Horváth Imre - Maróti Mihály (szerk.): Botanikai Közlemények, 62. kötet (1975)
1975 / 3. szám - RAJKAI KÁLMÁN: A Szilas-patak egyes réti fitocönózisai és gyakorlati jelentőségük
[ Bot. Közlem. 62. kötet 2. füzet 1975 A SZILAS-PATAK EGYES RÉTI FITOCÖNÓZISAI ÉS GYAKORLATI JELENTŐSÉGÜK* RAJKAI KÁLMÁN A Duna balparti vízrendszeréhez tartozó, Kerepesig Malom, illetve Nagytarcsa és Cinkota között Szilas-patak völgyében mindeddig cönológiai és ökológiai vizsgálatokat nem végeztek. Közöltek már adatokat a Szilas-patakkal többé-kevésbé párhuzamosan futó Rákos-patak vegetációjáról (BORBÁS 1879) és tanulmányozták az ott előforduló Magnocaricion társulásokat (KOVÁCS 1957). Vizsgálataim a patak Szilasligettől Cinkotáig terjedő szakaszán történtek (1. ábra). A növényföldrajzilag a nógrádi flórajárás (Neogradense) területére eső patakvölgyben a főbb vizsgálati helyek a következők: Szilasliget, Kerepes — Kistarcsa—Nagytarcsa által határolt háromszög, Nagytarcsa község és Cinkota közigazgatási területe. Ez mintegy 10 km hosszú és 100 m széles területsávot ölel fel. Földtani és talajviszonyok A Szilas-patak DK—ÉNy -i irányú völgye fiatal süllyedés eredménye, mely a régebbi törésvonal mentén újult fel. A patak partjaira települt községek talajainak alapja durva homok, felső pliocén és pannon agyag (PÉCSI 1958). A területen talajtani vizsgálatokat Teöreök L. végzett 1939-ben. E munka és a területről vett talajminták analízise (1. táblázat) alapján az itt (Szilasligettől Cinkotáig) lévő talajok típusos réti talajnak tekinthetők, bár az egyes minták mélyben mért magas humusztartalma, valamint a CaCO3 szintenkénti ingadozása helyenként öntés jellegre utal. A réti talaj kialakulását a területen megfigyelhető felszínközeli vagy időszakosan felszínközelbe emelkedő talajvíz indokolja. A hidromorf feltételek között kialakuló réti talaj minden leírt főbb jellemzője (SZABOLCS 1974) a mintákban megfigyelhető volt. Az elemzések alapján elmondható, hogy a területen olyan mésztartalmú réti talajok találhatók, melyek jó humusz- és tápanyag-ellátottságúak. A humusztartalom (0 — 20 cm) 1,0—7,2%, a pH (0—20 cm) vízben, 7,6 — 8,1 közötti. A száraz helyek, így egyes mocsárrétek és kaszálók talaja homok vagy homokos vályog, mészben szegény vagy közepes mésztartalmú, gyengén lúgos. A nedves, időszakosan víz alatt álló mocsár- és magassásrétek talaja kötött, agyagos vályog, helyenként felszíni agyagréteggel. CaC03-ban gazdagabbak, tápanyag-ellátottságuk jó, humusz-, illetve szervesszéntartalmuk a felhalmozódás miatt magas. Az anaerob viszonyokat mutatja a talaj glejesedése. Éghajlat A vizsgált terület az Északi-hegyvidék klimatikus szempontból is változatos, több szempontból kedvező területének határán fekszik. Éghajlata átmenetet mutat a közeli Alföld felé. KÖPPEN klímabeosztása szerint éghajlata a Cflix képlettel jellemezhető, átlagosan évi 570 mm csapadékkal. A növénytársulások szempontjából legfontosabb periódus (ápr. —szept.) középhőmérséklete Budapesten 17,7 C°, Gödöllőn 16 C° (1901 — 1950). Az uralkodó szélirány az ÉNy-i (Magyarország égh. atlasza II.). * RAJKAI, K.: Einige Wiesengesellschaften an der Umgebung des Szilas-Baches und ihre praktische Bedeutung.