Brassói Lapok, 1922. július (28. évfolyam, 153-172. szám)

1922-07-09 / 153. szám

2 írtus Meggyilkolták az amnesztiát kapott kommunistákat A belügyminiszter a vizsgálatról. Jelentést tett a minisztertanácsnak, prakarcst, íjul. Az Indírepstarea a keletkezőket írja: Kopovics tábornok, a besszarábiai hadsereg parancsnoka ma ismét megjelent Vaitoianu tábornok, belügyminiszternél. Ez alkalommal Besszarábia parancsnoka újabb jelentést tett arról, hogy miképen történt a Vádiul lui Voda erdőségben (Basszarábia) három kommunista meggyilkolása, akik királyi amnesztia következtében kiszabadultak a börtönből. Vaitoianu belügyminiszter a Popovics tábornokkal folytatott tanácskozás után a miniszterelnökhöz ment és tájékoztatta a vizsgálat menetéről. A miniszterelnök ez alkalommal semmiféle tudósítást nem adott ki a sajtó számára, mert a vizsgálat még nincs befejezve. (Bukarest, jul. 7) A tegnap délután öt órakor tartott minisztertanácson megbeszélték az eseményeket és azt a magatartást, amelyet a kormánya besszarábiai katonai kormányzóval szemben követni fog. Ugyanekkor Vaitoianu belügyminiszter a Popovici tábornok által szolgáltatott akták alapján jelentést tett a vizsgálat eddigi eredményéről. Az Adeverul értesülése szerint Popodei tábornok mindenféle aktával próbálja igazolni a Besszarábiában történteket. Azt hisszük azonban, — írja a lap ,, hogy az előterjesztett akták nem fogják a kívánt hatást előidézni. Eddig a bukaresti tudósítások. A borzalmas bűncselekményben, három, amnesztiát kapott kommunista munkás meggyilkolásában ismét egy olyan inzultust kell látnunk a jog, az emberiesség, a civilizáció ellen, amiért a tetteseket s a bűnpártolókat. (Valamint a gyilkosságok lehetőségét meg nem akadályozókat a legsúlyosabban meg kell büntetni. A három kommunista királyi kegyelmet kapott és ezzel szabadt emberek lettek. Ugyanazok az emberi és polgári jogok illették meg őket, mint akárki mást ebben az országban s meggyilkolásuk még a legmagasabb kegyelmi tényt is átkos módon dezavuálja. Ez a bűntény is egy olyan indulat fattyúhajtása lehet, melynek rugója a barbárság, gyűlölet és bosszú, holott a munkás megbecsülése s az emberi méltóság tisztelete a társadalom rendjének legfőbb alapja. A kommunizmus nyilván veszedelme az állam organizmusának, s a felhőn tájára törő kommunistát a törvény pallosának kell sújtania, de az amnesztiával szabaddá lett kommunista meggyilkolása a legszörnyűbb bolsevizmus. A kormánynak és a bíróságnak ezt a bolsevizmust legalább is olyan erővel kell üldöznie, mint üldözi a gyújtogató kommunistákat. Várjuk a vizsgálat adatait és eredményét. 24000 lejt és egy kiviteli engedélyt loptak el egy kapitány feleségétől. (Bukarest, Jul. 7.) Tegnapelőtt este Ploestiben Vasdescu Annától egy kapitány nejétől a nagyváradi vonaton elloptak 24.000 lej készpénzt és nagymennyiségű ékszert. Bőröndjének átvizsgálása alkalmával egy rejtelmes kiviteli engedélyt találtak, melyet szintén elloptatt. Ez a kiviteli engedély 200 lóra és 200 sertésre szólott. Érdekes körülmény, hogy ez az engedély nem névre szólt, hanem kitöltetlen volt. Tudvalevőleg állatkiviteli engedélyeket csak kontingentálva lehet kiadni. Úgy látszik, cínnek az engedélynek a tulajdonosa nem tett eleget az új kiviteli rendelkezésekben előírt feltételeknek. B!?A PSCFI DARDF! A magyar kormány védekezik a fojtogató drágaság ellen. A szocialisták nem ismerik el a békeszerződést. — A budapesti lakáshiány a nemzetgyűlésen.