Borsodi Szövetkezeti Élet, 1986 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

2 Termelőszövetkezeti vezetők továbbképzése Miskolcon Ja­ruár 21-én — lapunk technikai előállításával egy­­időben — háromnapos to­vábbképző tanfolyam kezdő­dött Miskolcon a Júnó Szál­lóban. Elsőként Szaniszló Sándor, a TESZÖV elnöke köszöntöt­te a mezőgazdasági és halá­szati termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek és a szö­vetkezeti közös vállalatok el­nökeit, igazgatóit, majd dr. Kun László, az MSZMP Bor­­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkára tartott tájékoztató előadást idősze­rű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, részletesebben elemezve a VI. ötéves terv időszakában elért gazdasági, gazdaságpolitikai eredménye­inket és a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseit. Ezt követően dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyet­tese tartott előadást az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozataiból adódó szövetkezeti, társadalompoli­tikai feladatokról. Többek között szólt arról is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusára készülve, az érdekképviseleti munkát is felül kell vizsgálni, a meg­újuláshoz reformokra van szükség, amely egyrészt a sta­bilitást, másrészt a szövetke­zeti mozgalom általános fej­lődését, benne az érdekkép­viseleti munka erősödését kell, hogy ösztönözze és elő­segítse. A továbbképzés első nap­jának záró aktusaként dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke tartott tájékoz­tató előadást és konzultációt a VII ötéves terv megyei te­lepülésfejlesztési feladatairól, és a lakosság hozzájárulásá­ról. A tsz-elnökök továbbkép­ző tanfolyamán — a tervek szerint — szó lesz még a kedvezőtlen termőhelyű ag­rártérségek szerepéről, jövő­jéről és feladatairól az élel­miszertermelésben; a VII. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását segítő pénz­ügyi szabályozókról; a ter­melőszövetkezetekre vonat­kozó jogi szabályozás idősze­rű kérdéseiről; a kisvállal­kozások működésének ta­pasztalatairól; az aprófalvas települések népességmegtar­tó képességének gondjairól, s az ezek enyhítését megol­dását segítő elképzelésekről és lehetőségekről. Szerepel a tanfolyam prog­ramjában az árrendszer sze­repéről szóló előadás is, az irányítás korszerűsítésében. A tanfolyam záró aktusaként pedig — a tervek szerint — a MÉM miniszterhelyettese tart konzultációt a szövetke­zetek vezetőit érdeklő kérdé­sekről. * A TESZÖV — január 29- én és 30-án — kétnapos to­vábbképző tanfolyamot tart a termelőszövetkezeti elnökhe­lyettesek és főagronómusok részére is, amelynek temati­káját a szövetkezeteknek megküldték. Új utazási iroda megyénkben A termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti, állami gaz­dasági és erdőgazdasági dol­gozók — azaz egy egész ága­zat — üdülési ügyeit, tapasz­talatcseréit, az ágazat számos helyi szaktanfolyamának, to­vábbképzéseinek lebonyolítá­sát megyénkben, de az egész országra kiterjedő hatáskör­rel egy új szakági utazási iroda intézi ez év tavaszától. A bécsi Haladás Termelőszö­vetkezetben született meg az ötlet, hogy létrehozzák az Mg. Tourist nevű új utazási irodát. Bőséges az utazási irodák száma hazánkban, de ez a legújabb, amely hama­rosan miskolci központtal kezdi meg működését, a me­zőgazdaságban jelentkező új­szerű igényeket elégíti majd ki —, olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeknek eddig nem volt hozzáértő, rugalmas „gazdája”. A megyei szervek támogatásával a Belkereske­delmi Minisztérium az ag­rárágazati utazási iroda mű­ködéséhez megadta az enge­délyt Miskolcon, a Vörös­marty utcában a napokban megkezdik az irodahelyiségek berendezését, kialakítását. BORSODI SZÖVETKEZETI ft ET A Mezőkövesdi Cipész Kisszövetkezet termékei keresett cikkek a hazai és a külföldi piacokon. A szövetkezet ügyes kezű fiatal szak­munkásai nagy szakmai hozzáértéssel kezelik a korszerű gépeket is.