Borsodi Bányász, 1978. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-06 / 27. szám
BORSODI ВЛNTASZ Rendkívüli pártbizottsági ülés napirendjén• Szervezeti és személyi változások A múlt héten szerdán délután ülést tartott a Borsodi Szénbányák pártbizottsága. Egyik napirendi pontként Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára terjesztett elő javaslatot a vállalati pártbizottság szervezeti felépítésére, illetve személyi változásra vonatkozóan. Ismertette a megyei párt-végrehajtó bizottság május 12-i ülésének állásfoglalását, miszerint a Borsodi Szénbányák Vállalat pártbizottságánál módosítani kell a szervezeti felépítést — a járási pártbizottságokhoz hasonlóan —, át kell térnie a kettős titkári rendszerre. Ezt — mint mondotta — több fontos tényező is indokolja. Egyrészt a vállalatnak a megyében elfoglalt politikai, gazdasági súlya, tekintélye, a közbeeső üzemi pártbizottságok, alapszervezetek és a párttagság viszonylag nagy aránya. A titkári funkció betöltésére a megyei párt-végrehajtó bizottság Kovács Lajost, a vállalati KISZ-bizottság volt titkárát javasolta, aki most tért vissza a hároméves Politikai Főiskoláról. KOVÁCS LAJOS 1941. március 17-én született Kurityánban. Munkáscsaládból származik. Eredeti foglalkozása: vájár. Iskolai végzettsége: bányaipari technikum (1959), Komszomol Főiskola (1969). A pártnak 1960-tól tagja. 1958-tól vesz részt a munkásmozgalomban. Nős. Felesége a B.-A.-Z. megyei tanács főelőadója. Párttag. Kovács Lajos 1955-től vesz részt az ifjúsági mozgalmi munkába. Gazdasági beosztása mellett különböző társadalmi funkciókban dolgozott. Munkáját mindig lelkiismeretesen, pontosan végezte. Politikai felkészültsége, vezetői tulajdonságai és mozgalmi tapasztalatai alapján 1964-ben a Borsodi Szénbányászati Tröszt KISZ- bizottságának politikai munkatársa lett. 1969-ben választották meg a KISZ-bizottság titkárának. Irányító munkájára a megfelelő hozzáállás, a tervszerűség és következetesség jellemző. A vállalat párt-, tömegszervezeti vezetőivel a KISZ Borsod megyei bizottságával jó kapcsolata van. Magas fokú elméleti felkészültséggel, tájékozottsággal rendelkezik. A Politikai Főiskolán elért tanulmányi eredményei alapján a legjobb tanulók közé sorolták. A megyei párt-végrehajtóbizottság a KISZ apparátusban szerzett gyakorlati tapasztalatai, vezetőkészsége, felkészültsége alapján alkalmasnak tartja és javasolja a titkári funkció betöltésére. A RENDKÍVÜLI pártbizottsági ülés előtt a vállalati párt-végrehajtó bizottság, mind a szervezeti, mind a személyi változásra vonatkozó megyei párt-vk állásfoglalását megtárgyalta és egyetértett vele. Ezt követően a választott testület is tudomásul vette. A vitában többen véleményt nyilvánítottak, s csak helyeselték a szervezeti rendszer módosítását és a személyi változtatást. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a pártbizottság függetlenített apparátusának létszámát egy fővel bővíteni kellene, hogy a titkár hatékonyabban tudjon dolgozni, segítséget adni az üzemi pártbizottságoknak és alapszervezeteknek. A titkár megválasztása a pártdemokrácia szabályainak megfelelően történt. A szavazólistára más jelölt neve nem került. Ezután a pártbizottsági ülés megválasztotta a szavazatszedő bizottságot, amely ismertette a szavazás módját, majd pedig megtörtént a titkos szavazás. Ennek eredményeként lett kihirdetve, hogy a javasoltat mindhárom funkcióba: pártbizottsági és párt-vb tagnak, valamint titkárnak száz százalékos szavazattal megválasztották. Elsőnek Váci László, a pártbizottság titkára gratulált Kovács Lajosnak titkári funkcióba való megválasztása alkalmából, s egyben — érdemei elismerése mellett — megköszönte Frajka Mátyásnak, a pb volt politikai munkatársának végzett tevékenységét, s szerény ajándékkal jutalmazta meg, aki fontos gazdasági beosztásba került. T. A. Kovács Lajos, a pb titkára A pártépítés tapasztalatai Farkaslyukban A közelmúltban összegezte a Farkaslyuki Bányaüzem párt-végrehajtó bizottsága az 1977-ben végzett pártépítési tevékenység tapasztalatait. A testület megállapításairól és a témával kapcsolatos döntésekről kérdeztük Búzás Jánost, az üzemi pártbizottság titkárát. — Hogyan értékelte a végrehajtó bizottság az alapszervezetek pártépítési munkáját? — összességében jónak minősítette az üzemnél tevékenykedő hét pártalapszervezet e területen végzett munkáját, mert a cselekvési programban meghatározottaknak eleget tettek. Az