Borsodi Szövetkezeti Élet, 1982 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Kongresszusok után — új év kezdetén Mire összpontosítsák figyelmüket szövetkezeteink ? Megkérdeztük a megyei szövetségek elnökeit HARTMAN BÁLINT, a mezőgazdasá­gi szövetkezetek megyei szövetségének elnöke: — Az idén és a VI. ötéves terv egész időszakában megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk a gabona- és a húsprogram megvalósítására. Ez alap­vető népgazdasági, ennélfogva szövet­kezeti érdek is, így a népgazdasági el­várások teljesítéséből a termelőszövet­kezeteknek — adottságaikhoz, lehető­ségeikhez mérten — mindenütt ki kell venni a részüket. A program megva­lósítására ösztönöznek az új szabályo­zók is, amelyek megyénkben mintegy 60 termelőszövetkezet — a 17 arany­koronánál alacsonyabb értékű földe­ken gazdálkodó gazdaságokat — kife­jezetten kedvezően érintenek. A kalá­szosok és a kukorica 20 százalékos, a hízómarha és a juh 7 százalékos álla­mi dotációja sokat lendíthet az érde­kelt gazdaságok helyzetén. Nem kevésbé fontos feladatunk az energiatakarékossági program megva­lósításának elősegítése, amely komplex vizsgálódást, elemzést, számvetést és természetesen hatékony intézkedést kö­vetel mindannyiunktól. Nagyot léphet­nénk előbbre e téren csupán a kuko­rica nedves tárolásának szélesebb körű meghonosításával is. Régi és mindmáig megoldatlan, sür­gető feladat megyénkben az úgyneve­zett tömegzöldség-ellátás javítása, a borsodi iparvidéken élő lakosság ter­mészetes, mindennapi igényeinek kie­légítése e tekintetben. Az e téren je­lentkező problémák széles körben is­mertek, mégis előbbre kellene lépnünk, legalább olyan mértékben, hogy az egyes gazdaságok a saját körzetük alapvető ellátását biztosítsák. Az intenzívebb rét- és legelőgazdál­kodás sok helyen elősegítené az el­sőként említett húsprogram megvaló­sítását, mely egyben hozzájárulna a szövetkezetek árbevételének növekedé­séhez, a gazdálkodás mérlegének javí­tásához is. Elvi kérdés, hogy szövetkezeteink a gazdálkodási és fejlesztési terveik kia­lakítása során — az ésszerű mellék­üzemági tevékenység fejlesztése köz­ben sehol se feledkezzenek meg alap­­tevékenységükről, illetőleg a helyes arányok kialakításáról. Végül arra hívnám fel a figyelmet, hogy a termelőszövetkezetekkel szem­ben tanúsított követelményeket, az em­lített időszerű fő feladatokat is, csak a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvényesülésével, a kialakult fórum­­rendszerek élő-eleven tartalommal va­ló megtöltésével, különösen a munka­helyi tanácskozások lehetőségeinek jobb kihasználásával tudjuk eredménye­sen teljesíteni. Mindezekről bővebben volt szó a ja­nuárban megtartott továbbképző tan­folyamokon, ahol a szövetkezetek el­nökei, főkönyvelői, termelést irányító agronómusai, revizorai és a választott tisztségviselők is „egyeztették órái­kat” ... KOLLÁTH SÁNDOR, az ipari szö­vetkezetek megyei szövetségének elnö­ke: — Az OKISZ VIII. kongresszusának határozatait feldolgozva és a Központi Bizottság decemberi útmutatásait is fi­gyelembe véve, elnökségi állásfoglalás­ként is megfogalmaztuk az ipari szövet­kezetek legfontosabb időszerű feladatait megyénkben. A