Borsodi Szövetkezeti Élet, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

2 N­­immi és Mi aló , közpíiések elé k­üzdelmes esztendő mér­legét értékelő, megvi­tató záróakkordhoz, s egyben az idei feladatokat összegező, a terveket hatá­rozattá emelő eseményhez érkeztek el megyénk mező­i gazdasági szövetkezetei. La­punk megjelenésével egyidő­­ben, január 26-án, szomba­ton, Sajópüspökiben, a Sajó­­­ völgye Tsz tagsága tartja­­ megyénkben az első zár­­­­számadó közgyűlést, majd­­ őket követően — a tervek szerint február végéig bezá­róan — minden közös gaz­daságban sor kerül a nagy jelentőségű eseményre. Külö­nösen a hét végeken, lesznek olyan napok is, amikor egy­­időben 15—20 szövetkeze­tünkben is zajlik a zárszám­adó és tervjóváhagyó köz­­­­gyűlés. Mindig fontos volt, de most különösen nagy jelen­tősége van annak, hogy min­den szövetkezetünkben a le­hető legjobban, körültekintő­en, felelősségteljesen készít­sék elő a zárszámadó köz­gyűlést. Egyformán fontos az előkészítés minden „lépcső­je", a zárszámadással és a terv elfogadásával kapcsola­tos vezetőségi ülés, a párt­­taggyűlés, majd a munka­helyi tanácskozások, helyen­ként a küldöttgyűlés, és mindenütt a közgyűlés. Sok fontos feladatot kell elvégezni, sok mindennel kell­ most foglalkozni, hogy ez az igen rövid időszak minden közös gazdaságunk­ban a tevékeny eszmecsere, az erőgyűjtés, a megújulás, az erők, a kezdeményező­készség összpontosításának időszaka legyen. Különösen jó előkészítést érdemelnek a munkahelyi tanácskozások. E kisebb- na­gyobb közösségek , tanácsko­zásai, vitái akkor lesznek igazán hasznosak, terméke­nyek, ha minden szövetke­zet vezetői teljes nyíltsággal, őszinte és közérthető elem­zéssel feltárják a tagok, minden egyes dolgozó előtt a közös gazdaság helyzetét, is­mertetik a gondokat, a meg­oldásra váró feladatokat. Már ezeken a megbeszélése­ken mindenkinek meg kell ismernie az új szabályozó­­rendszer teremtette nagyobb követelményeket, hogy közö­sen segíthessenek megtalálni a legjobb lehetőségeket, fel­tárhassák az adott munka­hely, ágazat, brigád tartalé­kait. R­endkívül fontos, hogy ebben az időszakban, ezeken az eseménye­ken, a tagság különböző fó­rumain élő legyen a kezde­ményezőkészség, mindenütt bátran karolják fel, támo­gassák az ésszerű javaslato­kat. Megnövekedett felada­taink maradéktalan teljesí­tése megköveteli, hogy min­den zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlés minden vo­natkozásban jól indítsa 1980- at, az ötödik ötéves terv zá­ró, egyben a VI. ötéves ter­vet is előkészítő, megalapozó esztendejét. Elnökségi ülés és apparátusértekezlet a TESZÖV ben December 28-án — Karajz Miklós elnökletével — az encsi Zaja Termelőszövetke­zetben tanácskozott a TE­­SZÖV elnöksége. A tanács­kozás napirendjén szerepelt az encsi járás termelési kör­zeteinek gazdasági, társadal­mi helyzetéről, és továbbfej­lesztésük feladatairól —, to­vábbá a megyénk termelő­­szövetkezeteinek vezető szak­ember ellátottságáról előter­jesztett írásbeli, illetőleg szó­beli jelentések megtárgyalása, valamint a szövetség 1980. évi munkatervének jóváha­gyása. Az encsi járás termelési körzeteinek helyzetéről, fej­lődéséről, fejlesztési felada­tairól előterjesztett jelentés vitájában, 12 felszólalás hang­zott el, ami önmagában is érzékelteti a téma iránti ér­deklődést. Az elnökség egye­bek közt megállapította, hogy az encsi járás termelőszövet­kezetei példamutatóan élnek a termelési körzetekben rejlő együttműködés lehetőségeivel, kihasználják annak kölcsö­nös előnyeit, azonban ezek továbbfejlesztésére még to­vábbi lehetőségek nyílnak. E napirendi pont vitájában részt vettek a járás párt- és állami vezetői is. Felszólalt Nagyházi