Borsodi Bányász, 1985. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-04 / 27. szám
2 BORSODI BÁNYÁSZ 1985. Július «. A szakszervezeti bizottság intézkedési terve (Folytatás az 1. oldalról) — vállalati szinten: közgazdasági munkabizottság, munkavédelmi munkabizottság, kultúr-, prop-., sportmunkabizottság, — üzemi bizottságoknál a fentiekben nem ajánlunk munkabizottságokat, csak felelősöket megválasztani. A munkaügyi döntőbizottságok elnökei és tagjai a választásokkal együtt, a szakszervezeti-kereskedelmi társadalmi ellenőrök, a kulturális intézmények társadalmi vezetőségei választásáról külön intézkedés történik. Az újjáválasztandó vállalati üzemi szervek létszáma: Vállalati: — bizalmi küldöttek testülete: 75 fő, — szakszervezeti bizottság: 15 fő, Küldöttek testületének tanácskozásán : — számvizsgáló bizottság: 7 fő, — állandó réteg bizottságok: 9—11 fő, — társadalmi munkabizottságok: 7—13 fő. üzemekben: — szakszervezeti bizottság- 7—13 fő, — bizalmiak testülete: 45 —65 fő, — munkahelyi bizottság-3—7 fő, — számvizsgáló bizottság: 3—5 fő, — társadalombiztosítási tanács: 7 fő, — BSZV lg.: 5 fő, — rétegbizottságok, BSZ Ife. ig: 3—7 fő. A bizalmi küldöttek testülete létszámában beleértendők az operatív testületek létszáma is. A vállalati bizalmi küldöttek testületébe alapszervezetenként az alábbi létszámban kell testületi tagokat választani: Bizalmi testületek (vállalati és üzemi) tagjainak javasoljuk, hogy a bizalmiak, főbizalmiak mellett üzemenként a munkahelyi bizottságok titkárai vállalati testületbe az üszb-titkárok is kerüljenek megválasztásra. A bizalmi testületek létszámának kétharmadát a bizalmiak és főbizalmiak képezzék. A BESZÁMOLÁS RENDJE A beszámolás a következők szerint történik: a bizalmi a csoportjának, — főbizalmi a szakszervezeti tagságnak összevont csoportgyűlésen, (a működési terület szakszervezeti csoport tagjai vesznek részt), — a munkahelyi bizottság a tagságnak összevont csoporttaggyűlésen (kétharmadnak összevontan, háromharmadból a bizalmiak képviselik a tagságot), — üzemi szakszervezeti bizottságok és számvizsgáló bizottságok a bizalmi és főbizalmi küldöttek testületének, — a vállalati szakszervezeti bizottság a vállalati bizalmi és főbizalmiak küldött testületének. Választói értekezlet napirendje: 1. Beszámoló a vezető testület (bizalmi, főbizalmi) munkájáról. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A szakszervezeti vezető szervek, a számvizsgáló biwkeés a réteg, a társadalmi munkabizottságok és küldöttek megválasztása. A választói értekezleten (taggyűlésen kell nyílt szavazással megválasztani, illetve megerősíteni a jelölőbizottságot és annak elnökét, jóváhagyni a választói értekezlet előzőleg megbízott tisztségviselőit (levezető elnök, szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságok elnökeit és tagjait, a jegyzőkönyv vezetőit, hitelesítőit, a választott testületek létszámát, a tisztségeket, a küldöttek és munkabizottságok számát, létszámát. A választói értekezlet ajánlást fogad el arra vonatkozóan, hogy kik képviseljék az üzem szervezett dolgozóit, a BDSZ és SZMT testületeiben. A választásoknál beálló módosulások: 1. A munkahelyi bizalmi testület megszűnik, összevont csoport taggyűlésen történik a beszámolás, a munkahelyi bizottságoknak a megválasztása (24 óra alatt). 2. Az üzemek és a vállalat igazgatóságán a bizalmiak és helyetteseinek választása titkosan történik, a termelőüzemeknél a bizalmi csoportok döntése alapján történhet nyíltan. 