— (Budapest, jul. 7) A nemzetgyűlés mai ülésén napirendelőtt Vass miniszter beterjesztette a lakásrendeletet és egy bizottság kiküldését kérte, azzal a céllal, hogy a drágaság leküzdésének módozatait állapítsa meg. Kijelentette, remén, hogy megfelelő eszközökkel sikerülni fog az életbevágóan súlyos kérdések szanálása a szocialisták a békeszerződés ellen. (Budapest, júl. 7) Propper Sándor szociáldemokrata képviselő beszéde további folyamán kijelenti, hogy a trianoni békét sem ő, sem pártja nem fogadja el. Összeköttetéseiket arra használják fel, hogy ellene dolgozzanak, mert a népeket megkérdezésük nélkül nem lehet ide-oda tologatni. Az emigránsokról szólva kijelenti, hogy Magyarországnak sokkal inkább szüksége van Garami Ernőre, mint Garaminak Magyarországra. (Erre nagy zaj tör ki.) Felkiáltások: Maradjanak ott Utána rátér a gazdasági kérdések tárgyalására. Kijelenti, hogy a magyar munkásság dolgozni akar, munkaalkalmakat kell teremteni számukra. Szükségesnek tartja, a munkaviszony törvényes szabályozását, a kollektív szerződéseket, a nyolcórai munkaidőnek törvénybe iktatását. A drágaság és a lakáskérdés. (Budapest, júl. 7) Az egységes párt tegnap esti értekezletén többek között a lakáskérdéssel és a drágasággal is foglalkozott. Neubauer Ferenc azt javasolta, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki a pénzügyi, közgazdasági és földmivelésügyi parlamenti bizottságok tagjaiból állandó bizottságot, mely a drágasággal behatóan foglalkozzék. A bizottságnak idisfon joga meghallgatni minden érdekelt felet, ellenőrizni a gyárak, ipartelepek számláit, és köteles volna a nemzetgyűlésnek a közellátásról minden hónapban jelentést tenni. Az indítványt a miniszterelnök elfogadásra ajánlott, s egyúttal kijelentette, hogy hajlandó minden hasznos ellenzéki javaslatot is megfontolni, elfogadni, de nem tűrhető, hogy a kisebbség, mint a napokban is, arra törekedjék, hogy a parlament munkarendjét maga állapítsa meg. A kormány mindent megtesz a drágaság letörésére. Az elfogadott javaslat a nemzetgyűlés elé kerül. A lakáskérdésben Vass miniszter kijelentette, hogy a megjelent rendeletét holnap a nemzetgyűlésnek bemutatja és kérni fogja, hogy egy ad hoc bizottsághoz utalják, mely letárgyalja, jelentését megteszi, a nemzetgyűlés pedig, ha akarja, napirendre tűzi és augusztus elseje előtt módosíthatja is. A drágaság letöréséért és a lakásrendelet ellen (Budapest, júl. 7). A drágaság letörésére megkezdődött a harc .A kormány irányításával és szigorú rendszabályok életbeléptetésével lehetővé fog válni a kisemberek, a fix javadalmazásuak megmentése. * A szociáldemokraták szakszervezeti választmánya a kormányhoz és munkaadói testületekhez intézett memorandumban követeli a kedvezményes ellátás további fenntartását, minden további kategóriára való kiterjesztését, az adózási rendszer megváltoztatását. A tizennégy pontból fontosabbak még a szállítási eszközök szaporítása, a díjak csökkentése, a kenyérmagvak árának szabályozása, a behozatal, a közszükségleti cikkek árának leszorítása vámmentességgel, a valuta deviza haszon erőteljes megadóztatása. A lakásrendelet ellen a kereskedő és iparosegyesületek tegnap délutáni ülésükön határozatban tiltakoztak a lakbérek megállapításának