Borsodi Fiatal, 1971 (1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
2 BORSODI FIATAL Nem adminisztrációról volt szó. Tömegbefolyás és demokratizmus Tagösszeírás és tagkönyv-érvényesítés Borsodban legutóbb is folyamatosan és tervszerűen haladt a KISZ-tagösszeírás. Néhány KISZ-alapszervezettől eltekintve, 1970. december 1-ig befejezték e fontos munkát alapszervezeteinkben. Ezzel egyidőben megtörtént a KISZ-tagok összeírása, az egyének munkájának értékelése, véleményeik, javaslataik meghallgatása. A fiatalok többsége hasznosnak és a jövőben is szükségesnek tartja a tagkönyvérvényesítést, az egyéni elbeszélgetés e módját, amely az ifjúsági mozgalom eredményesebb munkáját segítette, fejlesztve a KISZ-hez tartozás érzését. Az elmúlt két év tagösszeírásának és tagsági könyvek érvényesítésének tapasztalatait felhasználva sikerült fokozni e munka politikai jellegét. Az „Arccal az alapszervezetek felé” jelszó jegyében a tagösszeírás hozzájárult a KISZ -szervezetek politikai súlyának, szervezeti erejének növelése mellett a tömegbefolyás szélesítéséhez, a demokratikus jogok gyakorlásához. Őszinte légkör i politikai akció tükrözte a KISZ-alapszervezetek munkájának, belső életének helyzetét, a fiatalokat érintő gondokat, a KISZ-szel szembeni igényeket, és az állami, társadalmi, gazdasági szervek ifjúságpolitikai feladatait is. A beszélgetés legtöbb helyen őszinte légkörben történt. Sok hasznos vélemény, észrevétel és megvalósítható javaslat hangzott el. Ez is igazolja a fiatalok felelősségérzetét önmagukkal és a KISZ-szel szemben. Hangsúlyozták a szervezeti élet javításának és a helyi párt- és gazdasági szervek nagyobb segítségének szükségességét, éppen úgy, mint a KISZ- alapszervezetek anyagi, tárgyi feltételeinek fokozatosabb kielégítését. KISZ-tagságunk újra megerősítette, hogypártunk ifjúságpolitikai állásfoglalásával egyetért és a párt határozatából adódó feladatok megoldása eddig is és a jövőben is kedvezően befolyásolja a KISZ tevékenységét. A KISZ-vezetőségek jó munkáját bizonyítja, hogy reálisan értékelték a KISZ- tagok munkáját, KISZ-megbízatásukat, beilleszkedésüket és viszonyukat a közösséghez. Az akció nem vált tagrevízióvá, sőt az adott időszakban javult a KISZ- tagfelvételi munka. „Menetrend” elvben és gyakorlatban Valamennyi alsóbb szintű KISZ-vb intézkedési tervet készített a helyi jellegű politikai, szervezeti feladatokra. A KISZ-alapszervezeti titkárok felkészítésén túl több bizottság a reszortfelelősök részére is tartott eligazítást. Megfelelő tájékoztatást kaptak a tagösszeírás feladatairól a pártalapszervezetek is. A tanintézeti KISZ-szervezetek pártösszekötői részére megyei értekezletet tartottak. Az alapszervezeti munka segítése és ellenőrzése céljából a KISZ- bizottságok aktívákat küldtek egy-egy alapszervezetbe. Az alapszervezetek többsége ütemtervet készített, a tagösszeírást megelőzően rendezték a tagnyilvántartást és a tagdíjelmaradást, majd taggyűléseken tájékoztatták a KISZ-tagságot a részletes feladatokról. A tagösszeírásra való felkészítés megfelelő volt. Az összeíró, illetve az elbeszélgető csoportok többsége a KISZ-vezetőségből került ki, munkájukat lelkiismeretesen elvégezték. