Borsodi Bányász, 1976. január-június (19. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-08 / 1. szám

VIUG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XIX. évfolyam, 1. szám Ara: 50 fillér 1976. január 8. A múlt év december 31- ével országosan és egy­ben bányászatilag is jelentős korszak zárult le: befejeződött a negyedik ötéves terv. A Borsodi Szén­bányák Vállalat ezt a dátu­mot jelentősen előbbre hozta. A vállalat ugyanis 1975. de­cember 3-án befejezte negye­dik ötéves tervét. Ez lehető­vé tette, hogy az időszak hátralevő részében még 420 ezer tonna szén kerüljön terven felül kitermelésre, melyre­ feltétlenül szükség is volt, hiszen mind értékesí­tésre került. Ebben a ki­emelkedő eredményben — mely minden bizonnyal ki­tüntetést is jelent a vállalat­nak — jelentős szerepe volt az elmúlt esztendő termelési eredményének. Az a konkrét célkitűzés, hogy az üzemek december 24-ére befejezzék éves tervüket, megértésre ta­­lálta­k é­rdemes egy-két gondo­l­­lattal visszatekinteni az ■*-* elmúlt évre és meg­vizsgálni , milyen té­nyezők voltak azok, amelyek ezt az eredményes hajrát le­hetővé tették, és sikerre vit­ték a vállalat munkáját. Feltétlenül meg kell em­líteni, hogy az elmúlt évre esett a felszabadulás 30. év­fordulója, valamint a pár­tunk XI. kongresszusa tiszte­letére indított munkaverseny. Ezek a nemes célok nemcsak a szocialista brigádokat szó­lították csatasorba, hanem az egész borsodi bányászkollek­tíva tett hitet jó és eredmé­nyes munkája révén helyt­állásáról, politikai öntudatá­ról. A Borsodi Szénbányáknál azonban nem eléged­nek meg az elért ered­ményekkel, hanem to­vábbi munkasikerek alapjait rakták le már decemberben a megtartott tervtárgyalások során. Kiemelkedően fontos tervtárgyalások voltak ezek, hiszen új ötéves terv kezde­tén állunk, s annak kezdő éve döntő lehet az egész tervidőszak folyamán. Az 1976-os esztendő munkája alapot jelent, s ezért volt fontos a terv megfelelő ala­possággal és szervezettséggel való megvitatása és előké­szítése. Mindehhez elvi segít­séget nyújtottak a XI. kong­resszus gazdaságpolitikai jel­legű határozatai, valamint az országgyűlés által jóváha­gyott ötödik ötéves terv irányszámai. Az üzemek 1976. évi tervszámaikat már de­cember végén megkapták. Minden üzem és akna mun­kahelyre menően ismeri fel­adatát. Most már a megvaló­sításon, a tetteken a sor! A tervek ismeretében üze­meinknél már decemberben megkezdődött a szocialista brigádok szerződéseinek meg­kötése. E­­z a helyes, ami­kor a vállalások alapjait az üzemi tervek, feladatok ké­pezik. Így alakulhat ki he­­l­yes munkamegosztás, így lehet az üzem nagy felada­tát az egyes brigádok, mun­káskollektívák között meg­osztani. A­ szerződéskötések­ről szerzett eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a szocialista brigádokra számí­tani lehet. A feladatok nagy­sága azonban megkívánja az egész bányászkollektíva oda­adó, lelkes, célratörő munká­ját. Ugyanis az ez évi fel­adatok sem könnyebbek. A kitermelendő széntermelés mennyisége gyakorlatilag azonos az előző évivel. Te­hát termelésben visszaesés nem történt, tartani kell a már elért termelési színvo­­­nalat! A fogyasztói igények, a piaci feltételek azt kö­vetelik, hogy a borsodi szén minősége ne ro­moljon. Az egyenletes, jó minőség — és ennek követ­keztében a megfelelő átlag­ár és bevétel érdekében — szükséges a jó minőségű ózd­­vidéki szenek tervezett mér­tékű termelése, az egész bor­sodi szénmedencében a tisz­­tán termelés, valamint az, hogy mindenütt minden esz­közzel törekedjenek a szén aprózódásának csökkentésé­re. A vállalat munkáslétszáma — ha nem is a korábbi évek mértékének megfelelően, de — állandóan csökken nyug­díjazás, halálozás, eltávozás és egyéb