szabaddá tétele miatt. s Bethlen a lakáskérdésről. (Budapest, júl. 7) Bethlen miniszterelnök ma délelőtt fogadta a sajtós képviselőit s közölte Velük, hogy, a kormány a drágaság kérdésében erőteljes intézkedésekre készül. A drágaság megszüntetésétől függ elsősorban a magyar korona megjavulása, s a kormány ezért kívánja az árak további emelkedését megakadályozni A miniszterelnök a lakáskérdésről ezeket mondotta: A lakásmizériákon csak építéssel lehet segíteni, azonban a lakásépítés nem az állam feladata. A lakásrendeletet meg kellett csinálni, mert a kormány választása csak kettő lehetett és pedig vagy fenntartja a magántulajdont, vagy szocializálja. A kormány ,a magántulajdon mellett döntött. Minthogy pedig a lakbérek eddig alacsonyak voltak,már csak azért is fel kellett emelni azokat, mert az építkezésre csak így lehet kedvet csinálni a lakosságnak, meg a választáson, mert a székely lakosság tudja, hogy a kolozsvári urak nem a nép érdekeit szolgálják. Steanu úr, úgy látszik, megfeledkezezett arról, hogy ő mint megyei prefekt és egy időben képviselőjelölt milyen módon, milyen eszközökkel feküdt arra a szerencsétlen kerületre, és hogy minő módon jutott olyan szavazatokhoz melyeknek egy századszázalékját sem kapta volna meg, ha a nép szabadon és minden befolyástól mentesen érvényesíthette volna alkotmányos jogát Tudja mit, Steanu úr, tegyünk egy pibát. Mondjon ön le a mandátumán Legyen új választás és nyújtson a kormány garanciát arra, hogy minden ártalm ! beavatkozástól mentes lesz a választás. Mi állítunk önnel szemben egy a »kolozsvári urak« által kijelölendő időket és akkor lássuk, hogy az a székely nép mennyire áll ön mellett? Biztosítjuk, hogy ez esetben nem lesz többé alkalma a román parlamentben hallatni szavát. Nos, Steanu úr, tegye meg ezt, ha annyira bízik abban, amit elég vakmerő volt a tények elferdítésével papírra vetni. Amit ön vérszegény nyilatkozatában a Sándor József mandátumával kapcsolatosan felhoz, a komoly ellenérvelésre nem érdemes. Mi tudjuk, hogy önnek azért fájt a Sándor József megválasztatása, mert illetékes helyen beígérte, hogy ezt meg fogja akadályozni, de ez nem sikerült önnek, mert íme, a székely nép ismeri önt és nem ült fel önnek, hanem hallgatott azokra a kolozsvári urakra, akiket még ön sem képes dezavuálni. Hogy ez az óriási felsülés fájt önnek, azt megértjük, de ezért szálljon perbe önmagával, hogy miért vállalkozott »gyengéi erőit« és tehetségét meghaladó dologra. Nyilatkozott a „székelyek boldogítója“. Egy pár megjegyzés Iteanu nyilatkozatához. (Brassó, Július 7.) A Brassói Lapok annak idején beszámolt arról az ízetlen és komolytalan kirohanásról, melyet Háromszék megye volt prefektje és a nagyajtai kerület liberálispárti képviselője, Iteanu intézett a kamarában Sándor József mandátuma ellen. Gúnyos mosolyra fakadt minden becsületes ember aki olvasta Steanu légből kapott támadásait és értesült arról a csúfos fiaskóról, mellyel maga a liberális párt is kénytelen volt csöppet sem jeles tagjának elhamarkodott kalandját honorálni. A komoly sajtó megfelelő kritikával kísérte Steanu híres parlamenti szereplését és azt a megfelelő világításba helyezte, így a brassói Gazéta Transilvaniei is alaposan fejére olvasott a különös módon profiektből képviselővé avanzsírozott patikárius politikusnak. Steanu, hogy a nyilvánosság előtt némikép