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult az alapszervezetenként vezetett napló — például Sátoraljaújhelyen —, amelyekbe leírták a KISZ- tagok által elmondottakat. Kedvezően hatott, hogy a beszélgetések egy részénél ott voltak a párt, szakszervezeti és gazdasági vezetés képviselői is. Káros „ nagyvonalúság ” Sajnos, azonban néhány alapszervezetben nem volt kielégítő e munka. Nem fejezték be határidőre a tagösszeírást. Akadt olyan eset is, hogy az összeíró csoport fel sem kereste a KISZ-tagokat, csupán a tagnyilvántartóból írták ki az adatokat. Ebben az időszakban történt a sorkatonai szolgálatra való bevonulás. Volt olyan alapszervezet is, ahol a tagösszeírás munkáit 3 titkár végezte. Viszonylag sok KISZ-fiatal nem rendelkezett tagsági könyvvel. Kritika és önkritika A beszélgetés jelentős része sajátosan, a KISZ belső életét érintő kérdések köré csoportosult. Szinte minden ifjúsági rétegnél bírálták a vezetőséget az egyes KISZ- programok elmaradásáért, a programok egyhangúságáért. Szóvá tették, hogy hiányos a KISZ-tagok tájékoztatása a felső KISZ- és párthatározatokról, valamint az időszerű KISZ-munkákról. Több helyen javasolták, hogy következetesen vonják felelősségre az alapszervezeti taggyűlésekről és más KISZ- rendezvényekről igazolatlanul távol maradó fiatalokat. Elsősorban a falusi és tanintézeti jellegű alapszervezeteknél jogos igények hangzottak el a szabad idő helyes és hasznos eltöltéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételek biztosításáról. Ugyanakkor jólesően nyugtázták hogy az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta több kezdeményezés, segíteni akarás tapasztalható az álllami és a gazdasági szervek részéről. Gondolunk itt új ifjúsági klubok és úttörőtáborok létrehozására például. Közéleti tevékenység Sok szó esett a társadalmi, közéleti tevékenységbe való bekapcsolódás igényéről. Számos konkrét javaslat hangzott el e cél érdekében. A KISZ-bizottságoknak és az alapszervezeteknek éppen ezért többet kell tenniük, hogy megteremtsük a fiatalok személyes érdekeltségét a különböző jellegű döntésekben, valamint azok végrehajtásában. Az üzemekben dolgozó fiatalok nem tartják megfelelőnek az ifjú szakemberek bérezését, munkába állásuk, beilleszkedésük a kollektívába több megértést, türelmet és figyelmet érdemelne. Szóvá tették, hogy a munkahelyeket sorozatosan változtatókat, a „vándormadarakat” szükség esetén adminisztratív eszközökkel próbálják megfékezni. Figyelemre méltóak azok a javaslatok, amelyek a szocialista munkaverseny szélesítésére irányulnak. Több támogatást kérnek afiatal házasok lakásproblémáinak megoldásához — ehhez nagyobb anyagi áldozatot várnak az üzemek, tsz-ek vezetőségeitől. Felvetették a különböző árucikkek nyílt, vagy burkolt formában történt áremelését. A járási, városi KISZ-bizottságok felé elhangzott kritikai észrevételek, javaslatok többsége is jogos és reális. Ilyen volt például az, hogy a helyszíni segítségadás váljon hatékonyabbá, a JB tagjai és a függetlenített apparátus vegyen részt több helyi jellegű rendezvényen, legyen differenciáltabb a vezetőképzés. A reszortfelelősök járási, városi szintű felkészítése sem megfelelő. A KISZ-bizottságok nyújtsanak több segítséget a tanintézeti KTSZ-munkához, és így tovább. 