Borsodi Szövetkezeti Élet, 1986 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
2 Termelőszövetkezeti vezetők továbbképzése Miskolcon Jaruár 21-én — lapunk technikai előállításával egyidőben — háromnapos továbbképző tanfolyam kezdődött Miskolcon a Júnó Szállóban. Elsőként Szaniszló Sándor, a TESZÖV elnöke köszöntötte a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok elnökeit, igazgatóit, majd dr. Kun László, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkára tartott tájékoztató előadást időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, részletesebben elemezve a VI. ötéves terv időszakában elért gazdasági, gazdaságpolitikai eredményeinket és a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseit. Ezt követően dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese tartott előadást az MSZMP XIII. kongresszusának határozataiból adódó szövetkezeti, társadalompolitikai feladatokról. Többek között szólt arról is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusára készülve, az érdekképviseleti munkát is felül kell vizsgálni, a megújuláshoz reformokra van szükség, amely egyrészt a stabilitást, másrészt a szövetkezeti mozgalom általános fejlődését, benne az érdekképviseleti munka erősödését kell, hogy ösztönözze és elősegítse. A továbbképzés első napjának záró aktusaként dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke tartott tájékoztató előadást és konzultációt a VII ötéves terv megyei településfejlesztési feladatairól, és a lakosság hozzájárulásáról. A tsz-elnökök továbbképző tanfolyamán — a tervek szerint — szó lesz még a kedvezőtlen termőhelyű agrártérségek szerepéről, jövőjéről és feladatairól az élelmiszertermelésben; a VII. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását segítő pénzügyi szabályozókról; a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás időszerű kérdéseiről; a kisvállalkozások működésének tapasztalatairól; az aprófalvas települések népességmegtartó képességének gondjairól, s az ezek enyhítését megoldását segítő elképzelésekről és lehetőségekről. Szerepel a tanfolyam programjában az árrendszer szerepéről szóló előadás is, az irányítás korszerűsítésében. A tanfolyam záró aktusaként pedig — a tervek szerint — a MÉM miniszterhelyettese tart konzultációt a szövetkezetek vezetőit érdeklő kérdésekről. * A TESZÖV — január 29- én és 30-án — kétnapos továbbképző tanfolyamot tart a termelőszövetkezeti elnökhelyettesek és főagronómusok részére is, amelynek tematikáját a szövetkezeteknek megküldték. Új utazási iroda megyénkben A termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti, állami gazdasági és erdőgazdasági dolgozók — azaz egy egész ágazat — üdülési ügyeit, tapasztalatcseréit, az ágazat számos helyi szaktanfolyamának, továbbképzéseinek lebonyolítását megyénkben, de az egész országra kiterjedő hatáskörrel egy új szakági utazási iroda intézi ez év tavaszától. A bécsi Haladás Termelőszövetkezetben született meg az ötlet, hogy létrehozzák az Mg. Tourist nevű új utazási irodát. Bőséges az utazási irodák száma hazánkban, de ez a legújabb, amely hamarosan miskolci központtal kezdi meg működését, a mezőgazdaságban jelentkező újszerű igényeket elégíti majd ki —, olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeknek eddig nem volt hozzáértő, rugalmas „gazdája”. A megyei szervek támogatásával a Belkereskedelmi Minisztérium az agrárágazati utazási iroda működéséhez megadta az engedélyt Miskolcon, a Vörösmarty utcában a napokban megkezdik az irodahelyiségek berendezését, kialakítását. BORSODI SZÖVETKEZETI ft ET A Mezőkövesdi Cipész Kisszövetkezet termékei keresett cikkek a hazai és a külföldi piacokon. A szövetkezet ügyes kezű fiatal szakmunkásai nagy szakmai hozzáértéssel kezelik a korszerű gépeket is. Fotó: L. i A fodrász és a keramikus szövetkezetek helyzetéről Tanácskozott