Brassói Lapok, 1922. október (28. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

2 oldal, 223 szám. csapatok vérengzését a keresztények kö­zött. Amerika érdeklődik. (Washington, szept. 29) Hughes­­ál­lamtitkár az angol nagykövettel tanács­­koz­ott a tengerszorosok kérdésében. Amerika a keresked­elmi hajózása miatt nagy érdeklődést tanúsít. A »Pittsburg« amerikai cirkáló­­pa­ran­csot kapott a Dardanellákhoz való­­­utazásra. A görög trón kérdése. (Athén, szept. 29) A trónörökös ki­jelentette,­­hogy kész a trónt elfoglalni. György király és a forradalmárok. (Athén, szept. 29)­ György király­ságát a forradalmárok nem ellenzik. A szalonikis helyőrség elpártolt a királytól (Paris, szept. 29) Szalonikiben a helyőrség átpártolt a felkelőkhöz. Kon­stantin legfiatalabb fiát, Pált, egyik­ ha­jón fogva tartják. A tömeg Venizolos mellett. (Páris, szept. 29 )György trónörö­kös elfoglalta a trónt és már fel i­s es­küdött az alkotmányra. II. György né­ven fog uralkodni, bár bizonytalan ,hogy tudja-e magát tartani, mert a forradalmá­rok egy része a köztársaság kikiáltását követőn és azt kívánja, hogy Venizelosz élüktől úri hatalommal legyen a kézitársa­ság elnöke. A tömeg nagy tüntetést ren­dez,ott Venizelosz mellett s mint a haza , alujói Li­­n­ite. / Győztek a forradalmárok. (Athén, szept. 29) A forradalom el­ső fázisa véget ért. A királypártiak meg­kísérelték a fegyveres ellenállást, de hasztalanul. Konstantin ellenállása ké­születlennek bizonyulván, megparan­csolta az ellenforradalmi készülődések­ beszüntetését. Konstantin Ismeretlen helyen. (London, szept. 29) A Reuter ügy­nökség jelentése szerint Konstantin ki­rály jelenleg ismeretlen helyen tartózik közük. A londoni görög követség semmi hírt sem kapott arról, mit ahal a királyt foglyul ejtették volna. A Reuter ügy­nökség ugyancsak megcáfolja azt a hírt, hogy mintha Piál herceget Konstantin egyik fiát a felkelők elfogták volna. (London, szept. 29) A Reuter ügy­nökség jelenti: Konstantinnak fogság­­­ban létéről a görög követséghez megerő­sílés nem érkezett . KÉPEK a nad­renge­li Bethlen-kollégium életéből. Az 1704-iki pusztulás és következményei. Irta: BODROGI JÁNOS Bethlen-kollegiumi tanár. —■ A Brassói Lapon eredeti tárca .1 — X Az 1704. márciusi katasztrófa ret­tenetes érzékeny csapás volt Nagyenyed városára, mint a Bethlen-kollégiumra. A kollégium alapítása óta most már másodszor pusztult el. Tanárai, tanít­ványai szerteszóródtak, gyűjteményei pe­dig az enyedi tartózkodás óta olyan képest gyarapadtak­ ,mind tönkre Az ellenség eltakarodása után az er­dőségekben és Toroczkón kóborló la­­­­kosság és ifjúság visszatért az üszkös fa­lak közzé. Az elpusztult város polgárai­nak valóságos lelke az öreg ref. lelkész, Baj­csi András, mindenütt ott van ahol biztatni és lelkesíteni kell. ő volt az, aki mindjárt a legelső hálaadó istentisz­telet után ünnepélyes fogadalomtétel­re hívja fel a város lakosságát s felhív­ja őket, hogy azt mindannyian írják is alá. Ez a »nagyenyedi fogadalom« (Vo­­tum Nagyenyediense) ismeretes a P. Szathmáry Károly Bethlen-főtanoda tör­ténete 1868-ban megjelent művéből is, de miért at, miért nem­, van egy pár fon­tos eltérés ezen szöveg é,s az erdélyi Nemzeti Muzeum birtokában lévő szö­veg között. A dolog magyarázatát én abban találom, hogy az 1867-iki nehe­zen megszületett kiegyezés gyermek — sőt csecsemő korában 1868-ban P. Szathmáry Károly csupa lojalitásból szándékosan hagyott ki egy pár olyan kifejezést, amelyek a megelőző korszakok politikai vonatkozásait ta­lán egy kissé erősebb hangon elítélik. Véleményem szerint ez az eredeti és tel­jes szöveg, amely így hangzik : Votum Nagyengediense. »Istennek mind váro­sunkban, mind