Borsodi Fiatal, 1970 (1-11. szám)

1970-01-01 / 1. szám

2 BORSODI FIATAL: Gazdag program a politikai évfordulókra (Folytatás az 1. oldalról) vezetőképző iskolában 1 hó­napos tanácskozás lesz. Április 24-én a gyarmato­sítás és neokolonializmus el­len küzdő ifjúság napján a járási-városi KISZ-bizottsá­­gok megemlékező gyűléseket, találkozókat rendeznek kül­földi fiatalok részvételévé. A megyei, kiemelt ünnep­ségre a mezőkövesdi műve­lődési házban kerül sor. Ifjúsági nagygyűlés lesz, me­lyet aktuális kultúrműsor követ. A rendezvényre kül­földi fiatalokat is várnak. A munkásosztály ünnepén — május 1-én — a fiatalok lakóhelyüknek megfelelően, részt vesznek a felvonulási és koszorúzási ünnepségeken, hozzájárulnak a kulturális és sportprogramok biztosításá­hoz. Május 9-én,, a győzelem napján, 4-e és 9-e között til­takozó hetet, megemlékezé­seket, emléktúrákat szervez­nek. A határmenti, járási KISZ- bizottságok ez évben is sort kerítenek a hagyományos ifjúsági találkozókra. Ózdon e napon az ellenállási és partizánmozgalom jegyé­ben egész napos találkozó lesz. A tanácskozás célja: a Borsod megyei ellenállási és partizánmozgalom felhasz­nálása a KISZ nevelő mun­kájában, további történelmi események és emlékek fel­kutatása. Az időben elkészülő politi­kai évfordulók programja minden bizonnyal azt ered­ményezik majd, hogy sikere­sek lesznek a különböző ren­dezvények. KISZ-oktatá® falun A KISZ politikai oktatás ■ma már falusi, szervezeteink­nél is közkedvelt foglalkozá­si forma, természetesen csak ott, ahol komolyan veszik azok is, akik hivatottak an­nak szervezésére, vezetésére. A munka eredményessége nagymértékben függ az alkalmazott módszerektől, melynek feltétlenül a fiata­lok ismereteire, a nyolcadi­kos úttörők megváltozott ér­deklődési körének megfelelő klubszerű munkaformájára kell épülnie. Egy propagandistának fel­tétlenül ismernie kell a nyol­cadikos úttörők részére elő­írt „önállóság” próbáját. En­nek a próbának fontos köve­telménye, hogy a gyermeke­ket felkészítse az önálló KISZ-életre. Az úttörőcsapat feladata a KISZ-életre való felkészítés. Felelősségteljes, körültekintő munkát igénylő tevékenység ez. Még úttörő, ezért úttörő formák között él, de már közvetlenül a KISZ-be való átlépésre ké­szül. Ezért vált szükségessé a nyolcadikosokkal szembeni követelményszint emelése. Szerencsés a helyzet, ha a propagandista gyakorló úttö­rővezető is. Más esetben — ha volt is csapatvezető — nem tudja változásában kö­vetni az úttörő módszereket. E hiányosságok felszámolá­sára azt javasolnám, hogy minden propagandista ismer­je meg ezeket a követelmé­nyeket. A Propagandista c. módszertani folyóirat ismer­tesse a fentieket. Biztosítani kell azt is, hogy ezt a folyó­iratot minden propagandista olvashassa. Az eddig elmondottakból következik, hogy legnehezebb az átmenet időszaka Ez a néhány hónap, amíg megszokja az új légkört, ne­héz az „újoncok” számára. Itt kell nagyon vigyázni a meg­felelő módszerre. Gondolom, a médjával alkalmazott já­tékosság felel meg a legjob­ban. Ne akarjuk fiataljain­kat azonnal felnőtté avatni, komoly probléma elé állítani azzal, hogy a felnőttek