11 Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a tagösszeírás és tagkönyvcsere nem valamiféle adminisztratív dolog volt, hanem a tömegbefolyás és a demokratizmus növelésének hatékony eszköze. E Pályaválasztás idején e évről évre visszatérő gond így január—február fordulóján az általános iskolát most végző fiatalok pályaválasztása. Jóllehet a továbbtanulási jelentkezéseket az iskolákban február 10-ig kell beadni, a pályaválasztási munka már jóval előbb megkezdődött, de e sorok megjelenése idején még nem zárult le. A Borsod megyei és Miskolc városi lehetőségekről bőséges tájékoztatást ad a Pályaválasztási Tanácsadó füzet, amely tételesen felsorolja, a megye és megyeszékhely melyik tanintézetében milyen képzést lehet kapni, hány diákot tudnak felvenni az egyes tagozatokra és — mert a kollégiumi férőhelyek nagyon korlátozottak — azokból hány lehet vidéki. Sajnos, miskolci férőhely sokkal kevesebb juthat vidékieknek, mint ahány fiatal szeretne itt továbbtanulni. A korábbi évek tapasztalatai és az idei jelentkezések eddigi ismeretében el kell mondanunk, hogy még mindig igen kevés munkás- és parasztszülő választja gyermekének a gimnáziumot. Szakközépiskolába, vagy szakmunkásképző intézetbe irányítja gyermekét abból a meggondolásból, hogy ott hamarabb kap keresetet biztosító képzést. Pedig a gimnáziumon keresztül vezet az út elsősorban a felsőoktatáshoz, a főiskolához, egyetemhez, s ennek elvégzése megadja azt a magas fokú tudást, amellyel a mai munkás-paraszt gyerek, kisdiák, a jövő felnőttje elfoglalhatja az őt és osztályát megillető helyet, a vezető posztokat a holnap társadalmában. KISZ-szervezeteinknek napjainkban egyik legfontosabb feladatuk a pályaválasztási munka segítése, az irányulás jó befolyásolása. Szívós munkát kíván ez a pedagógusoktól, elsősorban az osztályfőnököktől, az iskolai pártszervezetektől, de leginkább a KISZ-szervezetektől, az ifivezetőktől, úttörővezető nevelőktől. Nem elég a pályaválasztás számadatokban megfogalmazott lehetőségeit feltárni a szülők és a gyerekek előtt, jó velük megismertetni az egyes pályák elérhetési lehetőségeit is. A divatos szakmák túlzsúfoltságát, a kevésbé frekventált foglalkozások érdekességeit, az egyéni kívánalmak és a népgazdaság szakemberszükségletének kapcsolatát, s nem utolsósorban szem előtt kell tartani azt a korábban már megfogalmazott és a X. pártkongresszuson megerősített állásfoglalást, hogy fokozottan kell segíteni a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Helyes, ha közülük mind többen a továbbtanulást fokozottabban biztosító gimnáziumban szereznek középfokú képzés. Ifjúsági klubot avattak a kurityáni KISZ-isták, amit társadalmi munkában alakítottak át a lelkes fiatalok. Az avatóünnepség után birtokukba vették a fiatal generáció tagjai. (Fotó: Laczó József) 1971. január A KISZ feladatai a kollektív szerződések megkötésében A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta az 1969—1970-es kollektív szerződések tapasztalatait, és az elemzés után álást foglalt az 1971—1975-ös időszakra megkötendő szerződésekkel, illetve a szerződéskötésben a KISZ szervezetekre váró feladatokkal kapcsolatban. Az ezzel kapcsolatban kiadott javaslat leglényegesebb pontjaiból néhányat idejegyzünk. Az új kollektív szerződések megkötésével kapcsolatban, új központi intézkedések is születtek. Megjelent a munkaügyi miniszter rendelete, az ehhez kapcsolódó SZOT és MüM együttes irányelv és előkészítés alatt áll egy olyan módszertani segédlet, amelynek kidolgozásában a KISZ Központi Bizottságának illetékes osztálya is részt vesz. Értelmezés és végrehajtás A megjelent irányelvek felvilágosítást adnak róla, milyen határidőre kell elkészíteni és évente felülvizsgálni, esetleg módosítani a szerződéseket. Az egységes joggyakorlat érdekében hogyan kell a vállalatok részéről helyesen értelmezni és végrehajtani a rendeletet. A KISZ-szervezeteknek a kollektív szerződéseik készítésében való feladatait a KISZ KB titkársága 