Borsodi Bányász, 1972. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-27 / 39. szám
Magasabb színvonalon• Követelmények a politikai oktatásban A X. pártkongresszus határozatainak mélyreható, alapos ismerete és a gyakorlatban történő hatékonyabb végrehajtása azt a követelményt állította a pártszervek, az alapszervek, s az egész párttagság elé, hogy emelni kell a pártoktatás színvonalát! Mit tett ennek érdekében a Borsodi Szénbányák Pártbizottsága? — erről kértünk tájékoztatást Horváth Ferenctől, a pártbizottság politikai munkatársától. , — Hogyan készítette elő, szervezte meg az új oktatási évet a pártbizottság? — Területünkön alighogy befejeződtek a tanfolyamok, máris hozzáfogtunk az új pártoktatási év megszervezéséhez. Június 30-ig befejeztük a hallgatók és a propagandisták kiválogatását, s biztosítottuk az oktatási anyagok megrendelését, befizetését is. • A pártoktatásnak melyik formáját választották? — A tapasztalatok egyeztetése alapján az igényeknek megfelelően végrehajtó bizottságunk úgy határozott, hogy az 1972/73-as pártoktatási évben kiemelten kell foglalkozni a pártirányítás, pártálét, valamint a vállalati gazdálkodás, vállalati élet kérdéseivel. Ezért e két oktatási forma megszervezésére fordítottunk gondot. Ezeken a tanfolyamokon mintegy 1000 hallgató tanul majd. Kiemelten foglalkoztunk az egyéves marxista esti középiskolák szervezésével is. Ötvenkét hallgató részvételével 3 üzemünkben indítjuk be az oktatást. — Az oktatás sikeres lebonyolítása érdekében hogyan készítették fel a propagandistákat? — Pártbizottságunk május 29-i határozata alapján 5 napos tanfolyamot szerveztünk a propagandisták részére. A tanfolyamot szeptember 18—22 között rendeztük meg Alberttelepen, amelyen a 100 propagandistán kívül részt vettek az üzemi pártbizottság, csúcsvezetőség és az alapszervezetek titkárai, sőt a KISZ-bizottságok vezetői propagandistái is A tanfolyamot két részben bonyolították le. Az első három napon a ,,Pártirányítás, pártépítés’ című tanfolyam propagandistái voltak jelen, majd ezt követően került sor a ,,Vállalati gazdálkodás, vállalati élet” tanfolyamok oktatóinak felkészítésére. Ezenkívül a megyei pártbizottság által szervezett tanfolyamra 20 propagandista részvételét biztosítottuk. — Ш volt a követemény? — A propagandisták felkészítésével kettős célunk volt. Egyrészt tisztáztuk azokat a vitás kérdéseket, amelyek az elmúlt oktatási évben a pártvezetés, a lenini normák érvényesülése és az ideológiai harc kapcsán felvetődtek, másrészt elvi útmutatást, érveket és módszereket adtunk a pártmunka, a nevelés gyakorlati viteléhez. (Ezért voltak jelen a párttitkárok is.) Madarász György, a megyei pártbizottság PMO osztályának vezetője például: „A pártszervezetek helye, szerepe az ideológiai harcban” címmel tartott előadást. Bogár Károly, az Oktatási Igazgatóság filozófiai tanszékének vezetője a „pártélet lenini normáiról”, valamint: „Hogyan készüljön fel a propagandista a foglalkozás levezetésére” témákról adott részletes tájékoztatást, míg Вики Imre, a BSZ pártbizottság politikai munkatársa a pártmunka gyakorlati kérdéseiről és módszereiről beszélt. ,,A vállalatok helye és szerepe a népgazdasági életben” címmel dr. Pál László, a BSZ igazgatóhelyettese, a KISZ- szervezetek feladatairól Kovács Lajos, a BSZ KISZ-bizottságának titkára, a vállalati üzem- és munkaszervezés fejlesztéséről Tóth István főosztályvezető tartott előadást. Az előadásokat követő viták igen élénkek és szenvedélyesek voltak. Maguknak a propagandistáknak is az volt a véleményük, hogy sokat tanultak és nagy segítséget kaptak