Szövetkezeti Élet, 1974 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

2 SZÖVETHEZ "TI ÉLET A XIV. megyei küldöttközgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kis mértékű lemaradás ta­pasztalható a megyei állami kereskedelemhez képest. Növekedett az aktivitás a kis­termelő gazdaságok ter­melésének és értékesítésének megszervezésében. A kerté­szeti, kisállattenyésztési és zártkertekben kialakult mo­­dellszakcsoportok — mint úttörők — a példa erejével segítik minél szélesebb kör­ben elterjeszteni a korszerű gazdálkodás módszereit. Az ipari szolgáltatásban is a közeljövő pozitív fejlődé­sének kezdetét jelenti né­hány szövetkezet előrelépése. Javult az ellátási tevé­kenység hálózati, technikai feltétete. Több szövetkezet tért át a munka- és üzem­­szervezés terén a belső me­chanizmus korszerűsítésére. A munkahelyi üzemszervezés azonban még nem indult meg. A beszerzés racionalizálása, korszerűsítése nem fejlő­dött a kívánalmaknak meg­felelően. Az áruforgalommal összhang­ban az előző évhez képest dinamikusabban növekszik a szövetkezetek nyeresége. Las­súbb a fejlődés az élőmun­ka tervszerű és gazdaságos hasznosításában. A jelenlegi bérszabályozás a szövetkezeti dolgozóknál viszonylag ala­csony átlagbér-emelkedést tesz lehetővé. Az anyagi ösz­tönzési rendszernek a felada­tok jobb teljesítéséhez való összekapcsolása sok munka­­területen még nem valósult meg. A feladatok növekedésé­vel nem tart lépést a veze­tők és a beosztott dolgozók szakmai képzése, az után­pótlás biztosítása egyre ne­hezebb feladattá válik. Nem javult számottevően a vagyonvédelmi helyzet. A leltárhiányok összege és gya­korisága még mindig jelen­tős. A továbbiakban a beszá­moló jelentés árucsoporton­ként foglalkozik az 1973. évi árur­­ám alakulásával, az ellátás minőségével. Hangsú­lyozza a jelentés, hogy az áfész-ek ellátási tevékenysé­ge globálisan kiegyensúlyo­zottnak mondható, a forgal­mi adatokban azonban szá­mottevő differenciáltság mu­tatkozik. Ami a mezőgazdasági kis­termelők tevékenységének se­gítését illeti, a termelési mo­dellek segítségével indult meg erőteljesebben a kisgaz­daságok termelésének kor­szerűsítése. A mezőkövesdi áfész a fólia alatti zöldség­termelésben, a sertéstenyész­tésben és hizlalásban, vala­mint a húsfeldolgozásban or­szágos alapmodellként mű­ködik. A miskolci áfész ugyancsak országos alapmo­dellként szervezi tevékenysé­gét a kertszövetkezetek vo­natkozásában. A megyei szö­vetség gondozásában szink­ronmodellként a mezőkö­vesdi áfész a nyúltenyész­­tésben, a csonthéjas gyü­mölcstermelésben, a miskolci áfész a nyúl­tenyésztés­ben, a sárospataki áfész a fólia alatti zöldségtermelésben, a sertés­­tenyésztésben és -hizlalásban, a sajókazai áfész a hétvégi kertszervezésben végzi mun­káját. Az első évi tapaszta­latok kedvezőek, nagy vissz­hangra találtak a kisterme­lők körében és egyre több áfész akarja példájukat kö­vetni. A MÉSZÖV eddig 1 mil­lió 100 ezer forint támo­gatást nyújtott az említett szövetkezeteknek, a kisgaz­daságok termelésének prog­ramszerű korszerűsítéséhez. A felvásárlást értékelve, a beszámoló rámutat, hogy az 1972. évi dinamikus növeke­dést követően 1973-ban a fel­vásárlás megtorpant, sőt egyes helyeken visszaesett. A felvásárlás megyei szintű csökkenésének egyik alapve­tő oka, hogy az áfész-ek