Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-21 / 64. szám

főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 12 ELŐFIZETÉS ÁRA HELYBEN: Évente . . . . 840 Lel de Félévre . 175 , , Negyedévre 90 „ 3S _ Havonta . . . . 80 ,, Kézbevltési díj havonta.. 6 ,, AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente . . 400 Lel Félévre . . . . 200 ,f Negyedévre . . . 100 „ Havont« ... 36 „ Bérmentve postán küldve SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU­ UTCA «-66. SZÁM. TELEFONSZÁMOK : SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóni...,talán kivűl minden nagyobb bél­és kfllfSldl hirdető írod*, eredeti díjszabás szerint vesz fel. KÜLFÖLDRENE­lZEDIVRE: Csehszlovákia 25 c K. Jugoszlávia ... 50 dinár Magyar,­­rszág . 1500 m.K. Egyéb külföldi államokban 10 svájc frank, v. ennek megfelelő összeg. EGYES SZÁJ* KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia 1 c. K. Jugoszlávia ... 2 din. Magyarorország . 10 m.K. Ausztria .... 1000 o. K. Németország . . . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BRASOV~BRASSÓ, 1923. március 21. (Szerda) ÁRA: 2 ja LEI _ 64. SZÁM. Politizált az utca vasárnap Bukarestben. Demonstráló polgárok és a hatalom emberei össze is ütköztek. A jogért küzdők a rend fenntartó közegeivel. Az igazi alkot­mány harcosai a hivatalos alkotmány­tervezet védőivel. A parlament ülés­terme s az ellenzék gyűlésterme szűknek találtatott az eszmék propa­gálására. A szenvedély nagyobb nyilvánosságot követelt, s az utca át­vette az obstrukció indulatát. A kor­mány azonban a helyzet ura maradt. A szuronyok ereje megtette hatását; a rend, egyelőre legalább, helyreállt. Nagy tévedés volna azonban er­ről arra következtetni, hogy a harc is véget ért. Még nagyobb tévedés arra gondolni, hogy az alkotmányért való küzdelem is véget ért. De a leg­nagyobb tévedés nyilván az volna, ha azt hinnénk, hogy ez az alkot­mánytervezet, mely ellen a vi­vkodás folyik, s amelyhez a­ kérrt olyan szívósan ragaszkodik, de­ a közvélemény akaratának és az állam valódi érdekeinek. Arról még lehet vitatkozni, hogy a küzdelem módsze­rei és eszközei helyesen voltak-e megválasztva, hogy obstrukció és ut­cai demonstráció megfelelnek-e a ki­tűzött célnak és az ellenzékre váró korszakos feladatnak. De abban a tekintetben sem lehet kétség, hogy Románia új alkotmánya, mely a le­galitás látszata mellett is az oktrvm jellegével bír, nem alkalmas a milli­ók lelkének megnyugtatására és az ország érdekei biztosítására. Aho­gyan ez a rendkívüli reform­ gondola­tával és részvételeivel előttünk van, emlékeztet egy görög bölcs eme sza­vaira: Jó dolgokat­­mondsz, testvér, csak nem jól mondod. Helyes az a szándék, hogy Románia népe számá­ra a törvényesség és az állami orga­nizáció szilárd alapjai rakassanak le, de az alkotmánytervezet súlyos és sarkalatos hibákban szenved, ame­lyek már most lázas nyugtalanságot okoznak és a jövőben az ország nagy érdekeinek végzetes sérelmeiben fog­ják megbosszulni magukat. Már maga az az egy tény, hogy ez az alkotmány teljesen mellőzi a nemzeti kisebbségek jogait, s két olyan fundamentális alapot, mint az alba Iuliai határozat és a saint-ger­­maini egyezmény, mehőz, fel a fa ka­tasztrofális hibáit. A Magyar Párt deklarációja, melyet Sándor József képviselő ter­jesztett elő, nem hagy fönn kétséget arról a hatásról, melyet ez a fogyaté­kos tervezet s­ az­­az­­elnyomó tenden­cia, mely belőle kiárad, Románia többmilliós magyarságára gyakorolt. Ez a magyarság már a törvényhozás piai alkatát sem tekinti törvényesnek. A javaslatot már alapjában