Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-24 / 67. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA «ír. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 2­0 LEI­­ XXIX. ÉVFOLYAM. S AZ ELŐFIZETÉS ÁRA HELY­BEN: Évente . . . . 840 Lei Félévre . . . . 175 . Negyedévre . 90 „ Havonta . . . 80 „ Kézbesítési díj havonta .. 6 „ AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente . . . 400 Lei Félévre . . 200 „ Negyedévre . . . 100 „ Havonta . 36 „ Bérmentve postán küldve SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : BRASOV-BRASSÓ, KAPU­ UTCA 64-8. SZÁM. TELEFONSZ­ÁMOK : SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bél­és ki­lföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. SÜLFÖLDRENEGYEDÉVRE: Csehszlovákia . 25 c K. Jugoszlávia ... 50 dinár Magyarország . . 1500 m.K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank, v. ennek megfelelő összeg. I EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE:I­I Csehszlovákia . . 1 c. K. I Jugoszlávia ... 2 din. I Magyarorország . . 10 m.K. I Ausztria .... 1000 o. K. I Németország . . 50 M. BRASOV~BRASSÓ, 1923. március 24. (Szombat) ÁRA: 2­0 LEI­K 67. SZÁM. Pangrati Emil fievét idáigi ritkán hallottuk. Még ke­vs­őbbé ismertük az ő szellemét, a­mely szokatlan tisztaságban és szép­ségben sugárzik ki a szürke és sivár hétköznapi elmék tömegéből. Pangrati Emil szenátor és nem tartozik a kormányt halálosan gyűlö­lő ellenzék táborába. De halálos el­lensége mindenfajta tirannizmusnak, nyilvánuljon a szabadság bármely fajta elnyomásában és ellensége min­den alacsony ösztönnek, mely a pilla­nat sikere és nyugalma kedvéért a szabadság legdrágább javait kész és képes feláldozni. Alább egy sokat kifejező sze­melvényt adunk ebből a nálunk oly kivételesen és feltűnően hangzó be­szédből. A sajtószabadság és minden léfi, filmruh­­a ez. Magasan fölötte fénylik a politikai porond kisszerű tülekedéseinek és a hatalmi önkény és elfogultság sze­szélyes játékainak. Minden idők szá­mára szóló igazságok foglaltatnak benne s ereje olyan nagy hogy lehor­­gasztott fej nélkül a büntető meg nem hallhatta. Pangrati Emil a sajtószabadsá­got szent talizmánnak tekinti, mely minden más szabadság életét védi, s tétele, hogy inkább h­assék ttt hazug­ság, mint egyetlen igazság elnémít­­tassék, ha nem is uj, de őserejével szétzúzza az előítéletek és ha­zugságok korlátait. Ez a szenátor, aki a műveltség és emberszeretet, a demokrácia és a polgári becsület nagy vonásait hor­dozza lelkében, hazája sorsát, jövő­­­jét is abba­n az erőben talá­ja, mely­­lyel a közszabadságokat biztosítani képes. Sajnos, a m­indenható hatalom magasan és oly kevéssé fogják mél­tányolni ezeket a megragadó igazsá­gokat,­­mint amennyire nem méltatták a milliók lelkéből feltörő és szünte­lenül ostromló vágyakat a szebb és szabadabb élet után. A sajtóvétségek legtöbbjét oda fogják utalni a bün­tető bíróság elé, mint ahogy a közélet legfájdalmasabb sebeit tovább is az erőhatalom elavult módjaival és esz­közeivel fogják gyógyítani. Minden hiábavalósága mellett is azonban emeljük magasra és tart­suk meg emlékünkben a Pangrati szavait. Olyanok ezek mint a Mekka felé igyekvő hivők útjában levő ku­tak: enyhítik a szomjúságot s uj len­dületre sarkalják a fehérfadt lelket. Az értekezlet befejezése után mi­nisztertanács volt, amely után délelőtt tizenegy órakor a szenátus tanács t­erm­e­be újabb tanácskozásra hívták össze a többségi párt képviselőit. A tanácskozáson Bratianu Iones