vitat­kozó tengerébe dobjuk. Ki­sebbségi érzéssel fognak küsz­ködni, nem érzik jól magu­kat a foglalkozásokon, teher­ré válik számukra a KISZ Ezért fokozatosan kell beve­zetni őket ebbe a munkába. Képességüknek megfelelő ki­sebb megbízatásokat kell ad­­ni nekik. Be kell vonni őket szemléltető eszközök, úttörők kisdobosok részére meglepe­tések készítésébe, örömme­­ fogadják ezeket a feladato­kat, és ezzel fokozatosan ké­pessé tesszük őket nagyobv megbízatások elvégzésére. Foglalkozásainkat a játé­kosság mellett gondolkodást­; késztető kérdésekkel tarkítva alapos felkészüléssel vezes­sük, keretnek jatsza... is felnőttek is. Egy-egy uit vagy sakkparti gondolkodás­tó, versenyszellemet fokozó a szabad idő helyes felhasz­nálását szolgáló tevékenység. Fiataljaink is szívesen vesz­nek részt ilyen és hasonló já­tékokban. A szellemi vetél­kedő vagy totó vegyes alkal­mazása unalmassá válhat. Éppen ezért szükséges lenne — különösen az oktatási anyag sikeres összefoglalása­, elmélyítése érdekében — új­szerű formák kidolgozása. Van lehetőség ilyen házilag is előállítható, szemléltető eszközök és játékok készíté­sére. Ezek alkalmazása még változatosabbá, érdekesebbé tenné az oktatás­ folyamatát, különösen az összefoglalás és elmélyítés időszakában, de sikeres lehet az új anyag köz­lésekor is. A gondolkodásra késztető kérdések alkalmazása szelle­mi erőfeszítésre készteti a fiatalokat. Ez persze megfe­lelő pedagógiai érzéket kí­ván. Ha keveset alkalmazzuk, akkor az eredményesség ro­vására megy, ha gyakran gondolkoztatjuk őket, meg­unják, és így sem érjük el a kívánt eredményt. Ezért ké­pességeiknek megfelelő kér­déseket adjunk fiataljaink­nak. Ne engedjük, hogy eb­ben a tevékenységben csak a kollektíva néhány tagja ve­gyen részt, a többiek passzi­vitásukkal még másokat is fékezzenek. Nagyon jó, ha egy-egy foglalkozásra többe­ket is felkészítünk, egy-egy részfeladatot rájuk bízunk. De ez alapos felkészítés le­gyen. Nem fordulhat elő, hogy egy KISZ-tag „leégjen” a többiek előtt. Biztosra kell menni, és így ez a sikerél­mény bátorításul szolgál a kör minden tagjának. Az alapos felkészülé­e elengedhetetlen követelmény. Egy propagandista csak fel­készülve jelenhet meg a kül­tagjai előtt. Ha látja a KISZ-tag, hogy mi is komolyan vesszük a foglalkozásokat, ha írásos vázlat is van előttünk, akkor látva fáradozásunkat ő is komolyan veszi a foglalko­zást. Világosan, érthetően meg kell mondani a foglal­kozás célját, a módszerek kö­zül pedig a legmegfelelőbbet kell kiválasztani. A jó felké­szülés ellenére is érheti meg­­lepetés a vezetőt. Felmerül­het olyan kérdés, amelyre nem tud azonnal válaszolni. Ilyenkor ne akarjunk kitérő vagy bizonytalan választ ad­ni. Mondjuk meg őszintén, hogy a következő foglalko­zásra megkapják a helyes választ. De ez azután ne ma­radjon el. Csökkenteni lehet az ilyen eshetőségeket azzal, hogy a propagandista megfe­lelő segédeszközökkel szereli fel magát. Gyakorlat bizo­nyítja ennek helyességét. A vezető dobozában” legyen Filozófiai Kislexikon, Vidám Illemtan. Idegen szavak szá­mra. Szülők kislexikona. 3000 kérdés. 