tisztázza egyébként nagyon is áttetsző szereplését, egy nyilatkozatot adott le brassói laptársunkban és ugyanezt közzété tette egyik bukaresti liberális lapban is. Ez a nyilatkozat olyan vált merő állításokat és a valósággal homlokegyenest ellenkező megállapításokat tartalmaz, hogy ezzel szemben nekünk is kötelességünk felemelni szavunkat. Steanu nyilatkozata elején azt hangsúlyozza, hogy »gyenge erői korlátai között« mindent el fog követni a székelyek és románok közötti jóviszony megteremtésére. Teljes mértékben át vagyunk hatva a székely-román megértés szükségességének tudatától és magunk is ezen munkálkodunk, de ép ésszel sehogy sem tudjuk elhinni és nem hiszi el egyetlen székely sem, hogy Steanu ebben a kérdésben képes lenne a legcsekélyebb eredményt is produkálni. Rövid és dicstelen prefektsége és képviselővé választása a legsúlyosabb bizonyítékok arra nézve hogy miként viseli a szívén a székely nép érdekeit és minő eszközökkel munteáit a megértés megteremtésén. A megértés a két együtt élő nép között meg lesz, de azt nem Iteanu-féle emberek és politikusok fogják nyélbeütni. Az ilyenek csak akadályozni és késleltetni képesek az állam érdekében feltétlenül kívánatos megértést. Steanu azt is mondja nyilatkozatában, hogy a székelység a nagyajtai kerületben a Magyar Szövetség kolozsvári vezetősége ellen és mellette nyilatkozott 1922 Július 9 A német kormány kibővítése. Jobb, vagy baloldali orientáció. (Berlin, júl. 7.) A polgári pártok és a kormánykoalíció között a tárgyalások tovább folynak a független szocialisták kormányba lépéséről. A centrum és a demokraták aggodalmasnak tartják a radikális szocialisták bevonulását. A kérdésről még nem döntöttek. A demokraták álláspontja az, hogy ha a kormányt ki akarják bővíteni, az ne bal, hanem jobb felé történjék. Egyidejűleg a néppárttal is tárgyalnak a polgári pártok. A helyzet tehát az, hogy: vagy a néppárt, vagy a független szocialisták, de a kettő együtt semmiesetre sem. A szocialisták ellenzik a néppárt bevonását és arra hivatkoznak, hogy a kormány maiden bel és külpolitikai kérdésben csak a szociáldemokratákban és a független szocialistákban talált feltétlen támogatást. Egyébként kétségtelennek mondják, hogy a krízis a birodalmi gyűlés feloszlatásával fog végződni. A független szocialisták azt a tervet vetették föl, hogy munkáskormányt alakítsanak, a terv azonban egyelőre még valószínűtlen. Zuhan a márka. (Paris júl. 7.) A márka katasztrófális zuhanása folytán a lapok azt hiszik hogy az 1922. évi német fizetési terv végleg megbukott. Súlyos politikai következményektől tartaniuk. Leverték az íreket. (London, Jul. 7.) Dublinban* valamennyi lázadómegadta magát. (London, Július 7.) Az ír kormány a hadsereghez felhívást intézett, hogy a zavargásokat az egész országban nyomja el. A kormánycsapatok győzelme teljes. A Sankville-Streeti utolsó erősség ismegadta magát. Az ostrom véget ért. A szállodákat a lázadók elhagyták, mindössze hat ember maradt vissza Bruglia parancsnoksága alatt. Helyzetük reménytelenné válván, hat társával kirohant de a golyók letörhették őket. De Valera nem volt a foglyok között. Tartózkodási helye ismeretlen. Állítólag három nappal ezelőtt megszökött. Valera legtekintélyesebb híveit elfogták, közöttük a sinternek volt párisi követét. A bankok Dublinban működnek. A vidéken a fölkelők még ellenállanak. "