3. A főbizalmiak, vezetőfőbizalmiak és helyetteseik választása egységesen titkosan történik. A VÁLASZTÁSOK IDŐRENDJE A választásokat 1985. szeptember 1-től november 15- ig kell megtartani. Ezen belül: 1. bizalmiak és helyettesek választása, 1985. IX. 1— 20-ig, 2. főbizalmiak, vezető főbizalmiak és helyettesek választása, 1985. IX. 20—30-ig, 3. munkahelyi bizottságok, tisztségviselők, 1985. X. 8- án, 4. üzemi szakszervezeti bizottságok, számvizsgáló bizottságok. 1985. X. 1—15-ig, 5. vállalati szakszervezeti bizottság és tisztségviselők választása, 1985. XI. 10., vasárnap. A BDSZ XXIII. és az SZMT, illetve a vállalat küldött értekezleteire küldöttek és meghívottak létszámát az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az üzemekben a választásokat szombaton, vagy vasárnap, illetve munkaidőn kívül kell megtartani. A közel folyamatos, illetve 5+2 munkarendben dolgozók a kétharmad összevonásával, a harmadik harmadból a bizalmiak vesznek részt. Minden választói rendezvény munkajellegű legyen és az ésszerű takarékosság jegyében kerüljön megrendezésre. A választói rendezvények felhasználható költségei a 2. sz. melléklet alapján történjen. Feladatok a választásokkal kapcsolatban: A választásokat a vállalati szakszervezeti bizottság irányítja. A választások előkészítésének és lebonyolításának tapasztalatait folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli, ehhez az üzemi szakszervezeti bizottságok, munkahelyi bizottság (BSZV lg., KBF) az alábbi munkaokmányokat készíti el és továbbítja a vszb-hez: a) választási ütemtervet 1985. július 30-ig, b) propaganda-programtervet 1985. június 30-ig, c) választások előkészítő és választásoknál funkcionáló munkabizottságok megválasztása 1985. július 30-ig, d) választó beszámolók Vázlatát, szerkesztő bizottságok 1885. június 30-ig, e) jelölőbizottságok felkészítése 1985. július 20—30. A szakszervezeti vezetőtestületek a választások előkészítése során gondoskodjanak arról, hogy a hátralevő időszakban az adott terület szervezett dolgozóit foglalkoztató és érintő legfontosabb kérdések kerüljenek — folyamatos megítélés, állásfoglalás céljából — a vezető szervek elé. A SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOK ELVEI 1. A bizalmiakat és helyetteseiket a tagság döntése alapján titkos, vagy nyílt, a főbizalmiakat, vezető főbizalmiakat, helyetteseiket a különböző szinteken működő szakszervezeti szerveket és számvizsgáló bizottságok tagjait titkos, más tisztségviselőket nyílt szavazással választanak meg. — Közvetlen módon: szakszervezeti csoport taggyűlésen vagy két szakaszos választás alkalmával. Taggyűléseken kell megválasztani a vezető szerveket és tisztségviselőket, valamint a küldötteket minden olyan területen, ahol a tagság egyszeri taggyűlésen történő részvétele biztosított. — Szeles-, Edelény-, Rudolf-, Ormos-, Putnok-akna, BSZ Igazgatóság, KBF, Tanbánya munkahelyi bizottságait, az üzemi, vállalati bizalmi testület tagját küldöttként, illetve ajánlást tesz az SZMT plénium- és a BDSZ KV tagjaira. — Közvetett módon: Küldött testületi értekezletek: Miskolci, Bükkaljai, Farkaslyuki, Mákvölgyi, Putnoki, Szuhavölgyi, KOSZGY Bányaüzem bizalmi küldöttek testülete ülésén. Vállalatnál bizalmi küldöttek testülete. Ezeken a helyeken közvetlen taggyűlés feltétele nem biztosított Itt a bizalmi küldöttek testülete választja az operatív testületet, illetve a küldötteket. 2. A jelenlegi választott vezetőtestületek mandátuma az új vezető testületek megválasztásáig tart, ezért a választások politikai, szervezeti előkészítéséért és lebonyolításáért ők a felelősek. A káder előkészítéséért a választott jelölőbizottságok felelnek. 