Borsodi Bányász, 1971. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-07 / 27. szám
SMLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BHIHYASZ В OR 5 О Ql В A NY ^ 6 ZH BTUAPJ XIV. évfolyam, 27. szám Ara: sn filler 1971. július 7. A Borsodi Bányász jelenti Mi újság Ózdvidékén? Az Ózdvidéki Szénbányák üzemeiben a hosszú heteken át tartó gyenge teljesítményt követően az elmúlt hét folyamán némi javulás volt tapasztalható. Bár még mindig nem érik el a 100 százalékot a napi termelési terv teljesítésében, de a javulás üteme arra enged következtetni, hogy a közeli napokban nem lesz különösebb probléma a tervteljesítéssel. EGERCSEHI Az Egercsehi Bányaüzem egyik aknája továbbra is „tartja a frontot” a lemaradás területén. Az elmúlt héten kedden 60 százalék alatt teljesítette csak napi tervét, s A rendkívül kedvezőtlen eredményeknek azonban meghatározott és objektív okai vannak. Az üzem termelésének zömét adó frontfejtésen szinte állandó gépmeghibásodással küzdenek, s a kedvezőtlen munkahelyi körülményeket tetézi a termelési kapacitás szűkülése. Az üzem másik aknája, Borsodnádasd kiegyensúlyozott termelésével a vállalati termelési ranglista előkelő helyét foglalja el. KIHALD A Királdi Bányaüzem az eddig elért eredményei szerint ismét elfoglalja a vállalat legstabilabb üzemének helyét. A kedvezőtlen geológiai körülmények hosszú ideig negatívan befolyásolták a termelési ütemet, de az előzetes számítások szerint a közeljövőben a tervezett szintet túlhaladó termelési ütemet tudnak biztosítani, s nem látszik akadálya az új szovjet gyártmányú hidraulikus biztosítóberendezés beindításának előkészítési munkáiban sem SOMSÁLY A visszafejlesztés alatt álló Somsályi Bányaüzemben a tervnek megfelelően termelnek, noha a vagonhiány nagymértékben akadályozza a napi termelési terv teljesítését. Az elmúlt héten, kedden például 6 órás vagonhiány volt az üzemnél, s a bolyki osztályozón 5 óra hosszán keresztül állt a szállítás. A vagonhiány miatt 25 százalékos — mintegy 15 vagon — lemaradást „gyűjtöttek’ össze a somsályiak. PUTNOK A Putnoki Bányaüzemnél is sok gonddal küzdenek. Az üzem termelésének döntő többségét adó páncélpajzsos biztosítású fronton gyengébb eredményeket értek el a tervezettnél. A régi vízvágat miatt a géptér közvetlen közelében külön biztosításra van szükség, ami nagymértékben lassítja a front termelési ütemét. Я nyár nem holtszezon ÁLTALÁNOS véleményalkotás, hogy a szénbányászatot a „szezoniparágak” közé sorolják, mélyebb meggondolások nélkül. Ez a szemlélet sajnos a bányászoknál is érvényre jut, pedig az Ózdvidéki Szénbányák kereskedelmi osztályának több évre visszamenő, nyilvántartott statisztikai adatai szerint a szénbányászat kereskedelmi csúcsidőszaka nem konkrétan az év utolsó, illetve első hónapjára tehető. Az igények már augusztus elején jelentkeznek, tehát mintegy két hónappal korábban, mikorra a termelési felfutást általában tervezik. Ez a csúcsidőszak ellentétben van a hagyományos elképzelésekkel, s a nyár végén jelentkező igényeket csak nagy erőfeszítések árán tudják kielégíteni. Különösen vonatkozik ez az ŐSZ üzemeire, hiszen ők nem rendelkeznek nagy felvevőképességű, állandó piaccal, mint például az erőművek. Termelésük döntő többségét a TÜZÉP-en keresztül értékesítik. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy rugalmasan igazodjanak a piaci igények ingadozásához. MÁR JÚLIUSBAN gondolni kell a termelési ütem fokozására. A megfelelő felkészülés biztosítja, hogy ne kerüljenek — kereskedelmi szempontból — váratlan helyzetbe. Az időszakos keresletingadozás mellett a minőség alakulását is figyelembe kell venni. Változtatni kell azon a szemléleten, hogy a „durva szén” arányát kell növelni. Ez a megállapítás így is igaz, de a fejlődéssel együtt nőtt a durva szénen belüli kategóriák száma. Tehát erre is figyelni kell, mert a vásárlók a kockadarabos szenet veszik legszívesebben. Bibék János mozdonyvezető és Sándor János fékei a tervtároi aknából biztosítják a szén továbbszállítását. Start a jövőbe Egymillió 200 ezer kilowatt, a korszerű villamos erőművek teljesítményére vonatkoztatva; megszokott szám ez — nem úgy egyetlen energetikai aggregát esetében. A világgyakorlat még csak tapogatódzik a hasonló nagy teljesítményű, gazdaságos gépek létrehozásához vezető úton. Leningrádban, az SZKP XXII. kongresszusa nevét viselő fémműben viszont már elkészültek egy 1 millió 200 ezer kilowattos egytengelyes gőzturbina műszaki tervei. Egy hasonló teljesítményű aggregát fedezni képes három Leningrád méretű város villamosenergia-szükségletét. Méreteit tekintve az új aggregát kényelmesen elfér egy korábbi, nála másfélszer kisebb teljesítményű gép kereteiben. A turbina utolsó fokozatának lapátjai több mint egy méter hosszúak, s majdnem öt megrakott vasúti tehervagon súlyával megegyező terhelést bírnak. A gép automatizáltsági foka meghaladja az összes korábban készült aggregát színvonalát, míg fajlagos fűtőanyag-fogyasztása kevesebb lesz az előbbieknél. A gép hatásfokának növelését sok más eredeti műszaki megoldással biztosították. F-6-oS gépet kaptak Az elmúlt héten érkezett a képünkön látható F-6-os gép Feketevölgyre. Az új gépet az 1-es akna 5. telepi feltárásánál üzemeltetik majd. Felvételünk idején Veres András művezető vizsgálta az új berendezést. Laczó József felvétele Hogyan áll a verseny ? BORSODI SZÉNBÁNYÁK 1971. július 3-án 1. Bükkaljai Bü. 111,4% 2. Mákvölgyi Bü. 104,9% 3. Edelényi Bü. 102,6% 4- Ormosbányai Bü. 89,5% 5. Miskolci Bü. 82,0% 6. Szuhavölgyi Bü. 78,9% Vállalat 93,2% A LEGJOBB ÖT AKNA Tervtáró 115,8% Ormos III. 111,2% Sajószentpéter III. 109,5% Rudolftelep IV. 109,1% Berente 103,2% ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK 1. Somsályi Bányaü. 101,7% 2. Putnoki Bányaü. 100,5% 3. Farkaslyuki Bü. 100,4% 4. Királdi Bányaü. 96,4% 5. Borsodnádasd 92,5% 6. Egercsehi akna 75,7%7. Vállalat 94,7% Pótolták a lemaradást A Farkaslyuki Bányaüzemben a nehéz körülmények ellenére sikerült „behozni” az első negyedéves hátrányt A félév sikeres befejezésében nagy szerepe volt Zámbó István frintbrigádjának. Virág István és Fazekas József harmadvezetőik irányításával a brigád tagjai lelkiismeretes munkáról adtak tanúbizonyságot. Munkájukkal elősegítették a körülmények javulását. A maróhenger 3—4 vágást végez naponta, s ennek nyomán teljes mértékben ledolgozták a 3 ezer tonnás adósságot. Rendkívüli, jó munkával tűnik ki az erenyei aknánál Soós József előváló csapata. Legutóbb