elmúlt évben 12 fő tagfelvételét tárgyalták és fogadták el a taggyűlések. Az új párttagok közül 11 fő fizikai, egy pedig műszaki dolgozó volt. — A felvettek között milyen volt a fiatalok és a nők aránya? — Ezt a kérdést a testület tagjai is feltették a titkároknak és nem azt a választ hallották, amit szerettek volna, ugyanis az elmúlt évben mindössze két 30 éven aluli dolgozót vettünk fel, míg a női dolgozók közül egyet sem. Kevésnek tartottuk a KISZ-ajánlással felvett tagok számát is, hisz’ mindössze három fiatalt javasolt párttagnak a KISZ- taggyűlés. — Év közben nem figyelt fel erre a végrehajtó bizottság? — De igen, és felhívta rá a KISZ-vezetőség és a pártalapszervezetek vezetőinek a figyelmét. Elmondtuk, hogy a KISZ-alapszervezetek előkészítő munkájából hiányzik a tervszerűség és a következetesség. Pártalapszervezeteink sem nyújtottak elég segítséget a fiataloknak, akik a harmad-alapszervezeti rendszerre való átálláskor kissé elbizonytalanodtak. Több segítségre lett volna szükségük az átállás során. — A problémák feltárásán kívül milyen segítséget kaptak a fiatalok és a pártalapszervezetek? — Jobban odafigyeltünk az előkészítő munkára, mégpedig azért, hogy ez a fontos tevékenység ne válhasson formálissá és rutinszerűvé A jelöltek kiadványokat kaptak, hogy alaposabb politikai ismeretekre tehessenek szert, s elméletileg jobban felkészülhessenek. Folyamatosan ellenőriztük a felkészítők és a konzulensek tevékenységét, azonkívül több alkalommal is elbeszélgettünk az ajánlókkal, hogy valóban jól ismerik-e a jelölteket, meggyőződtek-e az alkalmasságukról? Néhányszor a testület tagjai ellenőrizték, hogy a pártba javasolt dolgozók hogyan hajtották végre a rájuk bízott feladatokat. Ez a módszer néhány hónap alatt rendszeressé vált és mindent elkövetünk, hogy a jövőben is ilyen eredményes legyen. — Már mutatkoztak eredményei? — Igen, szembetűnő javulás tapasztalható az alapszervezetek pártépítő tevékenységében. Használt a kritika is, de úgy érzem, fontosabb volt ennél a helyes módszer bemutatása és a következetes munka mindennapossá válása. Ebben az évben az alapszervezetek három jelölt felvételét utasították el alkalmatlanság miatt, tehát magasabb lett a mérce, s eltűnt a formalitás. Komoly eredményként könyvelhetjük el, hogy öt jelöltet a KISZ-ta nevűlée ajánlott a párt soraiba, közöttük egy női dolgozót is. Természetesen ezekkel a felvételekkel nem a statisztikánkat akarjuk szépíteni, nincs is rá szükség. Olyan párttagokat akarunk magunk között tudni, akik erősítik sorainkat, segítik politikai munkánk minőségi javulását és eredményesebbé tételét. Fónagy István 1978. július в. A jövő feladata: A tartalmi munka színvonalának emelése SAJÓSZENTPÉTER lakossága közel húszezer. Az itt élő emberek döntő többsége fizikai munkás. Ki a bányászatban, ki az ELZETT kihelyezett üzemében, vagy az üveggyárban keresi a megélhetéshez szükséges anyagiakat. Azért tartottam szükségesnek mind ezt elmondani, hogy jobban érzékelhesse az olvasó azt a közeget, amelyben a nagyközség egyetlen közművelődési intézménye, a Petőfi Sándor Művelődési Ház működik és harcol a munkásművelődés színvonalának emeléséért. Görömbey István fiatal kultúrigazgatóval az irodájában találkoztam. Ő egyébként a szomszédos Múcsony községben lakik, onnan jár be nap mint nap. Az intézmény irányítását az elmúlt évben vette át. Az eltelt fél év tapasztalatairól a következőképpen nyilatkozott: — Nehéz volt az indulás, ugyanis amikor megbíztak a kultúrház vezetésével, az országos hírű bányász kulturális és sporthetek rendezvénysorozatába csöppentem bele. Az első időszak az ismerkedéssel telt el. Sodródtam a rendezvények áradatával. Azt azonban már akkor tapasztaltam, hogy az itt élő embereket a „komolyabb” műfajú előadásokra nehéz „becsalni”. Beszélgetésünkkor érződött, hogy az 1977-es év utolsó két hónapja csak úgy eldöcögött. Ha belegondolunk, nem is volt mód a nagy változtatásra, a műsorok zöme előre lekötött volt. Ő így beszélt erről. — Elmondhatom, hogy a művelődési ház már akkor — a korábbi évekhez képest — fejlődőfélben volt. A rendezvényeknél túlsúlyba kerültek az ismeretterjesztő előadások, amelyek mindig nagy érdeklődést váltottak ki a lakosságban. — Milyen szempontok alapján állították össze az 1978. évi programot? — Figyelembe véve, hogy az itt élő emberek nehezebben mozdulnak ki a kulturális rendezvényekre — ami a nehéz fizikai munkának tudható be —, első