Borsodi Bányász, 1965. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1965-07-07 / 27. szám
VEég egfesEIsetekf VII. évfolyam, 21. szám Ars 91* miér 1965. július 1. Am adott «só becsülete Ahol nem ismernek lehetetlent.'««* A második negyedév küszöbén leült egy kicsit Tervzáró. Április végén, az összesített eredmények tételenként az olvasható a diszpécser füzetében, hogy 92 százalékra teljesítette havi tervét. A lemaradás tonnában számítva 1253... E négyjegyű szám mögött sok-sok töprengés, számítás, tervezés és szívós elhatározás búvik meg. A csüggedés nem verhetett itt tanyát. Szembenézve a tényekkel, a kibontakozás lehetőségeit keresték... S meg is találták. Az új munkarend összedugták fejüket vezetők és dolgozók egyaránt. így alakult ki az új munkarend „.technológiája”, amely szerint körletenként (sőt, a munkahelyekre is lebontva) jelölték meg a feladatokat, s ennek kapcsán a várható termelést, illetve eredményeket. A műszakok minden órájában a szeizmográf érzékenységével és pontosságával kísérték figyelemmel a termelést, a munkát, így azonnal tudtak segíteni, ahol arra szükség volt. Mindennek a veleje a következetesség volt. A legjelentéktelenebbnek látszó utasítástól kezdve a legfontosabbig az utasítások végrehajtásának az ellenőrzése volt a feladat. De a leggondosabb előkészítés és felelősségtudat mellett is közbeszólt egy olyan tényező, ami a gépészet munkájának hiányosságaira utal. Üzemzavar! A bányászok úgy mondják, s hivatalosan is ez a neve: IV-es déli frontfejtés. Megállás nélkül kúszik a gumiszalag. Szállítja a lefejtett szenet, amikor, mint egy rosszul indított vagonsor rángatózva, remegve megáll az egész monstrum . .. Kiáltás hangzik nekiverődve a szénfalnak, de parancsolóan: — Megállni! Állj meg!... Még egyet rándul a kígyószerű alkotmány, leülepszik az útját kísérő por is, az emberek kérdőn néznek a csapatgazdára: — Hát ez végighasadt! — hangzik később a diagnózis. Egy éles széndarab került a szalag alá megátalkodott mozdulatlansággal. De a motor erősebb lévén, ha köhögve is, de vonszolta a szalagot, a beszorult szén pedig megtette a magáét. Mintegy 15 méter hosszúságban kettéhasította a gumit. — Ki kell cserélni! — hangzott el az utasítás. Ehhez kellett volna a gépészet gyors segítsége. Sajnos a gyorsaság és az operatív intézkedés jóformán még csak hírből ismerős a gépészetnél. Állt is jó ideig a munka, pihent a szén, évezredes ágyában várva a festést, hiszen a sok üres csille éhesen nézett farkasszemet a csillogó, tömör fronthomlokkal. Mire újra mozdult a gumi harag, megnőtt az adósság Ebbe nem lehetett belenyugodni. Azt szokták mondani, ha egy baj van, esőstől jön a többi. Az első hónap mínuszát már teherként hordozta Tervzára, június napjait „fogyasztották” már, amikor újabb nehézséggel kerültek szembe. Pótolják a lemaradást A moraj tompa volt, mint egy lefojtott üstdob hangja. De a veszély már végigszáguldott a bányán, nyomában a bizonyosság is: — A táborból nyíló kis lejtős ereszke üres oldalán a delta beszakadt. A tartós esőzés megtette a magáét. Mintegy 20 csille föld csúszott be ... Emiatt este fél hét órától tíz óráig teljesen leállt a szállítás. A fejtéssel viszont nem álltak meg. Az üres csillét az egyvágányú tele deltán át küldték a munkahelyre. S a napok egymást követték a maguk megszokott rendjében. A bányászok végezték munkájukat a megszokott mederben haladva. Karjukban tetterő feszült, bátran szembenéztek az ilyenfajta gondoknak ... S az eredmény nem is maradt el. Június végére már 191 százalékkal zárták a munkát Pótoltak a negyedév