Brassói Lapok, 1923. június (29. évfolyam, 120-144. szám)

1923-06-10 / 127. szám

fi beá fél Görögország sietteti a békét Megszakítás veszélye fenyegeti a konferenciát — A Brassói Lapok eredeti távirata. — LAUSANNE, junius 8. Angol forrorsfolói koztak, hogy Venizelosz ma lépéseket tett Rumbold, Pellé és Montagu megbízottaknál, hogy siettessék a konferencia befejezését, mely munkálataiban nem halad előre. Egyben hozzájárulásukat kérte a görög-török közönibéke megkötésére. Amikor mindenki békét akar... LAUSANNE, június 8. Az a hír, hogy a nagybeteg lausannei békeértekezlet újból a megszakítás lehetőségével fenyeget, minden delegációban izgalmat keltett. A szövetséges fiatalmnak képviselői szerint a konferencia megszakítását minden áron el kell kerülni, mert az nagy mértékben késleltetné a béke aláírását és szítaná a bizonytalanságot a keleti helyzetben. Ugyanezt a nézetet vallják a török békedelegátusok is. Cáfolják a török-görög különbéke hírét LAUSANNE,, június 8. Azt a hírt, hogy Görögország a Törökországgal való különbéke érdekében lépéseket tett illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolják. Venizelosz a Fellé tábornokkal való megbeszélések során csak a helyzetről akart tájékozódni és csak annyit közölt vele, hogy Görögország a konferencia újbóli elnapolása, vagy a tárgyalások túlhosszúsága esetén maga kel érdekei védelmére mert nem várhat végtelenségig a háborús állapot megszüntetésára Ezek a kijelentések adtak alapot a francia-angol lapoknak arra, hogy görög Lexök különbékéről írjanak. Csicserin erélyes jegyzéke az angol kormányhoz •LONDON, junius fcs. A még mindig Londonban időző Krasszin kövzet átadta lord Curzon külügyminiszternek az orosz szovjet kormány jegyzékét, amely, a londoni kormány által legutóbb kifogásolt szovjetpropaganda kérdésével foglalkozik. Ebben a jegyzékben Csicserin külügyi népbiztos határozott hangon visszautasította az afganisztáni szovjet megbízott visszahívására szóló angol felhívást. Másrészt kifogásolta Csicserin az ázsiai orosz határnál állomásozó angol megbízottak szovjetellenes magatartását. A jegyzék a vitás kérdések elsimítására közvetlen angol-orosz tanácskozásokat javasol. Mértékadó angol politikai körök megállapították, hogy a jegyzék erélyes és kihívó hangneme a kedvező oroszországi terméskilátásokkal áll összefüggésben. aamat őrülete A legolcsóbb grenaáluunha 7000 korona Budapesten (Jk Brassói Lapok budapesti szerkesztőségétől. — BUDAPEST, június 7. Egy jókeresetű ügyvéd — kevesen dicsekedhetnek most azzal, hogy keresetükből meg tudnak élni, — a következő siralmas, de minden egyes adatában hiteles beszámolással kedveskedik nekem. — Feleségem immár ötvenedszer elpanaszolta, hogy nincs mit fölvennie. Ha régebben mondottak ilyesmit asszonyok, jót kacagott az ember és rámutatott őnagysága túlzsúfolt toalettszekrényére. Ha azonban mostanság halljuk azt, hogy nőnknek nincs ruhája, a legeslegtöbbször igazat kell adnunk neki, mert az a százszorosan átalakított, kiforgatott, beforgatott valami, ami rajta van, igazán csak a legnagyobb jóindulatú elnézés mellett érdemli meg a ruha nevét. Éppen ezért fölhasználtam végre azt az alkalmat, amelyet egy kis lakásügynek szerencsés elintézése juttatott nekem, magamhoz vettem a hálás klienstől kapott százezer koronát és felszólítottam habozás nélkül engedelmeskedő feleségemet, Lövessen a nővérek belvárosi divatszalonjába. Tudja, valamikor, jobb időkben ott dolgoztatott feleségem és most, amikor egynéhány sivár esztendő után ismét arra mertem gondolni, hogy kiöltöztetem az aszszonyt, ez a régi kitűnő »konyha« jutott eszembe. — X. nővérek még emlékeztek a hajdani jó kuncsaftra és nagyon udvariastul, igen előzékenyen fogadtak bennünket. Érdeklődtünk a legújabb divat iránt és túl a