Borsodi Bányász, 1979. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-05 / 27. szám

2 Érdemes tovább folytatni a szocialista brigádok AZ ELMÚLT év őszén kezdődött és több mint tíz előadás után az elmúlt hó­napban fejeződött be Albert­­telepen a­ Mákvölgyi Bánya­üzem két aknájának szocia­lista kollektíváit érintő to­vábbképzési forma- Az eltelt időszak alatt bebizonyosoooít, hogy a Hunyadi János Mű­velődési Ház vezetőségének új kezdeményezése nem volt hiábavaló, a tapasztalatok ked­venc alakulásáról adhat­tak számot az előadássorozat látogatottságának és a szo­cialista kollektívák érdeklő­dési körének értékelésekor. Az igazgatóság, a tmk és az Albert I-es akna külüzem szocialista brigádjai közül összesen harmincat kértek fel arra, hogy esetenként vállal­ják a házigazda szerepét. A felkért kollektívák többsége eleget is tett az elvárások­­­­nak, de akadtak olyanok is, akik nem vállalták a házi­gazda szerepét. Egy aranykoszorús brigád azzal utasította vissza a ké­rést, hogy az ő munkaidejük csak 12.10-ig tart, így az idő­­pont munkaidőn kívül esik. A brigád viselkedésének ha­tására rögtön a következő kérdés foglalkoztatott: ho­gyan engedhető meg, hogy ez a kollektíva még a mai napig is az aranykoszorús jelvény birtokosa? Egyáltalán, a szo­cialista munkaverseny hár­mas jelszavának ismeretében — szocialista módon dolgoz­ni, tanulni, élni —. ilyen szemlélettel mi módon érde­melték ki a megtisztelő cí­met? Bizony érdemes lenne ezen elgondolkodni a brigád tagjainak ... ! Kérdések özöne kívánkozik még papírra, s a teljesség igé­nye nélkül álljon itt egyné­hány: Akkor szocialista egy brigád, ha munkaidőben mű­velődik? Nem az jellemző egy szocialista brigádra, ha társadalmi tevékenységét, a termelésen kívüli egyéb válla­­lását munkaidőn kívül végzi? A válasz azt hiszem, egyértel­mű! Éppen ezért teljes mér­tékben osztom a kultúrigaz­­gató véleményét, hogy .....Az ilyen magatartás még akkor sem fogadható el, ha nyil­­vánvaló, hogy a brigádok szerteágazó vállalásainak csak egyike a kulturális tevékeny­ség. Én azt hiszem, hogy eb­ben az esetben a kulturális tevékenység lebecsüléséről van szó.” Igaza van! Folytatva az észrevételeket, sajnos tíz kollektíva egyál­talán nem reagált a felkérés­re, nem vettek részt az elő­adásokon, — talán pontosan arról maradtak távol, melyet éppen az ő javaslatukra épí­tettek be a programba. Mind­ez arra vall, hogy egy mun­kahelyi közösségből — min­den külső segítség ellenére — csak akkor válik szocialista brigád, ha azt az érintettek maguk is akarják. VÉGSŐ értékelésként még­is azt kell mondani, hogy a rendezvénysorozat jól szol­gálta a kulturális vállalások teljesítését, elérte célját. A hallgatók napjaink kérdéseire kerestek és kaptak választ. Jelentősen gyarapodtak isme­reteik. A jövőben el kell ér­ni, hogy a rendezvények sok­színűségével azon brigádok érdeklődését is felkeltsék, akik eddig passzivitásukkal tűntek ki. Érdemes tovább folytani, mert az önművelés igényének felkeltése hozzájá­rul a szocialista embertípus mind teljesebb kialakításá­hoz. Csáké Gyula Szénbányák fejlesztéséhez Új típusú mechanikus bá­­nyalámok gyártását kezdte meg a Kamenyecki Gépgyár. Az Ukraina nevet viselő konstrukció a meredeken lej­tő, 1.2 méter vastag szénme­zőkben kerül alkalmazásra. A gyár tovább fokozza a távirányítású 1MK—97D bá­­nyatámok gyártását. A múlt évben 82 gépesített bánya­­támrendszert adott a szén­bányászatnak. Ebben az év­ben 90 rendszert szándékoz­nak elkészíteni, amelyek egy része a