eleji lemaradásból 163 tonnát. Követésre méltó példa Még egy hónap és itt az év közepe. Izgalmas napok következtek. A tettvágy hevében feszültek az izmok, nőtt a szorgalom , gyümölcsöt termett. Még öt százalékot rányomtak az előző hónapra. Az értékelésnél 106 százalék volt a június havi eredmény ... A szívós akarat, a tettek szépsége és ereje fényesen igazolja. Tervtárán ennél az aknánál nem ismernek lehetetlent. Bár így dolgoznának a többi aknák is. Sajnos, ott még mindig nincs elég becsülete az adott szónak. Tervzáró példája letagadhatatlan. Követésre méltó, hiszen itt sem dolgoznak sokkal jobb körülmények között, mint a többi aknák. S ha jobbak a feltételek, magasabbak a követelmények is. Ezt senki sem tagadhatja. A Bükkaljai Bányaüzemnek sok az adóssága. A Tervtáron dolgozókban megvan a készség és akarat, hogy az utolsó dekáig terjesszék. A többi akna is vegye át ezt a tempót és lelkesedést, s akkor nem éri szó ezután a sajószentpéteri bányászok házatáját... (*f) m Példamutató segítség az árvízkárosultaknak A borsodi bányászok is szüntelen érdeklődéssel kísérték a dunai árvíz pusztításáról szóló híreket. A bányászok, akik gyakran jutnak veszélyes helyzetbe a föld alatti nehéz munkahelyeken, igen megértik, mit jelent az árvízveszély a Duna-menti családok számára. Ezért is ajánlották fel az elsők között a segítséget az árvízkárosultaknak .Szép példa erre a Szeles-aknai bányászok és műszaki vezetők felhívása, amelyben kérik a Szuhavölgyi Bányaüzem összes dolgozóit: egy teljes vasárnapi műszakot ajánljanak fel az árvízkárosultak megsegítésére. A Szuhavölgyi Bányaüzem dolgozói bizonyára csatlakoznak e felhíváshoz, s mire e sorok megjelennek, már ők is megtették felajánlásaikat. A hírek szerint a szocialista brigádok az árvízkárosultak megsegítésére indult mozgalomban is az élen akarnak járni. A Borsodi Szénbányászati Tröszt Gépjavító és Garázs üzemrészlege már a június 23-án megtartott szakszervezeti gyűlésen megtette felajánlását. Egyhangúlag úgy döntöttek: egy havi fizetésük 2 százalékát adják az árvízkárosultak megsegítésére. Többen voltak olyan dolgozók is, akik a gyűlés után bejelentették: egy teljes napi keresetet adnak, hogy gyorsabban épüljenek fel az összedőlt házak, s induljon meg ismét az élet az árvíz sújtotta területeken. Ezek a dolgozók úw határoztak: egy napi fizetésüknek megfelelő bélyeget vásárolnak majd, ha az megjelenik. A segítségnyújtás szép példáját mutatja a borsodi tröszt anyagosztályának kollektívája. Fizetésük 3 százalékát ajánlották fel az itt dolgozók, de többen vannak olyanok is, akik túlteljesítették a kollektíva vállalását. Mindez szép és követendő példája az önzet'en és öntudatból történő segítségnyújtásnak. Mint azt a Szeles-aknán dolgozó Irmes Ferenc szocialista brigádvezető kezdeményezésére megszövegezett felhívás is tartalmazza: „Tudjuk, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad a veszélyeztetett területek megsegítésére, de mi is részt kívánunk venni ezen áldozatvállalásban.” Bizonyára ez a véleménye minden borsodi bányásznak, s ezt bizonyítják majd a napokban sorra kerülő kollektív és egyéni felajánlások is. « szegedi — Eredmények és gondok a Berentei Bányagépjavító Üzemben A borsodi tröszt korszerű üzeme — Már szerelik a nagycsarnok gépeit — Kiváló szakmunkások — Egy érdekes és merész újítás — Nagy jelentőségű kísérlet A GYORS FEJLŐDÉS parancsolta, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt részére egy korszerű bányagépjavító üzemet építsenek Berentén. A nagyszabású beruházás most már a vége felé