felvilágosítást kaptuk, hogy most, nyár elején a gyengéden áttetsző krep-zsorzsett- ruhák a legdivatosabbak. Ez ellen nem is volt kifogásunk, de annál több azt ellen, hogy az ilyfajta tarka-toalettnek az ára számunkra igen magasan, háromszázezer koronánál kezdődik. A szalon egyik tulajdonosnője azzal próbált megvigasztalni bennünket, hogy a krep-marokén-ruha még drágább, mert négyszázezeren alul nem kapható, sőt vannak váci-uccai szalonok, ahol legalább hatszázezer koronát kérnek el érte, sőt ez csak a legalsó határ, mert hiszen, ha a díszítés igen finom, fölmegy az ilyen toalett ára egymillió koronáig is. A krep-zsorzsettnek egyéb változatai sem pályáznak szerénységre. A valamivel nehezebb anyagú krep-romainért sem kérnek kevesebbet háromszázötvenezernél, a selymesfényű és most nagyon kedvelt kreplissée-ruha ára pedig, ha alacsony, akkor is eléri a négyszázezer koronát. Mindezek a ruhák azonban olyan áttetszőé**,, hogy magukban természetesen nem viselhetők. Kombinézon való alája, amely akkor is harmincezer korona, ha a legrosszabb anyagból, japán selyemből készült, hatvanezer pedig, ha krepdesinből csináltatják, amelynek méterje tudvalévően húszezer korona. A ruha fölé pedig, nemde, valamicske díszítés is kívánkozik, amely, fájdalom, olcsónak szintén álom, mondható, mert hiszen például egy öv-díszszalag, ha nagyonkevésbe kerül, hat-nyolcezer körömi. — Bevallom, én ezek után megdöbbenve néztem feleségem, ő pedig nem kevesebb ijedelemmel viszonozta rémült palantásomat. Majd, anélkül hogy összebeszéltünk volna egymással, szinte egyszerre vetettük fel azt a kérdést, várjon, tekintettel megszabott büdzsénkre, nincs-e valamivel olcsóbb ruha is a világon. X. nővérek kissé sajnálkozva állapították meg, hogy valamivel, de csak valamivel olcsóbb Vati. Nyári mosószerű szövetből készült, ezüstös hímzésű esti ruhák például »már« kétszázezer koronáért is kaphatók. A régi jó foulard selyem pedig utóvégre semmivel se rosszabb és nem kevésbbé tetszetős, mint a krep-marokén, az örvendetes különbség azonban az, hogy a foulard-ruha mindössze potom száznyolcvanezer koronába kerül. Ha meg netalán még ezt is sokallanók,, talán dzsempest ajánlhatnának nekünk. Igaz, hogy jóformán mindenki hordja már manapság, ami kétségtelenül levon értékéből, viszont »nevetségesen«, igazán »nevetségesen« olcsó. Most, ugyebár, százhúszezer korona manap egyáltalában nem pénz. — Szégyenkezve vallottam be a kedves nővéreknek, hogy én egy olyan ósdi barbár vagyok, akinél százhúszezer korona mindig számbaveendő összeg. E vallomásra mintegy válaszul azt a tanácsot kaptam, hogy talán őnagysága beérné grenadin-ruhával. Ezt úgyszólván ingyen adják. Kell hozzá mindössze két méter grenadim,, ez pedig nem több ötvenezer koronánál, a hozzávaló és a varrás sem több harmincnegyvenezer koronánál, úgy, hogy az egész el sem éri a százezer koronát. — Kérdőn néztem fotovégemre, ő üzem* * hím nem mutatott lelkesedést a groundinruhn iránt. Rendelés helyett elköszöntünk és Kálvária-járásunkat folytatva, betértünk egy Gizella-téri szalonba. Vigasztalót ott sem hallottunk. Megmutattak egy szövetet, amelynek métere harmincötezer korona, a krepdesin-bélégé pedig méterenkint tizennyolc-húszezer korona, az egész szövetkosztüm ára tehát több mint háromszázezer korona. Ez pedig, kérem a lássan, csak nem sok akkor, amikor Ugyanezért a kosztümért B-né, a legismertebb pesti szalontulajdonosné legalább félmillió koronát kér el, de talán már többet is, mert ennél a hölgynél az árak jóformám naponkint emelkednek, tekintet nélkül a zürichi kurzusra. — A szalontulajdonosnő látta elképedésünket és mentegetőzni kezdett. Előadta, hogy egy női szabómunkásnak jelenleg négyszázhuszonhárom korona a munkabérre, önálló munkás négy-öt napig dolgozik egy