Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-13 / 1. szám
sz VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK LAPJA VI. évfolyam, 1. szám, 1967. január 13. Célunk: a jobb és szebb élet megvalósításai Még csak egy év múlva vezetjük be a gazdaságirányítás reformját, az ezzel kapcsolatban kibontakozott vita azonban annyira a közvélemény érdeklődésének középpontjába került, mintha máris az új szempontnak megfelelően dolgoznánk. Gazdasági szakemberek, pártfunkcionáriusok, munkások, alkalmazottak, termelőszövetkezeti tagok jóformán mindennapi beszédtémája lett a reform, amellyel pártunk IX. kongresszusa is igen mélyrehatóan foglalkozott. * A gazdaságirányítási reform eddigi vitáját a helyes és helytelen nézetek sokasága jellemzi. Nem egyszer a találgatás, az eljövendő jobb öröme, másutt az ismeretlentől való félelem jellemezte és jellemzi a reformról szóló beszélgetéseket. Cikkek, tanulmányok, amelyek az elmúlt hónapokban igyekeztek tisztázni a gazdaságirányítás reformját, többé-kevésbé tiszta vizet öntöttek a pohárba. Ezek a közlemények alkalmasak voltak arra, hogy megfelelően tálalva a gazdaságirányítás reformját, mindenkivel megértessék ennek lényegét, fontosságát. Pártunk IX. kongresszusa pedig, s elsősorban Fock elvtárs referátuma, valamint a többi hozzászólások megszüntettek egy sor bizonytalanságot s félreérthetetlenül tisztáztak bizonyos alapvető kérdéseket. A múlt év december 3-án véget ért kommunisták nagy tanácskozása tisztázta és alapos indoklással kimondta azt, amit nagyon sok gazdasági vezető, üzemi, vállalati igazgató, termelőszövetkezeti elnök érzett és nem egyszer szóvá tett: szükség van gazdaságirányításunk reformjára. Méghozzá nem akármilyen reformra, vagy részintézkedésekre, hanem a szocialista gazdaságirányítás rendszerének mélyreható, átfogó javítására, átformálására, mint olyan döntő láncszemre, amelyet megragadva, lényegesen nagyobb eredménnyel folytathatjuk a gazdasági építést és jobban kihasználhatjuk a szocialista rendszer előnyeit. Artunk IX. kongresszusa a reform szükségességének hangsúlyozása mellett világosan leszögezte: a gazdaságirányítás új rendszerét a szocializmus gazdasági alapján, annak további fejlesztésének és erősítésének céljából hajtjuk végre. Az állami vállalatok a jövőben is össznépi tulajdonban maradnak és a népgazdaságot központilag irányítják. Változatlanul abból kell kiindulni, hogy az állami vállalatok esetében nemcsak tulajdonos az állam, hanem az igazgató is az állam megbízottja. Hogy még jobban elhatároljuk a szocialista gazdasági rendünket a kapitalista világtól, s ezzel elejét vegyük mindenféle balvagy jobboldali vágynak, illetve reménykedésnek, kimondta pártunk kongresszusa: döntő különbség van a két rendszer közt, mégha a piac törvényeinek szélesebb körű alkalmazására sor is kerül nálunk. A mi rendszerünkben a munkaerő a jövőben sem lehet áru, hogy a bővített újratermelésben, a beruházásokban nem a piaci viszonyoknak, hanem a tudatos, tervszerű állami irányításnak lesz továbbra is szerepe. A gazdaságirányítási rendszer reformja húszéves építőmunkánk tapasztalataira, eredményeire és pozitív vonásaira épül. Ez alkalommal az utóbbiak kapnak nagyobb hangsúlyt, azok a korlátok, amelyek gátolják gazdasági életünk további fejlődését. A fogyatékosságok feltárása s az a tény, hogy az eddigi gazdasági mechanizmusunk korszerűtlenné vált, nem azt jelenti, hogy elvetjük a múltat, hanem azt: túlhaladtunk korábbi céljainkon, s ezért felcseréljük eszközeinket. Alkalmazkodunk fejlődő világunk új követelményeihez! reform kiinduló irányelvei népgazdaságunk szocialista jellegének erősítése mellett meghatározzák várható fő gazdasági-politikai céljainkat is. A reform arra hivatott, hogy különösen pozitív hatást gyakoroljon ter-* melésünk mennyiségi és mi* nőségi színvonalának emelésé-* re, különösen a műszaki fej-* lődésre, hogy így az életszín-* vonal emelésével kapcsolatos* elképzelésünket ne csak telje* síteni, hanem túlteljesíteni* tudjuk. A reform arra hiva* tott, hogy a vállalatok önálló ijságának növelésével szabá* lyozza a termelés (a kínálat)S és a fizetőképes szükséglet* (kereslet) helyes arányát. * Gazdaságirányítási rendsze*rünk kérdései ma még úgy* szerepelnek, mint egy irány* elv. Ebből az is következik, hogy a gazdaságirányítási* rendszerrel kapcsolatos elképzelések pontos elveket és gya*korlatokat szögeztek ugyan le* s számos kérdést tisztáztak,* de sokat még nyitva hagytak.