Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-16 / 88. szám

2 PQliTIKJA NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. ÁRA: A* előfizetés ára helyben­­ A* előfizetés ára vidékre­­ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda ! ^fizetési árak külföldre: £v®e£vii®,BUKARESTSta I tft Évente................... 480 lei Évente................... 500 let BRAȘOV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-60. szám. Negyedévre . . 250 let 2‘*° LEI L“I Félévre .... 240 , Félévre .... 260 » __ ,Félévre .... 500 annak fiókjai vesznek fel I „___ _ Negyedévre ... 120 „ Negyedévre . . . 140 » _ . . .___ a portódijak emelése esetére az apróhirdetéseik vasárnap vasárnap Havonta .... 42 „ Havonta .... 50 „ t­elefonszámok előfizetési díj emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz __ _ 4 Ei EI Kézbesítési díj havonta 10 . Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 83. 37. fenntartják magunknak. i^'íyo^^ntfání^feladtatók 5 Ltd XXX. ÉVFOLYAM. BRA$OV-BRASSÓ, 1924. április* lé, (Szerda) Nehéz kő esett le a szívünkről, súlyos lidércnyo­más oszlott el egyszerre, nincs már veszedelem. Zinovjev, a szovjetek egyik vezére kinyilatkoztatta, hogy Oroszor­szág nem kívánja fegyverrel annek­­tálni Besszarábiát... Csak ha megtámad­nák, akkor persze.... akkor... csak ak­kor... Egy román lap azt írja Zinoviev nyilatkozatáról, hogy ez csak taktika. A háborúval fenyegetődző szovjet nem kapna kölcsönt Londonban, hát most hamar leszerelik a háborús hősködést, s békehurokat pengetnek. Hátha így meg lesz a nagyon szükséges, a várva várt kölcsön. De ha ez a csendesítő, nyugtató szólami taktika, akkor az is taktika lehetett, mikor a moszkvai kül­döttség visszakövetelte Besszarábiát, s olyan látszatott adott a helyzetnek, mintha e tartományt erőszakkal is kész volna elvitatni Romániától. De akár az egyik taktika csalt, akár a másik, már nem kell aggódnunk, Zi­novjev hüvelybe dugta a kardját, s ez nekünk, akiket már megrémítettek olyan hírekkel is, hogy Románia csa­patö­sszevonásokat végzett a Dnyeszter mentén, s hogy ukrán önkéntesei, be­törtek Besszarábiába, untig elég. A Lidércnyomás eloszlott, a nehéz kő leesett a szívünkről... Vagy tán mégsem egészen? Valami szorongásfélét mégis éreznénk? Valami ködös bizonytalanság, félszeg aggoda­lom, kellemetlen kétség mégis üldözne? Hess, sötét denevérei a holnap gond­jának, hisz Zinovjev megmondta, hogy Oroszország nem akar háborút ! Hessl ' Hess!.... P­árisban ragyogó ünnepség, meleg­séget árasztó ölelés, Románia és Fran­ciaország szeretik, megértik és meg­védik egymást. Napfényes pendantja a borús besszarábiai képnek. Millerand, a köztársaság elnöke nem félt újra hangsúlyozni, hogy ez a tartomány Ro­mánia újjászületésének utolsó lánc­szeme: hozzátartozik egységéhez és nagyságához. De bármily megragadó, bármily lelkesítő és bármily biztató legyen is Franciaország feltétlen barátsága és bi­zalma Románia iránt, s Románia hű­sége, hálája és szolidáris érzülete a francia respublika iránt, az orosz probléma tisztázása nélkül sem egyik­nek, sem a másiknak, sem az egész Európának nem lehet nyugodt álma, tartós nyugalma, konszolidált rendje, igazi békéje. A jó Amerikában éppen most újra kilövik ártatlan nyilát az általános le­fegyverzésnek, hátha ahol leesik, Szent László füve módjára meg fog találtatni a háborús nyavalya ellen való gyógyító­­orvosság. Micsoda naivság amaz óriá­si, óceánontúli hatalmasságtól, a világ legreálisabb, legpraktikusabb népétől ! Hát nem­ látjátok odaát, hogy mi készül és mik készülnek ideát? Nem halljátok Millerand szavait: »A fegyve­res nemzetek tisztán defenzív jellegű szövetséget kötöttek­?