Borsodi Bányász, 1966. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-06 / 27. szám
<á VIU € PR0UTAR3AI ICVISQLSiriKI BÁNYÁSZ A BORSODI BÁNYÁSZOK HETILAPJA IX. évfolyam, 27. szám. Ára 50 fillér, 1966. július 6. Mindnyájunk érdeke a Borsodi Szénbányászati Tröszt tűzrendészeti bizottsága júliusban tűzrendészeti hónapot rendez. A tűzrendészeti hónap célja: megteremteni az üzemi rendet, megszüntetni minden olyan hibát, mely tüzet okozhat. Megkérdezheti valaki: miért tartozik a tűzrendészek munkája a nagy nyilvánosságra? Van-e egyáltalán ennek kapcsolata a tröszt dolgozóival? Nem olyan különleges munkaterület-e ez, amely csak néhány erre kijelölt dolgozó érdekét vagy kötelességét jelenti? Egyértelműen kijelenthetjük, hogy nem. Közös érdekünk, hogy a tűz ne károsítsa üzemeinket, vagyonunkat, mert a tűz okozta károk mindannyiunkat sújtanak. A helyreállítási költségekből más, sokkal fontosabb beruházásokat valósíthatunk meg. A helyreállítás elvon anyagi eszközöket, s ez mind az életszínvonal rovására megy. Az meg talán nem is szorul különösebb magyarázatra: mit jelent az, ha a legdrágább kincs, az emberi élet lesz a tűz martalékává. Ezért kötelességünk, hogy munkahelyünkön betartsuk a megelőző tűzrendészeti szabályokat, gondoskodjunk arról, hogy ne pusztíthasson a tűz sehol sem. A üzemeink tűzrendészeti munkáját mindenütt egy bizottság irányítja. A bizottságok többé-kevésbé betöltik szerepüket, de működésük még sokszor formális. A tűzrendészeti bizottságoknak aktív szerepet kell vállalniuk a megelőző tűzrendészeti szabályok betartatására. Az aknákon a megbízott tűzrendészeti felelősök személyes példamutatására és a munkatársak között végzett felvilágosító munkára nagy szükség van. Hxa a megtörtént tűzesetek szomorú leíráisát olvassuk, feltárulnak előttünk azok okai. A legtöbb tűzesetet igen kicsinek tűnő hanyagság okozza. De ezek a kicsinyes botlások, a könnyelműsködés sok-sok millió forint kárt okoznak. A júliusi tűzrendészeti hónap meghirdetése ezeknek a károknak a csökkentését szolgálja. Lebegjen mindig szemünk előtt az üzemekben vetített tűzrendészeti filmek mottója: i,Az ördög nem alszik." A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemekben rendszeresített tűzoltókészülékekkel a legtöbb tűzeset rövid időn belül eloltható. Szánjon rá mindenki néhány percet arra, hogy a készüléken levő használati utasítást elolvassa, mert ezek a készülékek sokat segíthetnek az állandóan leselkedő vész elhárításában. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat a dolgozókat, akik tudatlanságból vagy meggondolatlan csínytevésből kiürítik vagy elrontják azokat. A művezetők, csoportvezetők, az egyes munkahelyek irányítói világosítsák fel dolgozótársaikat a tűz esetén követendő helyes magatartásról, a munkahelyeken elhelyezett tűzoltóeszközök helyes használatáról és a tűzjelzés módjáról. Minden esetet azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak, egyrészt azért, mert nem biztos, hogy a dolgozók el tudják-e azt oltani, másrészt ki kell vizsgálni a tűz keletkezésének okát, s ezeknek az okoknak megszüntetésével a hasonló tűzesetek keletkezését lehetetlenné kell enni. a dolgozókhoz azzal a kéréssel fordulunk, hogy fogadják megértéssel a munkahelyeken megjelenő tűzrendészet: aktívákat, nyújtsanak nekik segítő kezet, s dolgozzanak együtt mindazokkal, akik közös vagyonunkat védik, s akik hadat üzentek a