Gyula, a járási pártbizottság titkára, is, aki megköszönte a TESZÖV el­nökségének és apparátusának segítségét, a termelési körze­tek kialakításához és tovább­fejlesztéséhez. Élénk érdeklődés kísérte a szakember-ellátottságról el­hangzott tájékoztató jelentés vitáját is, amely főleg a meg­oldásra váró gondokra és fel­adatokra irányította a jelen­­levők figyelmét. Az elnökségi ülés a továb­biakban jóváhagyta a szövet­ség 1980. évi munkatervét; hozzájárult Turnyánszky Já­nosnak, a TESZÖV szövetke­zetpolitikai osztályvezetőjévé — dr. Fodor Józsefnek, a TESZÖV titkársága vezetőjé­vé való kinevezéséhez és — dr. Németh Pálnak, a TE­SZÖV titkárának előterjesz­tése alapján — döntött az elnökség véleményezési jog­körébe tartozó kérdésekről. A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Illovai István, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának munkatársa is. * Január 22-én — ugyancsak Karajz Miklós elnökletével — Miskolcon, a TESZÖV székházában tartották meg a megyei szövetség apparátusá­nak szokásos év eleji tanács­kozását. Ezen dr. Németh Pál értékelte az apparátus dol­gozóinak 1979. évi munkáját és vázolta az 1980. évi főbb feladatokat. Többek között megállapította, hogy a TE­SZÖV apparátusa 1979-ben fegyelmezetten dolgozott, jól kielégítette a választott veze­tő testületek és a tagszövet­kezetek igényeit. Megköszön­ve az apparátus munkáját, kérte a szövetség dolgozóit az idei, több vonatkozásban nehezebb feladatok maradék­talan végrehajtására. Az apparátusértekezleten részt vett, és felszólalt Illo­vai István, a megyei pártbi­zottság munkatársa, aki a pártbizottság nevében kö­szönte meg az apparátus el­múlt évi munkáját. Jelen volt Faragó Károly, a me­gyei tanács vb mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője is, aki felszó­lalása során többek között a fokozottabb együttműködés kölcsönös igényeiről, lehető­ségeiről s ezek elvi kérdé­seiről szólt. (CSC.) BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET 1980. JANUÁR Ot elnök — egy vélemény: A nehezebb körülmények ellenére is megvalósítjuk ez évi célkitűzéseinket Az új esztendő első nap­jaiban beszélgettünk több — eltérő jellegű — szövetkeze­tünk elnökével, az általuk irányított közösségek múlt évi eredményeiről, helyze­tükről, ez évi céljaikról, tö­rekvéseikről. Ahány elnök, annyi vélemény... — Törek­véseik lényege azonban egy­behangzó: a nehezebb körül­mények ellenére is minden tőlük telhetőt megtesznek ez évi célkitűzéseik megvalósí­tásáért. FEHÉR MIKLÓS, a Mis­kolci­ Vasipari Szövetkezet elnöke:­­ — Tavaly, a szövetkezet létrehozásának 30. évében értük el, haladtuk túl elő­ször a 100 millió forintot: a tervezett 98-cal szemben 100,5 millió forint termelési értéket hoztunk létre. Ennek 40 százaléka külföldre került. A többlet forrása kizárólag a termelékenység növekedése volt, mi­vel 15-tel csökkent a dolgozók száma. A múlt évi eredmény, az exporttermelés, az importot kiváltó termékek gyártásának megkezdése jó alapot teremtett az idei tenlt­nivalók végzéséhez. — 1980-ban fő célkitűzé­seinknek a megváltozott kö­rülmények hatására csak a tavalyitól nagyobb erőfeszí­tésekkel tudunk eleget tenni. Szeretnénk növelni az expor­tot, még jobban kielégíteni a hazai igényeket. A szövetke­zet első félévi kapacitását a bel- és külföldi megrendelő­ink lekötötték, s a most fo­lyó tárgyalások azt mutatják, hogy az év második felében is bőven lesz tennivalónk. . . Feladatainknak a múlt évitől is pontosabban, még jobb minőségben végzett munkával akarunk eleget tenni. Ennek érdekében igyekszünk feltárni, haszno­sítani a belső tartalékokat,­ még jobban az igényekhez „igazítani” a termékszerke­zetet, jobban szervezni, haté­konyabbá