Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-21 / 12. szám
ø BORSODI BÁNYÁSZ Felelősséggel és őszintén... 1 éves beszámoló taggyűlések tapasztalatai A Borsodi Szénbányák Pártbizottságához tartozó alapszervezetek, csúcsvezetőségek az 1972-es munkáról szóló beszámoló taggyűléseiket megtartották. Eleget tettek a Szervezeti Szabályzat 26. pontjában előírt kötelezettségnek : „A vezetőség évenként köteles beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a pártvezetőség, a pártszervezet éves tevékenységét. A B§£ PB területén a beszámoló taggyűlések előkészületei kielégítették a követelményeket. Jellemző volt az előkészületekre a tervszerűség, melyet a megyei párt-vb, s a vállalati párt-vb irányelvei alapján az üzemek és alapszervezetek konkrét ütemtervben realizáltak. Lendületet és segítséget adott a munkához a KB 1972. november 14—15-i állásfoglalása és határozata. Könnyített a beszámoló elkészítésében, hogy a KB állásfoglalását konkretizálni kellett a helyi munkára, elismerve ami jó, előrevivő és hatékony, de őszintén feltárva a gyengeségeket, fogyatékosságokat és azok okait is. Az előkészületek jellemzői Az előkészületek során a politikai tevékenység fellendült, nőtt a felelősség a pártélettel járó kötelezettségek teljesítése iránt. Kritikus vizsgálat és önvizsgálat folyt az alapszervezeteknél, s az irányító szerveknél is. A pártcsoportok, a bizalmiak munkája is sokat fejlődött.A pártcsoporton belül a párttagok értékelést végeztek saját munkájuk, s a pártvezetőség munkája irányában is. A pártcsoportok minden párttaggal elbeszélgettek, s tájékozódtak a területen dolgozó pártonkívüliektől is. Erről informálták a pártvezetőséget. Ismételten bizonyítani lehetett, hogy a pártcsoportok munkavégzésének feltételei megvannak. Szükséges azonban, hogy a pártcsoportok munkájára a pártalapszervezetek vezetőségei igényt tartsanak, legyen meg a tájékoztatás, segítés és ellenőrzés. A beszámolók elkészítésének időszakában az üzemi, vállalati pb-ok aktív segítséget nyújtottak, de sok segítséget adtak az alapszervezeteknek a vállalati pb által kijelölt aktívák is, akik részt vettek a vezetőségi üléseken, a beszámolók összeállításában, valamint felszólalásaikkal a taggyűléseken igyekeztek tájékoztatást adni. Az aktivitás fokozódása kihatott a pártonkívüliekre, a tömegszervezetekre és a gazdasági vezetőkre is. Erősödött az adósságok, elmaradások törlesztésének biztosítása. Nőtt a párthatározatok végrehajtása iránti felelősség. Összegészében az utolsó negyedévben a gazdasági munka hatékonysága is nőtt, bár a körülményekhez képest lényeges javulást elérni nem lehetett. Néhány tapasztalat a taggyűlésekről Az előterjesztésre elkészített beszámolók sokoldalúan megvitatásra kerültek, őszinték, kritikusak voltak. Tükrözték az alapszervezetek valóságos helyzetét, s a végzett munkájukat. A beszámolók a feladatokat is megjelölték. 