Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-21 / 12. szám

BÁNY­ÁSZPORTRÉ Fotó: Laczó József encesek A tavasz 1919-ben vörös betűkkel íródott a ma­gyar nép történelmé­nek emlékkönyvébe. A ma­gyar proletárforradalom fé­nyes bizonyítékát adta an­­­­nak, hogy a szocializmus az „ új proletárdemokráciával, függ össze, amely a régi par­lament helyére lép. A dolgo­zó nép dicsőséges, vér nél­küli hatalomátvétele az egész kontinensen példát szolgál­tatott. Az őszirózsás forra­dalom idején 1918. december 7-én, a Vörös Ujság kiáltvá­nya adott először forradalmi programot a magyar nép haladó erőinek. A kommu­nisták a következetes oszr­­ályharc fontosságát hirdet­­­­ték. Kinyilvánították, hogy a kapitalizmus megérett a bu­kásra, a továbbvezető út a szocializmus. B ámulatosan sokat tettek a magyar nép felemel­kedéséért a Tanácsköz­társaság 133 napja alatt. Mindenekelőtt köztulajdo­nokba vették az üzemeket és gyárakat, élükre termelé­si biztosokat neveztek ki. A termelési biztos mellé a húsznál több dolgozót foglal­koztató üzemekben ellenőr­ző munkástanácsokat válasz­tottak. A Tanácsköztársaság megváltás nélkül,kisajátított­­­­­ta a száz holdon felüli bir­tokokat. A munkás először érezhette igazán, hogy az ál­lam boldogabb életet kíván számára biztosítani. Ekkor iktatták először, törvénybe a ■ nyolcórás munkanapot, biz­tosították a nők részére a férfiakkal egyenlő jogos bé­rezést, bevezették az évi fi­zetéses szabadságot, leszállí­tották a kisemberek lakbé­rét. A­­ gazdagok luxusvillái­ba mintegy harmincezer munkáscsaládot telepítettek. A Tanácsköztársaság so­kat tett a szociális in­tézkedések terén is. Államosították az iskolákat, megnyíltak az egyetemek kapui a munkás és paraszt­származású fiatalok előtt, be­vezették a kötelező nyolcosz­tályos oktatást. 1919.­ március 21-ig úgy tűnt, hogy a magyar nép évtizedekkel elmaradt az európai társadalmak között. Ekkor azonban egycsapásra az élenjáró nemzetek közé lépett. Ezen a tényen az sem változtat, hogy­ a szociálde­mokrata vezetők árulása és az intervenciós csapatok túl­ereje folytán az első magyar néphatalom végül is elbukott. A huszonnyolc esztendő­vel ezelőtt bekövetke­zett felszabadulás so­rán az elpusztíthatatlan és győzni­ tudó munkásság előtt végleg megnyílt az igazságos boldog, élet­­ lehetősége. A di­cső 133 nap emlékét idézve tudjuk, hogy a drága áron ki­vívott n­éphatalom a további fejlődésünk, előrehaladásunk záloga. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. évfolyam, ,12. szám Ara­ M fillér 1973. március 21. Előlegezett bizalom a bányász tanácstagok jelölő gyűléseiről E­zekben a napokban megyénk településein sorra megtartják a tanácstagok jelölő gyűléseit. Bánya­vidékeinket járva azt tapasztaltuk, hogy a váro­sokban és a községekben egyaránt szép számmal vannak bányászdolgozók a Hazafias Népfront jelöltjei között. Az eddigi jelölő gyűlések pedig azt bizonyították, hogy a la­kosság a legkülönfélébb ügyeiben is bizalommal fordul hozzájuk. Erről adunk ismertetést lapunkban. A múcsonyiak kérése Múcsony nagyközséghez tartozik közigazgatásilag Al­­berttelep és Szuhakálló is. A tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzó jogos kérések, kí­vánságok teljesítése tehát a nagyközség tanácsára hárul. Melyek voltak eddig a leg­fontosabb közérdekű kéré­sek? A 