pedig kastélyunkban példa nélkül való szomorú Ítéletének által menetele után, mind a magyar, mind a szász nation lévő eklésiának v®-Süsi&. Asffle 1­04. die­ 13. Maii. igen ffiegkvseiMsit asivvsl­ás léteidéi kezvén Nagyenyed városa és abban igen megszomorodott reformata eklé­­sia, arról az Istennek igaz Ítéletéről, melyet az idegen német nemzet által, akit sok esztendeig kenyerével, borá­val és minden javával­­engedelmesen táplált híven ez a haza, soha el nem­ felejthető, elégségesképpen meg nem si­ratható romlást bocsátott, melyben az egész város tűz mia hamuvá tétetett szép kastélya tornyaival, abban lévő szerszámaival, sok szép jókkal, templo­ma is tornyával és szép három­ harang­jaival, órájával és kerítésben levő ka­marákkal, azokban levő sok szép jóki kal, sok esztendőbre letelt búzájával, hor­dó boraival, letétetett pénzbeli sok költ­ségével, megemésztetett, kegyetlen fegy­ver miatt elhullottak, megölettettek sok szép reményságü deák ifjak és városi becsületes ifjú, közép és öreg rend­atyánk fiai, némelyek pedig tűz által megégtek, sokan füst miatt megfullad­tanak, kiknek szomorú romlásokon és eseteken keserves sir­ás, jajgatás és ki­áltás elhullott szintén a szomszéd faluk­­ban is,­égig felemelkedett füstivel szép házainknak. Vajha Isten eleibe is fel­hatva volna szörnyű romlása városunk­nak. Eszekbe juttatta, sok istenfélő tag­jainknak ez az Isten szomorú ítélete azt a mennyei urnák mind igaz ítéletét, mind pedig irgalmasságját, melyet cse­lekedétt ennek előtte elreiter 45 esz­tendőkkel ezen városon, midőn a vá­rosnak kastélya és benne levő akkori­­ pogányok­ról szó bu­nigün­divízi, CsifódálszáStiu sas Isíbü. a.V­égből szálkát íraz által megrettetvén a pogányokat és megszabadítván, foga­dást tettek volt, Isten előtt arról, hogy esztendőről esztendőre azt a napot, a melyen az Isten oly csodálatosan meg­szabadította, megszentelnék könyörgé­sekkel, böjtölésekkel, Isten igéinek hall­gatásával. De a sok szomorú változás fogadásunkat csakhamar felbontotta, melyért az időtől fogva az Istennek kü­lönb­ -külö­mb féle ítéletet szenvedte ez a város. Melyeket szomorúan forgat­ván elméjén e városnak és eklésiának, is­tenfélő tagjai, tetszett kicsinytől fogva nagyig minden rendeknek, egyháziak­nak és külsőknek, férfiaknak és asszo­nyi állatoknak, fiú gyermekeknek és le­ánykáknak közönségesen, Isten és an­gyalok, sőt e világ előtt, az Isten ha-, ragjának engesztelésére való igaz poente tentia — tartásunkat és őfelségéhez va­ló megtérésünket (hogy városunk és eklésiánk Isten előtt kegyelmet nyer­hetne és­­még valaha áldott kezeivel romlásunkból felépítene­ ilyen fogadá­sokat tenni. I.. Hogy azt a­­szomorú emlékezetű napot, diem dominicam! Palmarum (virágvasárnapja) esztendőn­ként emlékezetben tartjuk, azon a na­pon solemniter az Isten Ítéletének és csudálatos szabaditásának hálaadással való emlegetésével, könyörgésekkel és böjtöléssel Istennek szolgálunk az Is­ten haragját engesztelni es nem mulat­juk.­­Ezt pedig fogadjuk nemcsak ma­gunk személyünk, aránt, hanem még a foglal­­­ leányaink, sírt a mi marsdá­­tel 5?Mint néi­n­ökségről Hegy pedig m. időnek változása ebéli fogadásunkat se a mi gyermekeinknek, sem maradékinknak elméjékből el ne törölhessék, időről-időre, nemzetség­­ről-nemzetségre, esztendőről-esztend­őre a nemes városnak elöljárói jog idején tartozzanak elméjekre adni a tisztelt tanítóknak, akik tartozzanak annak előt­te egy héttel, vasárnapon hirt tenni an­nak az innepnek megszentelése felől; azon a napon pedig az inneplésnek­ okát előszámlálni, emlegetvén megkese­redett szívvel e városnak ilyen szomo­rú romlását, hogy pedig még magot ha­gyott az Isten az ő házában, Istennek­ nagy alázatosan megköszönni. II.. De hogy mégis a mi poeniten­­tia tartásunknak megvalósításában fo­gyatkozás és nagy csorba ne legyen, fo­­gadjuk azt is? hogy annak az innepnek megszentelését mely­et ennek előtte Is­ BBM39BI­BftEfSB Angol szemtanú a görög-török háború borzalmairól. Első falvak, felgyújtott templomok, kegyetlen öldöklések. " A Brassói Lapok berlini tudósítójától. , (Berlin, szept. 