tenni a munkát. A gondok ellenére optimista va­gyok: a szövetkezet dolgo­zóiban, vezetőiben van an­­­nyi erő, akarat, hogy — a párttagokkal,­­illetve a szo­cialista brigádokkal az élen — a nehezebb körülmények ellenére is megvalósítjuk cél­kitűzéseinket. * RIBÁRSZKI PÁL, a sajó­­püspöki Sajóvölgye Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet elnöke: — Munkánkban, terveink elkészítése s megv­­alósítása során mindig szem előtt tart­juk a népgazdaság igényeit, s a gazdaságosságot. Igyekez­tünk tavaly is aránylag kis területünkről minél több jó minőségű zöldségfélét, burgonyát, málnát, szamócát, s más mezőgazdasági termé­ket értékesíteni. Kertésze­tünkből például 5,4 millió forint értékű árut küldtünk a borsodi, s olykor más me­gyék piacaira. A nehéz, ked­vezőtlen időjárású esztendőt sikerült nyereségesen zár­nunk. Igyekszünk állandóan tökéletesíteni munkaszerve­zésünket, a lehető legjobb hatékonyságra törekszünk. — Az idén sok tekintet­ben új feladatokkal kell megbirkóznunk. Az új sza­bályozók , a megváltozott árak teremtette­ körülmények között kell eredményesen, nyereségesen gazdálkodnunk. Keressük a jobb módszere­ket, igyekszünk a leggyor­sabban alkalmazni a tudo­mány új módszereit, magunk is kísérletezünk. Az idén például­­­ biztató tavalyi kísérleteink, új módszereink alapján —­­ igyekszünk ol­csóbban, kevesebb munka­erővel és biztonságosabban termelni a különböző ká­posztaféléket. A tudomány eredményeit alkalmazva, s a hagyományra, tagságunk szorgalmára támaszkodva, a kongresszusi verseny lendü­letét még fokozva, bizakod­va tekintünk az új eszten­dő elé.­­ Ami pedig az évet in­dító munkákat illeti: most, télen is hordjuk a trágyát, női brigádjaink tisztítják a 20 vagon árpavetőmagot, ki­munkáljuk, csiszoljuk terve­ink minden­­ részletét, gyors ütemben és a lehető legol­csóbban javítjuk gépparkun­kat. Erőgépeink és pótkocsi­jaink nagy része már „le­vizsgázott”. Amint az időjá­rás megengedi, késedelem nélkül megkezdjük a tavaszi mun­k­ákat. * FARMOS­ IMRE, a Me­zőkövesd és Vidéke Áfész elnöke: — Az 1980. évi végleges tervek még váratnak maguk­ra. Ettől függetlenül az ez évi feladataink körvonalai már kirajzolódtak. Üzletpoliti­kánk céljai ismertek, ame­lyek alapul szolgálnak az éves terv, a gazdasági és szö­vetkezetpolitikai feladat­ok meghatározásához. Az elmúlt év során vég­zett munkánk, elért eredmé­nyeink biztatóak, így elmond­­­hatom, hogy jó feltételekkel kezdjük az V. ötéves terv utolsó évében szövetkeze­tünkre háruló feladatok vég­zését. 1979-ben szövetkeze­tünk összes áruforgalmi­­termelési és szolgáltatási ér­bevétele 934 millió forint ami közel 12 százalékkal, s abszolút összegben is több mint 100 millió forinttal ma­gasabb mint az előző évben volt. — Az 1980-as évi feltéte­leink feszesebbekké, szigo­rúbbakká váltak. Úgy kívá­nunk dolgozni, hogy a lehe­tő legjobban megfeleljünk ezeknek a feltételeknek. Arra törekszünk, hogy szö­vetkezetünk összes forgalma és teljesítményértéke halad­ja meg az 1 milliárd forin­tot. Nagy gondot fordítunk az áruellátás szervezésére, az élelmiszer és a ruházati, egyéb iparcikkek vonalán. A szervező és árualap-biztosító munkánkból ez évben is ki­­­­emelkednek majd a szlovák, lengyel és NDK relációban tervezett áruházi hetek, a Skála-Coop szövetkezeti kö­zös vállalkozásban való ak­tív közreműködésünk. A ven­déglátás területén munkánk középpontjába az idegenfor­galmi feladatok jó végrehaj­tását állítjuk. Tovább növel­jük a mezőgazdasági kister­melést segítő felvásárló és feldolgozó tevékenységünket, melynek összes értéke az év végére megközelíti majd a 80 millió forintot. A termeltetés­ből és a felvásárlásból szár­mazó árualapot