3000 felelet. Opera kalauz. Művészettörténeti ABC, Hősök voltak, KRESZ, Földrajzi Almanach stb. Jó ha van benne néhány ceru­za, vonalzó, pár ív papír. (A következő oktatási évre java­solnám Bendii: Emlékeim Beninről c. könyvét is.) __ naenetofon, lemezjátszó, dia­vetítő alkalmazása elengedhe­tetten. Figyelemmel kell kí­sérni a rádió és tv műsorát és felhívni figyelmüket az őket érdeklő vagy az anyag megértését, elmélyítését szol­gáló műsorszámokra. A kö­zös rádióhallgatás vagy tv­­nézés jó kiegészítője a fog­lalkozásnak, alkalmas rá, hogy a közösség tagjai még jobban megismerhessék egy­mást. A könyvtár szolgáltatásait is igénybe kell venni. Készít­sünk ajánló bibliográfiát az anyaghoz, és szépirodalomból is adjunk tanácsot fiatal­jainknak. A jó közösség ki­alakítása megkívánja, hogy a kör tagjai ne csak a kötelező foglalkozásokon találkozza­nak. Minél több olyan fog­lalkozást szervezzünk, ahol felszabadultabban viselked­hetnek, több oldalról megis­merhetjük őket Ilyen lehet: kirándulás, színházlátogatás, kiállítás, múzeum megtekin­tése, kerékpártúra, szalonna­sütés stb. Természetesen eze­ket a foglalkozásokat is ér­tékelhetjük. Bátran beszél­gessünk az esetleges hibák­ról, de emeljük ki a pozití­vumokat is. Véleményem szerint a kö­zösség kialakítása, a foglal­kozások eredményessége ak­kor mondható jónak, ha a kör tagjai kívánják, hogy mi­nél többet legyenek együtt, nem lesik titokban az órát, hogy mikor lesz vége a fog­lalkozásnak, ha véletlenül el­marad a foglalkozás, „fele­lősségre vonnak” érte a kör tagjai. Ehhez a munkához sok szemléltetés, jó módszer, vég­telen türelem és az ifjúság iránti megértő szeretet szük­séges. Berta József propagandista Fancsal Napirendem Nyilvántartás és választás A KISZ MB július 28-i ülésén intézkedési tervet fo­gadott el a KISZ-tagössze­­írás, a tagsági könyvek érvé­nyesítésének, a KISZ-vezető­­ségek, a közbeeső, a járási és a városi jogú KISZ-bizottsá­­gok újjáválasztásának politi­kai, szervezeti feladataira. Az ennek alapján készült járási, városi intézkedési tervek rész­letesen tartalmazták az elő­készítés feladatait. A párt- és társadalmi szer­vezetek határozatokat hoztak a választások segítésére. Párt­­vezetőségi üléseken tárgyal­ták meg a KISZ-szervezetek munkáját,­ növelték a KISZ- szel kapcsolatos pártmegbí­zatásokat, és elemezték a KISZ-vezetőségek beszámo­lóit. A társadalmi szervek, el­sősorban a szakszervezetek és a tanácsok is segítették a vá­lasztást. Mezőkövesden a já­rási tanács körlevélben for­dult a községi tanácselnökök­höz, kérve: segítsék a KISZ munká­ját, így azután a KISZ- szervezetek gondos, előkészí­tő munkája, a párt- és tár­sadalmi szervek segítségnyúj­tása és a KTSZ-tagság akti­vitása alapján a tagösszeírás, a tagsági könyvek érvényesí­tése, a KTSZ-vezetőségek új­­jáválasztása Borsodban az if­júsági szövetség jól sikerült politikai akciója volt. A KTSZ kommunista és tö­­megiszervezeti jellege tovább erősödött, a KTSZ-tagság cse­lekvő egysége fejlődött. Az összeíró csoportok tag­jai eljutottak a KTSZ-tagság­­hoz. Munkájukban jól fel­használták a korábbi évek tapasztalatait. Beszélgetéseik középpontjában a szervezeti élet kérdései, a közösségi és a