lengyel, magyar és csehszlovák szénbányákba kerül. A gyáriak most ké­szülnek a módosított MK— 98 típusú gépesített bányatá­­mok sorozatgyártására, ezzel is hozzájárulva a szénkiter­melés munkatermelékenysé­gének növeléséhez. borsodi­­AnyAsz Mindenki előtt ismeretes, hogy az idei év milyen nagy horderejű a népgazdasági energiaigények kialakítása szempontjából, melynek vég­rehajtásában a vállalat elő­kelő helyet foglal el. A meg­valósítás — a feszített terv végrehajtása — azonban nemcsak a gazdasági veze­tésre ró nagyobb erőfeszítést, hanem a dolgozók nagy több­ségét érintő szakszervezeti mozgalomra is, mert a szer­vezett dolgozók, az általuk választott tisztségviselők és funkcionáriusok irányításával jelentősen hozzájárulhatnak az eredményes munkához. Az agitáció, a mozgósító munka, a meggyőzés hatékonyságá­nak növekedése nem hagyha­tó figyelmen kívül, ha az el­ső hat hónap termelési ered­ményeinek alakulását kísér­jük figyelemmel. Mindezek­ről és a tömegszervezeti moz­galom egyéb tevékenységéről volt és lesz szó a féléves szakszervezeti taggyűléseken, amelyek az elmúlt héten kez­dődtek és a közeljövőben minden aknánál megrende­zésre kerülnek. Vége a délelőttös műszaknak Ormosbányán még mindig igen sok dolgozó jön fel a napra a gumiszalag mellett. Képünk az egyik délelőtti műszak kiszállóit örökítette meg. Kozma István felv. Pályázat és fotókiállítás A MÚOSZ üzemi lapok szakosztálya „Munka és em­ber” címmel fotópályázatot hirdet a Tanácsköztársaság 00. évfordulója tiszteletére. A pályázaton részt vehet­nek a szerkesztőségi állományba nem tartozó gyári, n­äemi fotósok, valamint az üzemi lapok újságírói. (De nem vehetnek részt más újságok főállású fotóripor­terei.) Egy­-egy pályázótól előzsürizésre maximálisan 8 da­rab. fekete-fehér, 12x18 cm-es képet fogadunk el. Min­den képhez kérjük mellékelni az újságot, melyben a felvétel megjelent. A kiállításon csak olyan fotó sze­repelhet, amely 1978—79-ben jelent meg az üzemi lap­ban. A képek hátoldalán — a nevezési lappal egyezően — kérjük feltüntetni a kép elmét, a sorszámát, a szerző nevét, lakcímét és munkahelyét. Előzsürizésre a megadott méretben (12x18 cm) kér­jük a fotókat beküldeni. A kiállításra elfogadott fotók nagyításáról a pályázóknak kell gondoskodni. A kép egyik oldala nem lehet 40 centiméternél kevesebb. A kiállított pályaművek díjazásáról meghívott zsűri dönt. A kiállításra a sajtónap alkalmával kerül sor.­ A beküldési határidő: 1979. július 20. Cím: MÚOSZ Szakosztályok Titkársága, Budapest, VI. Népköztársa­ság útja 101. Irányítószám­: 1288. A borítékra kérjük ráírni: Üzemi szakosztály részére. — Nehéz lesz? — Bizony nehéz — bólint rá Klinkó János, ormosbá­nyai csillés, miközben na­gyot szippant a Munkásból. — De hát mit tehetünk, elő­írás, amit be kell tartani. Könnyebb lesz megszokni, ha a többiek sem szívják, bár én munka közben eddig sem so­kat dohányoztam, alig fél do­bozzal ment el egy délelőtt. Az éjszakás szakban lesz ne­héz, amikor még az álmosság ellen is rágyújtottunk.­­A bányahatósági vizsgála­tok során kiderült, hogy a bányatüzek jelentős hányadát eldobott, égő cigaretta okoz­ta. A tragédiák megelőzése érdekében az Országos Bá­­nyaműszaki Főfelügyelőség az ország összes föld alatti bá­nyájában betiltotta a do­hányzást. 