* Az utóbbiakkal kapcsolatban* tehát tovább folyik a vita:* hogyan, s mint legyen a jövő?* A vita — a szükséges gazda*ságirányítási rendszernek még alaposabb kidolgozása, majd* 1968. január 1-ei lépcsőzetesen $ történő bevezetése, a vitába a* tömegek legszélesebb körű be-* kapcsolása — mind kifejezi,* hogy pártunk nem ad teret az* olyan túlzó sürgetőknek, akik* meggondolatlanul egy csapás* ra akarnak egyes területeken* gyökeres változást. De nem* ad teret azoknak sem, akik 3; túlzott félelemből, az újtól* való rettegéstől, inkább maradnának a régi, megcsonto* sodott módszerek mellett. Pártunk a szocialista demokratiz* musnak megfelelően igényli a széles tömegek részvételét, a* párttagság aktív bekapcsoló* dását a nagy beszélgetésbe. Igényli ezt pártunk azért, mert* gazdaságirányítási rendsze* rünk nem csupán szakkérdés.* Ez is, de ennél jóval több,* nagy horderejű, általános politikai és társadalmi kérdés, amely az egész párt és az* egész nép ügye. * Pártunk igen sokrétűen, a* népgazdaság irányításának legkülönbözőbb területeire irányítja most a figyelmet. A* kérdések gazdagsága és bo*nyolultsága az egyik oldalon,* ugyanakkor a tömegek részéről jelentkező kérdések özöne* a másik oldalon azt követelik*S í pártszervezeteinktől, párttag* Ságunktól, hogy alaposan fog*lalkozzanak a gazdaságirányí* tási reformmal kapcsolatos el-* képzelésekkel, már most az* előkészítés idején is és majd* a végrehajtás során is. Csak* így tudjuk felkészíteni a tömegeket, s egyben önmagun*kat is az elkövetkező változásokra, csak így leszünk képesek ebben a kérdésben is leleplezni a jobb- és baloldali nézeteket, csak így tudjuk fokozni a tömegek alkotó részvételét gazdasági és politikai életünkben. Pártszervezeteink e fontos munka közben azonban nem feledkezhetnek meg a jelenről sem, hogy harmadik ötéves tervünk második esztendejében vagyunk, s terveink maradéktalan teljesítéséért sokat, igen sokat kell tenni. Meg kell ezt tennünk azért is, mert csak így tudjuk biztosítani a gazdaságirányítás reformjára való sikeres áttérést, így tudjuk megteremteni jobb életünk előfeltételeit. P A Együttes ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága és a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága Közös irányelvek, szorosabb együttműködés Január 6-án együttes ülést tartott Miskolcon a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága és a MÉSZÖV Igazgatósága. Az ülés napirendjén a MÉSZÖV Igazgatóságának és a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottságának együttműködési terve szerepelt. Napjaink egyik fontos kérdésében fog tovább fejlődni a két szerv együttműködése. Közösen dolgozták ki a falusi ifjúsággal való foglalkozás, törődés tennivalóit. Az ülés előadója Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV ig. elnöke és Kovács Sándor elvtárs, a KISZ MB első titkára volt. Részt vett a fontos ülésen Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Az előadók kiegészítéseket adtak az írásban mindenkihez eljuttatott megyei irányelvekhez, majd megkezdődött a vita, amelyben Vaskó Mihály elvtárs is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy igen nagy jelentősége van a falusi fiatalsággal való foglalkozásnak, s helyes, hogy a KISZ KB Intéző Bizottsága és a SZÖVOSZ Igazgatóságának együttes határozata alapján a KISZ és a MÉSZÖV, a földművesszövetkezetek irányító szerve együtt dolgozza ki a részletes tennivalókat. Rámutatott, hogy a megyei irányelvek, amelyek igen sok jó elgondolást tartalmaznak, mielőbb konkretizálni kell. A vita során számos kiegészítés hangzott el az irányelvekhez. A felszólalók rámutattak, hogy mennyire fontosak ezek a feladatok, s milyen jelentősége van annak, hogy a KISZ és a földművesszövetkezeti mozgalom együttműködése tovább szilárdul. Bár az elmúlt években a KISZ és a földművesszövetkezeti szervek között — különösen megyei szinten — sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki, de az együttes erő kihasználása még korántsincs biztosítva. Az együttes ülés résztvevői végül egyhangúan elfogadták az irányelveket, amelyek a falusi ifjúság nevelésére, szocialista tudatának