3. Az üzemi szakszervezeti bizottságok és a vállalati szakszervezeti bizottság testületének megválasztásával egy időben választják a küldötteket a felsőbb szakszervezeti szervek küldöttértekezleteire. 4. Minden érvényes tagsággal rendelkező szakszervezeti tag választó és választható. 5. A szakszervezeti választásokat minden szinten gondos előkészítő munka előzze meg. Ezt a munkát a szakszervezeti vezető szervek, a számvizsgáló bizottságok, a tisztségviselők és küldöttek vonatkozásában választott jelölőbizottság, a bizalmiak, főbizalmiak és helyetteseik esetében a választott személy végzi. A jelölőbizottságokat, a jelölést végző szakszervezeti tagokat a választások előtt legalább egy hónappal kell megválasztani. Munkájukat felsőbb szakszervezeti szerv segítségével önállóan végzik. 6. A jelölőbizottságokkal egy időben kell választani a szavazatszedő, a mandátumvizsgáló bizottságokat, s megbízni a választói értekezlet levezető elnökét. Személyükre az értekezlet elnöke tesz javaslatot. Ugyanitt kell ismertetni a szervezeti felépítés módosulását, az újjáválasztandó szakszervezeti szervek azok létszámát, a tisztségeket, a küldötteket, a réteg-, illetve munkabizottságok számát, azok létszámát. 7. Minden szinten a választói értekezlet létszáma a meghívottak kivételével legalább háromszorosa legyen a titkosan megválasztott tisztségviselők számának. 8. A szakszervezeti csoport taggyűlés, az összevont csoport taggyűlés, a bizalmi testület, a küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a tagság vagy a küldöttek kétharmada megjelenik. A kétszakaszos választás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak kétharmada leadta a szavazatát. Abban az esetben, ha a választói értekezlet nem határozatképes, 14 napon belül ismét össze kell hívni, és a választást a fenti elvek alapján megismételni. Ha a második szavazás is érvénytelen, akkor 14 napon belül a szavazatot leadók száma érvényes. 9. A vállalati bizalmi küldöttértekezletre meg kell hívni — tanácskozási joggal — azokat a jelenlegi vezető testületi és számvizsgáló bizottsági tagokat, akiket nem választottak meg küldöttnek. Az e) pontban megfogalmazottak nem vonatkoznak a bizalmi testület bizalmi, főbizalmi tagjaira és azok küldötteire, mivel testületi tagságuk a választott tisztségükhöz kötött. 10. Választói értekezleten kell megválasztani a jegyzőkönyvvezetőket és hitelesítőket, valamint jóváhagyni a jelölő-, szavazatszedő, mandátumvizsgáló bizottságot, a választott testületek létszámát, a réteg- és munkabizottságok számát, illetve létszámát. A választói értekezlet elnökségét nem kell megválasztani. 11. A választói értekezleten a közvetlen irányító felsőbb vezető testületek képviselője véleményezze az adott szakszervezeti szerv előző választás óta végzett munkáját (bizalmiaknál, főbizalmiaknál is). 12. Minden szakszervezeti tisztségre a jelölőbizottság, a jelölést előkészítő szakszervezeti tag, a tagság és küldöttek egyidejűleg több személyt is jelölhetnek. Az a személy, illetve személyek tekintendők megválasztottnak, akik a szavazás során a szavazatok több, mint felét megkapták és a legtöbb szavazattal rendelkeznek. A választás ellen a választók, illetve felsőbb szakszervezeti szerv 14 napon belül kifogást emelhet. Ha 14 napon belül észrevétel nem érkezik, a választás érvényesnek tekinthető. Ott, ahol jogos a kifogás, eltér a SZOT szabályzattól, ott a vszb új választást rendelhet el, amelyet 30 napon belül le kell bonyolítani. A VÁLASZTÁS MÓDJA 1. A bizalmiak, bizalmi helyettesek választása csoporttaggyűlésen titkosan, vagy nyíltan a szakszervezeti tagok döntése alapján. (Többes jelölés esetén a választás titkos.) — Személyük a jelölést végző szakszervezeti tag, illetve a csoport bármely tagja lehet. — A bizalmit a csoporttaggyűlés egyidejűleg megválaszthatja annak a bizalmi testületnek a tagjává, amelyben közvetlenül delegálható. 