1979. július 1 -től a Borsodi Szénbányák munka­helyein is.) — Nehéz lesz? — Reméljük nem — vála­szolja Papp János, az Ormo­si Bányaüzem VII 1-es kör­letének főaknásza. Már he­tekkel ezelőtt megkezdtük a felvilágosító munkát, hogy egyetlen dolgozónkat se érje váratlanul a tilalom beveze­tése. Ennek ellenére félünk az első hetektől és hónapok­tól. Nem szeretnénk a fe­gyelmiket gyártani, mert ez sem nekünk, sem pedig a dolgozóknak nem jó. Szigorú­ak és következetesek leszünk az első pillanattól kezdve, hogy mindenki megértse: ez előírás, amit be kell tartani. Gyufát vihetnek az emberek a bányába, mivel ezzel gyújt­ják meg a karbidlámpát, de ha cigarettát is találunk, ab­ból fegyelmi lesz. (Azokon a munkahelyeken, ahol még ma is karbidlámpa van, nehezebb lesz a tilalom betartása, mivel ellentmon­dásosnak tűnik az, hogy a nyílt láng használata enge­délyezett, míg a dohányzás nem. De csak látszólag! Kar­bidlámpa még nem okozott bányatüzet, viszont eldobott, égő cigaretta már nem egy esetben.) — Mennyibe került az az egy szál cigaretta? — Elég sokba — mondja kicsit zavartan a Putnok-ak­nán vájárként dolgozó Spák Miklós. Egy hónapig külszí­nen kellett dolgoznom, s a prémiumom felét is elvonták. Több ezer forintba került az az eg­y Kossuth. — Nem szokott le mérgé­ben? — Csak magamra lehettem mérges, hiszen számtalanszor kibírtam már dohányzás nél­kü­l. Lassan harmincadik éve dolgozom a bányában, de még figyelmeztetésem se volt. Most emiatt az átkozott ciga­retta miatt nyugdíj előtt kap­tam fegyelmit. Leszokni nem tudtam, de a bányában nem gyújtok rá többet. Ezt tudom ajánlani a többi dolgozónak is.­­Lyukóban tizennégy évvel ezelőtt lépett életbe a teljes dohányzási és nyílt láng hasz­nálati tilalom. Azóta tizenné­gyen nem tudtak ellenállni a kísértésnek. Legtöbbjüket el­bocsátották. Putnok-aknán 1­977-ben vezették be a do­hányzási tilalmat. Az eltelt két és fél évben közel har­minc esetben indítottak fe­gyelmi eljárást az előírás megszegőivel szemben. Vala­mennyi tilalomszegőt a kül­színre helyezték hosszabb, rö­­videbb időre. A következe­tesen végrehajtott anyagi és erkölcsi büntetések ellenére ebben az évben növekedett a szabálysértők száma.) — Magának könnyű lesz, hiszen nem dohányzik. — Nekem se nem oszt, se nem szoroz, viszont a többi­ek háborognak egy kicsit — magyarázza Krehely Sándor rudolftelepi bányász —, mi­vel nem akarják megérteni, hogy miért nem lehet cigiz­ni, amikor a karbidlámpát meg engedélyezik a bányá­ban. Miért vezetik­ be­ a le­vegő tisztaságáért? Nekünk jó a Szellőztetésünk. Hogy job­ban kihasználjuk a munka­időt? (Valamennyi aknán szóban és írásban is elmondták, el­magyarázták a dolgozóknak a tilalom lényegét, okait és szükségességét. Saját ma­guk és dolgozó társaik érde­kében kell mindenkinek be­tartania az előírást — nem a vezetők kedvéért.) — Hogyan készültek július elsejére? — A propaganda- és fel­ világosító m­­unka már márci­usban megkezdődött — vála­szolja Kovács János. Edeiéiig I—IV. akna pártalapszerve­­zet titkára. Az aknarádióben már napokkal korábban min­den szaknak felolvastuk az utasítást, de beszéltünk róla a különböző fórumokon is. Senki nem mondhatja majd, hogy nem tudott róla, vagy nem érti, miért került erre sor. Rendszeres motozásokat és bányabeli ellenőrzéseket tartunk majd, s aki meg­szegte az előírást, az ellen fegyelmi eljárást indítunk. Fónagy István A dohányzás tilos! 1979.