ve­zetői a szövetkeztek mintegy felénél nem fordítanak kellő figyelmet e tevékenység szer­vezésére, terveiket nem ala­pozzák meg szerződésköté­sekkel. Az ipari és szolgáltató te­vékenység az utóbbi két év­ben erőteljesen növekedett. A dinamikus növekedés azon­ban csak néhány szövetke­zetre (Mezőkövesd, Ricse, Fncs, Tolcsva stb.) korlátozó­dik, s elsősorban csak ne­kik köszönhető a megyei mutatószám kedvező alaku­lása. A hálózat bővítéséről, kor­szerűsítéséről szólva, a jelen­tés rámutat, hogy megyénk áfész­ei a IV. ötéves tervben 40 ezer négyzetméterrel ter­vezték bővíteni a szövetke­zeti kereskedelem alapterü­letét, s ebből 1973. végéig még csak 14 500 négyzetmé­ternyi bővítés valósult meg. A IV. ötéves terv eddig megvalósult kereskedelmi létesítményeihez közel 25 millió forint, a kiemelt szolgáltatások fejlesztésére közel 4 millió forint támo­gatást biztosított a megyei szövetség a megyei KFA- ból. Mindezekhez kapcso­lódott még 3,5 millió fo­rintos belker, állami tá­mogatás és közel 4 millió forintos megyei tanácsi tá­mogatás a szolgáltatások fejlesztéséhez. Az áfész-ek gazdálkodásá­nak eredményességét ele­mezve a jelentés rámutat, hogy az 1973. évi nyereség várhatóan megközelíti a 115 millió forintot, ami 14—15 százalékkal nagyobb az elő­ző évinél. A nyereség növe­kedésében kiemelkedő telje­sítményt nyújtott például a szini, a baktakéki, a lenin­­városi, a mezőkövesdi, a nyékládházai, a putnoki, a kenézlői, a sátoraljaújhelyi, az abaújszántói és a bodrog­­keresztúri áfész. A szövetke­zetek által elért nyereség több mint fele a bolti kis­kereskedelemben realizáló­dott. A beszámoló jelentés a továbbiakban rámutat, hogy a szövetkezeti dolgozók munkakörülményeinek ja­vítása terén az előrehala­dás még lassú. A hálózat egy részében még ma is problémát okoz az elemi szociális követelmények teljesítése. Az élelmiszer kereskedelem­ben és a vendéglátásban a gépesítés hiánya, a szállítás korszerűtlensége következté­ben nagy a fizikai leterhelt­ség. A szövetkezeti vagyonvé­delemről szólva a jelentés rámutat, hogy még mindig sok a leltárhiány. A megyei átlagtól jobb a vagyonvédel­mi helyzet a tiszakarádi, a cigándi, a sárospataki, a me­zőkövesdi, a kenézlői, a me­zőkeresztesi, a pálházai, a ricsei és az abaújszántói szö­vetkezeteknél. Magas a lel­tárhiányok összege és száza­léka a mezőcsáti, a szendrői, a miskolci, a halmaji, a ra­gályi, a baktakéki és a szini áfész-eknél. Az 1974. évi terv- és üz­letpolitikai feladatok ismer­tetésénél a beszámoló a kö­vetkezőket emeli ki. Az áfész-eknek 1974-ben is legfontosabb feladatuk az életszínvonal­politika céljainak megvaló­sítását segítő tevékenysé­gek színvonalasabb meg­szervezése. Ennek érdeké­ben minden szövetkezetnél emelni kell az áruellátás színvonalát. Mindenekelőtt törekedni kell az élelmi­szerekkel és a napi köz­szükségleti cikkekkel való ellátás lényeges javítására. Választékigényes iparcikkek­ben és tartós javakban az ellátást differenciáltan kell fejleszteni. E területen job­ban érvényesítsék a gazda­ságossági követelményeket. Árufőcsoportonként a követ­kező forgalomfelfutással le­het számolni az idén me­gyénkben: bolti élelmiszer 108 százalék, vendéglátás 107, ruházat 107 és vegyesipar­cikk 112 százalék. Az 1974-es esztendő továb­bi fontos feladatai közé tar­tozik a kisgazdaságok