KISZÖV elnökségének állásfogla­lása — többek között — felhívta az érdekelt szövetkezetek figyelmét a tő­kés exporttervek teljesíthetőségének gyakran változó, többnyire bizonyta­lansági tényezőire, s az ilyen körülmé­nyek között tanúsítható rugalmas „szö­vetkezeti” magatartásra. Az érdekelt szövetkezetek nemigen tévesztik szem elől, hogy a tőkés export- és bérmun­katervek maximális teljesítése — túl a szövetkezeti érdekeken — elsőrendű népgazdasági érdek, mely hozzájárul­hat a népgazdasági egyensúly javítá­sához is. Közvetlenül ezután említeném a bel­kereskedelmi értékesítésre szánt termé­kek ütemes gyártását és a kereskede­lem rendelkezésére bocsátásának fon­tosságát, amellyel elsősorban a megye lakosságának jobb áruellátását segíthe­tik elő szövetkezeteink. Mint ismere­tes, az ellátás színvonala, a választék bővítése és a minőség nemcsak gaz­dasági kérdés... Építőipari szövetkezeteink figyelmét ezúton is felhívnám a lakásprogram megvalósításának hatékonyabb támoga­tására; nevezetesen arra, hogy kapcso­lódjanak be aktívabban a főként ma­gánerős lakások, társasházak kivitelezé­sébe a kínálkozó településeken, termé­szetesen kapacitásukhoz, lehetőségeikhez mérten, a beruházókkal korrektül együtt­működve. Szinte minden egyes szövetkezetünk­re hárul valamilyen feladat a kisszö­vetkezetek, s az ipari-szolgáltató szö­vetkezeti szakcsoportok létrehozásával és azok elvszerű működésével kap­csolatosan. Úgy is, hogy a jól bevált szervezeti kereteinket őrizzük meg, erősítsük, s ahol szükséges, rugalma­san módosítsuk. Ezzel kapcsolatosan egyébként a vonatkozó rendeletekre és a helyes „szövetkezeti magatartásra” az OKISZ elnökségének közelmúltban megjelent irányelve a mérvadó. Végül felhívnám a figyelmet egy nemkívánatos jelenségre is: azt tapasz­taljuk, hogy több szövetkezetünkben a gazdasági feladatok megvalósítását szinte „mindent eldöntő” feladatként kezelik. Ez tulajdonképpen nem baj, ha a gyakorlati feladatok megoldása közben soha és sehol se feledkeznek meg a „józanságról”, a realitásokról és a törvényes keretekről. Hiba, hogy né­hol az utóbbi időben mintha háttérbe szorultak volna a szövetkezetpolitikai feladatok, holott közismert, hogy a fo­kozottabb gazdasági követelmények eredményes teljesítése nem kis mér­tékben éppen a szövetkezetpolitikai munkától, nem utolsósorban a szövet­kezeti demokrácia hatékony érvénye­sülésétől függ. SZUNYOGH JÁNOS, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének el­nöke: — Megyénk áfészei és takarékszö­vetkezetei megfelelő gazdasági alapok­kal rendelkeznek, és 1981. évi ered­ményeik is előre vetítik, hogy a VI. ötéves tervi előirányzatokat teljesíteni fogják. Lakásszövetkezeteink javuló színvonalon biztosítják tagjaik lakás­­körülményeit. Meggyőződésem, hogy érdekképviseletünkhöz tartozó szövet­kezeteink vezetői, dolgozói jól ismerik feladataikat, lehetőségeiket, s készek a tagság, a lakosság javuló színvonalú szolgálatára. Szövid' ör'? fantos feladatának te­kinti az áfészek, takarék- és lakásszö­vetkezetek erkölcsi, anyagi támogatá­sát. Nagy gondot fordítunk a kevés és mérséklődő pénzalapok célszerű fel­­használására. Az áfészek IX. kongresszusa határo­zatának