21.) A Daily Telegraf tudósítója, John Clayton bejárta a tü­rök-görög harctér színhelyét és a lát­­tárakról döbbenetes képet fest lapja utóbbi szálmla­iban­. J (\ i — csak leleste után — írja többek között — a görö­g hadseregi szinte még bénult, konfoly­ai arcokba többé nem­­bocsátkozott, rendetlenül szaladt a ten­ger felé és útjában mindent, de min­dent elpusztított. A falvakat felperzselte a hidakat lerombolta, a benszüllött tö­rök lakosságot fm­eggyilkolta. Alascir vá­rosát­­még nem­ ismerné az odavaló em­ber, ha keresné. Ez a meglehetősen vi­rágzó hely a szó­ szoros értelm­ében füs­tölgő romi, ép ház nem­ maradt benne. Aidlint szintén felperzselték és összerom­­­bolták. Amikor a Pandurma körül le­vő magaslatról Brussza felé visszanéz­tem, csak füstölgő falvakat és házakat láttam. A görög vezérkarhoz borzalmas hírek érkeztek arról, mily kegyetlensé­geket követtek el a görög katonák. Ke­resztény m­enekültek és amerikai üzlet­em­bereki adtak halvány beszámolót ar­ról, a­mi történt..? "Az ő szavukban nem lehet kételkedni. Egy kifogástalan ame­rikai bankár például ezeket mondotta: — Vidinben, mielőtt a görög kato­nák onnan kivonultak, a muzulmán la­kosságot a 'm­ecsetekbe terelték. Amikor mindnyájan ott voltak­­, bombákat kezd tele dobálni a kétségbeesetten síró és kiabáló asszonyok, gyermekek és férfiak közé. Amikor elfogytak a bombák, fel­gyújtották a török templomokat. A fal­vakban, ahol jártam­, a gyermekeket és az asszonyokat lövöldözték és vag­dosták, mint a csirkéket. Mondhatom­, borzalmas volt. Az európaiaknak, vagy amerikaiaknak fogalmuk sincs arról, mi az, mikor a keleti népek háborút vi­selnek. Ez a szó­ szoros értelmében élet halál harc. Az ilyen háború mindent el­pusztít, csak üszök­ és romi marad utá­na. Rettenetes, rettenetes. John Clayton ezután a­­m­enekülői tar­tósság pánikját írja el. — A Szmirna felé vezető utak­ — mondja többek között — elképzelhetet­len módon tömve voltak menekültek­kel. Görögök és örmények ész nélkül ro­hantak előre. Valahová akárhová, csak valahogy a törökök kezébe ne kerülje­nek. Kocsikon, lovakon, szamarakon és m­ás alkalmatosságon igyekeznek előre jutni. A legtöbbje éppen csak­ a puszta életét igyekszik m­egm­enteni­, de van­nak, akik egy párnát, egy tehenet, vagy libát is magukkal hoztak, hogy legalább valamicskét megmentsenek vagyonuk­ból. A legiszonyatosabb látvány ezen a képen — a gyermek. Soványak, pisz­kosak, sze­mtük megtört, vékony ajkuk közül néha feltör a c sírás: »Kenyeret, éhes vagyok!« Ebből a Vadul előretörő tarka-barka karavánból gyakran lemiá­rad egy-egy férfi, asszony vagy gyer­m­ek, összeesik, senki sem­ törődik vele. [Meghalt jól dolga v­an, talán m­ég irigylik is. Mindannyian természetesen Szmir­na felé veszik útjukat, azt hiszik, hogy lőtt a megváltás ivár rájuk­, holott Szmir­nának­­magának sincs kenyere. Attól a területtől, a­m­ely rendesen ellátta, el­ van vágva és úgy a­­gyér készlet óráról-órára fogy, ha ugyan miár végképp el nem fo­gyott. A keresztény lakosság dobogó szívvel leste, amikor kezdődik meg a tör­­ök boszul­i,­­­e A török hadsereg bevonulása után a 48. órában k­oimi ezeket a sorokat, de a várt mészárlás nem­ történt meg. A la­kosság úgy látszik,­imlosz mert tudja, hölgy nem is lesz. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Szimirna elfoglalása si­mán pergett le. " Az örmény negyedben levő bazáro­kat teljesen kifosztották. Mindent el­vittek belőlük­, "ami csak elvihető volt. Itt találkoztam Izzeddin basával, Szmir­na új katonai kormányzójával, aki két hadsegéde kíséretében személyesen akart a város hangulatáról meggyőződ­ni. Láttam, amint a basa rendkívül fel­háborodott a fosztogatások miatt. — Huszonnégy óra alatt rendet fo­gok teremteni — mondotta . — noha nem szabad csodálkozni, ha a törökök bosszút akarnak állni, hiszen borzalmas dolgokat követtek el a görögök.... A török hadsereg fegyelme kitűnő. Tanúja voltam annak, amint hatezer gö­rög foglyot vittek végig a városon. ■ "A­ muzulmánok fanatikus dühvel vetették magukat rájuk és végezni akartak ve­lük. A felügyelő katonák visszaszorítot­ták őket és így a foglyok bántalmatla­­nul tovább menetelhettek. Azokról a gö­rögökről, akik az utolsó három eszten­dőben — mióta Szmirna görög kézen volt — törököket bántalmaztak vagy, megöltek, hosszú listát készítettek.­­ Ezt a listát átadták Izzedin basá­nak, aki annak alapján összefogatta a följelentett görögöket. Egy részét már agyonlőtték, a többiek sorsa szintén nem lehet kétséges. . . A menekültek között a nyomor le­írhatatlan. Az amerikai segítőbizottság ugyan megtesz mindent, de az a min­den legfeljebb csepp, víz a tengerben.­­ A Krupp-gyár még veszi a Putt­­io V műveket. Bécsből jelenti tudósítónk. Berlini értesülés szerint a Krupp-gyár a szovjet kormánynyal való ismert né­zeteltérése ellenére is azon van, hogy az orosz fegyvergyártást teljesen a maga kezébe kerítse. Képviselője jelenleg is Moszkvában időzik, hogy ott tárgyaljon a szovjet korm­ánynyal a Putilov művek megvételére vonatkozóan. 1828 október 1. A magyar belpolitika. Bánffy megválik a külügyminiszteri tárcától. (Budapest, szept. 29) Bánffy Mik­lós külügyminiszter a napokban Buda­pestre érkezik ,és megválik külügyminisz­teri állásától, s Párisba nagykövetnek megy. Utódja Daruváry Géza, jelenlegi igazságügyminiszter lesz, akinek helyét bizonyára a főlbir­tokrendező bíróság második tanácsának elnöke, Börcsök An­dor fogja elfoglalni. Az igazságügymi­­niszteri tárcát felajánlották Nagy Emil­nek is, aki azonba­n azt nem fogadta el. Ausztria október 8-án kifezíti a Magyarország­nak visszaitélt községeket. (Budapest, szept. 29) Szombathely­ről jelenti ki, hogy a népszövetség által Magyaroszágnak visszaitélt tíz község­iben az osztrákok már kicserélték a pénzügyőrséget és a csendőrséget. A fiatalmegállapító bizottság a napokban érkezik oda. A kiürítés valószínűen ok­tóber 8-án történik meg. Fontos minisztertanács. A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. (Bukarest, szept. 29) Ma a koroná­zás tárgyában fontos minisztertanács van. Bratianu miniszterelnök Kolozs-­ ra utazik.­­A királyi udvar és a caripisták közt minden összeköttetés megszakadt. Robbanás m1 olasz arzenálban, Speziából jelentik. Az éjjeli óriási vihar alkalmával a villám belecsapott a Falcenara erőd lőporraktárába. A robbanás tíz-tizenhat kilométernyi kör­letben a községeket elpusztította. Az el­ső jelentések több száz halottról és se­besültről szólnak. Az áldozatok legtöbb­je a munkások, akik ja speziai arzenál­ban dolgoztak­. A nagy kiterjedésű, Fiat automobilgyárat, az erőd mellett a rob­banás elsöpörte a föld színéről. Az újabb jelentések mind nagyobb arányú­nak tüntetik fel a szerencsétlenséget. Kereskedőknek, tömeg­árunál árkedvezmény ! Gyapjú-, selyem-, pamut­kelmét, fonalat, szőrmét fest és tisztit a ^Kristály ^“ gőztapsó és kelmefestőgyár, Cluj—Kolozsvár Postacsomagok pontosan szállíttatnak 1 1 1 Telefon 500. Telefon 500 Ké£v i sei etek^idéldvárosba^és 520 nag^községekbeH^ -

Next