Borsodi Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

19Sf: JAM­ATC A termelőszövetkezetek szerepéről és a VI. ötéves len előkészítéséről «« Tanácskozott a TESZÖV küldöttgyűlése A TESZÖV decemberi küldöttgyűlésén — Hart­man Bálintnak, a megyei szövetség elnökhelyettesé­nek elnökletével — há­rom témát tárgyaltak meg a szövetkezetek küldöttei. Első napirendi pontként — Molnár József titkárhe­lyettes előterjesztése alap­ján — „A mezőgazdasági szövetkezetek helye és szerepe a megye települé­seinek társadalmi és gaz­dasági életében” című je­lentést —­ ezt­­ követően — dr­­­ Farkas Attila titkár­­helyettes előterjesztésében — „A korszerűsített köz­­gazdasági szabályozó rend­szer eddigi tapasztalatai és a mezőgazdasági szövetke­zetek felkészülése a VI. ötéves tervre” című jelen­tést vitatták meg a kül­döttek; végül Karajz Mik­lós, a TESZÖV elnöke tá­jékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit az elnökség 1980. évi munkájáról és a szövetség komplex vizsgá­latának megállapításairól. A mezőgazdasági szövet­kezetek helyzetéről és szere­péről előterjesztett szóbeli kir­­egészítőjében Molnár József többek között a következő­ket mondta: — Rendhagyó témát tű­zött az elnökség a küldött­­értekezlet napirendjére. Ha­sonló téma még nem szere­pelt e fórumon a szövetség megalakulása óta. Ezt azon­ban az elnökség azért ter­jesztette a küldöttgyűlés elé, mert helytelen lenne a ter­melő- és szakszövetkezetek, valamint a szövetkezeti tár­sulások helyzetét és szere­pét a lakóhelytől az arra gyakorolt hatásoktól elkülö­nítve tárgyalni, csak mint gazdasági egységeket felfog­ni, hiszen a szövetkezetek kettős funkciót töltenek be, egyrészt gazdasági, másrészt társadalmi feladatokat lát­nak el és oldanak meg. A­­ XII. pártkongresszus határozata hangsúlyozza, hogy szövetkezetpolitikánkat folytatva, a jövőben is arra törekszünk, hogy a szövet­kezetek a népgazdasági és társadalmi célokkal össz­hangban fejlődjenek, és eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit. Ebből egyértelműen következik, hogy érdekvédelmi tevékeny­ségünk során nem szabad szem elől téveszteni, elha­nyagolni azt a tevékenysé­get sem, amelyet a szövet­kezetek társadalmi funkció­jukból eredően, gyakorolnak. Az előterjesztett írásbeli jelentés visszatekint a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének időszakáig, és a fejlődés tendenciájából le­vonja a szükséges­­ következ­tetéseket. Részletesebben szól a szövetkezetek létre­jöttének körülményeiről, társadalmi és gazdasági he­lyéről, szerepéről, vázolja a szövetkezetek fejlődésének hatásait a falvak életére, elemzi a termelőszövetkeze­tek gazdasági fejlődését és­ a­ falu kapcsolatát. A továb­biakban bemutatja a terme­lőszövetkezetekben dolgozók számának és foglalkoztatott­ságának alakulását, ismerte­ti a munkalehetőségeket a falvakban, elemzi a termelő­­szövetkezetekben foglalkoz­tatottak jövedelmi viszo­nyainak alakulását, a falvak infrastrukturális ellátottsá­gát, és ennek javításában a szövetkezetek szerepét. De foglalkozik a jelentés a köz­lekedés, az úthálózat, a la­káshelyzet, a kereskedelem és a szolgáltatás, az egész­ségügyi, a szociális ellátott­ság, a közművelődés, a kul­túra, a sportolási lehetőségek fejlődésével is. Összefoglalóan