Borsodi Szövetkezeti Élet, 1988 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1988-03-01 / 1. szám
2 BORSODI SZÖVETKEZET EIET ízásiaiágazat kittele és kettese f folytatás az 1. oldalról) csak több, új vezető közös akarása mozdíthatja ki a gazdaságot a kátyúból. A koncepció a személyi feltételek biztosításában is új, eredményesebb módszerek alkalmazását célozza meg. Ez egyes helyeken nagyon nehéz, sok konfliktussal járó feladata a pártszervezetnek. A megyei végrehajtó bizottság ajánlására az utóbbi hónapokban a pártszervezetek tíz termelőszövetkezetben kezdeményeztek vezetőcserét. Az elmúlt év végén felgyorsított kádermunka eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy az emberek politikai támogatásában, bizalmában megtérül az a feszültség, nyugtalanság, amelyet egy-egy személyi kérdés rendezésében a pártszervezeteknek, testületnek és tisztségviselőnek vállalnia kell. Ami a testület elé kerülő koncepcióban feladatként szerepel, azt senki a mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemeknek el nem rendelheti. Ezek ajánlások, amelyekből mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mit választ, mihez csatlakozik. Ahhoz viszont, hogy az ajánlás ne maradjon írott marssá, nemcsak pénzügyi feltételek, hanem politikai biztosítékok is szükségesek. Két dolgot a megyei pártbizottság, illetve a helyi pártszervezetek hatáskörében kell tudnunk elrendezni. Az egyik, hogy mindenütt segítsük elő a megértést, a befogadást, a nyitást az új gondolatokra. A másik pedig, hogy a megyei tanács apparátusa a koncepciót — elfogadása után —, a gyakorlati cselekvést vezérlő, az időközben megjelenő új dolgokkal állandóan gazdagodó programmá fogalmazza, amely alapja lesz folyamatos, szervező, koordináló, ellenőrző munkájának, s amely biztosítja, hogy az a szellemi élénkülés — amelyet e koncepció kiváltott —, tettekké, cselekvéssé formálódjon. A megyei pb titkára e gondolatok jegyében ajánlotta a testület figyelmébe az előterjesztést és a határozati javaslatot. ■ Előtérben az érdekeltség, a vállalkozás Szűcs Erika szóbeli előterjesztéséhez csatlakozott Pál József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Ő is aláhúzta: Az átértékelést elsősorban az ágazatban bekövetkezett súlyos működési gondok kényszerítették ki. A feladatot rendkívül nehézzé teszi az a körülmény, hogy olyan viszonyok között kell gazdálkodnunk, amikor a saját lehetőségeink minimálisra szűkültek, és gondjaink megoldásához egyre kevesebb külső segítségre számíthatunk. A gazdasági differenciálódás következtében az üzemek helyzete — különösen gazdasági egyensúlyukat tekintve — igen eltérő. Nem lehet tehát olyan koncepciót megfogalmazni, amely minden mezőgazdasági nagyüzemre receptként alkalmazható. Munkánk során törekedni kellett arra, hogy valamennyi olyan lehetőségünket vizsgáljuk meg és dolgozzuk fel, amelyek adottságainkból következnek, nem tartalmaznak irreális anyagi feltételezéseket, és abban minden üzem megtalálhassa a saját viszonyainak megfelelő megoldást. A koncepció mielőbbi kialakítását, az üzemek kritikus helyzetének bekövetkezése sürgette. Az ellentmondások olyan erővel kerültek felszínre, hogy azokat a hagyományos módon már nem lehetett kezelni. A két szövetkezet felszámolása 10—15 üzemnél annak közelsége a megelőzés és a „hogyan tovább” mielőbbi megfogalmazását indokolta. Tapasztalataink, a kialakult és várható helyzet megerősített bennünket, hogy újszerű — az érdekeltséget és a vállalkozást messzemenően figyelembe vevő — megoldásokkal lehet csak megtalálni a kivezető utat. Elképzeléseink kontrolljával nem rendelkeztünk, azért kezdeményeztünk tapasztalatcseréket és főhatósági egyeztetéseket. Előzetesen véleményt cseréltünk a megyei politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel is. Törekvéseinket a megyében 1987 novemberében megtartott, kihelyezett miniszteri értekezlet