Kalapos Tibor (szerk.): Botanikai Közlemények, 110. kötet (2023)
2023 / 2. szám - Bartha D.: A magyar tölgy {Quercus conferta Kit.) infraspecifikus taxonjai II. A taxonok kritikai értékelése
Bartha D. Quercus conferta f. integriloba (Borza et Cretz. in Borza) D. Bartha, comb. nov. Bas.: Quercus frainetto f. integriloba Borza et Cretz. in Borza, Bui. Grad. Bot. Univ. Cluj. 21(3-4): 100(1941) Lectotypus (hic designatus): Romania, Muntenia, distr. Ilfov., in silvis Cernica prope stationem Cozieni, 20. 08. 1939., M. Badea et P Cretzoiu s.n., BP HNHM-TRA 00195378 (BP 77351). Megkülönböztető bélyegek: A levéllemez hossza 8 cm, a tagolatok csak nagyon ritkán mellékkaréjosak, a levélváll szíves, a levélnyél 5-8 mm hosszú. Megjegyzés: Az Alexandru Borza és Paul Cretzoiu által kijelölt és a kolozsvári egyetem herbáriumában (CL) lévő holotípus a herbárium Temesvárra és ismételten Kolozsvárra költöztetésekor a II. világháború alatt megsemmisült (Mihai Pușca§ in litt. 2022). A Flora Romániáé Exsiccata a Museo Botanica Universitatis Clusiensis (in Timisoara) edita egy lapja (NQ 522) a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának Herbarium Generale gyűjteményébe került, s mivel ennek adatai teljes mértékben megegyeznek a holotípuséval (Borza 1941), így azt lektotípusnak tekintem (ICN Art. 9.3., Turland et al. 2018). Quercus conferta f. latiloba (Beck) D. Bartha, stat. nov. Bas.: Quercus conferta var. latiloba Beck, Glasn. Zemaljsk. Muz. Bosni Hercegovini 18:79(1906) (=) Quercusfrainetto var. macrophyllos f. latiloba (Beck) O. Schwarz, Repert. Spec. Nov. Regni Veg. Sonderbeih. D: 136 (1937) (=) Quercus frainetto var. frainetto f. latiloba (Beck) Mátyás, Erd. Kut. 67: 64 (1971) Holotypus: deest; Neotypus (hic designatus): Romania, distr. Severin, längä Buzia§, pädurea Dumbrava, 17. 09. 1941., Al. Borza, Al. Buia et P. Ogrutan s.n., CL 507133. Icon: Schwarz (1937) Tab. XXIX. Fig. 1. et 2. Megkülönböztető bélyegek: A levelek 18-25 cm hosszúak és 12-15 cm szélesek, az öblök legfeljebb a fél levéllemez feléig érnek, a tagolatok rövidek és szélesek, a levél legszélesebb részén a tagolatokon mellékkaréjok nincsenek vagy alig fordulnak elő. Megjegyzés: Günther Beck von Maniagetta vonatkozó gyűjtése nem érhető el, tanulmányában (Beck 1906 p. 79.) viszont hivatkozik a Wilhelm Hempel: Bäume und Sträucher des Waldes c. mű 160.A. ábrájával való összevetés lehetőségére, amely viszont nem tekinthető az eredeti anyag részének. Otto Schwarz 98