1971-hez viszonyítva fejlődést mutatott, hogy alapszervezeteink zöme az értékelés tárgyává tette:"a párttagok lakóterületükön hogyan vesznek részt a munkában, a lakóterület politikai, társadalmi életének alakításában. A taggyűléseken való részvétel bizonyítja, hogy a párttagság készült, érdeklődött az éves számvetés iránt. A taggyűléseken 70—90 százalék között váltakozott a megjelenés. Pb-szinten 84,2 százalékos volt. Az igazolatlanul távol maradottak száma az előző évhez viszonyítva ugyan csökkent, de mégsem tartjuk elfogadhatónak a távol maradók számát. Ez a szám még kisebb lehetett volna, ha hatékonyabb azokkal a párttagokkal való foglalkozás, akiknél az ismeretek szerint szükséges többszörösen a felelősség felkeltése. Ezt a megállapítást az is bizonyítja, hogy a Szuhavölgyi Bányaüzem Pártbizottságához tartozó alapszervezeteknél az előkészítő munka hatékonyságának hatására az igazolatlanul távol maradók száma a legkisebb volt. Addig, míg vállalati szinten a távol maradók 4 százalék körül voltak, Szuhavölgyön ez csak 2 százalék körül alakult. Párttagjaink közül egyesek megjelenését akadályozta az influenzajárvány is. Az alapszervezetek feladata a beszámoló taggyűlések után, hogy személyenként vizsgálják meg a távolmaradás okait és ahol szükséges, felelősségre vonást is alkalmazzanak. Néhány alapszervezetünknél a taggyűlések megtartásának időbeni lehetősége zavart okozott, melyre különösen nagy gondot kell fordítani a jövőben, hogy hasonló esetek ne ismétlődjenek meg. A vitában való részvétel néhány tanulsága A felszólalók felelősségteljesen, felkészülve, — ismerve a helyzetet — mondtak véleményt a beszámolóhoz. A pártszerűség elveinek betartásával bíráltak és javasoltak, de nem volt ritka jelenség az önbírálat sem. A felszólalások zöme a pártélet kérdései, a pártmunka konkrét hatása a gazdasági tevékenységre és hasonló kérdések körül tömörültek. Pozitív fejlődést mutatott, hogy a vita nem vált termelési tanácskozássá. Másrészt, hogy a hozzászólások — ismerve a КM-határozatot és állásfoglalást — nem az ár- és bérkérdésekből közelítették meg a pártmunkát, hanem a feladatok végrehajtásának felelősségét sürgetve utaltak arra, hogy a bérek emelése hatékonyabb munkát követel. Területünkön 294 párttag szólt hozzá a beszámoló taggyűlések előterjesztéseihez. Volt néhány olyan hozzászólás, ami értetlenséget tükrözött, ami csak mások felelősségét hangsúlyozta. A taggyűlések vitája, pártszerű légköre, a párttagság érettségének,felelősségének tulajdonítható. A vita során a résztvevők egymás helytelen nézeteit is helyreigazították. Következtetések és tennivalók Igényként hangzott el a taggyűlésen a vezetésben dolgozók felé, (párt, tömegszervezetek, gazdasági vezetés), hogy még gyakrabban látogassák a munkahelyeket, jobban ismerjék meg a konkrét munkahelyi gondokat. Van ebben az igényben sok igazság. Még fokozottabban kell törekedni az íróasztaltól való elszakadás biztosítására, mert a valóságos helyzet ismerete biztosítja a helyes intézkedések megtételét. Néhány helyen az alapszervezetek titkárai felé is elhangzott a fokozottabb munkahelyi látogatás igénye. Ezt az ez évi feladatok is szükségessé teszik. A pártcsoportok munkájával kapcsolatban felvetődött kifogások és javaslatok között elhangzott az a követelmény, hogy javítani kell a csoportszintű pártmunkát. Feladat, hogy az alapszervezetek — de az irányító üzemi szervek is —, a fő figyelmet e munka megjavítására, és ne arra fordítsák, hogy indokolják miért nem lehet e területen előbbre jutni. Több hozzászóló egyegy alapszervezetnél az alapszervezetek vezetőségeinek hatékonyabb munkáját kérte. Ezen belül is kiemelték a vezetőségeken belüli egyes reszortfelelősök munkájának jövőbeni javításának szükségességét. A hozzászóló párttagok közül többen erélyesen tették szóvá