elutasítja és ha megszavaztatnék, ország és vi­lág előtt tiltakozik ellene. Olyannak ítéli, mint amely a magyarság elro­­mánosítására, s elszegényítésére tör. A magyarság nemzeti életet akar, s a maga sorsán kívül az ország érde­keit tartja szem­ előtt Ha még éhez , hozzávesszük, hogy a hazai számottevő németség is veszedelemben látja létét az alkot­mánytervezet minden nemzeti indi­vidualitást és szabadságot megsem­misítő rendelkezései miatt, a kor­mánynak, túl a parlamenti obstruk­ció­n és túl az utcai demonstráción, rá kell eszmélnie arra az igazságra, hogy a tervezett alkotmány nem a megnyugtatást,, hanem az izgalmat, nem az ország javát, hanem veszedel­mét fogja szolgálni Nekünk magyaroknak sem a­­tör­vényhozásban, sem az utcán nincs erőnk, hogy megbántott nemzeti ér­zületünket a szenvedély füzében lo­bogtassuk, de nincsenek is hasonló szándékaink A mi erőnk jogaink és igazságunk belső erejében van, s ha pillanatnyilag elfojtja is ezt a hata­lom súlya és kíméletlensége, idővel mégis utat fog törni magának a meg­értés, a méltánylás, a népjog és test­vériség diadalához Bízunk egy olyan alkotmányos érában, mely Rom­ánia népei számára a teljes, valódi alkot­mányt fogja megteremteni. Bukarest népe tüntetett az alkotmányjavaslat ellen Tiltakozó népgyűlés a Dáciában - A katonaság megakadályozta a felvonulást Összetűzések, sebesülések A kormány és az ellenzék között, az alkotmányjavaslat körül kifejlő­dött harc, — mint a jelek mutatják — kulmináció felé közeledik. Azon a népgyűlésen, amelyet az ellenzéki pártok tegnap délelőtt a bukaresti Dácia szálló nagytermében tartottak, teljes erővel tört ki a kormánnyal szemben álló pártok elkeseredése, de bármennyire szenvedelmes hangú felszólalások hangzottak is ott el, Bukarest népének higgadt és meg­gondolt magatartása megmentette Románia fővárosát attól, hogy a szenvedélyek az utcán kerüljenek ki­robbanásra. Ha ez megtörténik, úgy Románia ma beláthatatlan katasztró­fa előtt áll. A kormány minden ren­delkezésére álló karhatalmat felvo­nultatott Bukarest utcáira, de a kar­ Habár a gyűlés délelőtt tíz órára volt hirdetve, már reggel 9 órakor zsúfolásig megtelt a Dácia terme, udva­ra és a Sf. Anton-tér. A tömeg az ér­kező ellenzéki vezéreket nagy óvá­zóv­­ fogadta. A pártvezérek beszédei A gyűlés megkezdésekor Lup­u dr. indítványoz­a, hogy elnökké Po­p Csi­­csó István erdélyi vezért s volt minisz­tert válasszák meg. Pop Csicsó megnyitó szavai u­tán Pan Hauippa besszarábiai tar­ott nagy­hatású beszéde­, melyet így fe­j­ett be:. . »Besszarábia nevében üdvözlöm ezt a kongresszust s biztositoja ön­­­­ket, hogy Besszarábia szava, mely en­nek előtte oly gyenge volt, erősen és messze fog elhangzani, úgy, hogy E­r­­­pa beltívei meginognak tőle. A halálom és a nemzeti szuverént­ás bitorlói vegyék tudomásul, hogy Besszarábia nem fe­nyegetődzik, hanem cselekszik Ha a jelenlegi állapo tovább tart, az annyi nehézség árá enyhült állam bomlása megkezdődik , i­kkor Bess­a­­rábia lesz az első tartomány,, amely el­szakad az országtól.