kosztümön, egy kézi és egy ujjvarró munkás pedig három-négy napig. Tessék kiszámítani, hogy ez mennyit tesz ki. Hát kiszámítottam és arra az eredményre jutottam, hogy a szalonok még emellett a munkabér mellett sem mennek tönkre, sőt a »fazonon« vagy a » tűzésen«, amelyet a vevőnek felszámítanak, legalább ötven—hatvanezer koronát keresnek külön. — Talán fölösleges elmondanom, hogy végül mit sem vásároltam nőmnek. Elhatároztuk, hogy mégis csak visszatérünk a groundin-ruhához, de ezt se csináltatjuk meg belvárosi szalonban. Megvesszük ötvenezerért a grenadint és húszezerért megvarratjuk Róza nénivel, régi jó varrónőnkkel, így még a százezer koronából is megmarad annyi, hogy 3z kiló zsír telik belőle..... mA^Gti:A$m Felolvasták a kamarában az ülésszakot berekesztő királyi kéziratot Elfogadta a kamara a tisztviselői pragmatikát A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. — BUKAREST, június 8. Elnök: Orleanu a miniszterek közül pedig Bratianu Vintila, Constantinescu, Sassu, Cozma és Florescu vannak jelen. Florian képviselő indítványt terjeszt a kamara elé, hogy jegyzőkönyvileg örökítsék meg Jaques Elia emlékét, aki a román kultúra fejlesztésére annyit áldozott: Anghelescu miniszter elismeri Jaques Elia érdemeit és csatlakozik Florian indítványához. Jacobescu képviselő kérdést intéz a közoktatásügyi miniszterhez, hogy menynyiben használták fel azt az összeget, amelyet Bolnavu Vasilie adományozott egy diákotthon felállításának céljaira. " Anghelescu miniszter: A. diákotthon részére találtunk a város központjában a i Strada Amsemn egy házat, amelyőt két millió lejért megvásároltunk s a közeljövőben meg is kezdjük annak célravezető átalakítását. Dán Szevér újból interpellációt terjeszt be a letartóztatott fogarasi prefektus, Popovics Lázár ügyében, s újból hangsúlyozza a letartóztatás igazságtalanságát. Az interpellációt, amelynek folyamán a minisztter és Lupu dr. között élénk szócsata fejlődött ki, alig tudja Dan Szever elmondani, mert a többségi állandó zúgással és ellentmondással kiséri szavait. Az interpellációnak Florescu igazságügyminiszter erélyes kijelentése vet véget, amelyben hangsúlyozta, hogy meg van győződve Popovici vétkességéről, s így őt nem veheti pártfogásába. Mária Gyula emelkedik mégez ügyben szólásra. Popovicit azért védtük mert a mi emberünk. Én ismerem őt, törvénytiszteleti, becsületes ember, s felelős-BRASILC, junius 8. Még ezelőtt tizennyolc esztendővel történt, hogy"Barca-Ujfalu község a magyar kincstártól annak rendje és múltja szerint sminden törvényesség szemmeltartásával megvásárlósa a Szunyogszék és Barcaujfalu községek közlött elterülő, mintegy 617 holdnyi erdőt. Az eladást amagyar parlament tizenhét éveel ezelőtt jóváhagyta és Barcaujfalu község az erdőt birtokába vette. A birtokbaadáshoz a szomszédos Szunyogszék községet is meghívták, s a birtokbavételt jóváhagyólag, tudomásul is vette. A barca-ujfalusiak a 120.000 koro ségem teljes tudatában jelentem ki, hogy szabadlábra helyezése esetén nem fog szökést megkísérelni. Utána Moldovan képviselő a besszarábiai középiskolák ügyében interpellál. Anghelescu válasza után Orleanu elnök kijelenti, hogy Puscariu Sextil képviselőtől indítvány érkezett, amelyben azt javasolja, hogy, a kamara könyvtárában 2 példányban álló könyvek egyik példányát bocsássák a kolozsvári egyetemi könyvtár rendelkezésére. A javaslat szavazás alá bocsátja, s a kamara megszavazza. Ezután áttér a kamara a tisztviselői pragmatika javaslatának tárgyalására, amelynek egyetlen szónoka a mai ülésen Jacubescu, aki a javaslat ellen beszél s felolvassa a parasztpártnak a javaslat ellen hozott deklarációját. Jacubescu beszéde után szavazás alá bocsátják a javaslatot, amelyet a kamara száz szavazattal négy ellenében minden módosítás