« Tisztán defen­zív jellegűt, sok katonával, sok pus­kával, sok munícióval, sok egyéb öl­döklő szerszámmal. És nem halljátok, micsoda hatalmas találmánya van a britnek, hogy London felől elhárítsa a támadást? És nincs tudomástok arról a borzalmas gázról, mellyel Németor­szág meg akarja fojtani halálos ellen­ségeit? S vajjon Mussolini megtart­hatja-e öt millió fasisztájának hűségét, odaadását, szerződését, a gyűlölt Jugo­szláviával, ha nem áll híveivel talpig fegyverben? S hát Románia nem kény­telen-e készenlétben állni a vörös had­sereg miatt, s Jugoszlávia részint Bul­gária, részint a kiszámíthatatlan tab­án miatt? De te amerikai kormány, mely a békét prédikálod és újra le akarod fegyverezni lefegyverző javaslatoddal a világot, nem magad rendeltél-e el próbamozgósítást az iparban? Nem tet­tél-e próbát, mikép gyárthatnának gyá­raid újra, szempillantás alatt, romboló öldöklő hadiszerszámokat? Nem ké­szülsz-e, nem dolgozol-e szünetlenül ma­gad is katonáiddal, hajóiddal, repü­lőiddel, vállalataiddal, pénzeddel, eszed­del, idegeddel, diplomáciáddal és dip­lomatikus álszenteskedéseddel a jövő háborújára? Arra is, amibe esetleg te sodródál bele, de még inkább arra, a­mibe mások fognak belesodródni. Ej, nagy színház ez a világ. Festett kulisszák, s még jobban kifestett színé­szek. Játszanak tragédiát és komédiát, de mindegyiket rosszul. Az elhitetés már nem sikerül. Parókák, álszakálak, kosztümök mögött mindig az embereket látjuk, akik — emberek. Biss­ét prédikál­nak és háborút csinálnak. A Magyar Párt visszautasítja Tatarescu támadását Szét akarják robbantani a párt egységét A Brassói Lapok tudósítójától. KOLOZSVÁR, április 14. Az Országos Magyar Párt intéző bizottsága ma délelőtt rendkívüli ülést tartott Ugron István elnöklete alatt. Az intéző bizottság tagjai élénken tárgyalták az egyik kolozs­vári lapban megjelent nyilatkozatot, amelyben Tatarescu belügyi al­­államtitkár kijelentette, hogy a Magyar Pártot nem tekinti hivatott­nak arra, hogy az erdélyi magyarságot reprezentálja. Az ülésen az a felfogás alabutt ki, hogy Tatarescunak ez a nyilatkozata a párt egy­ségét akarja szétrobbantani. Az ülés első szónoka, Bernády György is ennek a felfogásnak adott kifejezést, s visszautasította mindazt az inszinuációt, amelylyel a párt ellen fordultak. Bernády után Hajdú István dr. is felszólalt, aki hasonló értelemben beszélt, majd Paál Árpád indítványozta, hogy a párt kebelén belül a polgárságot kell megszervezni. Többek hozzászólása után a délelőtti ülést berekesz­tették, s azt este folytatták. Görögország köztársaság Megtartották tegnap a népszavazást • A szava­zatok hetvenöt százaléka a köztársaságot kívánja György királynak Brassóban feladott manifesztu­­má­t Görögországban nem szabad terjeszteni A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. ATHÉN, április 14. A népszava­zást, amelyre Görögország oly lázasan készült, tegnap megtartották, s az eredmény: a közvélemény nagy több­sége a köztársaság mellett nyilatko­zott meg. A görög dinasztia sorsa ezzel végleg meg van pecsételve, többé vissza nem térhet az országba, s a köztársasági kormány, alig hangzott el a népszavazás eredményének kihirde­tése, már meg is tiltotta