megállapít­­­ja, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetek a falvak­ életében meghatározó szerepet tölte­nek be. Eredményeik kihatás­sal vannak a falvak társa­dalmi-gazdasági fejlődésére. A mezőgazdaság szocialista átszervezése új helyzetet te­remtett a falvak életében, ki­alakult az egységes paraszti osztály, megváltozott a pa­rasztság szemlélete, művelt­sége, közgondolkodása. A ter­melőszövetkezetekben dol­gozó több ezer szakember ak­tív­ politikai, társadalmi tevé­kenységével segíti a községek társadalmi, gazdasági fejlődé­sét, a falvak életének formá­lását, az élet- és munkakörül­mények további javítását. A jelentés végül a további fel­adatokkal foglalkozik. Dr. Farkas Attila szóbeli kiegészítőjében mindenek­előtt arra hívta­ fel a küldött­gyűlés résztvevőinek figyel­mét, hogy az új középtávú népgazdasági terv indulása előtt célszerű áttekinteni az V. ötéves terv várható telje­sítését­­­ kiemelten az elmúlt tervidőszak utolsó három évi eredményeit, amelyek egyben alapját képezik a VI. ötéves terv teljesítésének. Az írásbeli jelentés kiemelten foglalko­zik az 1980-ban bevezetett közgazdasági szabályozók mó­dosításával és annak megyé­k szövet­kezeti gazdálkodására gyakorolt hatására. A tapasz­talatokból a f­őbb tendenciák alapján le kell vonnunk a szükséges következtetéseket, a termelőszövetkezetek to­vábbi feladataira vonatko­zóan. Ezt követően részleteseb­ben foglalkozott a VI. ötéves terv elkészítésének tapaszta­lataival megyénk, termelőszö­vetkezeteiben. Rámutatott, hogy megyénk szövetkezeti gazdaságai a XII. kongresszus határozatainak szellemében dolgozták ki az­ 1981. évi ter­melési terveiket és készítik el a középtávú termelési és fejlesztési terveiket. A leg­főbb célkitűzés, hogy szövet­kezeti gazdaságaink terme­lése képes legyen megfelelni pártunk életszínvonal-politi­kájának, szolgálja a lakosság élelmiszerrel történő ellát­ását mind mennyiségi, mind­ minő­ségi vonatkozásokban, tegyék lehetővé a szükségleteket meghaladó termékek export­jának fokozását is.­ Ennek megfelelően vázolta a megyei szövetség és a szövetkezetek tennivalóit. Az előterjesztett jelentése­ket a küldöttek megvitatták. Ennek során több felszólalás hangzott el. Kifejtette véle­ményét dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára is. Mindezek alapján az előterjesztett je­lentéseket-az elhangzott ész­revételekkel és javaslatokkal együtt, a küldöttközgyűlés elfogadta. Az elnökség elmúlt évi­­ munkájáról és a szövetség komplex vizsgálatának ered­ményeiről szóló szóbeli tájé­koztatót­t a küldöttközgyűlés résztvevői jóváhagyólag tudo­másul vették. Korszerű körülmények között Laczó József felvétele \ BORSODI SZÖVETKEZETI PUTT3 Miskolcon, az Avas-déli lakótelepen decemberben elkészült és átadták rendeltetésének az Unió Áfész legújabb, szeszmentes vendéglőjét, mely a Platán nevet kapta. Fotó: óz. Gy. A vezetésről és a vagyoni kapcsolatokról Tanácskozott a MÉSZÖV küldöttgyűlése A Borsod megyei Fogyasz­tási Szövetkezetek decemberi küldöttközgyűlésének napi­rendjén két időszerű téma szerepelt: Szunyogh János­nak, a MÉSZÖV elnökének előterjesztésében megtár­gyalta „a vezetés helyzetéről, az irányító és szervező mun­ka tapasztalatairól és to­vábbfejlesztésük feladatairól” —; Tóth Bálintnak, a me­gyei szövetség — azóta vá­ratlanul elhunyt — elnökhe­lyettesének előterjesztésében „az áfészek és a tagok va­gyoni kapcsolata továbbfej­lesztésének feladatairól és egyes, kiskereskedelmi, ven­­déglátóipari egységek üze­meltetési formáival kapcsola­tos „ tennivalókról” szóló je­lentéseket. Az első napirendi pont előterjesztése során Szunyogh János szóbeli kiegészítőjében többek között a következő­ket mondta: “ A MÉSZÖV elnöksége az OFT és a ’ SZÖVOSZ irányelveit figyelembe véve 1980. szeptember 25-i ülésén „A vezetés helyzetéről, az irányító munkák tapasztala­tairól”, december 2-i ülésén pedig „A munka- és üzem­­szervezés helyzetéről” szóló jelentést megtárgyalta és szé­les körű vita után elfogadta. E téma szoros kapcsolatából és fontosságából kiindulva javasoltuk az áfészeknek, hogy küldöttgyűléseiken a vezetés és a munkaszervezés helyzetét, az irányító és szer­vező munka továbbfejleszté­sére vonatkozó feladatokat tűzzék napirendre. A javasla­tot az áfészek elfogadták, és mint ismeretes, küldöttgyű­léseiken megtárgyalták. A küldöttgyűlések vitái azt igazolták, hogy a témát idő­szerű volt napirendre tűzni, annál is inkább, mivel az áfészek küldöttgyűlésén ilyen téma még nem szerepelt. Hasznos volt azért is, mert a témával kapcsolatos felelős­ségérzetet­ mindenütt sikerült erősíteni, sok hasznos észre­vétel, a munkát javító javas­lat hangzott el ezeken a fó­rumokon. A hozott határoza­tok megalapozottak és hos­­­szú távra szólóak. Ezt­ a témát elnökségünk azért tűzte a megyei küldött­­közgyűlés napirendjére is, mert e kérdéseket napjaink­ban nemcsak az áfészek, ha­nem a takarék- és lakásszö­vetkezetek területén is idő­szerűnek tartjuk. Szeretnénk a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban dolgozók fi­gyelmét a tennivalókra ráirá­nyítani két okból is: először azért, mert a vezetői és szer­vező munka színvonalával nem lehetünk elégedettek, másodszor azért, mert egy je­lentős időszak, a VI. ötéves terv kezdetén vagyunk, és a XII. pártkongresszus által ki­tűzött feladatokat csakis terv­szerűbb vezetéssel, jobb szer­vező munkával teljesíthetjük. A megy­e fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezeteiben több száz vezető dolgozik. Munká­juk és tevékenységük megha­tározó a szövetkezetek jelene és jövője szempontjából. A ta­pasztalatok és a vizsgálatok arra utalnak, hogy az előttünk álló egyre nehezebb feladatok megoldásához szövetkezeti mozgalmunk jelentős tarta­lékkal rendelkezik a­­ vezetés és­­ irányítás területén is. Ismeretes, hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága novemberi és decemberi ülésein áttekintette az V. ötéves népgazdasági terv és az 1980-as gazdasági év feladatainak teljesítését, irányelveket fogadott el az 1981-es gazdasági feladatok­ra, valamint a VI. ötéves terv­re vonatkozóan. Ezekből egy­értelműen kitűnik, hogy cél­jaink elérése érdekében az eddigieknél hatékonyabban kell dolgoznunk, job­ban ki kell aknázni belső tartaléka­inkat. Ezért is kell a vezetés és irányítás korszerűsítésével, a munka- és üzemszervezés kérdéseivel rendszeresen és folyamatosan foglalkozni mindannyiunknak — mondot­ta többek között a MÉSZÖV elnöke. Az írásos előterjesztés rész­letesen ismerteti azokat a fel­adatokat, tennivalókat, ame­lyeket a vezetés színvonalá­nak emelése és hatékonyságá­nak növelése érdekében me­gyénk fogyasztási szövetkeze­ti mozgalmában meg kell ol­dani. Ezekhez hasznos észre­vételeket és javaslatokat nyújtottak a küldöttközgyűlé­sen felszólalók is. A vitában kifejtette véleményét Kosik Mihály, a Bódvaszilas és Vi­déke Áfész elnöke, Tóth Béla, a Szendrő és Vidéke Áfész elnöke, Kocsis János, a Sáros­patak és Vidéke Áfész elnö­ke. Felszólalt a tanácskozáson dr. Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Majoros Anna, a SZÖ­VOSZ takarékszövetkezeti fő­osztályának vezetője is. A vitában elhangzottakra Szunyogh János válaszolt, majd az előterjesztett jelen­tést a szóbeli kiegészítéssel együtt a küldöttközgyűlés el­fogadta. A második napirendi­ pont előterjesztése során az elő­adó többek között a követke­zőket mondta: “ A MÉSZÖV elnöksége a Fogy­asztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának irányel­vei alapján dolgozta ki ja­vaslatait az áfészek és a ta­gok vagyoni kapcsolatai to­vábbfejlesztésének kapcsola­tairól, valamint az egyes kis­kereskedelmi és vendéglátó­ipari egységek üzemeltetési formáival kapcsolatos tenni­valókról. Mindkét javaslat jól elő tudja segíteni,, a szö­vetkezetek előtt álló, meg­növekedett feladatok sikeres megvalósítását. E feladatok a XII. pártkongresszus és a VI. ötéves terv végrehajtásának továbbfejlesztése, mely több szempontból is kívánatos. Először is a tagok vagyoni hozzájárulása emelkedésével párhuzamosan növekszik a tagok szövetkezeti életben való közrem­űködése, aktivi­tása, kollektív vállalkozói szerepe, tulajdonosi Tudate. Ugyanakkor a részjegyekkel és célrészjegyekkel, mint ki­egészítő pénzügyi források­kal, a tagság és a­ népgazda­ság szempontjából egyaránt hasznos beruházásokat lehet megvalósítani. Olyan hely­zetben, amikor szűkösek a fejlesztési források, — és a VI. ötéves tervidőszakban mindinkább azok lesznek —, egyetlen szövetkezet sem nél­külözheti a tagság­­ anyagi erőforrásait. A tag­ság­ anya­gi közreműködésének fokozá­sához a VI. ötéves tervidő­szakban kedvező feltételeket nyújt­­ gazdaságpolitikánk. Ezt követően­­ az előadó részletesen ismertette a ta­gok vagyoni hozzájárulásá­nak alakulását az egyes szö­vetkezeteknél. A továbbiak­ban a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek üze­meltetési formáinak korsze­rűsítéséről megjelent minisz­tertanácsi rendelettel, és a végrehajtására vonatkozó rendelkezésekkel foglalko­zott az­­­ előadó. Hangsúlyoz­ta, hogy az üzemeltetési for­mák korszerűsítésén­ek alap­vető célja, hogy a lakosság áruellátása és vásárlási kö­rülményei javuljanak, egy­szerűsödjön az irányítás, a központi adminisztráció, ész­szerűbb, takarékosabb legyen a munkaerő-gazdálkodás, csökkenjenek a ráfordítások, gazdaságosabb legyen az üz­letek működése és növeked­jék a bolthálózat teljesítőké­pessége. Az OFT megtárgyalta az egységek üzemeltetési for­máival kapcsolatos szövgtkefe­zeti magatartást, és irányel­veket adott ki az üzemelte­téssel kapcsolatos feladatok­ról. A MÉSZÖV elnöksége az OFT irányelvei alapján dol­gozta ki javaslatait az­­ új szerződéses­­ üzemeltetési for­mának a megye szövetkezeti kereskedelmébe való beveze­tésére, amelyeket az előter­jesztett írásos jelentés­­ rész­letesen ismertetett. A témával kapcsolatos je­lentést a­­ szóbeli kiegészítés­sel együtt a küldöttközgyű­lés elfogadta.

Next