klubélet iránti igény állt, de sok szó esett az olyan sze­mélyi gondokról, mint az el­helyezkedés, a munkahely­változás, a továbbtanulás és a lakásgondok. Néhány al­­nőszervezetben jogosan bírálták a vezetősé­gek passzivitását, tehetetlen­ségét, a kollektív vezetés hiá­nyát, a programszegénységet, az egyhangúságot és a rend­szertelen szervezeti életet. Reális értékelés —józan előrelátás Megyénkben több mint 2000 KISZ-alapszervezetben tar­tották meg a küldött- és ve­zetőségválasztó taggyűléseket. Néhány községben és üzem­ben az osztott munkaidő, az előkészítetlenség miatt a ter­vezéstől eltérő, de a KB ál­tal meghatározott időn belül tartották meg a taggyűlése­ket A KISZ-alapszervezetek mintegy 70 százalékában a beszámolók a KISZ-vezetősé­­gek kollektív munkája alap­ján készültek el. Viszont né­hány helyen nem a vezető­ség, hanem a titkár beszá­molója hangzott el. Ezeken a helyeken a KISZ-élet formá­lis volt, a vezetőség és a tit­kár nem megfelelően látta el feladatát. Az alapszervezeti vezetősé­gek többsége reálisan érté­kelte a munkát. Elemezte az 1967. évi választások óta el­telt időszak tevékenységét. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az akkor hozott határo­zatok többsége megvalósult. Alkotó viták A beszámolók feletti vitá­ban néhány helyen a KISZ- tagság egésze véleményt nyil­vánított. Másutt, különösen hivatali és kisüzemi területe­ken nem bontakozott ki vita. Ez egyben a beszámoló, a munka kritikája is volt. A falusi KISZ-szervezetek egy részében eluralkodott az a helytelen szemlélet, hogy az elbeszélgetések során mon­dott vélemény nyilvános meg­ismétlésére nincs szükség. A vitákban főleg az általá­nos és aktuális társadalmi gazdasági és politikai kérdé­sek, a munkahely, az iskola problémái, az élet- és mun­kakörülményekkel összefüggő gondok kerültek megfogal­mazásra. Sokan bírálták a KTSZ anyagi-technikai ellá­tottságát. Falun is ugrásszerűen nö­vekedett a klubélet iránti igény. A fiatalok több helyen felvetették, hogy ne csak a velük szemben támasztott követelményeket hangsúlyoz­zák, hanem teremtsék meg a KISZ-élet jobb feltételeit is. Úgm látják, hogy a kulturá­lódási, művelődési, sportolási feltételek fejlődése sokhelyütt megrekedt. Hiányolják a szó­rakoztató, pihentető játéko­kat is. Előtérben az érdekvédelem Az érdekvédelmi munka fontosságát, szükségszerűsé­gét, továbbfejlesztését szinte mindenütt hangsúlyozták. Ja­vasolták, hogy a KISZ-veze­­tőség törődjön többet a fia­talok jogos igényeivel. Kér­ték az állami és gazdasági szervek vezetőit, hogy a KISZ-titkárokat vonják be a fiatalokat érintő kérdések el­döntésébe. Az alapszervezetek egy ré­szében olyan problémákat is szóvá tettek, amelynek már hangot adtak egy esztendővel ezelőtt is. Ilyen például a tsz­­ekben a fiatalok foglalkozta­tása, üzemekben a bérezés javítása, a lakásgondok, a KISZ-helyiségek hiánya és a bejárók nehézségei. A munkásfiatalok körében kedvező visszhangot váltot­tak ki a kormány intézkedé­sei, örömmel fogadták a kezdő szakmunkások bérének emelését, a munkába állók fokozott segítését. További intézkedéseket sürgettek a lakásépítkezések meggyorsí­tására, a