egy-egy párttag magatartását, viselkedését, munkához és a pártszervezethez való viszonyát. Alapszervezeteink feladata, hogy a felvetéseket megvizsgálva, következetes számonkéréssel szüntessék meg az egyes embereknél jelentkező fogyatékosságokat, és a mércét a Szervezeti Szabályzat szerint állítsák fel, és követeljék meg. Ezt az igényt hangsúlyozták a vezetésben dolgozó egyes kommunisták felé is, akiknél szintén magatartásbeli kifogások merültek fel. Párttagságunk egyértelműen igényelte a párt, az állami fegyelem további szilárdítását, fejlesztését. Párttagságunk bizonyította, hogy az üzemi demokrácia és a pártdemokrácia következetes érvényesítése mellett nem fogadja el és harcol a szervezetlenség és fegyelmezetlenség ellen. Párttagságunk a gazdasági feladatokat a párt gazdaságpolitikáját magáénak vallja, de követelték, hogy a munkavégzés feltételeit rendszeresen és folyamatosan biztosítsa a vezetés. Több hozzászóló hangsúlyozta a munkaszervezéssel összefüggő munkahelyi tennivalókat,, de ugyanakkor a gazdasági vezetés felé az ebből a pozícióból megteendő intézkedéseket sürgette a hatékonyság érdekében. A párttagság — és véleményt adva a pártonkívüliek kérésének is — követelte, hogy minden fontos kérdésben még következetesebb legyen véleményük kikérése, figyelembevétele a feladatok megoldásában. Ha ez tovább javul, nagyobb biztosíték van az eredményes munkára és a kitűzött cél megvalósítására. Összegezve: megállapítható, hogy a számvetés, a beszámolási kötelezettsége a vezetőségnek jól szolgálta, az elvégzett munka értékelése mellett az előttünk álló feladatok megvalósítása érdekében a mozgósítást is. Most az a feladat, hogy minden szinten a beszámoló taggyűlések tapasztalatait elemezzük, értékeljük, a javaslatotok alapján olyan konkrét intézkedéseket fogalmazzunk meg, amelyek kifejezik párttagságunk és dolgozóink igényeit. RUKA IMRE PR-munkatárs 19*3. március 21. AZ ELMÚST napokban vb-ülést tartott az ŐSZ Pártbizottsága, amelyen többek között a Farkaslyuki Bányaüzem csúcsvezetőségének az alapszervezeteket irányító, segítő és ellenőrző tevékenységének értékelése szerepelt napirenden. Ismeretes, hogy az ŐSZ párt-vb 1971 májusában tárgyalta a Farkaslyuki Bányaüzem csúcsvezetőségének és alapszervezeteinek elvi, politikai irányító munkáját, amelyen sokrétűen meghatározták a további feladatokat. A közelmúltban történt vizsgálat az említett idő óta eltelt munkáról ad képet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményesen dolgoztak a határozatok maradéktalan végrehajtása érdekében Farkaslyukon. A politikai munkát a bányaüzemnél egy kilenc főből álló csúcsvezetőség, valamint 9 alapszervezetnél 35 főnyi vezetőség irányítja és szervezi. A csaknem háromszázas taglétszámot összesen harmincöt pártcsoport fogja össze. Az említett időben a határozatnak megfelelően három alapszervezetet hoztak létre Tólápán, egyet a hivatalház területén. Tervszerű és jól megalapozott az üzemben a pártépítő tevékenység. Az elmúlt esztendőben több mint harminc új tagot vettek fel, javarészük fizikai dolgozó, s jelenleg is alapszervezetenként 2—3 dolgozó van felkészítve a pártba való felvételre. A csúcsvezetőség a vb határozata alapján programtervezetet készített a feladatok végrehajtása érdekében. Cél volt a munkafegyelem további szilárdítása, a munkaszervezés fejlesztése, és igen komoly