mi­niszterelnök éles hangú szemrehányás­sal illette a többségi képviselőket, s hangsúlyozta, hogy a többségnek az al­kotmányjavaslat tárgyalása folyamán tanúsított magatartása nem elégíti ki. Az a hang, amelyet a többség használ, nem felel meg a parlament méltóságá­nak, s mindazok a módosító javaslatok, amelyeket­­maguk a többségi párti kép­viselők nyújtanak be, teljesen felesle­gesek, s csak az ellenzék munkáját könnyítik meg. Bratianu miniszterelnök eli­e­lentette ezután, hogy a liberális párt és a nemze­ti párt között egyezkedési tárgyalások indulta­k meg. Az eddigi tárgyalások azon­ban nem vezettek e­r­e­d­­­mé­nyre, me­rt a nemzeti párt több miniszteri sze­­rvet követel, amiről a liberá­l­i­s párt hallani sem akar. Különben is — mondo­tta isratia ULU, — Maniu, Vajda és Popovics Mihály — akik­kel eddig tárgyaltak,­­ nem­ képviselik a nemzeti párt eg­észét. Vidéki gyűlések Vasárnap, március 25-én az egyesült ellenzék a következő városokban tart r népgyűléseket: Bukarestben, Brassóban Brailában és Valacon. Averesen kilátástalannak látja a politikai helyzetet BUKAREST, március 22. Averescu tábornok ma nyilatkozott az egyik bu­karesti estilap munkatársának a pilla­natnyi politikai helyzetről. A tábornok többek között a következőket mondok­: la: — A mai politikai helyzet végtele­nen kilátástalan. A kormány intézkedé­sei és magatartása, amelyet a legfonto­sabb politikai kérdésekben tanúsít, sem­miféle törvényes alapj­ai nem bírnak, s kihívják a közvélemény ítéletét. Tisz­tán látom a mai helyzetnek sú­lyos jövőbeli következményeit. Mi, akik a rend pártjának vagyunk tagjai és a helyzetnek elfogulatlan szemlélői, lát­juk, hogy hova vezet ez a most fejlődő evolúció. Nincs megegyezés az ellenzékkel Eredménytelenül végződtek a liberális és a nemzeti párt tárgyalásai Több miniszteri tárcát követeltek a nemzeti pártiak A kamara éjjeli ülése Bukaresti tudósítónk telefonjelentése BUKAREST, március 22. A kama­ra 21-iki éjjeli ülésén elfogadta Juca in­dítványát, mely szerint mindaddig, a­míg az alkotmányt tárgyalják, csütörtökön nem­ lesznek interpellációk. Florea Dragic paraszt­­­ti­ap képviselőt a parlament ülésének bűz­­bombákkal való megzavarása m­a­­­3 ülésről kizárták, azon az ala­pon, hogy az ő ülőhelye alatt találtak egy kézi hidrogénes fiolát. Tritean­u Lázár főpap valameny­­nyi felekezet számára autonómiát köve­telt. Az egyházak jogairól szóló hoss­zs vita után visszatértek a naturalizálásr­a szóló 7. szakaszra, amelyet annak lap-­ jén elintézetlenül hagytak. Jorga a régi alkotmány intézkedé­sét támogatta, mely szerint a honfiu­­sitás a törvényhozás, nem pedig a kor­mány hatáskörébe tartozik és ennnek megfelelően a szakasz harmadik bekez­dését módosították is. Csak száz hektárnál kisebb erdőket lehet kisajátítani BUKAREST, március 22. Bratianu Jones miniszterelnök ma délelőtt tíz órára egybehívta a törvényhozó testület t6b.s­égi pédiát, hogy az‘alkotnán­y jt­­vaslatnak a tulajdonokra, az erdők kisa­játítására és a földalatti javak naciona­lizálására vonatkozó rendelkezéseit a többség óhaja szerint módosítsák. A tanácskozáson a kormány tag­jain kívül részt vettek még a két tör­vényhozó testület elnökei és a javaslat előadói is. Az értekezleten behatóan tárgyalták meg a javaslat idevonatkozó részleteit, s különösen az erdők kisajátítására vo­natkozólag hoztak végleges határozatot, amely szerint csak azokat a hegységek­ben fekvő erdőségeket sajátítják ki, a­melyek száz hektárnál kisebb kiterjedé­­sűek. A javaslat új