például a 49-es frontvágat kihajtásánál 6—7 méteres napi előrehaladást ért el. Képünkön a csapatvezető és munkatársa, Koncsos István látható. Kétoldalú szerződés ELFOGADTAK, aláírták, a kihirdetés is megtörtént. Törvényerőre emelkedett az üzem alkotmánya, a kollektív szerződés. Az eddigi szokásoktól és gyakorlattól eltérően hosszabb lejáratú, két év helyett öt esztendőre szól. Ez a távlat követelte meg mindenekelőtt az előkészítés időszakában, hogy a legkisebb részletre is kiterjedően vegyék figyelembe a megnövekedett igényekhez és feladatokhoz igazodó észrevételeket és javaslatokat. Az üzemekben mindenütt nagy körültekintéssel tettek eleget annak a követelménynek, hogy a dolgozókkal együtt, velük egyetértésben fogalmazódjék meg az üzem, a vállalat és a dolgozók érdekeit, igényeit kifejező alkotmány. Természetesen ennek megalkotásánál kétoldalú szerződésről volt és van szó. Egyfelől a vállalat, az üzem, az akna kötelességeit határozza meg, másfelől arról szól, hogy a kollektívának mi a teendője, joga, kötelessége és feladata. Kollektív munkával készült mindenütt ez a dokumentum, eztfejezi a neve is: kollektív szerződés. Végrehajtásáért is kollektív a felelősség. S hogy milyen lesz ez a végrehajtás, az vezetőkön és beosztottakon egyaránt múlik. Nem merev, öt évre konzervált szerződést jelent a július elsejével életbe lépett üzemi alkotmány. A SZOT ide vonatkozó határozata értelmében évenként felül kell vizsgálni s ha szükséges változtatni egyes pontjain, vagy rendelkezésein. Helyes, jogos, korszerű módja ez a munkának, a kötelességek és jogok érvényesítésének. Helyes azért, mert a változó élet felrúgja az elavult szabályokat, az idejét múlt intézkedéseket. S ez alól a kollektív szerződés se kivétel, ha ilyen helyzet adódik. Az évek múlásával fejlődik, gyarapodik, gazdagodik a legkisebb munkahely is. Megváltoznak az üzem, a munkahely viszonyai, mások lesznek a feltételek, hiszen a fejlődés törvényszerű velejárója a magasabb színvonalú munka. E változásoknak pedig tükröződniük kell a kollektív szerződésekben is. Éppen emiatt van szükség arra, hogy évenként felülvizsgálják egyes pontjait és mindenütt az igényeknek, a megváltozott viszonyoknak megfelelően változtassanak, kiegészítsenek, vagy éppen hatálytalanná tegyenek egyes rendelkezéset ebben a fontos szerződésben. A KOLLEKTÍV szerződés önmagától nem válik valóra. Az együttes, jól végzett munka teszi lehetővé, hogy az üzemek alkotmányából kézzel foghatóan is lemérhető dokumentum legyen. Ebben van nagy szerepe elsősorban a szakszervezetnek, amely gazdája, őrzője, tevékeny részese annak, hogy a legjelentéktelenebbnek látszó követelmény is tettekké érjen. Sok új vonása van a bányászat, a borsodi bányászok üzemi alkotmányának is, hiszen az elmúlt évek és évtizedek folyamán nagyot lépett előre a bányászkodás is. S a negyedik ötéves terv időszakában a tempó még inkább megnövekszik, a követelmények tovább nőnek, ehhez kell igazodnia a kollektív szerződésnek is. Lehet, hogy még nem mindenben tükröződnek a dolgozók által támasztott igények és követelmények. Ha netán van ilyen, egy-egy üzem kollektíváján múlik, hogy ezt a hiányt pótolják és a kollektív szerződést még tartalmasabbá, gazdagabbá formálják.