megfelelőe­n, arra ösztönözzék szövetkezeteinket, hogy hatékonyan ak­názzák ki a más szövetkezetekkel, egyéb gazdálkodó szervekkel, taná­csokkal történő együttműködés lehető­ségeit. A bázisszemlélet helyett a he­lyi lehetőségek lehető legjobb kihasz­nálása, az adottságokhoz és a szükség­letekhez mért fejlődés legyen az érté­kelés alapja. Áfészeink javítsák az áruellátás körülményeit, fejlesztéseik fő iránya a kellő mértékű és válasz­tékú árukínálat, a rekonstrukciók, az ipari és szolgáltató ágazat bővítése le­gyen. Tulajdonítsanak még nagyobb lehetőséget a háztáji, ház körüli kis­gazdaságok árutermelő tevékenységé­nek. Mozgósítsanak azok továbbfej­lesztésére. Elképzeléseink szerint ja­vítja az áruellátás és gazdálkodás szín­vonalát a kisebb egységek vállalkozás­ba adása. Takarékszövetkezeteink nagyobb mértékben bővítsék szolgáltatásaikat, lakásszövetkezeteink fejlesszék az ál­lagmegóvás technikai és anyagi hátte­rét, törekedjenek a tulajdonosok lakó­­közösségének kiteljesítésére. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakmai, politikai és általános mű­veltség javítására, az újítómozgalom kibontakoztatására, arra, hogy a szer­vezettség, a tudatosság, a meglévő esz­közök és lehetőségek jó kihasználása révén, kellő mértékben ellensúlyozzuk a szükségszerűen fokozódó terheket. V A tartalomból: AZ OKISZ IRÁNYELVEI A KISSZÖVETKEZETEKRŐL (2. oldal) ÖTNAPOS MUNKAHÉT (3. oldal) AZ IFJÚSÁGI PARLAMENTEK TAPASZTALATAI MISKOLCON (4. oldal) JUBILÁL A MUNKÁSŐRSÉG (5. oldal) TISZTELET AZ IDŐSEKNEK (6. oldal) ÚJ TÖRVÉNYEK (7. oldal) SPORTROVATUNK (7. oldal) TÉLEN SEM TÉTLENKEDNEK (8. oldal) Mi várható? Ikm&to elölt a Hiuznt­i A januárt akár a mérleg havának pontosabban a mér­legkészítés és a tervkészítés hónapjának is nevezhetnék a termelőszövetkezetekben. En­nek előkészületei azonban már az év vége felé — a lel­tározással, a szükséges okmá­nyok beszerzésével stb. — megkezdődtek, s januárban a mérleg tulajdonképpen már minden gazdaságban kész. Legfeljebb az adatok ponto­sítása, a tervek „finomítása” és a beszámolótervezetek elő­zetes megvitatása — vezető­ségi üléseken, párttaggyűlé­­seken és munkahelyi kiskö­zösségekben —, valamint a februárban sorra kerülő kül­döttgyűlések, közgyűlések gondos előkészítése van na­pirenden. A legizgalmasabb kérdés szinte minden szövetkezetben, hogy mi várható, mit mutat­­­nak majd a mérlegek az el­múlt évi munka és gazdálko­dás alapján? N­yereség vel, avagy veszteséggel zárhat­ják-e az 1981-es gazdasági évet? Növekedett-e, csök­kent-e a nyereség, másutt a veszteség az előző évihez ké­pest? ... A kérdésekre a zárszám­adó közgyűlések, küldöttgyű­lések előtt általában óvato­san válaszolnak a szövetke­zetek vezetői. Néhol azonban ilyenkor már nem „titkolóz­nak”. Azok az elnökök, aki­ket megkérdeztünk, határo­zottan válaszoltak a feltett kérdésekre. * Tóth Pál, a mezőkövesdi Matyó Tsz elnöke: — Az elmúlt év a tavaszt kivéve, nem volt rossz eszten­dő, ennek ellenére gazdasági eredményeink az előző év­hez képest, most valamivel „gyengébbek”. A tervezett 23 millió forinttal szemben kö­rülbelül 10—11 milliós nye­reségre számíthatunk. Ennek fő oka az, hogy a 2700 hek­táron