Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-16 / 88. szám
2 PQliTIKJA NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. ÁRA: A* előfizetés ára helyben A* előfizetés ára vidékre Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda ! ^fizetési árak külföldre: £v®e£vii®,BUKARESTSta I tft Évente................... 480 lei Évente................... 500 let BRAȘOV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-60. szám. Negyedévre . . 250 let 2‘*° LEI L“I Félévre .... 240 , Félévre .... 260 » __ ,Félévre .... 500 annak fiókjai vesznek fel I „___ _ Negyedévre ... 120 „ Negyedévre . . . 140 » _ . . .___ a portódijak emelése esetére az apróhirdetéseik vasárnap vasárnap Havonta .... 42 „ Havonta .... 50 „ telefonszámok előfizetési díj emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz __ _ 4 Ei EI Kézbesítési díj havonta 10 . Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 83. 37. fenntartják magunknak. i^'íyo^^ntfání^feladtatók 5 Ltd XXX. ÉVFOLYAM. BRA$OV-BRASSÓ, 1924. április* lé, (Szerda) Nehéz kő esett le a szívünkről, súlyos lidércnyomás oszlott el egyszerre, nincs már veszedelem. Zinovjev, a szovjetek egyik vezére kinyilatkoztatta, hogy Oroszország nem kívánja fegyverrel annektálni Besszarábiát... Csak ha megtámadnák, akkor persze.... akkor... csak akkor... Egy román lap azt írja Zinoviev nyilatkozatáról, hogy ez csak taktika. A háborúval fenyegetődző szovjet nem kapna kölcsönt Londonban, hát most hamar leszerelik a háborús hősködést, s békehurokat pengetnek. Hátha így meg lesz a nagyon szükséges, a várva várt kölcsön. De ha ez a csendesítő, nyugtató szólami taktika, akkor az is taktika lehetett, mikor a moszkvai küldöttség visszakövetelte Besszarábiát, s olyan látszatott adott a helyzetnek, mintha e tartományt erőszakkal is kész volna elvitatni Romániától. De akár az egyik taktika csalt, akár a másik, már nem kell aggódnunk, Zinovjev hüvelybe dugta a kardját, s ez nekünk, akiket már megrémítettek olyan hírekkel is, hogy Románia csapatösszevonásokat végzett a Dnyeszter mentén, s hogy ukrán önkéntesei, betörtek Besszarábiába, untig elég. A Lidércnyomás eloszlott, a nehéz kő leesett a szívünkről... Vagy tán mégsem egészen? Valami szorongásfélét mégis éreznénk? Valami ködös bizonytalanság, félszeg aggodalom, kellemetlen kétség mégis üldözne? Hess, sötét denevérei a holnap gondjának, hisz Zinovjev megmondta, hogy Oroszország nem akar háborút ! Hessl ' Hess!.... Párisban ragyogó ünnepség, melegséget árasztó ölelés, Románia és Franciaország szeretik, megértik és megvédik egymást. Napfényes pendantja a borús besszarábiai képnek. Millerand, a köztársaság elnöke nem félt újra hangsúlyozni, hogy ez a tartomány Románia újjászületésének utolsó láncszeme: hozzátartozik egységéhez és nagyságához. De bármily megragadó, bármily lelkesítő és bármily biztató legyen is Franciaország feltétlen barátsága és bizalma Románia iránt, s Románia hűsége, hálája és szolidáris érzülete a francia respublika iránt, az orosz probléma tisztázása nélkül sem egyiknek, sem a másiknak, sem az egész Európának nem lehet nyugodt álma, tartós nyugalma, konszolidált rendje, igazi békéje. A jó Amerikában éppen most újra kilövik ártatlan nyilát az általános lefegyverzésnek, hátha ahol leesik, Szent László füve módjára meg fog találtatni a háborús nyavalya ellen való gyógyítóorvosság. Micsoda naivság amaz óriási, óceánontúli hatalmasságtól, a világ legreálisabb, legpraktikusabb népétől ! Hát nem látjátok odaát, hogy mi készül és mik készülnek ideát? Nem halljátok Millerand szavait: »A fegyveres nemzetek tisztán defenzív jellegű szövetséget kötöttek?« Tisztán defenzív jellegűt, sok katonával, sok puskával, sok munícióval, sok egyéb öldöklő szerszámmal. És nem halljátok, micsoda hatalmas találmánya van a britnek, hogy London felől elhárítsa a támadást? És nincs tudomástok arról a borzalmas gázról, mellyel Németország meg akarja fojtani halálos ellenségeit? S vajjon Mussolini megtarthatja-e öt millió fasisztájának hűségét, odaadását, szerződését, a gyűlölt Jugoszláviával, ha nem áll híveivel talpig fegyverben? S hát Románia nem kénytelen-e készenlétben állni a vörös hadsereg miatt, s Jugoszlávia részint Bulgária, részint a kiszámíthatatlan tabán miatt? De te amerikai kormány, mely a békét prédikálod és újra le akarod fegyverezni lefegyverző javaslatoddal a világot, nem magad rendeltél-e el próbamozgósítást az iparban? Nem tettél-e próbát, mikép gyárthatnának gyáraid újra, szempillantás alatt, romboló öldöklő hadiszerszámokat? Nem készülsz-e, nem dolgozol-e szünetlenül magad is katonáiddal, hajóiddal, repülőiddel, vállalataiddal, pénzeddel, eszeddel, idegeddel, diplomáciáddal és diplomatikus álszenteskedéseddel a jövő háborújára? Arra is, amibe esetleg te sodródál bele, de még inkább arra, amibe mások fognak belesodródni. Ej, nagy színház ez a világ. Festett kulisszák, s még jobban kifestett színészek. Játszanak tragédiát és komédiát, de mindegyiket rosszul. Az elhitetés már nem sikerül. Parókák, álszakálak, kosztümök mögött mindig az embereket látjuk, akik — emberek. Bissét prédikálnak és háborút csinálnak. A Magyar Párt visszautasítja Tatarescu támadását Szét akarják robbantani a párt egységét A Brassói Lapok tudósítójától. KOLOZSVÁR, április 14. Az Országos Magyar Párt intéző bizottsága ma délelőtt rendkívüli ülést tartott Ugron István elnöklete alatt. Az intéző bizottság tagjai élénken tárgyalták az egyik kolozsvári lapban megjelent nyilatkozatot, amelyben Tatarescu belügyi alállamtitkár kijelentette, hogy a Magyar Pártot nem tekinti hivatottnak arra, hogy az erdélyi magyarságot reprezentálja. Az ülésen az a felfogás alabutt ki, hogy Tatarescunak ez a nyilatkozata a párt egységét akarja szétrobbantani. Az ülés első szónoka, Bernády György is ennek a felfogásnak adott kifejezést, s visszautasította mindazt az inszinuációt, amelylyel a párt ellen fordultak. Bernády után Hajdú István dr. is felszólalt, aki hasonló értelemben beszélt, majd Paál Árpád indítványozta, hogy a párt kebelén belül a polgárságot kell megszervezni. Többek hozzászólása után a délelőtti ülést berekesztették, s azt este folytatták. Görögország köztársaság Megtartották tegnap a népszavazást • A szavazatok hetvenöt százaléka a köztársaságot kívánja György királynak Brassóban feladott manifesztumát Görögországban nem szabad terjeszteni A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. ATHÉN, április 14. A népszavazást, amelyre Görögország oly lázasan készült, tegnap megtartották, s az eredmény: a közvélemény nagy többsége a köztársaság mellett nyilatkozott meg. A görög dinasztia sorsa ezzel végleg meg van pecsételve, többé vissza nem térhet az országba, s a köztársasági kormány, alig hangzott el a népszavazás eredményének kihirdetése, már meg is tiltotta a király fényképének terjesztését. A népszavazásnak külön érdekessége az, hogy Metaxas tábornok, a rojalisták egyik erős híve, szinte a köztársaságra adta le szavazatát. Athénben ünnepi hangulat uralkodik. Az üzletek mind be vannak zárva, míg az utcákon és a város közúti utain fegyveres járőrök vigyáznak a rendre. A népszavazás végig a legnagyobb csendben folyt le, s már kora délután jelentették Papanasztasziosz miniszterelnöknek az athéni és pireuszi szavazás eredményét, amely szerint a két városban a szavazatoknak hetven százaléka a köztársaságra esett. Este felé történt meg a végeredmény ünnepélyes kihirdetése a tengerészeti minisztérium épületének erkélyéről hatalmas tömeg előtt. A népszavazás eredménye szerint az egész országban leadott összes szavazatok hetvenöt százalékban a köztársaságot kívánják. A kihirdetés után hatalmas éljenzésben tört ki a tömeg s szinte deliriumban vonult végig az uccákon, éltetve a köztársaságot. Az ucca, a város egész éjszaka ünnepelt, s az ünnepségek hétfőn is folytak. A népszavazás eredményéhez képest már megválasztották a köztársaság elnökét is Konduriotisz személyében. A szavazás folyamán, bármily csendben folyt is le az, a kormány tizenöt személyt letartóztatott, köztük Leonardopulosz tábornokot is, akiket azzal vádolnak, hogy a tömeget fegy- 88 SZÁM veres lázadásra akarták bírni. Sőt a mai napolyan újabb letartóztatások is történtek, amelynek szereplői mindnyájan részesek a lázadás előkészítésében. Peloponesox több városában szintén visszaéledt a legalista mozgalom, de minden kísérlet, mely a köztársaság ellen irányult, kudarccal járt. A kormány is teljes erővel száll, szembe most már minden királypárti megmozdulással s a köztársaság proklamálása után első intézkedése az volt, hogy megtiltották a görög király Brassóban kiadott proklamációjának a görög néppel való közlését s egyben megtiltotta a király és uralkodóház többi tagjai fényképének terjesztését és bárhol való kifüggesztését. Egyben proklamációt bocsátott ki, amelyben tiltakozik György proklamá- ,ciójának tartalma ellen s leszögezi, hogy a király félrevezette a román kormányt és visszaélt vendégszeretetével akkor, amikor táviratát a görög néphez elküldötte. Mára lázadás kitörését várják Athénben. Újabb jelentések szerint a kormány mára újabb királypárti lázadás kitörését várja s már minden intézkedést megtett, hogy a legkisebb megmozdulást is csírájában elfojthassa. Bratianu Ionel Bukarestben BUKAREST, április 14. Bratianu Jonel néhány napi távolléte után ma visszatért Bukarestbe. A húsvéti ünnepek előtt a kormány még több minisztertanácsot fog tartani, amelyeken Bratianu Jonel fog elnökölni. « — — — — — — — — — Elkobozták a parasztpárt boksánbányai jelöltjének manifesztumát BOKSÁNBÁNYA, április 14. A boksánbányai választási agitáció teljes erővel megindult. Teicu dr. a parasztpárt jelöltje, proklamációval fordult a választókhoz, amelyben a parasztpárt ismert hangján szólt hozzájuk. A proklamációt a hatóságok azonnal elkobozták, de ezzel nem elégedtek meg, hanem házkutatást is tartottak a parasztpárti jelölt lakásán. Nem lesz szerződés Japán és Franciaország között TOKIO, április 14. (Rlcuter). Japán kormánykörökben határozottan megcáfolják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Japán és Franciaország között a legközelebbi időben szövetségi szerződés jön létre .