elsősorban a helyi ellátás céljára használ­juk, de jelentősen hozzá kí­vánunk járulni a városi la­kosság ellátásához, illetve az exportárualap javításához is. Az ipari árutermelő és szolgáltató tevékenységünk ez évben megközelíti majd a 100 millió forintot. Ebből az árutermelés 80 millió, a szol­gáltatás árbevétele pedig 20 millió forint lesz. Növekvő feladatainkat lényegében a korábbi évek azonos szintjén, mintegy 1310 dolgozóval, te­hát a hatékonyság javításá­val tervezzük végrehajtani. Eredményeink jelentős forrá­sainak az üzem- és munka­­szervezés javítását, a belső tartalékok feltárását, nem utolsósorban a munkaver­seny, illetve szocialista bri­­gádmozgalmat tartjuk. * KUZMI ISTVÁN, a Mező­­keresztes és Vidéke Takarék­­szövetkezet elnöke: — Az MSZMP KB decem­beri határozata és a kong­resszusi irányelvek szövetke­zetünk részére is konkrét feladatokat jelölnek meg. Munkánk középpontjában a népgazdasági elvárások és tagságunk érdekei összhang­jának megteremtését állítjuk. A közel 11 ezer fős tagsá­gunk hatékonyabb, kulturál­tabb kiszolgálását kívánjuk megvalósítani az eddigieknél is magasabb szinten. Arra törekszünk, hogy a betétállo­mány 10 százalékkal növe­kedjen, s ezzel az év végére az összes állomány elérje a 110 millió forintot. Ennek érdekében több új, korszerű betétgyűjtő módszerek —­ mint például a havi rendsze­res betétgyűjtés, csekkszám­­­­la betétek kezelése — alkal­mazását tervezzük. El kíván­juk érni, hogy a betétállo­mányon belül tovább javul­­­­jon a gépkocsi-nyeremények betétjének, illetve a takarék­­levél betétjének aránya. Hitelezési üzletpolitikánk összehasonlítására abból in­dulunk ki, hogy kölcsönállo­­mányunk mintegy 7 száza­lékkal növelhető. Változatla­nul fontos feladatnak tartjuk a háztáji és kisegítő gazdasá­gok, valamint a tartós fo­gyasztási cikkek vásárlásá­nak hitelekkel való segítését.­­Munkánkat úgy szervezzük, hogy abban kifejezésre jus­son ügyviteli munkánk kor­szerűsödése, az ésszerű taka­rékosság. Ettől és a kong­resszusi, valamint a felszaba­dulási munkaverseny ered­ményétől azt várjuk, hogy a tervezett 1 millió forintot meghaladó nyereséget az év végéig realizáljuk. * BARNA DEZSŐ, a mis­kolci „Avas-dél” Lakás, és Garázsfenntartó Szövetkezet elnöke: — Szövetkezetünk kezelé­sében jelenleg 2800 lakás van. A három évvel ezelőtt létrehozott karbantartó- és szolgáltatóüzemünk — alig 12 fős létszámmal — 1979- ben már mintegy 1 millió fo­­rint termelési értéket állí­tott elő. Ezzel fontos célki­tűzéseink valósultak meg. Több kedvező tényező együt­­tes hatásaként elértük, hogy az elmúlt évi üzemeltetési költségkereten belül félmil­liós nagyságrendű megtaka­rítást realizáljunk. Meggyőződésem, hogy az 1980-as, eddiginél is nehe­zebb gazdasági év feladatai végrehajtásának szövetkeze­tünkben jók a feltételei. A tagság és a választott veze­tők javuló, emberi és mun­kakapcsolata, az alkalmazot­tak példás helytállása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a kongresszu­si és felszabadulási munka­verseny kibontakoztatása ga­rancia erre. A legfontosabb feladatok közül figyelmünket minde­nekelőtt a hatékonyság nö­velésére, a munka minőségé­nek javítására fordítjuk. Eközben el kívánjuk érni, hogy a karbantartóüzemünk az év végéig 1,8 millió fo­rintos karbantartási és 1 millió forintnak megfelelő felújítási munkát végezzen. Azonkívül, hogy a gyors hibaelhárítás érdekében sa­ját gépkocsit vásároltunk, ez évben megszervezzük a jel­zőrendszerű, hírközlő, illetve diszpécserszolgálatot is. A módi Rákóczi Szakszövetkezet vasipari részlegében nyílászáró szerkezeteket készítenek. A képen Gacs András egy ajtókeret hegesztési varratát köszörüli. Fotó: Laczó József

Next