munkájukhoz. — Biztosítottak-e a feltételek az oktatás beindulásához? — Igen. A tananyagok — mint már említettem — rendelkezésre állnak. A helyiségek ki vannnak jelölve és gondoskodtak a fűtésről is. A pártszervezetek mindenütt oktatási naptárt készítettek, amelyekben egyeztették az időket a társadalmi szervekkel és a gazdasági vezetéssel. Semmi akadálya sincs tehát annak, hogy október 15-én kezdetét vegye az oktatás. TÖRÖK ALFRED borsodiAnyAsz Ózd 700 éves dombok, a lankák ugyanazok, mint évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt voltak. És emberek is éltek már itt évezredekkel ezelőtt. Nemcsak 1272 óta, amikortól az első hiteles írásos feljegyzés megemlíti a települést — Ouzd in Comitatu Bursud néven — mint Detrikus ispán fiának, Miklósnak a Balassák és a Csákányiak ősének birtokát. Miklós a birtokot feleségének, Hontpázmány Lampert lányának adta hitbér fejében, s az asszony 1272-ben visszaadta fiának, Domokos sárosi és pataki ispánnak 11 öröklött szolgával. „A település utolMja*^ már előbb létezett, csupán feljegyzés nem örökíti meg keletkezésének időpontját. Erre utaló, hitelt érdemlő írásos emlék, feljegyzés nem került elő” — írja Dobi Sándor abban, a 700 éves Ózdot ismertető kiadványban, amely a napokban jelent meg a jubileum alkalmából, s amelyből lelkes történetkutatók megbízható munkája segítségével megismerhetjük Ózd múltját, jelenét, sőt jövőbeli terveit is. A Borsodi Nyomda ál- Atal kivitelezett — tartalmilag és formailag egyaránt értékes — több mint 60 oldalas, képekkel illusztrált könyvecskéből sok-sok érdekességet tudhatunk meg Ózdról. Például: már az őskorban volt itt emberi élet, s az Upponyvölgy barlangjaiban, a Bükk lankás hegyoldalain, a bővizű források vidékén először is vadászattal, majd állattenyésztéssel (juh, szarvasmarha, sertés tenyésztésével) foglalkoztak az őslakók, s a régészek tudományos becslése szerint a Kőalja-tetőn feltárt őskemencék tanúsága alapján — Ózd területén már kétezer évvel ezelőtt is égettek meszet. Régészeti és történelmi kutatások bizonyítják, hogy az itteni erdőkben már 2000 évvel ezelőtt is működtek fatüzelésű olvasztókemencék, és laplakksrékgyártó műhelyek. Tehát a település hírneve, majd növekedése, gazdagodása már igen régóta az ipar kialakulásától, illetve fejlődésétől függ. Ezt pedig meghatározták a történelem folyamán az adott társadalmi viszonyok. És hogy a mai társadalomban mennyire fejlődött Ózd a korábbi évszázadokhoz viszonyítva? Erre lapunk következő számában visszatérünk. Ruttkay—Laczó A régi és az új Ózei „találkozása”. Fotó: Laczó J. szocialista brigádok a termelésért A szocialista brigádok helyzetével, munkájával foglalkozott a borsodnádasdi akna párt csúcsvezetősége. A fenntartó, a szállító részleg, a műhely, a fatelep, az osztályozó 46 szocialista brigádjában 350-en dolgoznak,, és nagy számuk révén jelentősen befolyásolják az üzem termelési eredményeit. Fónagy József szocialista brigádvezető, csúcsvezetőségi tag úgy fogalmazott, hogy eredményesebb, egységesebb lenne az a munka, ha a jelenleginél még több brigádvezető venne részt a pártmunkában. A tanácskozáson született meg az a döntés, hogy két héten belül tanácskozásra hívják össze a szocialista brigádvezetőket. Az elkövetkező időszakban ugyanis 50 vagon nap teljesítményt várnak el tőlük, amellyel az eddigi lemaradásukat és éves tervüket is teljesíthetik. E munkához a tanácskozáson kérik majd az akna szocialista brigádjainak segítségét. Téli programok Petőfi emlékműsor az A SAJÓSZENTPÉTERI Petőfi Sándor Művelődési Központ az egyik olyan kulturális intézmény, amely tervszerűen