termesztett búza, a 900 hektáron termesztett árpa és jelentős területen a fénymag sem hozta a várt eredményt a tavaszi aszály miatt. A sző­lőnket fagykár érte, melynek következtében 237 hektáron a tervezett hektáronkénti 80 mázsa helyett csak 22-t szü­retelhettünk. A tagság és az alkalmazot­tak szorgalma, igyekezete nem hiányzott, ennek ellenére most, az előző évihez képest szerényebb eredményekkel kell beérnünk. Ismeretes, hogy nálunk a növénytermesz­tés a fő ágazat. Ha ez nem hozza a várt eredményt, más ágazatainkban már nehéz pó­tolni a kieséseket. Például a napraforgó és a kukorica a tervezettnél nagyobb hoza­mokkal fizetett, mégse tudtuk ellensúlyozni az említett ki­eséseket, károkat.­ A múlt év második felében mi i megpróbálkoztunk a melléküzemági tevékenység­gel. Nem titkoljuk, az ebből származó bevételből is főleg az alaptevékenység fejleszté­sét és dolgozóink jobb jöve­delmi viszonyait akarjuk elő­segíteni. Ez a tevékenységünk azonban tulajdonképpen csak az idén „vizsgázik” majd. * Dánfi Dezső a mezőkeresz­tesi Aranykalász Tsz elnöke: — Eredményeink összessé­gében jobbak az előző évitől. Ez pontosabban­ azt jelenti, hogy most nagyobb nyereség­gel zárunk, az előző évihez képest kb. 3 millió forinttal több mérleg szerinti nyere­ségre számíthatunk. (23,5 he­lyett kb. 26—27 millió Ft.) A nyereség nagyobb részét az alaptevékenységünk, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés produkálta, növé­nyeink közül főként a kuko­rica és a napraforgó, búzá­ból és árpából azonban a ter­vezettnél valamivel kevesebb termett. Az állattenyésztés­ben a szarvasmarha és a juh „hozott” terven felül. Mind­ezekhez járult az ipari tevé­kenységből — a forgácsoló-, a galvanizáló- és tekercselőüze­mekből — származott terven felüli nyereség, mely az alap­­tevékenységben is elősegíti a bővített újratermelés megva­lósítását. Az eredmények alapján vár­hatóan körülbelül 2 millió fo­rint összegű prémiumot osz­tunk ki tagjainknak, dolgo­zóinknak, valamivel többet, mint tavaly, és kb. 8—9 szá­zalék körüli differenciált bér­­fejlesztésre is sor kerülhet. Azzal viszont számolunk, hogy ha az idén mindent „csak” úgy csinálnánk, mint tavaly, jövő ilyenkor kb. 10 millióval kisebb eredményről számolhatnánk be. Az idei terveinket tehát ennek figye­lembevételével készítettük el. Meggyőződésünk, hogy szö­vetkezetünk tagjai, dolgozói megértik a fokozottabb köve­telményeket, és cselekvően hozzájárulnak az idei terve­ink megvalósításához is. * Nagy László, a krasznok­­vajdai Bástya Tsz elnöke: — A „nyers” mérleg már mutatja, hogy az előző évi­hez képest valamelyest nőtt a nyereség tömege. A növeke­dés főleg az alaptevékenység­ből, a növénytermesztésből és az állattenyésztésből szárma­zni, amelyek mint ágazatok, végre nyereséggel zárnak. Örülünk ennek, mivel az azt megelőző évben a növényter­mesztésből nem származott nyereség, az állattenyésztő ágazat pedig félmilliónál na­gyobb veszteséggel zárt. (Folytatás a 2. oldalon) Télen sem tétlenkednek! A geleji Dél-borsodi Halászati Termelőszövetkezet halászai télen sem tétlenkednek. Képünkön: a kopácsi-réti tavon ép­pen lékvágásra, a víz levegőztetésére indul a brigád.

Next