formálására, a fiatalok társadalmi tevékenységének kibontakoztatására, a gazdasági feladatokba való bevonására vonatkozóan számos nagyszerű elgondolást tartalmaznak. Az intézkedési terv előbb rögzíti a jelenlegi helyzetet- A földművesszövetkezeti mozgalom 150 ezer főnyi tagságából a fiatalok száma csak 15 ezer, ami nem kielégítő. A 4500 főnyi választott vezetőségből 585 a fiatal. Ami a feladatokat illeti, az intézkedési terv három csoportra bontja azokat. A gazdasági építőmunka terén, az ifjúság kulturális nevelését illetően és a szervezeti együttműködés terén határozza meg a feladatokat. Hamarosan minden földművesszövetkezet konkretizálni fogja e terv alapján feladatait, kiválasztja a számára legmegfelelőbb lehetőségeket, amelyekkel elősegítheti, hogy a fiatalság az eddiginél nagyobb részt vállaljon a földművesszövetkezet fellendítése érdekében, s ugyanakkor megszűnjenek a fiatalság falun maradását akadályozó tényezők. Szó van itt többek között arról, hogy biztosítani kell a fiatalok művelődési és szórakozási igényeinek magasabb szintű kielégítését, de ugyanakkor azt is elő kell segíteni, hogy több megfelelő munkalehetőség várja a falvakban a fiatalokat, így például a kisegítő és melléküzemágakban, az ipari tevékenységben nyílna lehetőség a fiatalok számára újabb munkai alkalmak biztosítására. A szervezeti együttműködésre vonatkozó megyei irányelvek leszögezik, hogy a közös feladatok megvalósítása érdekében szükséges a két szerv együttműködésének erősítése, egymás kölcsönös tájékoztatása, a tapasztalatok megvitatása. A KISZ és a MÉSZÖV illetékes osztályai együttműködnek a közös határozatban foglalt feladatok végrehajtásában. Ezt az együttműködést alsóbb szinten is biztosítani kell. A határozat megvalósítása és a további eredményes együttműködés érdekében a két megyei szerv 1967 végén együttes ülésen tárgyalja meg az elfogadott határozat realizálását és megjelöli majd a további feladatokat. Ezen kívül még az idén mind a KISZ, mind a MÉSZÖV vezető testülete külön-külön is megtárgyalja még a határozat végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Napi forgalom 280000 forint Gyöngyöstől Szerencsig terjed a vevőköre RFSZFT.CFTPS a MEZŐKÖVESDI ÁRUHÁZ TCAZCATÓTÁVÁJ A közelmúltban kerestük fel Demjén László elvtársat, a mezőkövesdi Matyó Áruház igazgatóját, a körzeti földművesszövetkezet szb-titkárát és beszélgettünk el, milyen méretekben igénylik a szövetkezet * dolgozóinak javaslatait a körizeti földművesszövetkezetnél a gazdasági és mozgalmi tevékkenységben. Hogyan támasz*kodnak a szocialista brigádokra? * — Az éves vállalásokat — *kezdte nyilatkozatát Demjén * elvtárs — a szocialista brigád* tagok javaslataira alapozzák, ígí A körzetben dolgozó szocialista brigádoknak nagy része van itt az fmsz eredményes működé*sében. A rendszeresen megijtartott szocialista brigádveze*tői értekezleten elhangzott ^javaslatok csaknem teljesen * bevezetésre kerülnek. Ilyen * volt pl. a „Holdfény” presszóiban a forgópolcos módszer be*vezetése. Ilyen volt az 53. sz. vas- és * mezőgazdasági bolt „Petőfi” brigádjának javaslata alapján 5 elkészült boltátalakítás. Nemhezen tudnék többet mondaini. Nem azért, mintha nem * lett volna több, csupán nem esszük a javaslatokat, megalósítjuk és megyünk tovább ön a következő. — Milyen az új áruház forgalma ? Hogyan alakul az árubeszerzés? — Napi forgalmunk eléri a 250—280 ezer Ft-ot. Sikerült szerződést kötni a rakamazi Cipész Rtsz-el. Az árrés is az áruházé marad, igaz, a teljes mennyiséget a rakamazi Cipész Ktsz-től nem tudjuk felvenni női bundacsizmából. Úgy oldottuk meg, hogy az áruházon keresztül még öt földművesszövetkezet kap az exportra készült csizmákból. A tranzitot viszont a helyszínre szállítják ki. Kötöttáruból művi beszerzés történt a budapesti MÜTEX Vállalattal, a Kerámia céggel hasonlóan kötöttünk szerződést. — Milyen új kereskedelmi forma kerül bevezetésre az áruházban ? — Az áruházból utánvétellel is vásárolhatnak a vevők. — Milyen a szívóhatása az áruháznak ? — Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy Szerencstől Gyöngyösig terjedő szakasz közbeeső falvaiból, városaiból is jönnek áruházunkba vásárolni. (kovács) Vásárlók tömege az áruház műszaki osztályán * jegyeztük fel. TermészetesnekA nagy választékkal rendelkező cipő osztály