minősítette, elképzeléseinkkel egyetértett. Az ezt követően megfogalmazott koncepció széleskörűen megvitatásra került. A szintetizált vélemények a kialakított koncepciót megerősítették, illetve gazdagították. Ezt az előterjesztést tárgyalhatták meg a megyei párt és a tanács végrehajtó bizottságai. A koncepció törekvéseink szerint nyitott, számol a kapcsolódó területek megújulási készségével, a kölcsönös érdekeken alapuló együttgondolkodással, a társadalmi problémák megoldásában az ágazat szerepével, s a menetközbeni esetleges változtatások szükségességével is. Végrehajtása széles körű összefogást és cselekvési egységet igényel. Emellett szükség van a kormányzati szervek differenciált támogatásául, prioritások biztosítására. Pál József szóbeli kiegészítője után a vitában elsőként Szabó Pál, az Edelény Városi Pártbizottság első titkára kért szót. Üdvözölte, hogy a koncepció elkészítését széles körű tájékozódás, sok eszmecsere előzte meg. Fontos, hogy reális értékeléssel zárjuk le a múltat, teremtsünk szellemi egységet — mondotta. Szerinte a kialakult helyzetért a megyei pártbizottságot is terheli felelősség. „Asszisztáltunk a kényelmességhez, koordinálatlan, szétfolyó lett a munka.” Vitatkozott azzal a szemlélettel, hogy „inkább dolgozzunk alacsonyabb hatékonysággal, de mindenkinek jusson munka a faluban.” Azaz: meg kell szabadítani a tsz-eket a teljes foglalkoztatottság kényszerének görcsétől. Ehhez viszont több munkahelykínálatra van szükség, kivált az elmaradott térségekben. Hartman Bálint, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetségének titkára egyetértett a koncepcióval. Hangsúlyozta, a jövő formálása érdekében kell keresni a gazdálkodás hatékony formáit, de ez útkeresés közben ne a cégtáblák átfestése legyen a lényeges, hanem a meglevő termelőszövetkezetek gazdálkodásának érdemi, tartalmi módosítása. A Teszöv elnökségének véleménye szerint a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának eredményesebbé tétele, a fizetőképesség megtartása, a stabilitás növelése, a szövetkezet keretein belül, a tulajdonviszonyok lényeges változtatása nélkül, de nagyobb mozgási szabadsággal megvalósítható. Ennek biztosítása érdekében eredményérdekeltségű egységeket kell kialakítani, és növelni a tagok, dolgozók vállalkozókészségét. A múlt tapasztalatait értékelve kitűnik, ma az a korszerű szövetkezési forma, amely a legfőbb célok megvalósítását, teljes körű biztosítását leginkább lehetővé teszi, vagyis eredményesen gazdálkodik. Makó József, a Mezőkövesd Városi Pártbizottság első titkára a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésének eddigi tapasztalatairól és további lehetőségeiről szólt. A közös gazdaság és a vállalkozók, a termelők és a felvásárlók közötti bizalom fontosságát hangsúlyozta. Részletezte, hogy Kövesd vonzáskörzetében mennyi formája és alfaja alakult ki a belső érdekeltségi rendszernek. Ezek sokszínűsége javára válik mind a közös gazdaságnak, mind az egyéneknek. Skapinyecz Gyula, sátoraljaújhelyi első titkár szerint fejlődésünk fontos tényezője az agrárpotenciál megőrzése. A megyei és a helyi törekvésekben nemcsak elvi, hanem gyakorlati támogatást is kért az országos szervektől. Bírálta, hogy egy-egy átrendeződés jogi tortúrája igen hosszúra nyúlik. Elemezte a kádermunka feladatait. Erősíteni kell a szövetkezeti tagok, a testületek szerepét a vezetők kiválasztásában és minősítésében. Erősebb tulajdonosi szemléletre lenne szükség a testületekben — mondotta többek között. Molnár László, ózdi első titkár térsége szövetkezeteinek munkáját minősítette. Időben ismertük-e fel, hogy radikálisabb lépésekre van szükség? — tette fel a kérdést. A válasz: nem, vagy nem akartuk tudomásul venni a gondokat Állami segítséggel átmenetileg rendeztük a problémákat, de valójában csak prolongáltuk azokat. A termelői szféra mellett nem alakult ki a feldolgozás, illetve a termelés és a kereskedelem érdeke önnön rovására is elkülönül egymástól. A testület ülésén több országos szerv is képviseltette magát. A MÉM-ből Rednágel Jenő miniszterhelyettes, a PM-ből pedig Kolarik István miniszterhelyettes, az Országos Tervhivatalból Szerdahelyi Péter elnökhelyettes vett részt a pártbizottság ülésén. Nevükben Rednágel Jenő kért szót. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a megye kiemelt gondja, hanem az egész ország agrárpolitikájának is kiemelt célja az elmaradott térségek problémájának megoldása. Színvonalasnak, alaposnak, átgondoltnak minősítette a koncepciót, amely sokoldalúan közelíti meg a kibontakozást. Ugyanakkor a problémák okainak még alaposabb vizsgálatára hívta fel a figyelmet, mert ennek révén válik egyértelművé, miben kell változtatni. A megye mezőgazdaságának lemaradása a hatékonyság terén igen szembetűnő. Az egy főre jutó nyereség a megye szövetkezeteinek átlagát véve, mindössze egyötöde az országos mutatónak. A legjobbakhoz viszonyítva csak egytizede. Hasonló a helyzet az eszközkihasználás terén is. Nézete szerint a foglalkoztatás gondjai súlyosabbak, mint ahogy azt az előterjesztés érzékelteti. Nálunk jóval többen élnek a mezőgazdaságból, mint az ország más területein. A feltételrendszerről, szólva, a miniszterhelyettes is osztotta azt a nézetet, miszerint nem elégséges a jó koncepció, pénzügyi támogatásra is szükség van. Elmondta: amíg az országban 25 százalékkal csökken a mezőgazdaság támogatása, a mi megyénkben ez megmarad a tavalyi szinten. Az agrárkoncepció vitája Szűcs Erika zárszavával ért véget. A héten napokban majd a megyei tanács ülése tesz pontot a vitára, és a véleményezésekre. A megyei agrárágazati koncepció részletes ismertetésére a megyei tanács ülése után visszatérünk. A megyei pártbizottság a továbbiakban meghallgatta Dudla József első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság 1988. március 33— 24-i üléséről. N. Z. Önköltségcsökkentés, hagyományos módszerrel Az anyagfelhasználás hatékonysága, a fajlagos felhasználás csökkentése reális igény, mely akkor érhető el, ha az agrotechnikai eljárásokat mulasztás nélkül, időben és jó minőségben elvégezzük. A kedvező őszi és téli időjárás eredményeként az őszi búza jól kelt és telelt, ennek következtében általában átesett a bokrosodáson és jól fejlett. A felfagyás nem okoz kárt. Ilyen körülmények között a hengerezés szükségtelen, de hibát követnénk el, ha a tavaszi vetésápolás elmaradna, vagy csak fejtrágyázásra és vegyszeres gyomirtásra , növényvédelemre korlátozódna. Az őszi búzaállomány fejlettsége lehetővé teszi az itt-ott feledésbe merülő agrotechnikai eljárás alkalmazását, a vetések magtakaró boronával történő ápolását. A megfelelő minőségben elvégzett munka porhanyítja a talaj felszínét, irtja a kelőtésben lévő gyomokat, levegőzteti a talaj felső rétegét. Ennek következtében gyorsabb a talaj felmelegedése, a nitrogén feltáródása, így a növények gyors fejlődésnek indulhatnak, a megfelelő tőszám esetén az állomány zártsága is korábban kialakul, az erőteljesebb gyomosodás nem tud bekövetkezni. A kedvező hatások összességükben költségmegtakarítást és terméstöbbletet eredményeznek. Az agrotechnikai beavatkozást a gazdaságban fellelhető — a lehető legkisebb taposást okozó — vonóerővel sor irányában célszerű végezni, így az esetleges kedvezőtlen hatás csökkenthető. E művelet elvégzésének költségvonzata hektáronként mintegy 70—80 Ft, mely az előzőekben felsorolt kedvező hatások következtében többszörösen megtérül. Fábián Gyuláné a Teszöv főmunkatársa 1088. MÁRCIUS Gazdasági reform - megújuló vezetés eftéz lenne ma egy mondatban megfogalmazni, mi szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres vezető legyen. A szövetkezeti mozgalomban erőteljes hangsúlyt ad a vezetőkkel szembeni elvárásoknak a tagsági érdekeltség széleskörű és összetett jellege. Mindez