2. A főbizalmiakat és helyetteseiket titkosan választják (nyílt választás felsőbb szerv engedélyével). — Főbizalmiakat és helyetteseiket választhatják: — bizalmiak nemcsak maguk közül, — közvetlenül szakszervezeti tagok, összevont csoporttaggyűlésen. A főbizalmit egyidejűleg megválaszthatják annak a bizalmi testületnek a tagjaivá, amelybe közvetlen delegálható. Személyükre a jelölést végző szakszervezeti tag, illetve tagok tehetnek javaslatot. 3. Vezető főbizalmiakat, és helyetteseiket a megválasztott főbizalmiak választják titkosan. — Egyidejűleg megválasztják annak a bizalmi testületnek a tagjait, amelyben közvetlen delegálható. Személyükre a jelölést végző szakszervezeti tag, főbizalmi, illetve bizalmiak tehetnek javaslatot. 4. A munkahelyi bizottságok választása titkos szavazással összevont taggyűlésen történik. — A munkahelyi bizottság titkárát egyidejűleg megválasztják annak a bizalmi testületnek a tagjává, amelybe közvetlenül delegálható. A titkárra és a munkahelyi bizottság tagjaira a jelölőbizottság, illetve a szakszervezeti tagok tehetnek javaslatot. 5. Üzemi szakszervezeti bizottságokat bizalmi, főbizalmiak küldöttek testület[ választ]3 — Üzemi bizalmi testület a bizalmiak és főbizalmiak küldöttei megválasztása után automatikusan alakul meg. — Megválasztásra kerül a szakszervezeti bizottság titkára, elnöke és tagjai. A bizalmi testületbe delegált bizalmi, főbizalmi küldöttek személyenként az üzemek és testületek nyílt szavazással választják. 6. A vállalati bizalmi testület tagjainak választása: — a megválasztott bizalmiak és főbizalmiak, munkahelyi bizottságok és üszb-titkárok közül a megadott keretszámnak megfelelően — küldöttek képviselik az üzemek szervezett dolgozóit, a vállalati szintű bizalmi testületben. A bizalmi testületek elnökei, akik egyben a szakszervezeti bizottság elnökei is; — tekintéllyel rendelkező főbizalmi, vagy bizalmi tegyen, — megválasztásra kerül a vszb, a szakszervezeti bizottság titkára, elnöke, a számvizsgáló bizottság, bdsz, SZMT küldöttei. 7. A bizalmi testületek létrejötte; — a szakszervezeti csoportértekezleteken, taggyűléseken a bizalmit vagy főbizalmit azon bizalmi testület tagjává választják, amelybe közvetlen delegálhatok. Megválasztásukat követően a bizalmiak, illetve bizalmi küldöttek testülete minden esetben az első ülés alkalmával automatikusan megalakul, illetve létrejön. — A társadalmi munkabizottságok és rétegbizottságok nyílt szavazással kerülnek megválasztásra. 8. Kétszakaszos választás: — első szakaszos: beszámolás a tagságnak, a jelölőbizottság javaslata, szavazólapra való felvétel, — második szakasz: a munkahelyi titkos szavazás. A szakszervezeti bizottságok minden esetben a taggyűlésnek, illetve a bizalmi testületnek alárendelten működnek. A JELÖLÉST ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA A szakszervezeti vezető szervek, a tisztségviselők, a küldöttek, valamint a számvizsgáló bizottságok, az állandó réteg és társadalmi munkabizottságok jelölését jelölőbizottság, a bizalmiak, főbizalmiak, vezető főbizalmiak és helyetteseik jelölését a tagság által választott személy végzi. A jelölőbizottságban biztosítani kell a képviseleti elv érvényesítését. 