Szigeti Gyula: Magyarország városi üzemei és vállalatai (Budapesti Statisztikai Közlemények 71/1)
Bevezetés
Bevezetés. Az elméleti és gyakorlati közgazdaság felfogása ma még nem alakult ki egységesen és véglegesen abban a tekintetben, hogy mit kell a hatósági üzem és vállalat fogalma alatt érteni, ennélfogva annál a statisztikai munkálatnál, melynek eredményeit az alábbiakban ismertetjük, nem egész egyszerű feladat volt a számlálási egységeknek a megállapítása. A hatósági üzemek és vállalatok fogalmával kapcsolatosan a magyar közéletben jelentkező problémákat tartva főként szem előtt, a szóban lévő adatgyűjtés minden olyan gazdasági célú, de nem mező- vagy erdőgazdasági jellegű tevékenységet folytató szervre terjesztetett ki, amely hatóság vagy közintézmény tulajdonában van, vagy amelynek fenntartásához hatóság vagy közintézmény anyagilag olyan mértékben hozzájárul, hogy az rendes körülmények között az illető szerv (üzem, vállalat) irányításában érdemleges befolyást biztosít. Ez az elhatárolás szűkebb annál, amelyet a szakirodalomban olvasható fogalommeghatározások alapul vételével kellene megállapítani. Az utóbbi alapon nem zárhatók ki a munkálatból az erdő- és mezőgazdasági üzemek, továbbá azok a gazdasági célú vállalatok, amelyek a közülettől nyert koncessziókra támaszkodnak, még abban az esetben sem, ha azokban a közület tulajdonjogilag alig van vagy egyáltalán nincs érdekelve. Ezekre a kategóriákra azonban alig lett volna észszerűen alkalmazható a felvétel egységes rendszere, miután pedig a felvételnek több eltérő rendszerbe való tagolását pénzügyi szempontok gátolták, úgy kellett dönteni, hogy az erdő- és mezőgazdasági üzemekkel, nemkülönben a hatósági koncessziót élvező magánvállalatokkal a szóban levő hivatalos statisztika egyelőre nem foglalkozik. Ami az üzemeknek és vállalatoknak a gazdasági cél kimondásával való elhatárolását illeti, el kell ismerni, hogy ez az elhatárolás meglehetősen rugalmas kezelést enged meg. A hatósági üzemi és vállalati tevékenységnek több olyan alakja van, ahol a gazdasági cél nagyon burkoltan jelentkezik, más, pl. közegészségügyi, kulturális, szociális stb. cél áll előtérben és az utóbbi esetekben gyakran igen vitás lehet, hogy melyik célnak tulajdonítandó nagyobb jelentőség. Mozgóképszínházat például létesíthet és fenntarthat csupán kulturális érdekekből a közület, de sokszor előfordul, hogy főképen gazdasági, pénz-