1970. november 30-án megtárgyalta. Iránymutatásul szolgál a szerződések kötésénél az 1016/ 1967. sz. kormányrendelet és az annak kiegészítése tárgyában megjelent több miniszteri felhívás. Továbbra is aktuális a KISZ KB 1968. évi felhívásában felsorolt kérdések — próbaidő, felmondási idő, túlmunka, kezdő szakemberek bérezése; tanulás, továbbtanulás, tanulmányi szabadságok; szociális, sport- kulturális alap felhasználása, ebből a KISZ-szervezetek anyagi támogatása; lakásépítés, ifjúsági lakásépítési akciók támogatása; munkásszállásokkal kapcsolatos kérdések; ifjúsági termelési mozgalmak erkölcsi, anyagi elismerése; KISZ kitüntetésekkel járó elismerések napirenden tartása és azoknak a kollektív szerződésekben szerepeltetése. Iránymutatásul szolgál a KISZ KB 1968. februári és decemberi határozataiban megfogalmazott kérdéseknek a szerződésekben való szerepeltetése, továbbá a KISZ KB-nak a KISZ-alapszervezetekhez és a SZOT titkárságának az üzemek szakszervezeti bizottságaihoz és igazgatóihoz intézendő levele. Felelősségteljesebb részvétel A kollektív szerződések kötése kapcsán a KISZ részéről Borsodban a következő feladatok adódnak: 1971 elején, a januári járási és városi bizottsági ülések foglalkozzanak a kollektív szerződések megkötésének problémáival. Kívánatos, hogy a módszertani útmutatók, a KISZ KB már említett levele minden szervezethez a legrövidebb időn belül eljussanak. A járási, városi, nagyüzemi KISZ-bizottságok a felkészülés és felkészítés céljából kapják és ismerjék meg a KISZ MB 1969-es brigádvizsgálatának anyagát, ugyanezen szervek értékeljék az 1969—1970-es kollektív szerződés tapasztalatait, és azok, valamint a megkapott dokumentumok alapján készítsék fel a KISZ-szervezetek vezetőit a kollektív szerződések készítésében való aktív részvételre. Vitatkozzon a tagság is A felkészítés során a járási, városi KISZ-bizottságok az alapdokumentumokban foglaltakon kívül még a következőkre hívják fel az alsóbb bizottságok és KISZ-vezetők figyelmét: A nagy-, közép- és kisüzemi bizottságok az illetékes szakszervezeti bizottságokkal együttműködve vegyenek részt az 1969—1970-es kollektív szerződések tapasztalatainak értékelésében, valamint az új, 1971—1975-ös szerződéseket előkészítő munkabizottságok munkájában. Az üzemi KISZ-bizottságok törekedjenek arra, hogy a területükön levő KISZ-vezetők és tagok ismerjék meg a kollektív szerződés készítésének lényegét, célját, a különböző dokumentumokat. Az elkészült kollektív szerződések tervezetét kapják meg a KISZ-alapszervezetek is, azokat taggyűléseiken vitassák meg, és továbbítsák a javaslatokat, észrevételeket az illetékes üzemi KISZ-bizottsághoz. A nyers tervezetet az alapszervezetek javaslatainak figyelembevételével az üzemi KISZ-bizottságok végrehajtó bizottsági üléseken vitassák meg, és javaslataikat juttassák fel az előkészítő bizottságokhoz. Az összevont vállalatok KISZ-titkárainak koordinációs tanácsai mindenütt tárgyalják meg a kollektív szerződésből adódó feladatokat és a fiatalokat érintő javaslatokat. Az országos jellegű, de Borsod területén levő vállalatok, illetve gyáregységek KISZ-titkárai, akik tagjai az országos szintű koordinációs tanácsoknak, az előzőekhez hasonlóan vegyenek részt a szerződések előkészítésében, a tervezet vitájában. A kollektív szerződések előkészítésében a KISZ-szervezeteknek fontos feladata, hogy hosszú távon befolyásolják a fiatalokkal való foglalkozást, s ez természetesen kihat egész politikai munkájukra is.