szerepet kapott a pártvezetés munkájában az egyenletes termelés megvalósítása. A megerősödött agitációs munka, s az utóbbi években megnövekedett komplex gépesítés nagymértékben hozzájárult a termelési és gazdasági feladatok megvalósításához. A csúcsvezetőség az elmúlt két évben kilenc alkalommal foglalkozott ülésein a termelés értékelésével és folyamatos volt a segítségadás. A KÜLÖNBÖZŐ FÓRUMOKON kialakult viták tovább növelték a gazdasági munka hatékonyságát, egységesebbé tették a feladatok végrehajtásáért folyó munkát. Növekedett a vezetőségi tagok önállósága, erősödött a kollektív tevékenység és felelősség. A csúcsvezetőség és az alapszervezetek jelentős munkát végeztek az üzemi demokrácia fejlesztése terén is. Jól bizonyítja ezt a párttagok és pártonkívüliek különböző fórumokon tanúsított aktivitása. Az év végi értékelő taggyűléseken — amelyeken a tagság legnagyobb része jelen volt, — több mint félszáz hozzászólás hangzott el. A véleményt nyilvánítók elsősorban az üzem politikai és gazdasági kérdéseiben foglaltak állást, de gyakori volt az egyéni sérelmek közzététele is. Változatlanul van még tennivaló az üzemi agitáció terén, amely elsősorban a termelésre és a munkavédelemre irányul. Nem kielégítő a szemléltetés és hiányos a politikai rendezvényekre való mozgósítás. A politikai oktatás a határozatok szellemében készült négyéves oktatási terv alapján történik. A jelen oktatási évben például 3 oktatási formába mintegy 220 kommunistát vontak be. A vb résztvevői megállapították, hogy a csúcsvezetőség jelenlegi összetételében alkalmas a hozzátartozó terület irányítására. A vezetőségben 4 fizikai munkás, 4 műszaki dolgozó és 1 egyéb foglalkozású foglal helyet. Féléves munkaterv alapján, havonta tartanak csúcsvezetőségi ülést, s a megvitatott napirendek arányosan érintik a pártmunka legkülönbözőbb területeit. Örvendetes, hogy a fórumokon az utóbbi időben egyre nagyobb teret kapnak a sajátos és egyes gazdasági egységeket érintő problémák, valamint a gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők beszámoltatása. E téren a műhelyi alapszervezet jár az élen, ahol rendszeresen számon kérik az illetékes vezetőktől a végzett munkát. Az értékelt időszakban tovább javult a titkárok felkészítése és segítése. A havonta megtartott titkári értekezleteken igen alapos és részletes eligazítás történik. Ezek a megbeszélések őszinték és hasznosak. A CSÚCSVEZETŐSÉG és az alapszervezetek vezetői örömmel nyugtázták a vbnek azt a megállapítását is, hogy az utóbbi időben tovább javult a kapcsolat a vállalati és járási pártbizottsággal is. Munkájukhoz hathatós segítséget kapnak, s ez rendkívüli mértékben befolyásolja mindennapi tevékenységüket. Tervszerű, jól megalapozott munka Mit jelentett a körletesítés a tervtárói pártalapszervezetnél? A KÖRLETESÍTÉS a pártalapszervezetek felépítésében, munkájában is változásokat hozott. A Bükkaljai Bányaüzem tervtárói aknájánál például 4 körletben 10 pártcsoportot hoztak létre. A pártalapszervezet szervezeti felépítése így már megfelel a gazdaság szervezeti felépítésének. — Aknánknál év közben némi változás következett be a körletesítésben, de a változások ellenére is úgy ítéljük meg, hogy a korábban kialakított pártcsoportok beilleszthetők ebbe a szervezeti formába — mondotta Pócsik Sándor, a tervzárói pártalapszervezet titkára. A GAZDASÁGI