Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1972-04-08 / 14. szám

42 BKP BRASSÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA A 11 50|}|BRASSÓI LAPOK TEKINTÉLY ÉS MEGBECSÜLÉS NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK BEFEJEZTE LÁTOGATÁSÁT AZ AFRIKAI ÁLLAMOKBAN Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsának elnöke befejezte közel egyhónapos afrikai körútját, amelynek során ellá­togatott a fekete kontinens nyolc országába : Al­gériába, Közép-Afrika Köztársaságba, Kongóba, Zairba, Zambiába, Tanzániába, Szudánba és Egyip­tomba. Az alábbiakban e körút utolsó két állomá­sával foglalkozunk bővebben, minthogy a látoga­tás előző szakaszairól olvasóinknak már beszá­moltunk. A román—szudáni kapcsolatok kezdetei — mint Nicolae Ceauşescu elvtárs egyik beszédében em­lítette — visszanyúlnak az elmúlt évszázadba. Ha­zánk fiai, akik abban az időben Szudánban jár­tak, elhozták egy ősi ország hírét, megismertet­ték történetét. Később, amikor a szudáni nép har­cot indított a gyarmati iga lerázásáért, országunk rokonszenvét és szolidaritását fejezte ki e küzde­lem iránt. Amikor pedig a felszabadítási harc győzedelmeskedett, Románia az elsők között is­merte el Szudán Demokratikus Köztársaságot. Ha­zánk népe most ugyanazzal a rokonszenvvel kíséri figyelemmel az országépítő munkát, amelyet a szu­dáni nép a gyarmati múltból örökölt gyengénfej­­lettség felszámolásáért, az ország gazdasági, tár­sadalmi és kulturális felemelkedéséért, természeti kincseinek saját javára történő hasznosításáért foly­tat. Az a látogatás pedig, amelyet Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke Elena Ceauşescu asszony­nyal együtt Gaafar Mohammed Numeiry vezér­őrnagynak, Szudán Demokratikus Köztársaság el­nökének meghívására tett ebben az afrikai or­szágban, újabb fejezetet nyitott a román—szudáni baráti kapcsolatok történetében, jelentősen hozzá­járult a két ország együttműködésének szélesíté­séhez. Szudánban tett látogatása idején, akárcsak más alkalmakkor is, pártunk és államunk vezetője hang­súlyozta : a mai világban létfontosságú szükséges­ség, hogy az összes államok, társadalmi rendsze­rüktől függetlenül, együttműködjenek olyan vezér­elvek alapján, mint a teljes jogegyenlőség, a nem­zeti szuverenitás és függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök el­veinek tiszteletben tartása. Ilyen szellemben zajlottak le a hivatalos meg­beszélések, akárcsak a munkatalálkozók, melye­ket mindkét fél igen eredményesnek ítélt meg. A látogatás idején a két ország képviselői az együtt­működés további szélesítése szempontjából három nagyfontosságú dokumentumot írtak alá : a gazda­sági és műszaki együttműködésre vonatkozó e­­gyezményt, a hosszúlejáratú kereskedelmi egyez­mény­ és az 1972-re szóló árucsere jegyzőkönyvét. Ugyanakkor a felek megegyeztek, hogy az együt­t Folytatása a 12. oldalon) Csütörtök reggel nyolc órakor toppantunk be a szecselevárosi mezőgazdasági termelőszövetkezet ud­varára. Elég későn érkeztünk. Akárcsak az­­ a néhány asszony, akiket az úton megelőztünk. Kezükben üres vedrek, s így könnyen kitaláltuk, hogy a vetőburgo­nya válogatásához igyekeztek. A Székház körüli me­zőn kitakart prizmáknál már sok asszony serény­kedett. Lehettek vagy százan. Axente Constantin főmérnököt kerestük — Nincs itt, kiment a mezőre — világosított fel az egyik tisztviselőnő. Az egyik irodában szerencsénk volt, Bálint András elnök útra öltözve éppen telefonált. Türel­mesen várakoztunk néhány percet. — Az erdészeti hivatallal beszéltem legelőügy­­ben — mondotta az elnök. — Mintegy ötezer bárá­nyunk született, de nincs elég legelőnk. Az erdészet mérnöke éppen most megígérte, hogy bérbe adnak néhány­ parcellát. Máris indulok Brassóba, hogy a szükséges formaságokat elintézzem. De tudom, hogy most magukat nem ez érdekli, hanem a tavaszi munkálatok helyzete — folytatta az elnök, miközben indulásra készülődött. — Jelen­leg a tagság zöme a burgonyaültetéssel foglalkozik. Az idén 865 hektáron termesztünk burgonyát A do­log úgy néz ki, hogy ma estig a terület felén föld­ben lesz a magburgonya. A nyolc brigádban nyolc ültetőgép dolgozik. Négy gép áll. Az asszonyok nem győzik a válogatást. Na de így is mások előtt elvégez­zük az ültetést — mondta mosolyogva az elnök, s bocsánatkérés közben elbúcsúzott. Még annyit meg­­jegyzett, ha egyébre is kíváncsiak vagyunk, jár­junk egyet a mezőn .. . Bam­ba Albert (Folytatása a 4. aldatpes­ zügy takaríáskor Herpay Gábor fotókompozíciója 11. SOROZAT IV. ÉVFOLYAM 1972. ÁPRILIS 8. 12. old. ÁRA 50 bani 1­4 (490) Világ proletárjai, egyesüljetek !

Next