a KISZ TV elnöksége Január 15-én, Miskolcon, az Ipari Szövetkezetek Borsod Megyei Szövetségének székházában — Kolláth Sándor elnökletével — tanácskozott a megyei szövetség elnöksége. A vezetőtestület elsőként a lejárt határidejű határozatok teljesítését és a legutóbbi ülés óta végzett munkát tekintette át, majd — az írásban kiküldött tájékoztató jelentések alapján — megtárgyalta a Bodrogkeresztúri Kerámia Ipari Szövetkezet 1985. évi gazdasági tevékenységéről; ezt követően a Borsod Megyei Fodrász Szövetkezet szolgáltatás-fejlesztési tevékenységéről és a szövetkezet távlati elképzeléseiről készült beszámolókat. Az előterjesztett jelentésekhez Balogh Istvánná, a kerámiaipari, illetőleg Reims Sándorné, a fodrászszövetkezet elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, s válaszoltak az elnökség tagjait érdeklő kérdésekre. Az elnökség mindkét tájékoztatót elfogadta és támogatásáról biztosította a szövetkezeteket átmeneti gondjaik megoldásában, s a reális célkitűzéseik megvalósításában. (A fodrászszövetkezet szolgáltatás-fejlesztési tevékenységéről lapunk 4. oldalán adunk részletes tájékoztatástj A munkásőrség mezőkövesdi egysége ismét élenjáró címet kapott Megyénkben az idén elsőként a Munkásőrség mezőkövesdi - Farkas Mártonról elnevezett - egysége tartotta meg ünnepélyes évzáró, évnyitó gyűlését. Az az egység, amelynek személyi állománya kezdettől fogva jórészt a mezőkövesdi és környékbeli szövetkezetekből verbuválódik, s amelyet most ismét élenjáró címmel tüntettek ki. A városi művelődési ház színháztermében január 11- én megrendezett ünnepi egységgyűlésen jelen voltak a munkásőrök hozzátartozói, a bázisüzemek, szövetkezetek és gazdaságok vezetői is. Az elnöklő Kapusi József, a Dél-borsodi Állami Gazdaság párttitkára, az egység egyik munkásőrparancsnoka. Külön üdvözölte Rényi Pétert, az MSZMP KB tagját, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét, dr. Kun Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Soós Ottót, a munkásőrség megyei parancsnokát és Makó Józsefet, a Mezőkövesdi Városi Pártbizottság első titkárát. A nagy társadalmi nyilvánosság előtt megrendezett fórumon Horváth Endre egységparancsnok jelentésében számot adott arról, hogyan dolgoztak a Farkas Márton munkásőregység tagjai az 1985-ös évben, és a most befejeződött VI. ötéves terv időszakában. Rendkívül jónak értékelhette a közéleti tevékenységben, a politikai nevelésben, a kiképzésben, a szolgálati feladatok teljesítésében végzett munkát. Az egység munkásőrei feladataikat minden vonatkozásban eredményesen hajtották végre, s fel vannak készülve még nagyobb, nehezebb feladatok végrehajtására is. A parancsnoki jelentés hangsúlyozta, hogy rendkívül gondosan készültek fel a XIII. pártkongresszus határozataiból adódó feladatok végrehajtására. Az egységgyűlésen a kiemelkedő munkahelyi és szolgálati helytállásért, a szocialista munkaversenyben elért eredményekért sok munkásőr és számos kollektíva vehetett át országos és a megyei parancsnokság által adományozott, különböző kitüntetéseket és elismeréseket. A Farkas Márton munkásőregységet — az előző év után most ismételten, másodszor is — az a kitüntetés érte, hogy a szocialista versenymozgalomban elért kimagasló teljesítményeikért elnyerték a Munkásőrség Élenjáró Egysége címet. Horváth Endre egységparancsnok rendkívüli előléptetésben részesült. