Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1972-01-15 / 2. szám

FELHÍVÁSOK ÉRTÉKE A héten megkezdődtek a megyei néptanácsok ülésszakai. Több megyé­ben le is zajlottak a „helyi parlament" esedékes ülésszakának munkálatai. Mint ismeretes, a Brassó megyei néptanács képviselői január 22-én ülnek össze megtárgyalni a helyi gazdasági élet s a közügyek intézésének időszerű kér­déseit. Az ülésszakok felmérik a nép­tanácsok között 1971-ben lezajlott ha­zafias verseny eredményeit, számba ve­szik a megyék, városok és községek sokoldalú fejlesztésében elért sikere­ket, kijelölik a helyi közigazgatás ha­táskörébe tartozó gazdasági, szolgálta­tási és községgazdálkodási egységek so­ron következő feladatait. Minden néptanácsi ülésszakon első­sorban és főleg helyi jellegű kérdése­ket vitatnak meg. Hogy az ülésszakok munkálatait az idén mégis, az orszá­gos közvélemény érdeklődése kíséri, annak több oka is van. Ezek közül a legfontosabb, az ülésszakok jelentősé­­gét-rangját lényegesen megnövelő ok az, hog­y a néphatalom hely­i szervei­nek legfőbb fórumai olyan körülmé­nyek között ülnek össze, amikor a ter­vezés és a vezetés, valamint a szocia­lista demokrácia fejlesztésének kérdé­sei hr. országos szocialista építőm­unka döntő tényezőivé váltak. De országos jelentőségűvé emeli a mostani néptanácsi ülésszakok munká­latait az a tény is, hogy ez alkalom­mal községek, municípiumok, megyék határait jóval meghaladó jelentőségű eredményekről és vállalkozásokról tár­gyalnak és döntenek a képviselők. Ez­zel kapcsolatosan elég talán egyetlen példát idézni, amely meggyőzően érzé­keltetheti a helyi ülésszakok országos jelentőségét. Mint említettük,a megyei néptanácsok üléssz­akain megt­onják a hazaffias munka et■edménveinek mérle­gét is. Nos, nem akármilyen eredmé­nyeket vehetnek számba az ülésszakok. T*oLVMily a néptanácsok irányításával, és szervezésében lezajlott hazafias raun­ka v­sszértéke elénte az öt és fél mil­liárd­ lejt, vagyis a lakosság önkéntes részvétele a helyi gazdasági élet fel­adat­ainak teljesíté■sében, a községgaz­dálkodás fejlesztés­ében, a városok és falv­ak korszerűsíti­sében, szépitésében k­apeint a-kerek 13 millió lejesértékkel gya-•■'.pyotta az or­szág vagyonát. szagos mérlegekben is sz­ámottevo ért­ék öt és fél mill­iárd. Viszorit hol van az én­ mértékegység, amellyel be lehetne mérni annak az értékét, hogy­ nem u­tolsó­sorban a népi tanácsok te­zékenysé­gének eredményeként hétről hétre, hó­napról hónapra és évről évre a dolgo­zók mind nagyobb tömegei vesznek részt a közügyek intézésében ? Nyilván­való, hogy nincs semmilyen konvencio­nális mértékegység ,amellyel ennek a közerkölcsi-állampolitikai­ gyarapodás­­nak-nyereségnek az értékét pontosan­ ­Folytatása a 2. oldalon) Társadalmunk új világot s új embert építő küzdelmeiben egyre gyakrabban tevődik fel egy eleven beható kérdés : hogyan nyújthatja az egyes ember, s az emberek kisebb-nagyobb közössége te­hetsége, tudása legjavát ? Elég-e, ha az ember becsülettel, lelkiismeretesen vég­zi munkáját, vagy ennél többet várnak tőle ? S­ ha igen, mit és hogyan ? A kér­dés első felére még az iskolás gyermek is kimerítő, kerek választ ad, hiszen azt már elértük, hogy a legtöbb ember tudatában legyen tulajdonosi mivoltá­nak és az ebből fakadó jogoknak és kö­telességeknek. Az emberek tudják, hogy a termelőeszközök tulajdonosaiként nemcsak a munkában kell részt ven­niük, hanem a termelőeszközök admi­nisztrálásában, a termelés és a társa­dalmi élet vezetésében is. S nemcsak ismerik, hanem igénylik is e jogok gya­korlását. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a dolgozók egyre inkább kibonta­kozó kezdeményezőkészsége, cselekvő részvétele a termelési és társadalmi fo­lyamatok vezetésében. A kérdés má­sodik felére azonban aligha lehet ilyen egyértelmű, kimerítő választ adni. A szocializmus ugyanis megteremtette a dolgozók kezdeményezőkészsége kibon­takozásának soha nem tapasztalt lehe­tőségeit, de nem rendelkezünk e lehető­ségek valóra váltásának receptjeivel. A nagy lehetőségek gyümölcsöldtetésének hogyanját és mikéntjét most tanulgat­juk, s közben tapasztalatlanságunkat gyakran értékes kezdeményezések, ja­vaslatok elkótyavetyélésével fizetjük meg. Ezért örvendünk szívből minden megvalósuló, a gyakorlatban alkalma­zott kezdeményezésnek, hiszen az köz­vetlen gazdasági hasznán túl hozzájárul az egyes ember, valamint a kisebb kö­zösségek és a társadalom egésze közti szocialista viszonyok tökéletesedéséhez. A múlt évben minden kétséget kizáróan a mikron, a gramm és a másodperc — a hatékonyság szolgálatában szimboli­kus nevet viselő kezdeményezés nem­csak Brassó megyei, hanem az egész or­szágban született munkáskezdeményezé­sek egyik legjelentősebbikének bizo­nyult. Azzá avatja gazdasági hatékony- Madaras Lázár (Folytatása a 4. oldalon) EGY KEZDEMÉNYEZÉS ÚTJA HEDY LÖFFLER felvétele 11. SOROZAT IV. ÉVFOLYAM 1972. JANUÁR 15. 12. old­ARA 50 BANI2 (478)

Next