Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 99. kötet (2012)

2012 / 1. sz. - ERDŐS LÁSZLÓ - DÉNES ANDREA - MORSCHHAUSER TAMÁS - BÁTORI ZOLTÁN - TÓTH VIKTÓRIA - KÖRMÖCZI LÁSZLÓ: A Villányi-hegység aktuális vegetációja észak-déli irányú vegetációs grádiensek

A Villányi-hegység vegetációs gradiensei Eredmények A profilok elemzését nyugatról, a Nagy-hegytől kezdjük és haladunk keletre, a Szársomlyóig. Nagy-hegy A csamnótai Nagy-hegyen a vegetációszelvény a csúcstól kissé nyugatra metszi a platót, a szelvény hossza mintegy 1,4 km (2. ábra). A szelvény legmagasabb pontja 269 m a tengerszint fölött, amely megközelíti a Nagy-hegy csúcsának (272 m) magasságát. Az északi lejtő laposan csatlakozik a Dél-Baranyai dombsághoz, míg a déli lejtő lényege­sen meredekebb. A csúcs környékén viszonylag széles és lapos plató alakult ki. Az északi oldal alacsonyabban fekvő részeit szőlőskertek és szántók fedik (a sző­lőskertek egy részének művelésével már fölhagytak, ezekben a Calamagrostis epigeios és néhány özönfaj, pl. Asclepias syriaca, Ambrosia artemisiifolia, Solidago gigantea uralko­dik). A kissé magasabb részeken akácosok találhatók, melyekben az akác (Robinia pseudo­acacia) mellett a dió (Juglans regia) tömegessége jelentős. Az aljnövényzet szegényes (Brachypodium sylvaticum, Geum urbanum, Hedera helix, Mycelis muralis, Rubus fruticosus, Urtica dioica), de a tető felé haladva fajgazdagabb (lásd később). Az akácostól délre galagonya-kökény cserjés (Pruno spinosae-Crataegetum) viszonylag széles, mint­egy 50 m-es sávját találjuk, amelyben dominálnak a Crataegus monogyna fatermetűvé növő egyedei. Az akácos és a vele szomszédos galagonya-kökény cserjés aljnövényze­tében megjelennek olyan fajok, amelyek az eredeti növényzet maradványai (pl. Carpinus betulus, Fraxinus ornus, Helleborus odorus, Lonicera caprifolium, Primula vulgaris, Quercus cerris, Qu. petraea, Ruscus aculeatus, Tamus communis, Tilia tomentosa). A tetőhöz közelebb, de még északi kitettségben a Festuco rupicolae-Arrhenatheretum állománya alakult ki. Benne domináns a két névadó faj, mellettük igen nagy egyedszám­­ban él az Adonis vernalis. I. ábra. A Villányi-hegységnek a szövegben említett tagjai és a szelvények elhelyezkedése 1. Hegyszentmártoni-hegy, 2. Viszlói-hegy, 3. Szavai-hegy, 4. Nagy-hegy, 5. Tenkes, 6. Csukma-hegy, 7. Fekete-hegy, 8. Szársomlyó, 9. Somsich-hegy, 10. Templom-hegy Figure 1. Parts of the Villány its mentioned in the text, and location of the transects. 1. Mt Hegyszentmárton, 2: Mt Viszló, 3: Mt Szava, 4: Mt Nagy, 5: Mt Tenkes, 6: Mt Csukma, 7: Mt Fekete, 8: Mt Szársomlyó, 9: Mt Somsich, 10: Mt Templom. 49

Next