okokból. Már ma­gában ez a tény is elsőrendű feladatként írja elő, hogy minden munkaterületen nö­velni kell a termelékenysé­get! Ennek a produktív mun­katerületeken — a fejtések­ben és elővárásoknál — alap­vető feltétele a napi előre­haladási sebesség növelése. Tartalékok vannak még a munkaidő jóba kihasználása vonatkozásában, s erre kell törekedni. Egyébként a ter­melékenység növelése az alapja az önköltség csökken­tésének, amihez még haszno­san járulhat hozzá a rend­szeres, ésszerű takarékosság. F­eltehetjük a kérdést: megvannak-e a ter­vek végrehajtásának reális lehetőségei? Biz­tosítottak-e a feltételek? Igennel válaszolhatunk. A tervek teljesítésének emberi és technikai oldala van. A borsodi bányászok már sok nehéz feladatot megoldottak, s biztosak vagyunk ez évi helytállásukban is. A válla­lat — ismerve a meglevő géppark állapotát — a lehe­tőségek keretei között maxi­mális erőfeszítéseket tesz a műszaki fejlesztési színvonal megtartására és növelésére. A feladatok tehát adottak. Szükséges az akarati és cse­lekvési egység. A feladatok igénylik a párt­szervezetek és a társadalmi szervek hatha­tós segítségét is. Sokat vá­runk az ifjúságtól, s pozitív eredményekre számítunk a KISZ-kosgresszus tiszteletére kibontakozó ifjúsági verseny­mozgalomtól. Azzal a reménnyel indu­lunk az új évnek, hogy az esztendő végén még szebb eredményekről számolhatunk be, mint 1975-ben.­­ ____ SZÖGHY CSABA Tettel«© ra «a sor A végtagnál A feketevölgyi I-es aknában üzemelő kétszárnyú tömegtermelő munkahely közelé­ben Bódis Sándor lakatos a végtag feszítésén dolgozik Fotó: Kozák Péter *** *-к ****-te -k-k-k -k-k-k -k-k -k [UNK]k -k ш [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Ш [UNK] [UNK] [UNK]. aktatáskákkal, műanyag szatyrokkal várják a bányá­­zók, amíg begördül az új pa­­­nrámabusz. Január elejétől lyukóiak is megkapták a i­zelmesebb, kulturáltabb zds lehetőségét, és kettő előtt három perc­beszélgetünk a 79-76-os lű vezetőjével. Fiatalom­­ül a volánnál, mint dja, maga is örül az új­a inak. Most harmadik eszten­­hogy a Miskolci Közlé­si Vállalat dolgozója va­­. Sokféle busszal jártam azóta, örvendetes látni hozatos fejlődést, s je­­lenni annak az öröm­amit az utasok éreznek, az a régi, kiöregedett gé­­relyett a legmodernebb­kedési eszközök szállít­­őket munkahelyeikre,­­uk céljához, n a vonalon két új k­­­özlekedtet a vállalat, r elsejétől, müszr',­vál­­pedig még egyet pót­­ol. Nem változott meg ez idő, arra viszont szük­­nne, hogy úgy, mint ré­­t Testvériség utcán ria­­djon be járművünk Ibánya felé. Ezenkívül nem ártana „átnézni” az utat sem. Esőben, gyakran több he­lyen is átfolyik a víz az út fölött, a levezető árok hiánya miatt a bánya felőli oldalon. A busz utasai között régi ismerőssel is találkoztunk. Csörnök Zoltán, az elővárosi körlet dolgozója arról beszélt, hogy valóban sokkal kényel­mesebb, kulturáltabb környe­zetben közelíthetik meg munkahelyeiket a lyukói bá­­­­nyászok. — Négy éve járok műszak­ba a Kiliánból. Ilyenkor ké­nyelmes, nyugodt az út, de nyáron, amikor a hétvégi földekre is járnak az embe­rek, bizony nehezebb. Nem ritka a szóváltás sem, külö­nösen szabad szombatokon. Farkas József szállító — aki egyébként vidékről, Sa­­jóládról jár be nap mint nap — hozzátette, hogy nekik ne­hezebb a közlekedés. — Bizony, mi annak örül­nénk, ha a 16-os busz indul­na céljáratként az állomás­ról, és vissza, mert a több­szöri átszállás, meg a vona­tok késése miatt sokszor nem érjük el a csatlakozásokat, és elkésünk a munkahelyünkről. Különösen vonatkozik ez a távolabbról bejárókra. N­émeth ferenc, atifzkTM~_ let dolgozója is bekapcsoló­dott a beszélgetésbe. — Jó lenne, ha az éjsza­kás műszak előtt is közleked­ne a Marx térről a 9 óra