nélkül elfogad. Ezután néhány kisebb törvényjavaslatot fogad el még a kamara a többek között azt, amely a prahovai-bukaresti villamosműnek nyújtandó negyvenmilliónyi hitelről szól. Végül Bratianu Jones felolvassa a jelenlegi ülésszakot bezáró királyi kéziratot. A kéziratban a király külön-külön kiemeli az ülésszakon hozott törvények jelentőségét, szól az alkotmánytörvényről, a költségvetésről, az uzsoratörvényről, a tisztviselők pragmatikájáról s köszönetet mond a törvényhozásnak, hogy munkásságával eredményesen szolgálta az ország elhaladását. Az ülés ezután este nyolc órakor véget ért, más vételárat törlesztgtettek, s eddig több miint 100 ezer aranykoronát le is fizettek. Az Imperium átvétele után természetesen a román kincstár javára fizették a részleteket. A dolgos és igyekvő karcaujfalusi nép az elhanyagolt erdőt rendibe hozta, azt szépen kiisiszologatta és onnan fuvaroztak tűzifát maguknak. A község magyar és román földművesnépe soha sem gondolt arra, hogy még oly idő is jöhet majjdl, amikor a nehéz aranyakkal, sok-sok ceremóniával megyei és parlamenti jóváhagyásokkal megvett erdőt még el is vehetik tőlük. De ime ez is eljött. Történt ugyanis liberális képviselő-választás idején, hogy Szunyogszék község román szavazataira nagy szükség volt, s ezért megígérte a leendő »deputát«, hogy ne féljetek szunyogszékiek, tudom, hogy fáj a fogatok a barcaujfalusiak erdejére, nos majd meg fogjátok kapni, csak azután szavazat legyen ám... A sárkányt kisajátítási bizottság ugyanis teljesen lehetetlen és tarthatatlan indokolással odaítélte a barca-ujfalusiak jogos tulajdon erdejét a szunyogszékieknek. S amit senki nem hitt, azi a napokiban mégis bekövetkezett. Ez a bizottság nagy kegyesen kimondta azt is, hogy minden hóldért másfél holdat fognak majd kapni az ujjfalusiak. S hogy mikor és kitől, arról egy kicsit elfelejtettek intéződni) Sőt még, kártalanítás is kilátásba van helyezve és pedig a barca-ujfalusiak minden egyes hold gyönyörű csere-erdőért 125 lejt is kaphatnak, vagyis mást szóval egy holdbnói 10,000 lejt érő erdőért egy mázsa aprított tűzifát. A barca-ujfalusiak minden tőlük telhető módon tiltakoztak a jogtalan kisajátítás ellen. A legutolsó tárgyalásra már ügyvédjüket sem vihették magukkal, mert felsőbb hatóság úgy intézkedett, hogy az agrártörvény oly tiszta és világos, hogy annak alkalmazásához ügyvéd nem kell. Világosság okáért álljon itten, hogy minden »füst«, azaz házhely utáni öt holdnyi erdő illetné meg a Barca-Ujfalu községet, vagyis háromszáz füst után 1500 hold. Ugyan a sárkányhatározat is kimondja, hogy ennyi erdeje Barca- Ujfalunak nincs és soha ez életben nem volt, bánén, hát úgy okoskodik a határozat, hogy viszont Szunyogszék községnek nincsen elég legelője, tehát egyszerűen odaítéli a Barcaújfalusiak erdejét Szunyogiszéknek »legelő« céljára, mert e célra át lehet alakítani.. Álljon itt jellemzésül, hogy a »szegény« szunyogszékieknek jelenleg csak 6000 holdnyi erdejük van, s még az ismertetett határozat szerint is több mint amennyi az agrártörvény szerint őket megillethetné. Joggal kérdezhetjük akkor, hogy miiért épen Barca-Ujfalu erdejét kellett elvenni? Hiszen ez a község oly szegény, oly agyagos, s rosszi szántóföldjei vannak, hogy a lakosság tetemes része agyagedények készítésével tengeti életét. Mint értesülünk a Barcaújfalusiak nem hagyják a maguk igazát, s felebbedezésükben kimutatták, hogy a tiszta és világos agrártörvény mellé még ügyvéd sem ártott volna. Reméljük, hogy a fogaras vármegyei felebbezési hatóság a Barcaujfalusiak felebbezését a törvény alkalmazásával tisztán és világosan fogja alkalmazni is. Elvették a barcaujfalusiak hatszáztizenhét hold erdejét Még egy kis „agrár-reform“ — A Brassói Lapok tudósítójától.. — ! rfi SSi üftfe ifi.