1. A jelölőbizottság megválasztása: — összevont csoporttaggyűlésen, összevont taggyűlésen, bizalmi testületi ülésen. A jelölőbizottságot a választói értekezletnek meg kell erősíteni. 2. A jelölést végző szakszervezeti tag megválasztása csoporttaggyűlésen. összevont csoporttaggyűlésen választás előtt legalább egy hónappal. 3. Vállalati szinten jelölőbizottság létrejöhet úgy is, hogy az alsóbb szinteken választott jelölőbizottságok elnökéből alakul meg. 4. A megválasztott, vagy létrejött jelölőbizottság saját soraiból elnököt választ. 5. A jelölőbizottság, illetve a jelölést végző szakszervezeti tag munkája, felkészítése: — biztosítani kell, hogy megismerjék feladataikat, az irányító szakszervezeti szerv véleményét a vezetőség eddigi munkájáról, — az új vezetőség létszámát, az összetételre vonatkozó elveket. A jelölőbizottságok — a tagsággal folytatott széles körű beszélgetések alapján a párt és KISZ illetékes vezetőivel történő egyeztetési után — alakítsák ki javaslataikat, és azt alapszervezeti szinten hozzák nyilvánosságra a választás előtt 10 nappal. A JELÖLÉS MÓDJA A választói értekezleten a jelölőbizottság elnöke, illetve a választott jelölést végző szakszervezeti tag röviden számoljon be a tagsággal folytatott beszélgetések tapasztalattairól. Személyenként ismertesse és érdemben indokolja a szakszervezeti vezető szervre, a küldöttekre, a számvizsgáló bizottságra, az állandó réteg- és társadalmi munkabizottságokra, illetve bizalmiakra, főbizalmiakra, vezető bizalmiakra vonatkozó javaslatát. Ha írásban előre kiadták a javaslatot, nem szükséges a személy szerinti indokolás, elegendő az összetétel indok A jelölőbizottság elnöke először azokra a jelöltekre tegyen javaslatot, akiket funkciójuk szerint kell választani. Ha egy személyt jelölnek, úgy a további jelölést folyamatosan kell végezni. Amennyiben ezekre a funkciókra több személyt jelölnek, akkor a szavazást külön, meg kell ejteni. Az adott tisztségre jelölt, de meg nem választott személyt javasolni lehet testületi tagnak, vagy a különböző réteg- és munkabizottságokba. A kétszakaszos választásnál — több jelölt esetén — a jelöltek egyidejűleg javasolhatók más szakszervezeti tisztségbe is. A választók kérdéseket tehetnek fel mind a jelölőbizottságoknak, mind a jelölteknek. Észrevételt tehetnek a jelöltekre, illetve a jelölésükre vonatkozóan. A választói értekezlet résztvevői nyílt szavazással döntik el, hogy a jelölt személyek felkerüljenek-e a szavazólapra. Ehhez a szavazatok több mint fele szükséges. A szavazólapra történő felvétel sorrendjét a szavazatok száma dönti el. Azonos számú szavazat esetén a jelölés sorrendjében kerülnek fel. A SZAVAZÁS MÓDJA A szavazatszedő bizottság megfelelő számban elkészíti a szavazólapokat, majd ismerteti a szavazás módját. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy hány személyt szükséges megválasztani. A szavazólapon külön csoportosításban szerepeljenek: — személy szerint választandók. — a testületi tagok. — a számvizsgáló bizottsági tagok. — a küldöttek neve. Ahol a jelölőbizottság előre és megfelelő formában, írásban kiadja a jelöltek névsorát, és azon változtatás nem történik, ott az ilyen jelölőlistát szavazólapnak lehet elfogadni. (Folytatás a 3. oldalon) ►’ * »404 Л 1*9 “S3 « 2 a! A2S S2S Bükkalja 2370 12 Farkaslyuk 2092 7 Mákvölgy 1929 7 Miskolc 2233 13 Putnok 1962 7 Szuhavölgy 3245 15 KOSZGY 2170 8 BSZV lg. 516 4 KBF 22 1 Tanbánya 79 1 Л