19. számú választó­­körzet tanácstagjelöltjétől, Takács Istvántól, a Mákvöl­gyi Bányaüzem igazgatójától kértünk választ a kérdésre. — Az én körzetemben, az alberttelepi József Attila ut­cában szép családi házak vannak, de az utak olyan rosszak, hogy a tüzelőt­ szál­lító kocsik sem tudnak el­jutni a kapukig, — hallottuk a tanácstagjelölttől. — Az út­hálózat bővítését, a járda­építést, a vízhálózat javítását egyébként más utcák lakói is kérik. Hasonló, közérdekű kérés az óvoda bővítése és új böl­­csőde létesítése. A ravatalo­zóhely befejezését is mielőbb szeretnék, s a parkosítás és a teleptisztaság szintén szó­ba került. — Az utóbbival kapcsolat­ban én is elmondtam jelölő­imnek, hogy nem kell min­denben a tanácsra várni. — folytatta Takács István. — A teleptisztasággal például mindenkinek törődnie kell, s a parkosításban, a község szépítésében is mindenki se­gíthet társadalmi munkájá­val. S­elsőnyárád igényei Felsőnyárád 18. választó­­körzetének jelöltjei közül 8 bányabeli dolgozó. Ilyen Tö­rök Zoltán, a feketevölgyi II. akna vására, a felsőnyárádi községi Hazafias Népfrontbi­zottság elnöke és Basa János lakatos is. Amikor őket je­lölték tanácstagnak, a lako­sok elsősorban azt kérték tő­­lük, hogy szorgalmazzák a vízhálózat bővítését, az útja­vítást, s a járdaépítést. — Két nagy gondja is van a településnek, — hallottuk a továbbiakban: az egyikben az ÁFOR, a másikban a gyógyszertárközpont segítsé­gét kérnénk. Az ÁFOR-t illető kérés: egyre több olajkályha és pro­pán-bután palackkal működő tűzhely van a faluban, s ezek tulajdonosai helyben nem kapnak tüzelőanyagot, illetve nincs palackcsere-le­hetőségük. Ezért nagyon sze­retnénk, ha az ÁFOR léte­sítene egy telephelyet Felső­­nyárádon. Gyógyszertár lé­tesítése szintén közérdekű kí­vánság. Jelenleg ugyanis Ra­gályra és Izsófalvára járnak gyógyszerért a felsőnyárádi­­ak. BÁNYAMENTŐK. A Farkaslyuki Bányaüzemben rendszeresen foglalkoznak a bá­nyamentők továbbképzésével, hogy szükség esetén jól felkészülten vegyenek részt a mentési munkálatokban. Fotó: Laczó Erőfelújítás kellene A­ lyukóbányai fronton KÉT HÓNAPJA ismét olyanná vált a front Lyukó­­bányán, hogy nem szívesen beszélnek róla: a főtőviszo­­nyok miatt nem tudják mű­ködtetni a gépeket, csorog a víz, rossz a talp, gyenge a főte... A 8­1-es front egyik oldalán a maróhenger egyál­talán nem használható, kézi művelésre tértek át. Közben szakadások mindenütt... Az elmúlt hét keddjén például a 8/2-es fronton 12 méteres szakadás volt. — A helyreállítás termé­szetesen folyamatos —, hang­zik a mindennapi hivatalos jelentés —, a frontsebesség azonban csökken ... Miért? Mert ember kelle­ne. Több em­ber. Hiszen, ha olyanok volnának a bányabe­li adottságok, hogy a maró­henger működni tudna, s ak­kor a­ jelenleg itt dolgo­zóknak csupán egyharmadá­­ra volna szükség. Most azon­ban 3 szakaszban mintegy 100—120 ember szükséges a tervezett szén kitermeléséhez. És nincs ennyi. — Rossz idő van, vizes a bánya, sokan megfáztak, so­kan vannak táppénzen és rendes szabadságon is, — hallottuk az aknánál, ahol pedig igazán lelkiismereti kérdés, hogy miként adjanak minél több szenet? Minden­ki jól tudja itt, hogy ez az egész Miskolci Bányaüzem, s valamennyi dolgozó egyéni érdeke is. S mert új munka­erők jelentkezésére nem szá­mítanak, a meglevő erőiket