­­július 5. Megyei dicséret a kazincbarcikai INEB munkájáért KAZINCBARCIKÁN júni­us 26-án tartotta meg szoká­sos ülését a járási-városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság. A NEB elnöke ezen a tanács­kozáson ismertette az elért eredményeket és beszámolt a határozatok végrehajtásáról. Örömmel közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a köz­­művelődési intézményeknél folytatott vizsgálat eredmé­nyeként a megye dicséret­ben részesítette a városi-já­­rási NEB-et és a barcikai kezdeményezést­­­ a­ megye töb­­­­bi járására is kiterjesztette. A k­özeljövőben várható, hogy hasonló ellenőrzések lefolyta­tását országosan is elrende­lik. Ismertette az elnök a ház­táji és kisegítő gazdaságok ügyében folytatott utóvizsgá­lat, a lakásfelújítással kap­csolatos vizsgálat és a takar­mányértékesítés helyzetével kapcsolatos ellenőrzés adatait és eredményeit, majd a köz­érdekű bejelentések alapján tett intézkedéseket. Az edelényi éttermekben sem lehet de. 9 óra előtt sze­szes italt kiszolgáltatni, mert a boltok fellebbezését az ille­tékes hatóság elutasította. A zilizi italboltban a vizsgálat súlycsonkítást és a nyitvatar­tási idő megsértését állapítot­ta meg, így ez ügyben a hi­vatalos eljárás megindult. Egy izsófalvi bejelentés kifo­gásolta, hogy a volt Ella-ak­­na egyik épületében juh­uh ut túl­­áltak és emiatt a szomszédos lakó­házakat és a vasútállomást legyek lepték­ el. A KÖJÁL felszólította a megyei kór­ház igazgatóját, hogy a juh­­tartást szüntesse be. A me­gyei tanács egész­ségügyi osz­tálya végül is úgy döntött, hogy a folyamatos fégytelení­­tést és a telep tisztán tartását biztosítani kell, de a juhtar­­tást az intézet anyagi alapjá­nak biztosítása és a betegek foglalkoztatásának fontossága miatt nem szüntetik be. Megtárgyalta a NEB a tan­kötelezettség teljesítésével kapcsolatos utóvizsgálat meg­állapításait, mely szerint ta­valy az első osztályba készü­lő gyermekek 92.7 százaléka, idén pedig már 98.7 százaléka vett részt szervezett iskolai előkészítésen. Az előkészítő tanfolyamok megtartását azokra a szakképzett neve­lőkre bízták, akik a gyermek első tanítói lesznek, így az előkészítés mindenütt ered­ményes volt. A járás területén minden iskolaköteles gyermeket be­írattak az általános iskola el­ső osztályába és az iskolák nevelői rendszeresen figye­lemmel kísérték a gyermekek mindennapos iskolába járá­sát. Ha a nevelők mulasztást tapasztaltak, először jó szó­val igyekeztek intézkedni, de ennek eredménytelensége esetén szabálysértési eljárás keretében a gyermek szüleire néhány esetben bírságot kel­­lett kiszabni. A tanácsok nyilvántartást vezetnek azokról, akik az ál­talános iskola nyolc osztályát nem végezték el és ezeket a nyilvántartásokat az iskolák rendelkezésére bocsátották. Az iskolák megkentek a te­rületükön működő vállalato­kat, üzemeket, hogy segítsenek a dolgozók iskolai tanfolyamainak meg­rendezésében. Különösen jó a Szalonnai Általános Iskola és a mészüzem, valamint az Or­­mosi Bányaüzem ez irányú kapcsolata. A bányavidéken működő általános iskolák az üzemekkel kiépített jó kap­csolat alapján megszervezték a „Mindenki iskolája" tanfo­lyamokat, és ennek keretében készítették fel a dolgozókat az osztályozó vizsgákra. Igen szép eredményeket értek el Alberttelepen, Ormosbányán és az edelényi II. számú Ál­­talános Iskolában. Rudabányán a lakosság ér­deklődésének hiányában nem lehetett a dolgozók iskoláját megszervezni. Szuhogy köz­ségben visitor­» azért nem szerveztek ilyen iskolát mert a lakosság nagy részének meg­van a kívánt iskolai végzett­sége ÖSSZEGZÉSKÉNT megál­lapította a NEB, hogy vizs­gálatai, intézkedései eredmé­nyesek voltak, a társadalom kellő súllyal figyel a tankö­telezettség teljesítésére, az is­kolák és tanácsok ez ügybe­­ni intézkedései eredménye­sebbek és hatékonyabbak, mint a múltban voltak.

Next