szövegébe még be­­hozták azt a rendelkezést, hogy ahol szükségesnek mutatkozik, ott közerőö­ket fognak létesíteni. A mai határozatoknak megszövege­zésével Cons­tan­tinescu minisztert bíz­ták meg. Újra szövegezik a tulajdon­jogokra vonatkozó szakaszokat BUKAREST, március 22. A kor­mány egyik, leginkább illetékes tagja a következő kijelentést tette: »A kamara és szenátus delegátusai­nak bizottságait ülésre hívták össze, hogy a kormány tagjaival egyetértve újonnan szövegezzük a tulajdonjogra vonatkozó szakaszokat, valamint azo­kat, amelyek a bányajavak nacionalizá­­lását tárgyalják­. Az új szövegben, melyet véglegesen holnap szerkesztünk meg, a tula­jdonjog védelmére több biztosíték lesz, s a pe­­tróleumterületek tulajdonosai számá­ra újabb engedmények fognak felvétet­ni. Mire mindkettőre megtalálják a meg­felelő formulát, a kormány újra össze­hívja a bizottságot és közli a hozott ha­tározatokat. Bevitték a hadsereg ere­jét a napi politikába, s ez­­ze­l kötve­tt­ék el a leg­­n­ag­yo­b­b h­i­b­á­t, m­e­r­t b­e­b­i­z­o­nyította a kormány,, hogy képes akaratának érvényt csak a szuronyok erejével szerezni. A most készülő alkotmány alól hi­ányzik minden erkölcsi és jogi alap, a jövendős kormányának azonban legyen az bármi­­lyen összetételű­, köteles­sége lesz mégis törvényes­n­e­k elismerni a most készü­lő a­l­kotmány­tör­vény­t, de kötelessége lesz a feltét­lenül szükséges módosítá­sokat is eszközölni rajta. Ehhez azonban a feltétel az, hogy teljesen szabad választásokkal hozza létre törvényhozó testületét. Bukarestbe rendelték az Averescu-párt vidéki elnökeit BUKAREST, március 22. Az Ave­­rescu-párti vidéki szervezetek elnökeit sürgősen Bukarestbe hívták. Ötszázmillió a tisztviselőknek BUKAREST, márc. 22. Tegnap reg­gel kilenc órakor a pénzügyminiszté­riumban a költségvetési nagybizottság ülést tartott. Bratianu Vintila pénzügyminiszter részletesen ismertette ezt a kilenc hó­napos időszakra szóló általános költség­vetést, rámutatott arra, hogy a külföldi adósságok nagy része k­onszolidálva van s a belső államadósságokat szin­tén konszolidálni fogják. Az új adókról szólva azt fejteget­te , hogy azok nagyon igazságosak és az állam konszolidálásához, valamint új­jáépítéséhez szükségelt összegeket fog­ják hajtani. •A köztisztviselők ügyére vonatko­zólag jelentette, hogy mindent meg­tett, ami lehetséges volt. Az az ötszáz millió lej, melyet szá­mukra juttat, kizárólag nekik­ jut, a had­sereget nem számítva ide, mert a had­ügyminisztériumnak külön kétszáz mil­lió lejt adtak a tiszti fizetések emelé­­sére. Ennek az ötszáz millió lejnek a tisztviselők közt való felosztása céljá­ból minden egyes minisztérium egy bi­zottságot fog kinevezni, mely április és május hónapokban ki fogja­­ dol­gozni a drágasági pótlékok emelésének szabályait. Mindenesetre nem oly módon fogják ezt az emelést kiosztani, mint az októl­érit, mert akkor szá­mos igazságtalanság­ történt. Kizárják azokat a tisztviselőket, a­kiknek más előnyeik is vannak, mint például a C. F. R. és más intézmények alkalmazottai. Rámutatott arra, hogy mostanáig a tisztviselők és a katonaság pótlékai­nak emelésére már két milliárdot ad­tak. Ezt az összeget már nem lehet túl­lépni.­­ Megígérte, hogy amennyiben az állam bevételeiről szóló költségvetés megengedi, az állami nyugdíjasok hely­zetén is javítani fog. Ami a hadikárpótlásokat illeti, há­romszáz millió lejt vettek­ fel a költség­­vetésbe, mely összeget az elpusztított vidékek károsultjai, között a bizottság

Next