feladatok szerinti változások, átcsoportosítások azonban nehezíthetik a párttagság összefogását. Például a különféle munkahelyeken és különböző műszakokban dolgozó kommunistákat bizonyára nem könnyű közös megbeszélésekre összehívni, aktivizálni, mozgósítani. Mi erről a párttitkár véleménye? — Gazdasági adottságaink miatt pártcsoportjaink kétségkívül nehéz körülmények között dolgoznak, s különösen a szétszórt elővárásokon dolgozó párttagságot nehéz átfogni... Nem véletlen, hogy pártvezető cégünk is gyakran kényszerül (a szervezeti változtatások, a munkahelyi telepítés miatt) a pártcsoportok átszervezésére. A jelenlegi formát azonban mégis alkalmasnak tartjuk arra, hogy pártcsoportjainkon belül az eddigiektől hatékonyabb pártpolitikai tevékenység bontakozzon ki. PÓCSIK SÁNDOR hangsúlyozta: „A pártmunka szempontjából az a nagyon fontos, hogy az egyes szakaszokban dolgozó párttagok ismerjék az adott szakaszban levő pártcsoportbizalmiakat és a bizalmiak is ismerjék a szakaszukban levő párttagokat, hogy a közös feladatok megbeszélésére és végrehajtására mozgósítani tudják őket. Igen lényeges, hogy a szakaszon belül dolgozó párttagok szoros kapcsolatot tartsanak egymással és a bizalmival. Ez vonatkozik a külszínen és a műhelynél tevékenykedő pártcsoportokra is. Tudjuk, hogy főleg az elővárosi pártcsoportoknál okoz gondot a csoportmegbeszélések rendszeres megszervezése. Mégis azt kell mondanunk, hogy a szükségletnek megfelelően e területen is megvan a lehetőség a közös feladatok megbeszélésére. Például a ki- és beszállások alatt a rendelkezésre álló 15—20 percben mindig megbeszélhetik a csoportok tagjait foglalkoztató legfontosabb kérdéseket és a legszükségesebb tennivalókat.” Azt már a pártcsoportvezetőknek és a csoport tagjainak kell eldönteniük, hogy a vezetőségtől kapott tájékoztatón kívül mikor, milyen kérdéseket vitassanak meg, s a csoportmegbeszélésekre melyik napon kerüljön sor. A MEGBESZÉLÉSEKRE kerülő kérdések lehetnek a nemzetközi és belpolitikai eseményekkel, a párt belső cigiével, a tagfelvétellel, a pártfegyelemmel, a pártmegbízatások kiadásával és és számonkérésével, vagy a termeléssel, a gazdasági munkával, a munka és erkölcsi fegyelemmel kapcsolatosak. — Tavaly, az adott lehetőségeken belül a pártcsoportmegbeszélések megtartására csak kevés helyen került sor, s ezeknél sem folyamatosan és tervszerűen — állapította meg önkritikusan a párttitkár. — Fejlődést, előrelépést a villamos és a lakatosműhelynél, a külszíni pártcsoportnál és néhány frontbrigádnál tapasztaltunk. Az utóbbi időben azonban látunk már ilyen irányú törekvést néhány elővárosi pártcsoportnál is. ÉS AZ IDÉN EZT akarják még inkább szorgalmazni. Minden területen, minden körletben. Mert a lényeg az, hogy a körletesítést a pártalapszervezet szempontjából is jónak tartják. S közös véleményüket Pócsik Sándor így összegezte: — Okultunk a tavalyi, kezdeti nehézségeken. És a hibák ellenére elmondhatjuk, hogy párttagságunk igen kemény munkát végzett annak érdekében, hogy a most már ismert eredményeket elérjük, összmunkájuk eredményét az 1972. év minden részletére kitérő értékelés adja és ennek alapján elmondhatjuk, hogynem volt rossz munka. A további előbbre lépéshez azonban az szükséges, hogy a pártcsoportok munkáját még magasabb szintre emeljük. Ez mindannyiunk közös feladata és érdeke. R. A.