tűznek, ennek a csúnya, pusztító rémnek. WatbUrotsky Mártévá. A tartalomból: Kibővített pártbizottsági ülés Ormosbányán (2. oldal) Jól dolgozik az edelényi II-es akna pártszervezete (2. oldal) Az ifjúság fóruma (3. oldal) Hogyan dolgozzunk sportolók között? (4. oldal) Utak, amelyek nincsenek (4. oldal) fl IX. pártkongresszus tiszteletére. Minden dolgozó benevezett a versenybe Berentén A BÜKKALJAI Bányaüzem berentei aknája 1966. július 1-től kongresszusi munkaversenyre hívta fel valamennyi dolgozóját. A kongresszusi versenyben részt vesznek a szocialista brigádmozgalmon kívülálló csapatok is, a földalatti dolgozók, a külszíni szállítók és kiszolgálók, a gépműhely dolgozói, egyszóval az akna minden „épkézláb” embere. Természetesen, a szocialista brigádokra különösen nagy feladat hárul e nemes versengés során, hiszen nekik élen kell járniuk a munkaversenyben, s az üzem vezetői is valamelyik szocialista brigádot várják a verseny első helyezettjének. A SZOCIALISTA brigádok már rögzítették azokat a feladatokat, amelyeket a munkaverseny során teljesíteni szeretnének. Néhány lényeges pont ezekből a vállalásokból: 103 százalékos tervteljesítés, a minőségi mutatók maradéktalan teljesítése, durva meddő válogatás a frontfejtéseken és a kis munkahelyeken, balesetmentes munkavégzés, rakodó lemezek használata kis munkahelyeken, de értékelni fogják az eredmények elbírálásánál azt is, hogy nem indult-e fegyelmi eljárás a versenyző csapatok valamelyik tagja ellen. A földalatti, a külszíni szállítók, valamint a gépműhely dolgozóira egyaránt vonatkozik a balesetmentes munkavégzés és a munkafegyelem követelménye. A földalatti frontgumiszalag gépkezelőinek értékelése a gumiszalagról válogatott durva meddő arányának figyelembevételével történik majd. A FÖLDALATTI lakatosok és szerelők értékelése függ attól is, hogy milyen mértékben csökkentik a gépek munkahelyi meghibásodását. A július 28-án megtartott szakszervezeti gyűlésen ismertették a dolgozókkal a kongresszusi felhívást, s azt a jelenlevők egyhangúlag elfogadták. Megindult tehát Berentén is a nemes versengés, mely minden bizonnyal a berentei bányászok kiemelkedő munkasikereit hozza majd. P. J. A második helyen A Szuhavölgyi Bányaüzem dolgozói is beneveztek pártunk IX. kongresszusának tiszteletére indított nagyszabású munkaversenybe. A versenyek során már eddig is sok kiemelkedő és dicséretre méltó eredmény született. Az üzem szocialista brigádjai nem csupán a mennyiségi tervek teljesítésére törekednek, hanem a minőség állandó javítására, s a baleseti mutatóknak a minimális szintre való leszorítására. Ebben a munkában élen jár a Szeles-aknán dolgozó Kendreczki András szocialista brigádja, amely a közelmúltban megtartott értékelés során üzemi szinten a második helyen végzett. A Kendróczki brigád munka közben. A brigádvezető világít Búzás Lajos vájárnak. Fotó: Szendrey Vass Gyula, a Kendróczki szocialista brigád tagja a Szeles aknai korszerű, vastamos fcvaUejtésen dolgozik. Indulásra készen Tervtáró és a Központi Szénosztályozómű között új kötőpályát építettek. A hossza 6244,28 méter. A legnagyobb oszlop 16 méteres vasbeton alapon 50 méter magas. Teljesítménye szénből 153 tonna/óra, és meddőből 42 tonna/óra, A pálya sebessége 2,4 méter/másodpercenként. Az „óriás” oszlop beszerelését az elmúlt héten péntekre tervezték, sajnos az esős időjárás miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Egyébként