és legfontosabb teendőnk az volt, hogy a kultúrház rendezvényeivel az üzemekhez menjünk ki. Célom az „üzemcentrikusság” megvalósítása ma is. Persze ez nem jelenti azt, hogy „idebent” meghal az élet, hiszen a ház az egész település közművelődését szolgálja. Januárban felhívással, igényfelméréssel fordultunk a szocialista brigádokhoz. Az igényeket figyelembe véve állítottuk össze az éves cselekvési programot. A brigádok kulturális vállalásának könnyítése érdekében módszertani útmutatásokat bocsátottunk rendelkezésükre. Az elmúlt évhez hasonlóan több alkalommal tartunk brigádgyűlést a művelődési házban, ahol műsorral kötjük össze a találkozót. Az üzemekben megtartott előadások főleg a szabad idő hasznos eltöltésével foglalkoznak. Továbbra is megrendezzük a nagy sikerű TIT-előadásokat, amatőr művészeti csoportjainkkal ebben az évben is felkeressük a bejáró dolgozók lakóhelyeit. A TELEPÜLÉS lakosságának igényeit és szórakozását is ki tudjuk elégíteni. Az üzem dolgozóihoz elküldött igényfelmérő lapokat a lakosság középe eljuttattuk, ennek figyelembevételével kötöttük le a művelődési házban megrendezendő előadásokat. Többek között ebben az évben is ellátogatnak Sajószentpéterre a Miskolci Nemzeti Színház művészei, de író—olvasó találkozók is szerepelnek a műsorban. Ismét megrendezzük, a szinte már hagyományossá váló — a zenei oktatásban részt vevő gyerekek közreműködésével [UNK] egész estét betöltő komolyzenei előadásunkat. Emellett gondolunk a tanulóifjúságra is. Az iskola vezetésével közösen ebben az évben szervezünk rendhagyó irodalomórákat. A BEVEZETŐT azzal kezdtem, hogy Sajószentpéter közel húszezres lakosságának összetétele igen heterogén. Az itt élő emberek kulturális igényét minden tekintetben kielégíteni szinte lehetetlen. Tartalmas, színvonalas munkát felmutatni — az eléggé hálátlan és idegtépő közművelődés területén —, egy évtizedek óta en a pályán tevékenykedő embernek is becsületére válik. — csákó — Togói bányászvendégek látogatása A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének meghívására a togói bányászok szakszervezetének főtitkára, Benyo Yamo és Missodey Adjeoda nemzetközi felelős hazánkba látogatott. A két fős küldöttség egy hétig — június 27-től július 4-ig — tartózkodott Magyarországon, és ezalatt tapasztalatcserékre alkalmat adó üzemlátogatásokon vettek részt, s többek között ellátogattak a borsodi szénmedencébe is, ahol megtekintették a Rudabányai Vasércbányát és a bányászati múzeumot. A 28- tól 30-ig Miskolcon tartózkodó küldöttséget elkísérte Hermann István, a BDSZ nemzetközi felelőse. 28-án a Rudabányai Vasércbányában a kedves vendégek a szervezeti élet itteni formáival, a dolgozók szociális és egészségügyi körülményeivel ismerkedtek és vártak választ az őket érdeklő kérdésekre. A külszíni fejtés megtekintése során elbeszélgettek a bányászokkal. A délutáni órákban a Borsodi Szénbányák Vállalatnál a vendégeket Baku Imre, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára és Váci László, a BSZ pártbizottságának titkára fogadta. Itt sajtótájékoztató keretében kölcsönösen megismerkedhettek a vállalat szervezett dolgozóinak munkakörülményeivel, az elért eredményekkel és magával a szakszervezet vállalaton belül betöltött szerepével. Benyo Yamo, a togói bányászok szakszervezetének főtitkára elmondotta, hogy országában a négy évvel ezelőtti államosítás tette lehetővé a szakszervezetek és az állam vezetőinek együttműködését. Ekkor nyílt meg a lehetőség a dolgozók érdekeinek megfelelő képviseletére, arra, hogy biztosítsák számukra az alapvető szociális és egyéb körülményeket. A nálunk látottakra a következőket válaszolta: „A tapasztalatcsere döntően a szervezeti élet itteni formáira terjed ki, mert úgy érzem, van mit tanulni a magyar barátoktól és elvtársaktól. A két nap tapasztalatai alapján még korai lenne sok következtetést levonni, de úgy érzem az önök országában oly régóta működő szakszervezetek szervezeti életéből nagyon sokat meríthetünk és hasznosíthatunk a mi országunkban is.” A vendégek másnap, június 28-án, az ország egyik legnagyobb és legmodernebb bányájával, Lyukóbányával ismerkedtek. A bányalátogatás alkalmával találkozhattak az elmúlt évi eredmények alapján országos első, Pataki Sándor vezette 120 fős szocialista brigád tagjaival. A küldöttség 30-án visszautazott a fővárosba. Csákó Gyula Aogói vendégek beszélgetnek a BSZ szakszervezeti bizottságának titkárával Kozák íelé.