Brassói Lapok, 1925. május (31. évfolyam, 99-122. szám)

1925-05-01 / 99. szám

2. elvül. 09. szám. BRASSÓI LAPOK na tartományt továbbra is megtartják kézi­zálog gyanánt, s a megszálló helyőrségek számát sem csökkentik. A Times nem tulajdonít nagy jelentő­­séget Hindenburg megválasztásának, ami — mondja — mindenesetre a reakciós ár aml­a­tok erősbödésére vall. A francia lapok közül a baloldali blokk lapjar­a .Quetklien azt írja hogy Németork szagnak, még csak egy hibát kellett elkövet­nies ezt az elnökválasztással most el is köv­vette. Csehország és Olaszország A Prager Presse, a cseh kormány német félhivatalosa azt írja, hogy­ a Csehországot­ kormányzó koalíció köreiben Hindenburg megválasztása nem keltett különösebb meg­­lepetést Általános a vélemény,­­hogy a vál­­­­aszt­ás közvetlen változást a német politiikiár­ban nem fog előidézni. Olasz diplomáciai körökben Hindenburg megválasztását jóindulatú nyugalommal és előítélet nélkül fogadják. A német külpolitik­­­a változását azonban valószínűnek tartják. A magyar sajtó véleménye A Pesti Hírlapban Rákosi Jenő a követ­kezőket írta: — A német választás eredménye az utol­­só pillanatig kétséges volt, de várható hogy a higgadt németség belenyugszik a választás eredményébe, s az ellenpárt ágyúit nem az elnöki p­alotára,­ hanem misterré­szegzi, hi­szen Németországnak van elég ellensége. A konzervatív Hindenburg tudja, hogy jpári­ villongásokat és belharcokat­­nem szabad pro­­­vokálni mindaddig, míg a dolgokat nyugat felé el nem intézi. Hindenburg meg fogja tar­tlni a modus vivendit régi ellenségeivel­ szen­­ben, mindenesetre azonban békéset, hiszen Hindenburg, mint katonaember esztelenséget csinálna fia az álig fel­fegyverzett franciáké­val szemben kardját csörtetné. Ezt még már vol elnök sem csinálná. Hindenburg diadala a német nép diadala ,amely a külföldi fenyege­tések ellenére sem ijedt meg és bátran vá­lasztott A Pes­ti Napló szerint Eberttől Hinden­­burgig merész az ugrás, mégis bízni kell ab­ban­,hogy” a világ békéje és a háborús sebeké­ből való gyógyulás érdekében ez a hirtelen fordulat nem válik végzetessé. A Szózat lelkes­en emlékszik meg Hinden­burgról ,kinek neve minden igaz magyar­­­ban lelkesedést szül. A Népszava ellenséges hangon ir Hindern­burgról s fájlalja, hogy a proletariátus front­ja megszakadt. Luther Hindenburghoz átázott Berlinből érkezett távirat jelenti, hogy Luther német m­ini­szterelnök Hannoverbe uta­zott, nemcsak azért hogy udvarias látoga­­­tást tegyen, hanem hogy előzetesen mgbe­­szélje Hindenburggal az eskü letételének és navatá­­­balépés­ének szertartásait, s a Hindenr­burg mellett működő államtitkár kérdését. Nem mond le a német kormány A birodalmi kormány a választás eredi­­ményének ismeretessé válása után minisztere tanácsot tartott,­­amelyen megvitatták a helye­zetek A minisztertanácson a b­eteg Strese­­mann kivételével minden miniszter részt vett s egyhangúlag kimondották, hogy a kormány az új birodalmi elnök megválasztásából ki­folyólag nem mond le miután a lemondás­nak semmi alkotmány­szerű oka nem­ volna. A kancellár ez alkalommal jelentést tett a kormánynak a Hindenburggal folytatott meg­beszél­éseiről. Amerika Németország belügyének tekinti az elnökválasztást­ ­ WASHINGTON. (A Brassói Lapok tudt­­atój­ától.) Cool­idge az Egyesült Államok el­nöke a­ sajtó képviselői előtt kijelen­tett­e, hogy a német e­l­nö­k­v­ál­asz­tás ügyében nem­ foglalhat állást, mert nem tekinti hivatottnak magát arra, hogy beavatkozzék Németország­ belső dolgaiba. Hoover és Mellon ál­lamtiti­­kárnk kijelentették, hogy a német választás eredménye nem lehet különösebb hatással Amerikának jövőben követendő politikájára mivel Slindenburg mögött, számottevő német gazdasági vezér fér­fia­k állanak, akiknek ser­gítsége Hindenburg elnöksége mellett is csak előnyös hatással lehet az európai viszonyok­ra.­­ A newyorki tőzsde elnöke kijelentette, hogy a Wallstreeten már régebben számol­tak Hindenburg megválasztásának lehet­ősé­­­gével. Nézete az hogy a választás eredményé­nek nem lesz káros hatása, mivel a nemzet­közi piac nagy bizalommal viseltetik­ a né­met ipar teljesítőképessége iránt. Hasonló értelemben nyilatkoztak csaknem az összes pénzügyi és ipari tényezők. 