Borsodi Bányász, 1975. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1975-07-03 / 27. szám
2 fl XI. kongresszus határozatainak feldolgozásáról A Bükkaljai Bányaüzem területén a kommunisták pártunk XI. kongresszusára kiemelkedő munkateljesítményekkel, s a kongresszusi munkaversenyben is fokozott aktivitással készültek. A párttagok és a dolgozók körében még nagyobb mértékben fokozódott a politikai aktivitás, amikor legmagasabb politikai fórumunk megkezdte tanácskozását. Ebben az időszakban a pártalapszervezetek rendszeres tájékoztatást adtak tagjaiknak az előző napi munkáról. Az volt az általános tapasztalat, hogy bányászaink különös figyelemmel kísérték a kongresszus munkáját, s hogy ez idő alatt az őszinteség, a nyíltság, a határozottság és következetesség jellemezte egész tevékenységüket. Mint ismeretes, az 1974— 75-ös pártoktatási év április végére befejeződött és ezzel egyidőben kezdték el a többi üzemhez hasonlóan Bükkalján is a XI. pártkongresszus határozatainak feldolgozását. Két marxizmus,leninizmus középiskola és négy különböző párt-tömegoktatás foglalkozott a határozatokkal. A pártalapszervezetek által szervezett oktatáson kívül természetesen a kongresszusi anyag helyet kapott a szakszervezeti tömegoktatás keretében is. Az volt a cél, hogy mind szélesebb körben megismerjék a dolgozók a célkitűzéseket. Meg kell említeni, hogy az összdolgozók több mint húsz százalékának áll rendelkezésére a kongresszusi anyag, amit nap mint nap tanulmányozhatnak és hasznosíthatnak munkájuk során. A marxizmus—leninizmus esti középiskola oktatásán Tervtáron 17, a hivatalházban pedig 19 fő vett részt, s a kongresszusi határozatok három témában kerültek feldolgozásra : 1. A társadalmi viszonyok fejlesztése, a párt vezető szerepének további erősítése. 2. A népgazdaság helyzete és fejlesztésének feladatai. Életszínvonal- és szociálpolitikánk elvei és további célkitűzései. 3. Társadalmunk ideológiai állapota, a szocialista tudatosság és életmód fejlesztésének feladatai. Ugyanakkor párt-tömegpolitikai oktatásban Tervtáron, Berente-aknán, a műhelyben és a külüzemben összesen 155 fő vett részt. Itt öt témakörben dolgozták fel a kongresszus anyagát. Az előadott kongresszusi témákban az MLEK-en átlagosan három, a párt-tömegpolitikai oktatáson 4—5 fő mondott véleményt, illetve vett részt a vitában. A hozzászólások az alábbi kérdések köré csoportosultak: Milyen formában fog megvalósulni a hatékonyabb pártellenőrzés a gazdasági munkában ? Változni, illetve növekedni fog-e a tagfelvételnél a jelenlegihez képest a követelmény? A pártiskolában és az egyetemen, valamint a főiskolákon kívül a marxizmus—leninizmus oktatást a középiskolákban bevezetik-e? Az eddig említetteken kívül még számos gazdasági vonatkozású kérdéscsoport is reflektorfénybe került. A szakszervezeti tömegpolitikai oktatás keretében is öt témakörben dolgozták fel a kongresszus határozatait. Ezeken az előadásokon a Bükkaljai Bányaüzem dolgozói közül 1119 fő vett részt, ami az összlétszám 56 százalékának felel meg. Ezeken az előadásokon részt vettek azok a párt- és KISZ-tagok is, akik szervezetszerű pártoktatásban nem voltak bevonva. A beszélgetések során az elhangzott vélemények arról tanúskodtak, hogy a XI. kongresszus határozatai egyetértésre találtak. Az elkövetkezendő pártoktatási évek feladata lesz a kongresszusi anyag teljes részletességében való feldolgozása. További cél, hogy a középtávú politikai képzési terv elkészítésekor valamennyi párttagot beiskolázzák a párt-tömegpolitikai oktatás különböző formáira, hogy ezáltal valamennyien teljes részletességében megismerjék és magukévá tegyék a XI. pártkongresszus határozatát BORSODI BÁNYÁSZ Az szb napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) mel — S mint Perényi István ismertette: ezeket bővítették az elmúlt oktatási évben a szakszervezeti fórummal és a bejáró dolgozók politikai konzultációjának előadássorozatával. Tömören összegezve a jelentős tömegpolitikai munkát, a következőket állapíthatjuk meg: Az oktatás eredményesen töltötte be feladatát. A vitakészség erősödött, tartalmában gazdagodott. A hallgatók aktivitása, a hozzászólások száma az előző évhez viszonyítva 50 százalékkal emelkedett... A vezető propagandisták és a propagandisták egyaránt nagyfokú felelősségről adtak számot. Nemcsak előadói voltak az oktatásnak, hanem vizsgálták, elemezték annak hatékonyságát, ellenőrizték szervezését is. A tematikát főleg az MSZMP XI. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 30 éves eredményei, a IV. ötéves terv megvalósításához szükséges feladatok alkották. Ezek a témák lesznek irányadók az új oktatási évben is, amelynek feladatait szintén részletesen megvitatta és meghatározta az szb-ülés. Milyen feladatokat oldottak meg? Jól dolgoznak Feketevölgyön A FEKETEVÖLGYI akna műhelyének udvarán és a műhelyekben mindenütt serényen dolgozó emberekkel találkoztunk. Kabos István, gépészeti körletvezető tájékoztatójához a működő gépek duruzsolása szolgáltatta a kísérőzenét. Kérésünkre elmondta, milyen fontosabb feladatokat oldottak meg az ez évben is jól dolgozó műhelyi brigádok. Mint mondotta, a visszafejtés alatt álló II-es akna ma már kevesebb gépészeti tevékenységet igényel. A fő hangsúly az I-es aknára tevődött át, s ebben az évben is igen nagy szerelési tevékenységet kívánt. Meg kell említeni az V/4-es és az V/3-as frontfejtés beszerelését és indítását. Az V/4-es frontfejtés gépi berendezéseinek javítását a KOSZGY csinálta, helyben csak a kisebb módosításokat, a hiányok pótlását végezték el. Fordítva történt az V/3- as frontfejtés esetében, amikor is a hidraulikus berendezésnek csupán a hidraulikus részét javította a KOSZGY és az összes mechanikus jellegű javítás pedig helyben történt. Kiemelkedő tevékenységet végzett ebben a munkában Muzserák János és szocialista brigádja, akik a lehető legkisebb időráfordítással — sokszor társadalmi munkában — oldották meg feladatukat. A szocialista brigádok közül említésre méltó tevékenységük alapján Gál Géza brigádját is dicséret illeti. Közülük is kiemelkedik a brigádvezető tevékenysége, aki az új maróhengerrel foglalkozott. Az őt segítő műszakiak és a külföldi kolléga együttes munkájának köszönhető, hogy az új maróhenger időben működőképes és beszerelhető állapotban volt. Nagyon sok munkát igényelnek az F-gépek is, hiszen jelenleg is 4 darab üzemel belőlük. Igen nagy kiterjedésű bányamezőnk van és ennek következtében a gépiek termelését elszállító hosszú szállítási rendszerek karbantartása sokszor nagy gondot okoz. Ezt főleg az itt alkalmazott — eléggé elhasznált állapotban levő — B- kaparók és gumiszalagok okozzák. — Gondjaink, problémáink között kell megemlíteni az egy-egy front indításakor, vagy F gép beszerelésekor jelentkező alkatrész-utánpótlási nehézségeket. Ezek után jelentkezik ugyanis a tartalék alkatrészek biztosítása. Ez nagyon fontos feladat, mert így megoldható feladat a gépek javítgatása helyett az alkatrészek gyors cseréje. Az energiatakarékosságra úgy törekszünk, hogy a gépeket és az azokat meghajtó motorokat megfelelően választjuk meg. Mivel új anyagot általában csak frontok beszerelésénél kapunk, minden esetben az a cél, hogy a tartalékokat lehetőleg a selejtnek még nem mondható anyagokból, alkatrészekből biztosítsuk. DOLGOZÓINK jó hozzáállására jellemző, hogy a kommunista szombaton a 240 fős létszámból 75 százalék most is jelezte részvételi szándékát — mondta befejezésül a gépészeti körlet vezetője. T. P. Szerelik az elővájó berendezést. Küldött a Rudolf telepről A KAZINCBARCIKAI sportpálya mögött szép családi házak épülnek. Az egyik telken még csak az erős terméskőalap emelkedik. Itt tölti most legtöbb szabad idejét Hübner Gyula, rudolftelepi vájár. — Sok munkával jár a házépítés, de a brigádtársaim megígérték, hogy eljönnek segíteni — mondja örömmel, s Juhász Béla aknász nevét említi, aki nagy kedvvel szervezi a társadalmi munkákat. — Nálunk már megszokottá vált, hogy mindenben segítjük egymást — folytatja Hübner Gyula, aki a rudolftelepi IV. aknájánál a Béke nevű, többszörös szocialista címmel rendelkező brigád egyik tagja. És még hozzáfűzi : nemcsak szólamnak tartjuk azt, hogy mindenki egyért, egy mindenkiért... Nos, ha a „mindenki”, a tok bányásztárs segít neki mit tehet viszonzásképpen ő, az „egy”?... — Nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalatnál engem is megválasztottak küldöttnek a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXI. kongresszusára — kezdte a választ, s elmondotta, ezzel a megbízatásával most igazán mindenben képviselheti nemcsak közvetlen munkatársait, hanem a vállalat nagy közösségét is. Még akkor is, ha a kongresszuson személy szerint ő nem kap szót. Mert amint magyarázta: — Előzőleg küldött-társaimmal megbeszéljük a bányászok közös gondjait, kéréseit, egyeztetjük leglényegesebb mondanivalónkat. És a