­­ Fotó: L. i A fodrász és a keramikus szövetkezetek helyzetéről Tanácskozott a KISZ TV elnöksége Január 15-én, Miskolcon, az Ipari Szövetkezetek Bor­sod Megyei Szövetségének székházában — Kolláth Sán­dor elnökletével — tanácsko­zott a megyei szövetség el­nöksége. A vezetőtestület elsőként a lejárt határidejű határoza­tok teljesítését és a legutób­bi ülés óta végzett munkát tekintette át, majd — az írásban kiküldött tájékoztató jelentések alapján — meg­tárgyalta a Bodrogkeresztúri Kerámia Ipari Szövetkezet 1985. évi gazdasági tevékeny­ségéről; ezt követően a Bor­sod Megyei Fodrász Szövet­kezet szolgáltatás-fejlesztési tevékenységéről és a szövet­kezet távlati elképzeléseiről készült beszámolókat. Az előterjesztett jelenté­sekhez Balogh Istvánná, a kerámiaipari, illetőleg Rei­ms Sándorné, a fodrászszö­vetkezet elnöke fűzött szóbe­li kiegészítést, s válaszoltak az elnökség tagjait érdeklő kérdésekre. Az elnökség mindkét tá­jékoztatót elfogadta és tá­mogatásáról biztosította a szövetkezeteket átmeneti gondjaik megoldásában, s a reális célkitűzéseik megvaló­sításában. (A fodrászszövet­kezet szolgáltatás-fejlesztési tevékenységéről lapunk 4. oldalán adunk részletes tá­jékozta­tástj A munkásőrség mezőkövesdi egysége ismét élenjáró címet kapott Megyénkben az idén első­ként a Munkásőrség mező­kövesdi - Farkas Mártonról elnevezett - egysége tartot­ta meg ünnepélyes évzáró, évnyitó gyűlését. Az az egy­ség, amelynek személyi állo­mánya kezdettől fogva jó­részt a mezőkövesdi és kör­nyékbeli szövetkezetekből ver­buválódik, s amelyet most ismét élenjáró címmel tün­tettek ki. A városi művelődési ház színháztermében január 11- én megrendezett ünnepi egységgyűlésen jelen vol­tak a munkásőrök hozzá­tartozói, a bázisüzemek, szövetkezetek és gazdasá­gok vezetői is. Az elnöklő Kapusi József, a Dél-bor­sodi Állami Gazdaság párt­­titkára, az egység egyik munkásőrparancsnoka. Kü­lön üdvözölte Rényi Pé­tert, az MSZMP KB tag­ját, a Népszabadság fő­szerkesztő-helyettesét, dr. Kun Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Soós­­ Ottót, a munkásőrség me­­gyei parancsnokát és Makó Józsefet, a Mezőkövesdi Városi Pártbizottság első titkárát. A nagy társadalmi nyil­vánosság előtt megrende­zett fórumon Horváth Endre egységparancsnok jelentésében számot adott arról, hogyan dolgoztak a Farkas Márton munkásőr­­egység tagjai az 1985-ös évben, és a most befejező­dött VI. ötéves terv idő­szakában. Rendkívül jó­nak értékelhette a közéleti tevékenységben, a politi­kai nevelésben, a kikép­zésben, a szolgálati felada­tok teljesítésében végzett munkát. Az egység mun­kásőrei feladataikat min­den vonatkozásban ered­ményesen hajtották végre, s fel vannak készülve még nagyobb, nehezebb felada­tok végrehajtására is. A parancsnoki jelentés hang­súlyozta, hogy rendkívül gondosan készültek fel a XIII. pártkongresszus ha­tározataiból adódó felada­tok végrehajtására. Az egységgyűlésen a ki­emelkedő munkahelyi és szolgálati helytállásért, a szocialista munkaverseny­ben elért eredményekért sok munkásőr és számos kollektíva vehetett át or­szágos és a megyei pa­rancsnokság által adomá­nyozott, különböző kitün­tetéseket és elismeréseket. A Farkas Márton munkás­­őregységet — az előző év után most ismételten, má­sodszor is — az a kitünte­tés érte, hogy a szocialis­ta versenymozgalomban el­ért kimagasló teljesítmé­nyeikért elnyerték a Mun­kásőrség Élenjáró Egysége címet. Horváth Endre egy­ségparancsnok rendkívüli előléptetésben részesült. A Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága a munkásőr­ség támogatásában a tes­tület megalakulása óta végzett, kiemelkedő mun­kája elismeréséül díszokle­velet és emlékplakettet adományozott az egység egyik bázisüzemének, a szentistváni VII. Párt­­kongresszus Termelőszö­vetkezetnek. Az országos elismerést Hajdú Benjá­min, a tsz elnöke, és Koncz György, a gazdaság párt­titkára vette át Méltatta, rendkívül jó­nak értékelte a Farkas Márton munkásőregység munkáját Makó József, a városi