a német Bleichert Cégtől kapott 100 darab csillét a Jókai-brigád Pitelka Ferenc brigádvezetővel az élen 6 nap alatt húzta fel s most a berentei állomáson várakoznak a pálya beindulására. Kiválóan dolgoznak a lyukói a lövájé brigádok A Miskolci Bányaüzem legnagyobb termelő egysége a lyukói akna. Naponta 160 vagon szenet termelnek ki innen. Az elmúlt hónapokban az akna nem mindig tudta teljesíteni tervét, s így több ezer tonna adósságot csinált. Júniusban a termelés újra kedvező fordulatot vett, s a lemaradásból 1831 tonnát sikerült törleszteniük. Ez az eredmény nagyon örvendetes, azonban egy hónap jó munkájával még nem sikerült a gyengébb teljesítményeket feledtetni. Még jelenleg is több mint 4 ezer tonna adóssága van az aknának. Az elmúlt hónapban 104,4 százalékra teljesítette az akna tervét. Különösen szép eredményeket értek el az elővárosi csapatok. 518 méter helyett 678 méter vágatot hajtottak ki. A legkiemelkedőbb eredményt Szamosfalvi Géza előváró szocialista brigádja érte el, akik az említett időszak alatt több mint 70 méter vágatot hajtottak ki. Valamennyi elővájó brigádnak 110 és 125 százalék között ingadozik a teljesítménye. Az akna vezetői kiszámították, hogyha a jelenlegi teremelési ütemet tartani tudják, akkor néhány hónapon belül behozhatják a még mindig fennálló több ezer tonna let maradást. Ez nem irreális elképzelés, hiszen augusztusban munkába állítanak az aknán egy nagy teljesítményű marót hengert, melynek segítségével megnövekszik majd a frontsebesség és így a termelés is. Ennek a feladatnak csak úgy tud eleget tenni a lyukói akna, ha frontbrigádjai példát vesznek a nagyszerűen dolgozó elővárosi csapatoktól. — P — A putnoki rekonstrukció Putnoktól Sajómercse irányában gazdag szénvagyonra bukkantak a kutatók. A felmérések alapján több mint 10 millió tonna szén húzódik meg itt a telepben. E nagy mennyiségű szén feltárására és leművelésére mintegy 180 millió forintos beruházást valósítanak meg az üzemben. — Mikor fogtak hozzá a beruházás kivitelezéséhez? — kérdeztük az üzem főmérnökét. — A munkálatokat még az év elején, januárban kezdtük meg. Havonta folyamatosan 15—16 millió forint értékű munkát valósítunk meg. — Mit építenek, milyen természetű a kivitelezett munka? — A beruházási költségből új fürdőt, és fekete-fehér szekrényekkel ellátott modern öltözőt építünk mintegy 5 és fél millió forintos költséggel. A beruházás döntő többségét azonban bányabeli munkákra fordítjuk. Fővágatokat, rakodókat képezünk ki. Rengeteg költséget igényel a falazási munka is. — Hány embert foglalkoztatnak a rekonstrukció építésénél és mikorra kell befejezni a munkát? — Jelenleg 90 dolgozó tevékenykedik. A vágatok hajtását most még meddőben végezzük, egy év múlva azonban már elérjük a szenet. A rekonstrukcióval 1970-ben készülünk el. — Milyen gépi berendezések segítik a bányászok munkáját? — PML-5-ös és NL 12 V típusú fejtő-rakodógépek állnak rendelkezésünkre. Nagyon megkedvelték a dolgozók a sűrítettlevegős fejtőkalapácsokat és a Kóta-féle homokpuskát is. Sajnos a baj az, hogy kevés van belőlük. Az öt beruházási munkahelyre mindössze egyetlen homokpuska jut. Több kellene, de sajnos a gyakori sürgetésre sem tudják az illetékesek leszállí tava részükre. A Putnoki Bányaüzem — ha majd elkészülnek a rekonstrukcióval — belép a nagyüzemek sorába, s naponta több mint 100 vagon szenet ad majd a népgazdaságnak! m