közeledik, a szakemberek úgy vélekednek, hogy az építészeti részleg határidőn belül végezte el feladatát. Hatalmas csarnok, korszerű raktárak, műhelyek helyezkednek el az üzem területén. Villamos üzemegységgel, mechanikai üzemegységgel szállító és szakipari üzemegységgel és egy főraktárral rendelkezik a Berentei Bányagépjavító Üzem. Mondanom sem kell, hogy itt javítják majd a borsodi tröszt üzemeinek gépeit, gépi berendezéseit, villamos berendezéseket, valamint a dieselmozdonyokat is. A hatalmas szerelőcsarnokban, amely 120 szer 50 méter, már szerelik a gépeket, berendezéseket. Itt tettünk látogatást Csonka Béla vezető könyvelővel és Boza Ernő mechanikai üzemegységvezetővel. A kovácsműhelyben is serényen dolgoznak a szerelők. A nagy melegben is jó lendülettel halad a munka. Ebben az üzemrészben Bodnár József és Váraljai Vince kovács szakmunkások dolgoznak kitűnően. PÁR MÉTERREL ARRÉBB a forgácsoló részlegben már sorban állnak a korszerű, új esztergapadok. Ebben az üzemben Frigyik Károly lakatos, Szemerszki Zoltán esztergályos, Sebők Zoltán és Berkesi Gyula lakatosok, valamint Balázs István esztergályos végez kimagasló munkát. Balázs István a régi esztergapadok kijavításánál tűnt ki nagyszerű eredményeivel. A mechanikai részlegben egy érdekes és merésznek nevezhető újítást mutatott be Boza Ernő. A lényege a következő: a csarnokban elhelyezett esztergapadok alapozását, illetve rögzítését nem a hagyományos betontömbös lehorganyozással végezték, hanem a gépeket egészen újszerűen, gumibetétes acélcsészékkel rögzítették, miután a kísérletezés bevált. Ezt a módszert Boza Ernő és Fülöp Pál alkalmazta, miközben Bartha Alfonz főmérnök és Herendovics Imre, a tröszt gépészeti osztályának vezetője lelkesen támogatták és segítették a kivitelezést. Nem kellett tehát vésni a betont, és nem kellett megvárni a beton 30 napos kötési idejét. De előnye az is ennek az újításnak, hogy a gépeket egyik helyről a másikra könnyen áthelyezhetik a csarnokban. Ezt a géprögzítési módszert Magyarországon egyedül a Debreceni Gördülőcsapágy Gyárban használják hasonló módszerrel. A TRÖSZT JAVITÖ réslegében — amely ugyancsak a bányagépjavító üzemhez tartozik — most folytatnak kísérleteket a torlasztóekés berendezéssel, hasonló berendezés Angliában működik. A lényege az, hogy felhúzza a szenet a kaparóra, majd visszaindul a helyére vagyis két pont között jár állandóan, és ráhúzza a szenet a szalagra. A Berentei Bányagépjavító Üzem igazgatója, Sándor Iajos szerint ez a gép igen jó konstrukció, sokat segíthet a bányákban, az első kísérlet jónak mondható, már csak bizonyos finomításokra van szükség. A kivitelezési munkában Aponyi László villamosrészleg-vezető, Valek és Laczik csoportvezetők végeztek kiemelkedő munkát. A torlasztóekés berendezés kitűnő megoldású szerkezet, nagy hasznát veszi majd a tröszt. A SZÉP EREDMÉNYEK mellett vannak azonban gondok is az épülő, szépülő bányagépjavító üzemben. Hiányoznak bizonyos anyagok — csavar, cső stb. — s ez hátráltatja a szerelést. Az építkezés jó ütemben haladt, de a további, munka üteme nem megfelelő. A már kihelyezett műszaki vezetők és fizikai dolgozók erejük megfeszítésével dolgoznak, hogy a hatalmas létesítmény mielőbb megkezdje üzemszerű működését. Várják is ezt az eseményt az üzemek, mert sok a javításra szoruló „beteg”- gép a bányákban. — szegedi — A darupálya szerelés közben a nagycsarnokban. Már indulásra készen állnak a gépek a nagycsarnok korszerűen berendezett hatalmas falai között. Fotó: Bartha Alfonz korszerű irodaháza a Borsodi Hőerőmű szomszédságában.