kifejezésre jutott a Mészöv elnökségének legutóbbi ülésén, amikor a testület a szövetkezeteknél folyó személyzeti munka feladatait vitatta meg. A vezetők, a választott testületek elmúlt évi eredményes munkáját minősíti az a tény, hogy megyénk fogyasztási szövetkezetei mind ez ideig megfeleltek a folyamatosan szigorodó gazdasági környezet kihívásainak. A tagság szavakkal és tettekkel, anyagi hozzájárulásával is tanúsítja, hogy él a bizalma szövetkezete és annak vezetése iránt. Tovább növekedett a magasabb szakmai, politikai végzettséggel rendelkező vezetők száma. Az áfész-elnökök sorában nyolcan rendelkeznek felsőfokú állami iskolai végzettséggel, a takarékszövetkezetek első számú vezetői közül öten, a lakásszövetetkezetek főállású elnökei közül pedig négyen rendelkeznek főiskolai, egyetemi diplomával. Nem volna helyes fetisizálni az iskolai végzettséget, de az sem képezheti igazán vita tárgyát, hogy az elmélyültebb ismeretek és műveltség megszerzését ma is elsősorban a szervezett oktatás alapozza meg. A követelmények ismeretében nem lehetünk elégedettek azzal, hogy az áfészeknél dolgozó kereskedelmi vezetők köréből csak hárman rendelkeznek szakirányú diplomával, avagy ilyen végzettsége a takarékszövetkezeti főkönyvelők egyikének sincs. Jogos az az igény, hogy a felgyorsult generációs változásnak a kezetében azt is biztosítania kellene, hogy az utódok e tekintetben haladják meg az elődjüket. Ezt természetesen a vezető utánpótlás tervszerű felkészítésével kell megalapozni. A korábbi tervidőszakban az utánpótlás tudatos felkészítése képezte a személyzeti munkánk leggyengébb pontját. Ebben ma már tapasztalható a kedvező irányú elmozdulás. A további teendőt a kiváló és tehetséges, szakmunkásképzőt, szakközépiskolát vagy főiskolát végzett fiatalokkal való megkülönböztetett, személyre szóló foglalkozás jelenti. Ehhez jobban tudatosulnia kell annak a követelménynek, hogy a személyzeti munka minden vezető fontos feladata. Természetesen a személyzeti apparátus ezirányú munkájához is jobban meg kell teremteni a feltételeket. Az eddig megtett út, a szövetkezeti demokrácia fejlődése jó alapul szolgálhat a személyi feltételek megújulására. Jól bizonyítja ezt, hogy az erősödő gazdasági kényszerhatárok nyomán szemmel láthatóan oldódik a vezetők, a választott tisztségviselők szemléletében az idejétmúlt formákhoz, visszahúzó szokásokhoz való ragaszkodás. A további tennivalókra irányítja a figyelmet, hogy az újszerű, alkotó jellegű megoldások kezdeményezésében, a szövetkezetek együttműködésében még nem történt széles körű és átütő kibontakozás. Mindez csak részben magyarázható azzal, hogy a szabályozó rendszer elemeinek kiszámíthatatlan és gyakori változása nem kedvezett az előrelátó elemző munkának, tervszerűen építkező cselekvésnek. A reform szülte korszakos változások folyamatában a jövőben is csak a szemléletében, ismereteiben megújulni tudó testületek, vezetők felelhetnek meg. Ebben látja fontosnak a megyei testület a szaktanácsaival, információadásaival, megyei ösztöndíjalap létesítésével, oktatási bázis működtetésével módszereiben tovább fejlődő érdekvédelmi munkát. . Szitka Miklós a Mészöv osztályvezetője N A palántából is pénzelnek... Néhol még mostanában kerülnek fólia alá a zöldségmagvak, ám egyes helyeken már szép palánták várják a kiültetést. A szirmai zöldég már régen kivívta a hozzáértők elismerését. Szakértelemben, gyakorlatban nincs hiány, s a talaj is megfelel a zöldségtermesztés követelményeinek. A miskolciak a piacon juthatnak hozzá a szirmai palántához vagy a megtermelt zöldséghez, hisz a termelők maguk értékesítik árujukat. S nekik megéri ... Érdekes, hogy a szirmai zöldségtermesztők közül az áfésszel szinte senki nincs kapcsolatban. Vajon miért? Nem érné-e meg összefogni — mondjuk egy szakcsoportba — az egy helyen, egyfélét és jól végző embereket?.. D. K. Fólia alatt hamarabb kel a mag