyilvánvaló a vágathajtó 2 db, Lyukóbánya 5 db, Szeles akna 3 db.) Ez az év 1953 volt, amikor átlagosan 15 üzemelő vágathajtó: 2303 munkanapot dolgozott, 6432 fm vágatot hajtott ki és 56 117 tonna szenet termelt. A vágathajtás gépesítése a körszelvény elterjedése mel­lett is egyre erősebb igény, melyet körvágathajtó gépek hiánya sem tud elterelni, sőt elkerülhetetlenségére vall, hogy egyre több olyan kezde­ményezés lát napvilágot, ahol jelenlegi nem körvágathajtó gépekkel kísérelnek meg gé­pesített vágathajtást körszel­vényben, és nem is minden eredmény nélkül. A körvá­gathajtó gépek késését abban kell keresnünk, hogy létrejöt­tüket egy korábbitól lényege­sen bonyolultabb művelet mechanizálása sürgeti, amely célból születendő egészséges berendezés alkotási ideje is nyilvánvalóan nagyobb. Hogy mennyire feszült a vágathajtás gépesíté­s—4 és F—5 gépek jövőbeni alkalmazhatóságát is erőtelje­sen megszabja az, hogy meny­­ien kihalt, nemcsak a vágathajtás kör­szelvény mellett való okvetlen gépesítésére látunk törekvése­ket, hanem a korszerű vágat­biztosítás gépesítésének gon­dolata is formában lad. Kéti szobán kívül oktató ter­met, laboratóriumot, valamint 40 bányamentő készülék ré­szére raktárt is berendeztek, amelyekben a megelőző tűz­ szinte kivételezett­ védelemmel kapcsolatos kuta­­nyomdokában ha­­­tásokat, illetve a levegő és víz­szolgáltatásokat végzik. A rohanó élet mégsincs? Eddig 200 bányász kapott bá­­megelégedve ezzel az ütemmel,anyamentéshez szükséges kü­­szinte már tegnap is késő lett elönleges kiképzést a­ trösztnél, volna a körvágathajtó gépekr­e új bányamentő állomás üzembelépése, amelynek hiá­ jrévén lehetővé válik, hogy el­­ngáltan a ma rendelkezésünkre? sősorban a műszakiak részére* álló F—5 vágathajtó géppel*tanfolyamokat rendezzenek, kényszerült a tröszt bányamű­? A farkaslyuki központ m­ű­­velési osztálya megkísérelni?nyitása alatt az Egercsehi és Ormos VI. aknán körszelvényű?Somsályi Bányaüzemeknél bá­­vágathajtást. ?nyamentő alállomásokat léte-Mielőtt még annak tapasz-?s^ene ̋' talataira rátérnénk, vizsgáljuk* —O— meg a vágathajtás gépesítésé­? nek egy másik ágazatát, amely* i­ríni П [UNK]1/ IQ inni csak a rakodás gépi munká­? A fLI­J DLTAoAKUL val történő elvégzését tűzte* A minap egy ismerősöm vásárolt ki célul. Itt inkább a legnehe­*be­­­zebb bányászati fizikai mun­? — kának — a csillébe való kézi' a háztartása számára. Idehallgasson! — mondta az elárusítónőnek. Én annyit értek a . ,, , ,, , .»zödáruhoz, mint hajdú a harang­lapátolásnak — súlyos terhe?öntéshe. „a akarja, hát romsóz­alól mentesíteni a dolgozó em­*hat mindent. Annyit sem fogok kért. Erre is szép példát lá­tszólni, hogy „mukk’*. Nem ma­­tunk korábban a,fe^^rádi ? ^na^4soortiskár^fl^ak^tan"TMtft J­. koncentráció idején (1953. ev),*radi asszonynak, a feleségemnek, amikor 8 db Sz—153 szovjet?na úgy látja jónak, visszaélhet ez­­harácsolókaros rakodógép üze­*zel­ ... , ... mert egvszerre Nov aknában * Az e,adó egy Pillanat!é elképed­­mest egyszerre egy акпаоап.£ уе nézett ismerősömre, aztán vala­mi—hat éve hasonló céllal*TM*­гуа“£ [UNK]6 zavartság tükrözft* érkeztek hozzánk a Hidasi-féle? °_ igenis kérem - mondta, s el­rakodók, amelyek sajnos, az­*nézően mosolygott, a férfi úgy óta sem tudtak meghonosodni *tett, mint aki oda se néz, míg az sem elővárásban, sem kamra­?“mef mírt odaS­ tt £ lejtéseinkben az alacsony szi­*iA*ta, hogy igenis válogatja. Na­­lárdságú és legtöbbször ned-*gyon gondosan válogatja, vés fekün való mozgási ne-? ~ Köszönöm — mondta a bo­­hézcései miatt ínyász büszke öntudattal, hogy em­­ezsegei miatt. *so kísérlete sikerűlt.­­*c Legközelebb már olyan folyékos N óh­rá­ny Unnnlnc tól­a­^j­nyan mondta a szöveget, mintha nenany Kanalas kóval + betanulta volna. De soha nem történő kísérletezés (PML—5,1’évPSz,tPtt f*“' a pul* a,6! *s ■пт-»** i­ ■ ~ i 4 -x. ♦ kapott egyet-mást. Csupa kifogás-EPM­ l) is egy-egy küometer-*^,^ na" szerű árut. P ko azon az uton, amely mari ismerősöm arra kért, hogy évekkel ezelőtt is kereste és­ mondjam el Olvasóinknak, ezzel a célúl tűzte ki a vágathajtási**^ ^ munkálatok gyorsítását és­ ismerik a trükköt, a megye más megkönnyítését. *boldalban viszont még másoknál! *is sikerülhet. (Folytatjuk.) * (T. в.)

Next