hú­szas, s a szabad szombatok összeegyeztetése körül is baj van. Jelenleg ugyanis a vál­lalat a kohászathoz alkal­mazkodik, s csak akkor van műszakváltásokkor — szom­baton — sűrítés, ha náluk dolgoznak. Kényelmesebben Délutános műszakba indulnak a bányászok. Kozák felv. ­iHiiiiimsiii ni'EWIMHim Az álmok valóra válnak Mit csinálnak a BSZ műszaki tervezői ? Minden új létesítmény, legyen az gépi konstrukció, tech­nológiai eljárás, ipari objektum vagy lakótömb, az először az alkotó, a tervező fantáziájában, agyában születik meg. Megálmodja, megtervezi, a kivitelező pedig formába önti, megépíti. A tervezők és kivitelezők munkájával lépten­­nyomon találkozhatunk a bányászatban is. Gondoljunk csak a nehéz bányajárásokra, s a gumiszalaggal történő személyszállításra, a fárasztó csilletolásra és az automati­kus vezérlésre, a mosdótásra (lavórra) és a korszerű für­dőkre, öltözőkre, az elavult kolóniákra és a modern eme­letes bérházakra. Ezekben mindben benne van a tervezők alkotó munkája. A Borsodi Szénbányák igazgatóságán a műszaki terve­zési osztályon 30-an dolgoznak. Az osztály vezetője Szakos Péter. Vele beszélgetünk, rom csoportba osztottuk a tennivalókat. Legnagyobb a gépészeti és villamossági cso­port. Ezután a magas- és mélyépítészeti, majd a bá­nyászati csoport következik. Természetesen van egy ne­gyedik is, az úgynevezett kalkulációs és adminisztra­tív csoport is.­­ Az elmúlt évben példá­ul milyen feladatokat ol­dottak meg? — Munkánk gerincét Sze­les III-as akna és Tervtáró beruházási tevékenységének tervezése jelentette. A napi 125 vagonos Szeles III-as aknán a tervezési munkán­kat úgyszólván 100 százalé­kosan elvégeztük. — Melyek voltak ezek? — Megterveztük például a gépészeti technológiai be­rendezéseket, a gumiszalag­gal történő személyszállí­tást, a különböző automati­­kákat, távvezetékeket, térvi­lágítást, főszállító vágato­kat, az aknarakodót, a víz­ellátást, csatornázást, szenny­vízderítőt, utakat, hidakat, támfalakat, üzemi épülete­ket és kommunális létesít­ményeket. Egyszóval mi ter­veztünk meg mindent. Ha­sonló feladatokat oldottunk meg Tervtáron és jelentős munkát folytattunk a put­­noki akna fejlesztésében is. — Milyen munkák terve­zésével foglalkoznak az osztályon? — Szerteágazó, sok irá­nyú feladataink vannak. Há­— Voltak-e olyan tevé­kenységek, amelyek áthú­zódtak erre az esztendőre? — Igen. Tervtáron és Put­­nokon. — Az úgynevezett nagy munkákon kívül végez­­■nek-e egyéb tervezési te­vékenységet is? — Persze. Ha úgy tekint­jük, akkor ezek a kicsinek tűnő munkák is értékben hasonló nagyságrendet ké­peznek, mint a kiemelkedő­en nagyok. — Konkrétan. — Mi készítettük a kuri­­tyáni új kultúrház előter­­vét, továbbá készíteni fog­juk Sajómercsén 14 lakóház megerősítését, Szuhakálló l­­is aknán a fűrészház, Ományban a 250 fős fürdő és szennyvíztelep, Lyukóbá­­nyán a meddőfeladás auto­matizálását, Egercsehi és Monosbél közötti kötélpá­lyán a meddőürítést. Most dolgozunk a gumiszalagos személyszállítás típustervein. — Milyen értéket ..termel­nek” a vállalatnak? — Tíz év óta a vállalat tervezési igényét mintegy 90 százalékban mi­ az osztály elégítettük ki. Éves szinten körülbelül 2.5—2.7 millió fo­rint értéket ,,hozunk” a vál­lalat kasszájába. Vagyis ennyit kellene a vállalatnak fizetnie azokért a tervezési munkákért, amelyet mi ké­szítettünk el. Együttműködve a vállalat különböző osztályaival, el­sősorban a beruházási és az üzem- és munkaszervezési osztállyal , hasznos tevékeny­­ség­et foH­tatnak tehát a mű­szaki tervezők. Előrelátó, nagy szaktudást és pontos­ságot igénylő tevékenységük nyomán korszerűsödnek a bányaü­zemek, a munkafo­lyamatok, szépülnek a tele­pülések az emberek legna­gyobb mearQ­évedésére. TÖRÖK ALFRÉD

Next