áruter­melésének további céltuda­tos segítése, a modell­szer­­vezés folytatása, a felvásár­lási tevékenység lényeges megjavítása, a tárolási lehe­tőségek bővítése, az ipari­­és­ szolgáltatási tevékenység növelése, az üzlethálózat korszerűsítése, általános technikai fejlesztése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a lét­szám és bérgazdálkodásra, előrehaladást kell elérni a szakmai színvonal növelésé­ben, az oktatási munkában. A következőkben a taka­rékszövetkezetek munkájá­nak értékelésével és felada­taik ismertetésével foglalko­zik a küldöttgyűlési beszá­moló jelentés. Rámutat, hogy 1973-ban a takarékszövet­kezetek dolgozói kiváló munkájukkal az utóbbi évek legerőteljesebb ered­mény­növekedését érték el. Az összes betétállomány elérte a 300 millió forintot, s mintegy 37 millió forint az évi növekedés. 1974-ben el kell érni, hogy a betétállo­mány nettó növekedése elér­je a 60 millió forintot, a nyereség pedig 3,5 millió forintban realizálódjék. Végül az 50 lakásfenntartó és 14 lakásépítő és fenntartó szövetkezet munkáját, fejlő­dését értékelte a jelentés. A XIV. megyei küldött­­közgyűlésen Csege Géza szóbeli kiegészítése után Ha­gyás hasznos vita bontako­zott ki. A vitában felszólalt Kosik Mihály áfész-elnök, aki bí­rálta az alapvető élelmiszer ellátás egyes hiányosságait, s néhány nagykereskedelmi vállalat magatartását. Felszólalt a vitában Lajos Imre, takarékszövetkezeti és Körösi József lakásszövetke­zeti elnök, majd Sűrű András, a megyei párbizottság munkatársa a megyei pártbizottság, va­lamint a tanács elismeré­sét tolmácsolta medvénk fogyasztási szövetkezetei­nek az 1973-ban elért eredményes munkáinkért. Gelb Miklós, a KPVDSZ megyebizottságának titkára az áfész-ek és a szakszerve­zet kapcsolatáról, a szocia­lista munkaverseny lendítő erejéről beszélt, majd a ke­reskedelmi dolgozókat érintő munkaidő-csökkentés beve­zetésével kapcsolatos prob­lémákat ismertette. Dr. Kálmán Gyula, a SZÖVOSZ elnökségének tag­ja a SZÖVOSZ elismerését és jókívánságait tolmácsolta és számos gyakorlati taná­csot adott az 1974-es munka jó megszervezéséhez. A vita utolsó felszólalója, Fodor Sándor, a MÉSZÖV Felügye­lő Bizottságának tagja né­hány hiányosságra hívta fel a figyelmet. A vitát Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke foglalta össze, megválaszolta a fel­merült kérdéseket, majd a küldöttközgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a be­számolókat és az előterjesz­téseket. Körösi József, lakásszö­vetkezeti elnök felszólalását mondja Sűrű András, a megyei párt­­bizottság munkatársa felszó­lal a küldöttközgyűlésen A XIV. megyei küldöttközgyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Szijj Lajos felvételei) Dr. Kálmán Gyula, a SZÖ­VOSZ elnökségének tagja felszólalását mondja Fodor Sándor, a MÉSZÖV Felügyelő Bizottságának tag­ja felszólalását mondja. 