munkásszállások építésére és a munkahelyi körülmények javítására. So­kat várnak a II. országos if­júmunkás parlament és az országos ifjúmunkás tanács munkájától. A falun élő és a tsz-ekben dolgozó fiatalok anyagi, szo­ciális helyzete sokat javult. Ez tükröződött véleményük­ből. Egyesek türelmetlenek, a falu fejlődését nem tartják kielégítőnek. Sokan hangoz­tatták: „Az idősebbek nem értenek meg bennünket.” Várják a KTSZ-munka felté­teleinek javítását, a KTSZ- helyiségek berendezéseinek korszerűsítését. Úgy érzik, nem kapnak kellő segítséget a községi tanácsoktól és a tsz-ektől. A tanintézeti KISZ-szerve­­zetek többségében szenvedé­lyes vita alakult ki. Sokan foglalkoztak a pályaválasztás, a továbbtanulás gondjaival. Szeretnének diákklubokat, több olcsó kirándulási, uta­zási lehetőséget. Gyakran hangzott el olyan igény is, hogy a tv, rádió, az irodalom, a művészetek jobban felel­je­­nek meg a fiatalok életkori sajátosságainak. A szakmunkásképző intéze­tek fiatallai a szakmunkás­képzés feltételeinek javítását kérték. Kevesellték a diák­otthoni férőhelvek és a kor­szerű tanm’''belvek szá­nát. Sokan úgy vélik, hogy a köz­véleményben nincs mecsojg h­el­yen a Szakmunk­ásVérgzés. Több gondoskodást vámpír az ÜZ°mÍ RTL-Spot-vezetőktől is. Figyelmeztető, hogy a vi­­tákban kev°s szó esett napi politikai IfordAsDl, aktuális gazdasági feladanuk­ról. Keypy helyen hangzott el, hogy mit kíván tenni a KTSZ-tapsac a közösség életének javításáért. 50 százalékot? „fluktuáció’* A fiatalok éltek a válasz­tási* demokratizmusból faka­dó jogaikkal. Mindez meg­nyilvánult a jelölések és a választás során. A megvá­lasztott alapszervi titkárok közel fele, a vezetőségi ta­goknak pedig több mint a fele először került a vezetés­be. Azokat a KISZ-vezetőket választották újjá, akik becsü­letesen dolgoztak, akik mél­tóan képviselték a KISZ-tag­­ságok Az újonnan megválasztott KISZ-titkárok, vezetőségi ta­gok többsége felkészült a fel­adatok megoldására. Az üze­mekben és az intézmények­ben általában az idősebb, ta­pasztaltabb KISZ-tagokat vá­lasztották meg. Falun tovább növekedett a fiatalabb kor­osztály részaránya a vezetés­ben. Az új embereknek na­gyobb segítségre van szüksé­ge. Gond, hogy falun tovább csökkent a fiatalasszonyok száma a vezetésben. Üzemek­ben, intézményekben, hivata­lokban viszont emelkedett. Kedvezően alakult a szak­mai és általános végzettség is. Növekedett a fiatal tech­nikusok részvétele a vezetés­ben. A fiatal pedagógusok többsége viszont nem szíve­sen vállal megbízatást, pedig falun nagy szükség volna rá­juk. Az újonnan meg­választott KISZ-titkárok felkészítésére naa­y gonddal készült a KTSZ MB. A választásokkal egy­­időben megkezdődött tovább­képzésük. Borsod m­egye KISZ-szer­­vezetei a választások során politikailag megerősödtek. Szélesedett tömeg­kapcsola­tuk, javait együttműködvü­k, a társadalmi szervekkel, v­ét­re jöttek a munka hatéko­nyabb alapjai. Mindez bizo­­nyítja, hogy helyes volt a KISZ VII. kongresszus­ok döntése, a szervezeti élet de­mokratizmusának kiszélesí­téséről, a kétévenkénti vá­lasztásokról. Ismét benépesültek az iskolák padjai 1970. január h6.

Next