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága a munkásőrség támogatásában a testület megalakulása óta végzett, kiemelkedő munkája elismeréséül díszoklevelet és emlékplakettet adományozott az egység egyik bázisüzemének, a szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetnek. Az országos elismerést Hajdú Benjámin, a tsz elnöke, és Koncz György, a gazdaság párttitkára vette át Méltatta, rendkívül jónak értékelte a Farkas Márton munkásőregység munkáját Makó József, a városi pártbizottság első titkára, aki beszédében a megyei és a városi pártvezetés elismerését tolmácsolta az elért eredményekért, majd kitért a további feladatokra. Az MSZMP KB elismerését, köszönetét tolmácsolta a mezőkövesdi és környékbeli munkásőröknek Rényi Péter, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, aki felszólalásában rendkívül meleg szavakkal szólt az önzetlenül végzett munkásőri munka értékeiről, fontosságáról. Emlékezetes eseménye volt még az ünnepi egységgyűlésnek a nyugállományba, valamint a készenléti tartalékállományba vonuló munkásőrök búcsúztatása, majd a munkásőrjelöltek eskütétele és a jelképes fegyverátadás. 1986. faluiár ■t Szakszervezeti ifjúsági tagozatok alakulnak Az országos törekvésekkel összhangban megyénk szakszervezeti mozgalmának is szándéka, hogy a korábbiaktól konkrétabb lehetőségeket kínáljon a fiatalok társadalmi, közéleti, politikai cselekvéséhez, törekvéseik kifejezésre juttatásához. Ennek jegyében tartotta meg közelmúltban első ülését a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő ifjúsági tanács. Az ülés résztvevőinek vitájában és az ifjúsági tanács által nyilvánosságra hozott felhívásban is megfogalmazták: az a cél, hogy önállóbb, markánsabb arculatot adjunk a szakszervezetekben tömörült fiatalok mozgalmi munkáiénak, megfelelő feltételeket biztosítsunk ehhez. Mindezt nem elkülönült formában, hanem a szakszervezeti mozgalom keretei között, annak jelenlegi szervezeti rendjébe illesztve. Ahol a feltételek adottak, alapos előkészítő munka után a jövőben ifjúsági tagozatokat kell létrehozni a szakszervezeti alapszervezetek keretei között. A szakszervezeti ifjúsági tagozat nem ifjúsági szervezet, de ifjúsági csoportosulás. Így megyénk mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteiben is, — ahol megalakul — automatikusan tagjaivá válnak a 30 év alatti szakszervezeti tagok. Akik megválasztják a tagozat vezetőségét (vezetőjét), munkaprogramot dolgoznak ki a fiatalokat közvetlenül érintő kérdések, feladatok megoldására, az ifjúsági munkaformák kialakítására. Az ifjúsági tagozat munkáját az alapszervezet vezetősége irányítja, biztosítva ezáltal is a szakszervezeti mozgalom egységét. Azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol több alapszervezet lévén, több ifjúsági tagozat alakul, ott vállalati, intézményi szinten ifjúsági tanácsot is választanak a munka koordinálására. A szakszervezeti mozgalom kialakított elképzelése találkozik a KISZ egyetértésével, támogatásával, összhangban van az ifjúsági szövetség saját elképzeléseivel, tevékenysége irányának, kereteinek továbbfejlesztését illetően. Vagyis azzal az elgondolással, hogy a KISZ tevékenysége mindenekelőtt a fiatalabb korosztályokra irányuljon és kialakuljanak a feltételek az ifjúsági szervezet politikai jellegének markánsabbá válásához. Tehát az új szakszervezeti munkaforma nem rivalizálni akar a KISZ-szel, hanem értelmes munkamegosztás alapján együtt dolgozni az ifjúság érdekében. Az új szervezeti forma fontos célja, hogy a szakszervezeti mozgalom az ifjúsági szövetséggel karöltve eredményesebben képviselje a fiatalok érdekeit. Az ifjúsági tagozatok, tanácsok létrehozásával kapcsolatos szervezeti kérdések a közeljövőben napirendre kerülnek a borsodi mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek szakszervezeti alapszervezeteiben is. P. J. k SZHT isii tanácsa felhívása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970-es ifjúságpolitikai határozata alapján a szakszervezeti mozgalom vezető szervei az elmúlt években több alkalommal is foglalkoztak a szakszervezetek ifjúsági munkájának kérdéseivel, a fejlesztés feladataival. Az azóta eltelt másfél évtizedben jelentős fejlődés történt a társadalom, az ifjúság életében. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások újabb feszültségeket, ellentmondásokat idéztek elő. Növekszik a felbomló családok, a veszélyeztetett fiatalok száma, szaporodnak a társadalmi beilleszkedési zavarok. Megnövekedtek az önálló életkezdéssel — mindenekelőtt a lakáshoz jutással — járó gondok. Nem fejlődött megfelelően az ifjúság nevelésében szükséges társadalmi munkamegosztás. Az ifjúság körében végzett szakszervezeti munka számos helyen és vonatkozásban megrekedt a bizottsági keretek között, nem vált érdemi befolyásoló, aktivizáló erővé. Tekintettel arra, hogy megyénkben minden harmadik szakszervezeti tag fiatal, ezért a szakszervezetek egész tevékenysége szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban. Az élet- és munkakörülményeiket érintő kérdések eldöntésénél, a területpolitikai célok megvalósításánál ugyanakkor legyen erőteljesebb az ifjúság helyzetének javítása és reális problémáinak megoldása. A szakszervezetek ifjúsági munkája megújításának fontos feltétele, hogy az a szakszervezetek egész tevékenységét hassa át, legyen természetes eleme a szakszervezeti munka különböző területeinek. A szakszervezetekben tömörült fiatalok önállóbb, markánsabb arculatú szakszervezeti, mozgalmi munkákhoz szükséges feltételek biztosítása érdekében az ifjúsági tanács felhívással fordul az érintett szakszervezeti szervekhez és szervezetekhez, hogy a lehetőségeikhez mérten már a KISZ XT. kongresszusára való felkészülés időszakában — a SZOT 1985. október 25-i határozata szellemében, az ágazati kongresszusok útmutatásai alapján — hozzák létre munkahelyeken az ifjúsági tanácsokat és tagozatokat, illetve kezdjék meg az előkészítésükkel kapcsolatos feladatok kidolgozását. Gondoskodjanak arról, hogy az ifjúsági tanácsokba és tagozatokba elkötelezett, tehetséges és népszerű fiatalokat jelöljenek tisztségviselőknek. A szakszervezeti szervek és szervezetek ismerjék meg és támogassák a KISZ helyes törekvéseit, tartsák tiszteletben az ifjúsági szövetség szervezeti önállóságát. A KISZ-szel közösen illúzióktól mentesen dolgozzák ki azokat a kérdéseket, tennivalókat, amelyek számottevően hozzájárulhatnak az ifjúsági munka feltételeinek és eredményességének javításához. Reális és mozgósító programot biztosítsanak az ifjúsági tagozatokban tevékenykedő fiatalok részére. Segítsék elő, hogy jobban kibontakozhasson a fiatalok társadalmi, politikai aktivitása, kezdeményezőképessége, öntevékenysége és felelőssége. Legyenek a tudományos technikai haladás és a termékszerkezet gyorsabb átalakításának bátor képviselői. Tevékenységükben legyen meghatározó a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása, hatékony és teljes foglalkoztatásuk megvalósításának elősegítése, új, korszerű munkahelyek létrehozása, lakáshoz jutás helyi lehetőségeinek feltárása, ösztönzése, a munkával arányos bérezésük megvalósítása, képzésük és továbbképzésük segítése. Megyénk gazdasági szerkezetéből adódóan meghatározó szerepet töltenek be a nagyüzemekben működő szervezetek. Tevékenységük minősége, munkájuk hatékonysága jelentős módon járul hozzá a megye iparának termelési eredményeihez, a nagyüzemekben foglalkoztatott dolgozók — így a fiatalok — politikai hangulatának, élet- és munkakörülményeinek alakulásához. Előrehaladásukban nélkülözhetetlen az értelmiségi fiatalok még aktívabb közreműködése a megye terület- és településfejlesztéséhez, a munkakultúra színvonalának emeléséhez. A szakszervezetek ifjúságpolitikai munkájuk során arra törekedjenek, hogy az ifjúság új és újabb korcsoportjait, rétegeit megnyerjék céljaiknak, és bekapcsolják a társadalom építésébe. Munkájuk során javítsák annak feltételeit, hogy a fiatalok felelős részt vállalhassanak szűkebb és tágabb környezetük ügyeinek intézésében, a közéletben, a politikában, annak alakításában, a vezetésben és nem utolsósorban saját sorsuk alakításában. Miskolc, 1986. január 8. AZ SZMT IFJÚSÁGI TANÁCS A