1974. január M 124 ezer lakásszövetkezeti tag Több építési telekre, vállalati támogatásra van szükség A SZÖVOSZ-ban megvon­ták a lakásszövetkezetek fej­lődésének gyorsmérlegét. Az országban mintegy ezer lakásszövetkezet működik, a szervezés alatt­ állók száma több mint 100, az érdekelt családoké pedig meghaladja a 124 ezret. A lakásfenntartó szövetke­zetek száma a közelmúltban 12-vel, az általuk kezelt la­kásoké pedig 2635-tel nőtt. A fejlődés különösen a fővá­rosban, Borsod, Győr-Sopron, Tolna és Veszprém megyék­ben szembetűnő. Javultak a lakásépítő szövetkezetek szervezésében, megkezdett építkezések is, illetve a ki­vitelezésben további előre­haladás tapasztalható. A leg­utóbbi értékelés szerint 22 új szövetkezet alakult, ame­lyek 1787 lakás építésére vál­lalkoztak. A SZÖVOSZ-ban azonban úgy ítélik meg, hogy a még szervezés alatt álló szövetkezetek mielőbbi megalakulását az eddigiek­nél hatékonyabban kell se­gíteni. Egyebek között szor­galmazni kell, hogy a taná­csok mielőbb jelöljék ki az alkalmas telkeket és a dol­gozóik lakásépítését segítő vállalatok támogatásának megnyerése a szervezéssel párhuzamosan kell, hogy ha­ladjon. Az illetékesek nagy fontos­ságot tulajdonítanak a kivi­telezés tényleges megkezdé­sének. Ugyanis a múlt év végéig mindössze 892 új la­kás építkezéséhez kezdtek hozzá. A jelentések arról tanús­kodnak, hogy kielégítő ütem­ben halad a fiatalok szövet­kezeti lakásépítkezése is. A megyei KISZ-bizottságokkal együtt szervezett ifjúsági szövetkezetek, valamint a fiataloknak a többi szövet­kezetekben képviselt aránya alapján remény van arra, hogy az ötéves tervidőszak­ban felépül a tervezett 10 ezer, ifjúsági lakás. Világot látni, üdülni Válasszon a COOPTOURIST 1971. évi programjából KIJEV—MOSZKVA: — Március 7—15. nemzet­közi nőnap a Szovjetunió­­ban, 9 nap, utazás vonat­tal. Részvételi díj: körül­belül 3200 forint + költő­pénz. MOSZKVA: — Május 1. a Szovjetunió­­ban. Kijev — Moszkva — Lenin,­grád, 9 nap, utazás vonat­tal. Időpont: április 28. — má­jus 6. Részvételi díj: körülbelül 3250 forint + költőpénz. MOSZKVA: — Nők a szövetkezetben. 6 nap, utazás repülőgéppel. , Időpont: április Részvételi díj: körülbelül 2770 forint -f­ költőpénz. PRÁGA: — 4 nap, utazás repülő­géppel. Időpont: március 6—9. Részvételi díj: körülbelül 1600 forint + költőpénz. SZÓFIA—PLOVDIV— TIRNOVO: — 8 nap, utazás repülő­géppel. Időpont: a megrendelő kí­vánsága szerint. Részvételi díj: körülbelül 5250 forint + költőpénz. BERLIN: — 6 nap, utazás, repülő­géppel és vonattal. Nők a szövetkezetben. Időpont: május 1— júni­us 30. Részvételi díj: körülbelül 3700 fornt + költőpénz. NAGYVÁRAD: — 6 nap, utazás autóbusz, szál. Látogatás a román tsz-ek­­ben, városnézés. Részvételi díj: körülbelül 1850 forint + költőpénz. VARSÓ: — 5 nap, utazás repülő­géppel. időpont: iúln'is bő. Részvételi díj: körülbelül 2200 forint -j­ költőpénz. LONDON: — 8 nap, utazás repülő­géppel. Szövetkezetek meg­tekintése. Időpont: a megrendelő kí­vánsága szerint. Részvételi díj: körülbelül 12 550 forint + költőpénz. OLASZORSZÁG: — 10 nap, utazás autó­­busszal. Az olasz szövetke­­zeti élet tanulmányozása. Időpont: a megrendelő kí­vánsága szerint. Részvételi díj: körülbelül 9800 forint + költőpénz. BUKAREST: — 8 nap, utazás repülő­géppel és autóbusszal. Ba­romfitenyésztő szakprog­­ram, városnézés. Időpont: március 1. — no­vember 30. Részvételi díj: körülbelül 3870 forint + költőpénz. BÉCS: — 5 nap. utazás autóbus­­­szal. Növénytermesztési szakprogram. Bécs — Alsó, Ausztria. Időpont: április 1. — októ­ber 31. Részvételi díj: körülbelül 3000 forint !­ költőpénz. Részletes felvilágosítást ad a COOPTOURIST (Szövetke­zeti Utazási Iroda) megye: * - - * - ’ rc<re Gál' ^ H 17. sz (31 »■ ténÖV -székház). i

Next