« Tom­a Ionescu dr. azt hangoz­ot­ta, hogy nekünk csak egy dinasz­ia kell a királyi, (amivel a BratUnu-dinasztia eltávolítására célzott.)) Bukaresti tudósítónk telefonje­lntése hatalomnak dolga nem sok akadt, s ha­ néhány puskatustól és szuronytól eredő jelentéktelenebb sérülés tör­tént is, az csak néhány túlzott lel­kesedéssel eltelt ellenzéki kissé túl­­temperamentumos viselkedésének a következménye volt. Az ellenzéki ve­zérek erősen kezükben tartották a tömeget és így volt lehetséges, hogy a tegnapi nagyarányú manifesztáció nem tört át azokon a kereteken, ame­lyek a politikai tüntetés és rendzava­rás közt megvonandók. Éppen ezért nem tagadhatja le senki, hogy a nép­nek megnyilatkozása igen nagy erő­­vel történt és­ a legmélyebb hatást érte el. A vasárnapi eseményekről a kö­vetkezőkben számol be bukaresti tu­dósítónk. Majd Vajda-Vojv­oda szólott: »Az egyesülés azt az illúziót kel­et­te bennünk, hogy Nag­romá­nia meg­e­­remtésével egy szabad állam alapjait raktuk le. Az Idegen uralom ,­lól szabadult tar­tományokat azonban az a veszély fe­nyegeti, hogy újabb járom készül s­á­’ miunkra. Mit kíván aki Rind fel, akarunk ad­ni, hogy valamennyi román összefogjon a törvényesség és szabadság bel­yeállí­­tása érdekében. Meg akarjuk mu­atni őfelségének, a királyn­ak, hogy a nép akarata n n s a ri­v­álisok áltoráva. Az önök akarata a nép akarata, A né­­ szava pedig Isten szava. Vajda után Bodnáre­scu Bukovi­na üdvözletét tolmácsolta. »— A kormányzók olyan nehéz hely­zetbe­­n ta­ták Bukovinát, hogy sa­jál­­ják és visszasírják az idegen uralom Letelt korszakát« — mondotta. Majd Mihal­acske boncolgatta azt alkotmánytervezetet. - Lehetetlenség, mondotta, hogy urna tolvajok szabják i meg a t Örvények evangéliumit,­ mely előtt nekünk és a királynak meg kelljen ha­­llunk. Nem lehetséges, hogy őfelsége a király akkor és annak adja áronjába az ország kor­mányát, akinek és amikor akarja. Az ország senkinek sem sa­játja, még a ki­rálynak sem. Nem azért küzdöttünk, hogy Bratianunak tizenhét millió rab­szolgája legyen a háború előtti 7 mil­lió helyébe. Két fronton fogunk küzde­ni: a parlamentben és a parlamenten kí­vül. Ha a vár a belső támadás folytán nem esik el, majd elesik a kívülről tá­madó roham folytán. Birodalmak buk­tak el, hát Bratianu alkotmánya ne buk­nék el ! Nem vagyunk forradalmárok, de gyávák sem. Ha felülről üzenik meg a forradalmat, szembe szállunk vele. — Mivel igazolják azt a makacs erőlködésüket, hogy az országra alko­t­m­ányt erőszakoljanak "( Csak azzal, hogy a miniszteri felelőssége, meg akar­ják szün­e­ni, meg ak­ar­ák fo­gani a saj­tószabadságot, s a szenátusból a reak­ció számára akarnak fellegvárt épi­erű. — Az ellenzék nem hagyja abba a kény­szeralkotmány ellen valt küzdel­met, még akkor sem, ha ez a harc egy újabb 18:§-cal végződnék s akár kigyul Bral­ nu uj alkotmánya is.« Mihalache tetszésorkánnal fogadott szavai után Maniu Gyula szólal, fel: »A román nemzet szabadon akar élni s ezért az erdélyiek a g­álafehér­­vári­­ ülésen teljesen demokra­ikus rendszert kíván­ak az ország részére. Jogot ké­r­e­ünk mindazok számár , a­kik a nemzed dem­­okrá­ta talaján akar­nak fáradni.« Majd elmondta, hogy nem ér­ik be bugy a választókat maggátol­ák abb­an, hogy szavazhassanak, hanem most tírassob .n és mindenfelé Leszállí­tó fák s­z amba­ról vasárnapra virradó éjjel a vonatokról. Ez ellen az erősza­kosság ellen lil­akozik. — A liberális kormány a legb­inö­­sebb terrorL.m.ist jut.atta uralomra — m uul­. a — de a terror mindig meg­bosszulja m­a gát. A liberális kormány ez..el a .errorral egy uj alkotmányt akar az ors .ágra erőszakolni, de ez az a.kormány sohasem lesz ha ál­ban Elő de.n.ve. kerék se érték s mi ismé rabok leg­ünk ! A királ­yak kötelessége, hogy népe mellé álljon.« A pár.elnök beszédét követő s..ül­­ni nem akaró aus u­án Mihalache fel­olvasta Can­aruzíno Mátéi B. levelét, melynek zárósorai isyugalemre intik a lakosságot s csak arra az esetre kell szerinte a népnek gerillaharcot kezde­nie, ha a kormány nem értené meg, hogy távoznia kell. Akkor majd életük- Népgyű­lés a Dáciában

Next