és következetesen szervezi programját bányászaink tájékoztatására, művelődésére, szórakoztatására. Kezdeményező és szervező készségüket jól ismerik már a Bükkaljai Bányaüzem dolgozói, hiszen a TIT-előadásokat, ünnepi megemlékezéseket az aknáknál is megtartják. Az az elvük — mint ahogy a gyakorlatban alkalmazzák — közelebb a munkahelyhez, közelebb a dolgozóhoz. Színes, gazdag, változatos programok várják a művelődési központba látogatókat. Haris László igazgatótól arra kértünk választ, milyen rendezvények, események töltik majd ki az év hátralevő részét. — Névadónk, a költő születésének 150. jubileumára készülve irodalmi színpadunk érdekes és színvonalas műsort állított össze Petőfi Sándorról. Ebben különböző visszaemlékezések, szemelvények alapján mutatjuk be a költőt és természetesen a rövid, de tettekben gazdag élet illusztrálásaként a legszebb verseit is hallhatják majd. E műsorunkkal 8 községet keresünk fel három hónap alatt, és az aknákhoz is ellátogatunk. OKTÓBERBEN készülünk megtartani az olimpiai élménybeszámolót, amelyre Papp Lászlót és az olimpiai bajnokságot nyert magyar sportolók közül néhányat hívunk meg. Nagy várakozással nézünk e rendezvény elé, mert a bányász sportkör ökölvívói révén Papp Lacinak — az „aranygyárosnak” — mindig nagy sikere volt Sajószentpéteren. Szórakoztató műsoraink közül már rendszeressé vált aknák nál tak a havonta egyszer megrendezendő beat-koncertek, de a filharmónia rendezvényeire is 259-en váltottak bérletet. Kulturális programunkban kiállítások, tárlatok szerepelnek. Télen két író-olvasó találkozót is szervezünk: az egyikre Fekete Sándort hívjuk meg, a másikra pedig egy fiatal költőt. Októberben különböző tanfolyamokat indítunk be: szabás-varrás, díszítő-hímző és német nyelvtanfolyamokat. Az iskolásoknak kívánunk segíteni az ifjúsági filmsorozat beindításával, melyben a kötelező olvasmányok filmváltozatait mutatjuk be. TERMÉSZETESEN menet közben — az aktualitás jegyében — számítani lehet programbővülésre, de az előbb említettek képezik rendezvényeink alapját. (SZ.) 1972. szeptember 27. Garami Ágoston 1910—1972 Guszti bácsi elment — adták tovább egymásnak a szomorú hírt, az ismerősök, a barátok, akik szerették, tisztelték GARAMI ÁGOSTONT, a kiváló bányászt, a nagyszerű pártmunkást, a felszabadulás első éveinek bányász kormánybiztosát, a vájárképzés borsodi meghonosítóját. A halál 62 éves korában ragadta el az élők sorából Pécsett, ahol nyugdíjas éveit töltötte. Kívánságára Perecesen helyezték örök nyugalomba, ahol életének legszebb éveit töltötte. Temetésén ott voltak a rokonok, a barátok, az egykori munkatársak és mindazok, akik tisztelték őt. Elbúcsúztak a szeretett Guszti bácsitól, akinek emlékét örökké megőrizzük. Könyvet nyertek! Az ötfordulós keresztrejtvényünket egyedül Erdélyi Zoltánná (Izsófalva, József A. u. 5.) fejtette meg helyesen. Négy forduló megfejtésére több helyes válasz érkezett, ezek közül az alábbiak nyertek könyvjutalmat: Paranai Jánosné (Kazincbarcika, Szabó L. u. 4. 1/2.), Halmai Rezső (Ózd I., Április 4. u. 4.), Varga Zsigmond (Edelény, November 7. u. 14.), Barta J. Béla (Sára, Petőfi u. 17.) Szóvá tesszük Kilóg a lóláb...” is A borsodnádasdi bányánál hallottuk : — Sokan hiányzanak mostanában az üzemből. A mintegy 680 dolgozó közül naponta átlag 60— 70-en kimaradnak a műszakokból, így a tervezett, 50 vagon szén helyett általában csak 45— 48 vagonnal tudnak adni. Az ellenőrzések során megállapították, hogy itt is valóban sokan vannak olyanok, akiknek ősszel kiújulnak régi bányászbetegségeik, izületi fájdalmaik, légzőszervi rosszulléteik. Mégis: miért hiányzik legtöbb dolgozó a krumpliszedés idején? A kérdésre nehéz válaszolni. Mindenesetre tény, hogy 31 községből járnak ide dolgozni. Tehát zömmel úgynevezett kétlaki emberek. Ezeket a községeket 12 körorvos járja, s bizony, annyi a munkájuk, hogy egy-egy panaszos alapos vizsgálatára nem sok idejük jut. — A betegellenőrzésben megpróbáltunk mi is segíteni — hallottuk Zám István szb-titkártól —, de ez még kevés. Szeretnénk, ha az illetékesek felfigyelnének erre a gondunkra. Dolgozni kell Egy műszak Lyukóbányán I Jilléí a szállítószalag U un mellen vezetett tovább. Pár percnyi gyaloglás után megérkeztünk a kiöntőhöz. A következő szalag alacsonyabbról indult. Odább két dolgozó a szállítópályát tartó drótkötél, s mozgásban levő gumiszalag közé helyezett lécdarabbal „korrigálta” a szén útját. — Félrehord a gumiszalag, s ahogy látják lepereg a szén. Úgy kell visszalapátolni — panaszkodtak. A „főnökök” itt is megbeszélték a tennivalókat, s kiadták a szükséges utasításokat. Legközelebb már csak a bunkernél álltunk meg. Az elektromos lámpával bevilágítottam a mélybe, de nem láttam a szenet, csak a lezúduló anyag robaját hallottam. Ide fut be az északi, s déli mezőben termelt szén. Itt találkozik a két gumiszalag, hogy megszabaduljon terhétől. Egy összekötővágaton, majd légajtón áthaladva találkoztunk Mihók András és Dorogi István vájárokkal akik robbanóanyagot szállítottak. Mihók 1951-től, Dorogi pedig 1955-től dolgozik Lyukóbányán. — Négy csillével vittünk a robbanóanyag raktárból az északi alapvágatba, a négyes siklóba pedig tíz csillével szállítunk. Pontos, körültekintést érdemlő munka ez, és csak felügyelettel végezhető. Végezetül az elővárások egy részét néztük meg. Láttuk a Forgony-brigád kezemunkáját. — Szép, pontos, minőségi munka — mondotta a főmérnök. A háromezres szelvényű TH-val biztosított előváráson nem találkoztunk emberekkel. Ők más munkára voltak átcsoportosítva. Egy fogásnak megfelelő szénmennyiség várt elszállításra. Jó ideig kell lapátolni, amíg csillébe kerül a kirobbantott szén. Ezen a munkahelyen szállítóvágatot „építettek”. Ы köbméter szalagra lapátolásáért 5 forint hatvan fillért kapnak a dolgozók, s a meddő köbméterének felrakásáért 8 forint jár. Gondoljuk csak el hányszor kell megfeszíteni az izmokat, megtölteni a lapátot, lendíteni a kart, amíg összejön a napi 210 forintos kereset. Dolgozni kell keményen! Utolsó állomásként a déli 1-es légvágatot néztük meg. Őszintén örült a dicsérő szavaknak Sasvári Antal az elővárosi és fenntartási körlet vezetője. Talán ő tudta a legjobban, mennyi munka van az elismerő szavak mögött. Párszáz méteren át bokán felül ért a víz a vágatban. Nehezen érzékeltük a síneket tartó talpfákat. Takács József az egyik legtapasztaltabb elővájó kíséri el „különítményünket” az F—5-ös géphez. Molnár János kollektívája dolgozik ezen a munkahelyen. A gép pihent, készült a tvábbi munkára. A kaparó törött tengelyének megjavításáig az embereket más munkára vezényelték. Itt is rövid szakmai megbeszélést tartottak kísérőim, majd beindították a berendezést. A forgó ,,acélököl” beletúrt a szénfalba, s egy perc múltán, mikor leszállt a por, jól láttuk a hatalmas ökölnyomot a szénfalban. Véqisiiirluk aJtáil”. A főúton vonat járt és lámpások égtek. Nagy volt a forgalom. A mellékutcák kicsit keskenyebbek, sötétebbek voltak, de a rombadőlt, elhagyatott utakon is látni lehetett még az alkotó emberi kéz nyomát. Az emberét, aki meghódította az eget és a földet, legyőzte az elemeket, s uralkodik a természet fölött. Őt szolgálja az anyag, a tér, az iőfő. Berencsy Sándor