próbálják maximálisan, s a legésszerűbb csoportosítások­kal igénybe venni. • Valamennyi tartalék­­munkásunkat a frontokra te­lepítettük át, s napirenden vannak az átcsoportosítások A termeléssel mégis lemara­dunk, mert a szakadások mi­atti átépítések is sok erő vesznek igénybe ... — mond­ják a vezetők. PEDIG A TERMELŐK a 8­1-es fronton Bartók Zol­tán szocialista brigádja, a 8­2- esen Halász György csapati —, most olyan erőfeszítéssé dolgoznak, hogy az mindez tiszteletet megérdemel: mun­kahelyükhöz csaknem egy órán át vízben, széniszap­ban gyalogolnak, mintegy 1 kilométert, s ott robbantják csákánnyal fejtik a szenet. S az óvatosság, biztonság be­tartása mellett szinte csak­nem mindig életveszélyben vannak a szakadások közben , amint hallottuk: mégis bi­zakodóak. Mert aránylag fi­atal koruk ellenére (zömmel 30—40 évesek) régi bányá­szok és már nehezebb körül­mények között is csodálni való eredményeket értek el. (Ruttkay) Kóruse­st Rudolf telepen Az év első szabad szom­batján, március 10-én jól si­került kórusestet tartottak Rudolftelepen, a művelődési házban. A rendezvényen kö­zel kétszázan — köztük szo­cialista brigádtagok — hall­gatták őszinte elragadtatással a produkciókat. A bányász himnusz el­­éneklésével kezdődött a kó­rusest, majd bányász­ t nép­és munkásmozgalmi dalok következtek. Végül Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című megzenésített versét ad­ta elő a bányász vegyeskó­rus. Ezután Engi István kar­nagy átadta a kórus tagjai­nak a sárospataki minősítő versenyen elért bronzkoszo­rús diplomát, az oklevelet és a jelvényeket. Befejezésül az általános is­kola énekkara és a gyermek furulyazenekar szórakoztatta a közönséget Hogyan áll a verseny? 1973. III. ie-ig ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK: 103,7% BORSODI SZÉNBÁNYÁK: 1. Bükkaljai Bü­. 110.6% 2. Ormosi Bü. 104,8% 3. Szuhavölgyi Bü. 100.8» „ 4. Mákvölgyi Bü. 98.3» о 5. Miskolci Bü. 91-70 0 Vállalat: AKNÁK: Albert I. 1- 0.3% Feketvölg 122.9% Tervtáró 113,1% Bérén te 103,2% Ella-akna 102.3% 1. Borsodnádasd 108.8% 2. Putnoki Bü. 102,7% 3. Farkaslyuki Bü. 100.3» , 4. Királdi Bü. 97.6% , 5. Egercsehi Bü. 95.4» „ Vállalat: 99,9% jól halad a nagyjavítás Ismeretes, hogy 1972 őszén teljes felújítás végett kisze­relték Tervtáron az MK—97- es szovjet önjáró-berendezést. A 76 egység nagyjavítása a BSZ Központi Üzemek me­chanikai üzemegységében tör­­ténik. Mint azt Boza Ernő üzemegység-vezető elmon­dotta, kiemelt feladatként kezelik az említett berende­zés munkáit. • 1— Nagyon komoly techno­lógiai felkészültséget igényel az MR-egységek javítása. Szakembereinknek új felada­tot jelentett, hiszen eddig nem javítottak ilyen beren­dezést. A javításhoz ütem­terv — vonaldiagram — el­készítése után láttunk hozzá. Március közepéig időarányo­san már 40 MK-egység fel­újítását elvégeztük, s április 10-ig befejezzük a hátralevő 36 egység javítását is. Mintegy 50 dolgozó végzi az említett munkát, az ön­járó javítóműhely dolgozói, lakatosok, hidraulikus szak­emberek, forgácsolók, he­gesztők. A javítás utáni egy­ségpróbán részt vesznek a Bükkaljai Bányaüzem szak­emberei is. Az eddigi tapasz­talatok alapján elégedettek munkánkkal. Й hegesztő Képünk a Központi Szénosz­tályozóban készült. Ember és technika összhangjaként for­málódik az anyag. Fotó: Laczó

Next