pártbizottság első titkára, aki beszédében a megyei és a városi párt­vezetés elismerését tolmá­csolta az elért eredménye­kért, majd kitért a továb­bi feladatokra. Az MSZMP KB elisme­rését, köszönetét tolmá­csolta a mezőkövesdi és környékbeli munkásőrök­nek Rényi Péter, az MSZMP KB tagja, a Nép­­szabadság főszerkesztő-he­lyettese, aki felszólalásá­ban rendkívül meleg sza­vakkal szólt az önzetlenül végzett munkásőri munka értékeiről, fontosságáról. Emlékezetes eseménye volt még az ünnepi egy­séggyűlésnek a nyugállo­mányba, valamint a ké­szenléti tartalékállomány­ba vonuló munkásőrök bú­csúztatása, majd a mun­­kásőrjelöltek eskütétele és a jelképes fegyverátadás. 1986. faluiár ■t Szakszervezeti ifjúsági tagozatok alakulnak Az országos törekvésekkel összhangban megyénk szak­szervezeti mozgalmának is szándéka, hogy a korábbiak­tól konkrétabb lehetőségeket kínáljon a fiatalok társadal­mi, közéleti, politikai cselek­véséhez, törekvéseik kifeje­zésre juttatásához. Ennek jegyében tartotta meg közel­múltban első ülését a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa mellett működő ifjúsági ta­nács. Az ülés résztvevőinek vitájában és az ifjúsági ta­nács által nyilvánosságra ho­zott felhívásban is megfogal­mazták: az a cél, hogy ön­állóbb, markánsabb arcula­tot adjunk a szakszerveze­tekben tömörült fiatalok mozgalmi munkáiénak, meg­felelő feltételeket biztosít­sunk ehhez. Mindezt nem elkülönült formában, hanem a szakszervezeti mozgalom keretei között, annak jelen­legi szervezeti rendjébe il­lesztve. Ahol a feltételek adottak, alapos előkészítő munka után a jövőben ifjúsági ta­gozatokat kell létrehozni a szakszervezeti alapszerveze­tek keretei között. A szak­­szervezeti ifjúsági tagozat nem ifjúsági szervezet, de if­júsági csoportosulás. Így me­gyénk mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetei­ben is, — ahol megalakul — automatikusan tagjaivá válnak a 30 év alatti szak­­szervezeti tagok. Akik meg­választják a tagozat vezető­ségét (vezetőjét), munka­­programot dolgoznak ki a fiatalokat közvetlenül érintő kérdések, feladatok megoldá­sára, az ifjúsági munkafor­mák kialakítására. Az ifjú­sági tagozat munkáját az alapszervezet vezetősége irá­nyítja, biztosítva ezáltal is a szakszervezeti mozgalom egységét. Azoknál a vállala­toknál, intézményeknél, ahol több alapszervezet lévén, több ifjúsági tagozat alakul, ott vállalati, intézményi szin­ten ifjúsági tanácsot is vá­lasztanak a munka koordiná­lására. A szakszervezeti mozgalom kialakított elképzelése ta­lálkozik a KISZ egyetértésé­vel, támogatásával, összhang­ban van az ifjúsági szövet­ség saját elképzeléseivel, te­vékenysége irányának, kere­teinek továbbfejlesztését ille­tően. Vagyis azzal az elgon­dolással, hogy a KISZ tevé­kenysége mindenekelőtt a fiatalabb korosztályokra irá­nyuljon és kialakuljanak a feltételek az ifjúsági szer­vezet politikai jellegének markánsabbá válásához. Te­hát az új szakszervezeti munkaforma nem rivalizálni akar a KISZ-szel, hanem ér­telmes munkamegosztás alapján együtt dolgozni az ifjúság érdekében. Az új szervezeti forma fontos cél­ja, hogy a szakszervezeti mozgalom az ifjúsági szövet­séggel karöltve eredménye­sebben képviselje a fiatalok érdekeit. Az ifjúsági tagoza­tok, tanácsok létrehozásával kapcsolatos szervezeti kérdé­sek a közeljövőben napirend­re kerülnek a borsodi mező­­gazdasági, ipari és fogyasz­tási szövetkezetek szakszer­vezeti alapszervezeteiben is. P. J. k SZHT isii tanácsa felhívása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1970-es ifjúságpolitikai határo­zata alapján a szakszervezeti mozgalom vezető szervei az elmúlt években több alkalom­mal is foglalkoztak a szak­­szervezetek ifjúsági munkájá­nak kérdéseivel, a fejlesztés feladataival. Az azóta eltelt másfél évtizedben jelentős fej­lődés történt a társadalom, az ifjúság életében. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások újabb fe­szültségeket, ellentmondásokat idéztek elő. Növekszik a felbom­ló családok, a veszélyeztetett fiatalok száma, szaporodnak a társadalmi beilleszkedési zava­rok. Megnövekedtek az önálló életkezdéssel — mindenekelőtt a lakáshoz jutással — járó gon­dok. Nem fejlődött megfelelően az ifjúság nevelésében szüksé­ges társadalmi munkamegosztás. Az ifjúság körében végzett szak­­szervezeti munka számos helyen és vonatkozásban megrekedt a bizottsági keretek között, nem vált érdemi befolyásoló, aktivi­záló erővé. Tekintettel arra, hogy me­gyénkben minden harmadik szakszervezeti tag fiatal, ezért a szakszervezetek egész tevékeny­sége szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a fiatalok job­ban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban. Az élet- és munkakörülmé­nyeiket érintő kérdések eldön­tésénél, a területpolitikai célok megvalósításánál ugyanakkor legyen erőteljesebb az ifjúság helyzetének javítása és reális problémáinak megoldása. A szakszervezetek ifjúsági munkája megújításának fontos feltétele, hogy az a szakszerve­zetek egész tevékenységét hassa át, legyen természetes eleme a szakszervezeti munka különböző területeinek. A szakszervezetekben tömö­rült fiatalok önállóbb, markán­sabb arculatú szakszervezeti, mozgalmi munkák­hoz szükséges feltételek biztosítása érdekében az ifjúsági tanács felhívással fordul az érintett szakszerveze­ti szervekhez és szervezetek­hez, hogy a lehetőségeikhez mérten már a KISZ XT. kong­resszusára való felkészülés idő­szakában — a SZOT 1985. októ­ber 25-i határozata szellemében, az ágazati kongresszusok útmu­tatásai alapján — hozzák létre munkahelyeken az ifjúsági ta­nácsokat és tagozatokat, illetve kezdjék meg az előkészítésük­kel kapcsolatos feladatok kidol­gozását. Gondoskodjanak arról, hogy az ifjúsági tanácsokba és tagozatokba elkötelezett, tehet­séges és népszerű fiatalokat je­löljenek tisztségviselőknek. A szakszervezeti szervek és szervezetek ismerjék meg és tá­mogassák a KISZ helyes törek­véseit, tartsák tiszteletben az ifjúsági szövetség szervezeti ön­állóságát. A KISZ-szel közösen illúzióktól mentesen dolgozzák ki azokat a kérdéseket, tenni­valókat, amelyek számottevően hozzájárulhatnak az ifjúsági munka feltételeinek és ered­ményességének javításához. Reá­lis és mozgósító programot biz­tosítsanak az ifjúsági tagozatok­ban tevékenykedő fiatalok ré­szére. Segítsék elő, hogy jobban ki­bontakozhasson a fiatalok tár­sadalmi, politikai aktivitása, kezdeményezőképessége, önte­vékenysége és felelőssége. Le­gyenek a tudományos technikai haladás és a termékszerkezet gyorsabb átalakításának bátor képviselői. Tevékenységükben legyen meghatározó a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása, hatékony és teljes fog­lalkoztatásuk megvalósításának elősegítése, új, korszerű munka­helyek létrehozása, lakáshoz ju­tás helyi lehetőségeinek feltárá­sa, ösztönzése, a munkával ará­nyos bérezésük megvalósítása, képzésük és továbbképzésük se­gítése. Megyénk gazdasági szerkeze­téből adódóan meghatározó sze­repet töltenek be a nagyüze­mekben működő szervezetek. Tevékenységük minősége, mun­kájuk hatékonysága jelentős módon járul hozzá a megye iparának termelési eredményei­hez, a nagyüzemekben foglal­koztatott dolgozók — így a fia­talok — politikai hangulatának, élet- és munkakörülményeinek alakulásához. Előrehaladásuk­ban nélkülözhetetlen az értelmi­ségi fiatalok még aktívabb köz­reműködése a megye terület- és településfejlesztéséhez, a munka­­kultúra színvonalának emelésé­hez. A szakszervezetek ifjúságpoli­tikai munkájuk során arra töre­kedjenek, hogy az ifjúság új és újabb korcsoportjait, rétegeit megnyerjék céljaiknak, és be­kapcsolják a társadalom építé­sébe. Munkájuk során javítsák annak feltételeit, hogy a fiata­lok felelős részt vállalhassanak szűkebb és tágabb környezetük ügyeinek inté­zésében, a közélet­ben, a politikában, annak ala­kításában, a vezetésben és nem utolsósorban saját sorsuk ala­kításában. Miskolc, 1986. január 8. AZ SZMT IFJÚSÁGI TANÁCS A

Next