rudolftelepiek milyen főbb témákat bíztak Hübner Gyulára, aki 32 éves kora ellenére már 14 esztendeje dolgozik a föld alatt, s ugyancsak ismeri társai helyzetét, igényeit? (Ráadásul nemcsak szakszervezeti bizalmiként, hanem pártcsoportbizalmiként is tevékenykedik ...) — Elsősorban a bányászok lakáshelyzetének további javítására szeretnénk felhívni a figyelmet — jelentette ki. — Az egészségügyi ellátással kapcsolatban az orvoshiányt kell megemlítenünk. További segítséget kérnek még a dolgozók a bérfejlesztésben (különös tekintettel a nyugdíj előtt állókra, illetve az utánpótlás biztosításával, a melegvizű üdülők beutalóinak növelésében, s a kitüntetések adományozásának fokozásában. Elmondotta azt is, hogy a bányászok nagyon jól tudják: nem kis kérések ezek. Teljesítésüknek azonban sok ezren örülnének. S különösen azok értékelnék, akik már évtizedes bányabeli munkásságukkal szolgáltak rá a fokozottabb törődésre. Akiknek van viszonyítási alapjuk az élet- és munkakörülmények javulásában. Hübner Gyulának is van; hatgyermekes monoki munkásember fiaként jött a bányához bátyja, János után, aki immár 22 éve dolgozik a föld mélyében. BÁNYÁSZTÁRSAI méltán bízták Hubner Gyulára érdekképviseletüket az országos kongresszuson. (r. a.) Hubner Gyula 1975. július X Gazdasági fejlődésünk 30 éve A legfontosabb termelőerő az ember a maga szakképzettségével, tapasztalatával. A felszabadulás után ez a fogalom új tartalmat kapott. A szocialista társadalomban az ember nem pusztán eszköze, hanem elsődleges célja a termelésnek. Az ország újjáépítése, majd a szocializmus építése igényelte, s egyben lehetővé tette, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjék, és minden munkát kereső kéz munkaalkalmat találjon. A felszabadulás óta a foglalkoztatottság aránya nagymértékben emelkedett, bár közvetlenül utána jelentős volt a munkanélküliek száma. Különösen nagy változás következett be a nők foglalkoztatásában. A 25 évvel ezelőtti állapothoz képest a női aktív keresők száma egymillió fővel növekedett, és ami nagyon lényeges: a dolgozó nők jóval iskolázottabbak és szakképzettebbek. Lényegesen módosult a munkaerő-ágazatok közötti megoszlása. A mezőgazdaságból több mint egymillió ember áramlott el, elsősorban az iparba és az építőiparba. Az ágazati szerkezet változása lényegesen megnövelte a munkásosztály számát és arányát. Napjainkban a munkásosztály létszáma közel jár a hárommillióhoz, s aránya nem sokkal marad el a 60 százaléktól. Szabad fejlődésünk három évtizede egybeesik a tudományos és technikai forradalom kibontakozásával. Eredményei behatolnak a termelésbe, átalakítják a társadalmi, termelési folyamatot, s magát a konkrét munkafolyamatot is. A gazdasági tevékenység fokozott kulturális igényt támaszt, mind több általános és technikai ismeretet követel. A magyarországi fejlődés az elmúlt évtizedekben kielégítette a gazdasági növekedés szabta követelményeket. A fokozott igények hatására javult a dolgozók iskolázottsági és szakképzettségi színvonala. A szakképzett dolgozók számának növekedése jóval gyorsabb volt, mint a társadalmi termelésbe bevont összes munkavállalók számának emelkedése. A termelésben részt vevő munkaerő mellett a gazdasági növekedés másik alapvető tényezője az épületek, gépek, berendezések, továbbá a nyersanyagok és egyéb forgóeszközök, ezek állománya és összetétele. Az álló- és forgóeszközök alkotják a nemzeti vagyon döntő többségét. Állományuk a gazdasági fejlődés eredményeképpen az elmúlt 30 év alatt gyorsan gyarapodott. A termelési eszközök fejlődése többszörösen felülmúlta a foglalkoztatottak számának növekedését, s így a munkaerő technikai felszereltsége nagymértékben javult. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a munka termelékenység az elmúlt 25 év alatt a népgazdaság egészét tekintve több mint háromszorosára növekedett. A beruházások eleinte túlnyomó részben a termelési területre irányultak. Később a nem termelő beruházásokkal azonos arányban nőttek, majd 1971—74-ben elsősorban a lakásberuházások kerültek előtérbe. Az állóeszköz-állomány műszaki összetétele az elmúlt évtizedek alatt szintén változott. Ez megmutatkozik abban, hogy az állományon belül nőtt a termeléssel szorosabb összefüggésben álló gépek és berendezések száma, és csökkent az épületek-építmények aránya. A termelő berendezések műszaki színvonalát jelentősen növelték a korszerűbb, nagyobb teljesítményű hazai és importált eszközök. (sz—a)