a király fény­képének terjesztését. A népszavazás­nak külön érdekessége az, hogy Me­­taxas tábornok, a rojalisták egyik erős híve, szinte a köztársaságra adta le szavazatát. Athénben ünnepi hangulat ural­kodik. Az üzletek mind be vannak zárva, míg az utcákon és a város közúti utain fegyveres járőrök vi­gyáznak a rendre. A népszavazás végig a legnagyobb csendben folyt le, s már kora délután jelentették Papa­­nasztasziosz miniszterelnöknek az at­héni és pireuszi szavazás eredményét, amely szerint a két városban a szavazatoknak hetven száza­léka a köztársaságra esett. Este felé történt meg a végered­mény ünnepélyes kihirdetése a tenge­részeti minisztérium épületének erké­lyéről hatalmas tömeg előtt. A népszavazás eredménye szerint az egész országban leadott összes szavazatok het­venöt százalékban a köztár­saságot kívánják. A kihirdetés után hatalmas éljen­zésben tört ki a tömeg s szinte deli­­riumban vonult végig az uccákon, él­tetve a köztársaságot. Az ucca, a vá­ros egész éjszaka ünnepelt, s az ünnepségek hétfőn is folytak. A népszavazás eredményéhez képest már megválasztották a köztársaság elnökét is Kon­­duriotisz személyében. A szavazás folyamán, bármily csendben folyt is le az, a kormány tizenöt személyt letartóztatott, köztük Leonardopulosz tábornokot is, akiket azzal vádolnak, hogy a tömeget fegy- 88 SZÁM veres lázadásra akarták bírni. Sőt a mai nap­­olyan újabb letartóztatások is történtek, amelynek szereplői mind­nyájan részesek a lázadás előkészíté­sében. Peloponesox több városában szin­tén visszaéledt a legalista mozgalom, de minden kísérlet, mely a köztársa­ság ellen irányult, kudarccal járt. A kormány is teljes erővel száll, szembe most már minden királypárti megmozdulással s a köztársaság prok­­lamálása után első intézkedése az volt, hogy megtiltották a görög király Brassóban kiadott proklamá­­ciójának a görög néppel való közlését s egyben megtiltotta a király és uralkodóház többi tagjai fényképének terjeszté­sét és bárhol való kifüggesz­tését. Egyben proklamációt bocsátott ki, amelyben tiltakozik György proklamá- ,­ciójának tartalma ellen s leszögezi, hogy a király félrevezette a román kor­mányt és visszaélt vendégszeretetével akkor, amikor táviratát a görög nép­hez elküldötte. Mára lázadás kitörését várják Athénben. Újabb jelentések szerint a kor­mány mára újabb királypárti lázadás kitörését várja s már minden intézke­dést megtett, hogy a legkisebb meg­mozdulást is csírájában elfojthassa. Bratianu Ionel Bukarestben BUKAREST, április 14. Bratianu Jo­­nel néhány napi távolléte után ma visszat­­ért Bukarestbe. A húsvéti ünnepek előtt a kormány még több minisztertanácsot fog tartani, amelyeken Bratianu Jonel fog el­nökölni. « — — — — — — — — — Elkobozták a parasztpárt boksánbányai jelöltjének manifesztumát BOKSÁNBÁNYA, április 14. A bok­­sánbányai választási agitáció teljes erővel megindult. Teicu dr. a parasztpárt jelölt­je, proklamációval fordult a választókhoz, amelyben a parasztpárt ismert hangján szólt hozzájuk. A proklamációt a hatósá­gok azonnal elkobozták, de ezzel nem elé­gedtek meg, hanem házkutatást is tartot­tak a parasztpárti jelölt lakásán. Nem lesz szerződés Japán és Franciaország között TOKIO, április 14. (Rlcuter). Japán kormánykörökben határozottan megcáfol­ják azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint a Japán és Franciaország között a legközelebbi időben szövetségi szerződés jön létre .

Next