1925. május 1. Liberális vállalat gazdagítására nincs pénze a külföldnek Bratianu Vintilának le kell mondania a gazdasági pártpolitikáról . Mivel távozott az amerikai pénzember? BUKAREST. (A Brassói Lapok tu­dósí­tója tól.) Bertron úr, az amerikai konzorcium megbízottja sem tudott zöld ágra vergődni Bratianu Vintilával. Ezút­tal aztán kibújt a szög­ a zsákból. A köl­csönt nem adja meg az amerikai konzor­cium addig, amíg nem kap biztosítékot arra nézve, hogy ezt az összeget tisztán ál­lami beruházásra fordítják s nem adják ki az esetleges munkálatokat egy liberális intézménynek, mely az állam rovására a saját hasznára fordítsa az összeget. Ami pedig a vasúti anyag beszerzését illeti, mint már előbb is megírta a Brassói La­pok, azt kizárólag Amerikából kell besze­rezni, mert az­­Egyesült Államok jobb és olcsóbb anyagot szállíthatnak, mint más idegen vállalatok. Bertron üz­eme feltételénél akadtak meg a tárgyalások s erre nézve kell, Bra­tianu Vintilának egy hónapon belül nyi­latkoznia, elfogadja-e az amerikai feltéte­leket vagy sem. A Brassói Lapok által megírt feltételek szerint a konzorcium 1ió dollár kölcsönt adni Romániának, hajlandó kétszázötven—háromszáz mil­ló nem­ adja az összeget egyszere, ha nem részletenkint, s csak akkor, ha biztos lesz benne, hogy­ nem kerül kizárólagos liberális vállalatok kezeibe a vasúti épít­kezés és forgalom. A bukaresti sajtóval ellentétben közöl­hetem, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg, s Bertron úr még a jövő hó folya­mán értesíti Bratianut az eredményről. Határozottan mondhatom, hogy az ame­rikai konzorcium megbízottja azzal az impresszióval utazott el, hogy Románia megkapja a kölcsönt. Ma beszélgetést folytattam egy averes canus pénzügyi szakértővel, aki meg van róla győződve, hogy amíg Bratianu Vin­­tila lesz a pénzügyek élén Románia nem kaphat kölcsönt, mert pénzügyei való­sággal" katasztrófaszerű. .Nem veszik ko­molyan politikáját s nem bíznak admi­nisztrációjában. Románia miatta­s pártja miatt vesztette el hitelét a külföldön. Ami Bertron urat illeti, mondotta, csak formaságból, udvariasságból mond­hattá, hogy az ügy el lesz intézve, d­e Bertron is a legszomorubb impressziók­kal kellett, hogy távozzon. Az amerikaiak­ a történtek után nem egy­könnyen adnak pénzt a liberális kormánynak. Ha ez a kölcsönügy megbukott, Romániának már nincs hova fordulnia, mert minden ko­molyabb pénzügyi államban visszautasí­tották. Ennyire jutott Románia fejezi be nyilatkozatát az avarescupárti pénz­ügyi szakértő. A ruszin nép vezére meghódolt Prágának Stefan Ágoston, a „megtérő bűnös“ — A ruszin népvezér elismeri a cseh állameszmét — Aki inkább börtönben szenved népe üdvéért, semhogy a bujdosás keserű kenyerét egye MÁRAMAROSSZIGET. CA Brassói Lpaok tudósítójától.) A Romániával szomszédos Ru­­szinszkónak politikai szenzációja akadt. Sta­fan Ágoston volt ruszin kormányzó visszatért születülettére hat évig t­artó emigráció után és feltétel nélkül elismerte a cseh állameszmét amely ellen pedig sokáig kétségbeesett eszkö­zökkel küzdött. Stefannak az októberi forradalom kitö­résekor jutott nagyobb­­szerep a tragikus gyorsasággal pergő politikai események for­gat­agában. Békében egyszerű rahói ügyvéd volt aki csupán Máramaros megy egy ülé­sein­­képviselte a ruszin kisebbségi érdekeket. Károlyi Mihály nevezte ki aztán Russzk Ukraj­­na kormányzójává, amely­­minőségben a Já­­szi-féle nemzetiségi elgondolás szellemében működött. A proletárdiktatúra ruszin nép­biztossá alakította át Stefán Ágostont, akit a bevonuló cseh hadsereg elől Budapestre­ menekült s ott a katonai ellenforradalmi­ körökkel keresett érintkezést és nagy szol­gálatot tett a Kun Béliek letörésére szövetke­zett ellenforradalmi szervezeteknek. Ezen ér­demeinek elismeréséül a komm­­un bukása után nemcsak hogy eljárás nem ind­ult elle­ne, hanem nagyon fontos külpolitikai mesz­­szióval Lengyelországba küldték. . Cs­ehszlovákia és Lengyelország közötti­ politikai feszültség alkalmas időpontnak lát­­szott ugyanis arra, hogy a lengyel-m­­agyar ősi barátság felújitassék, és az közös akció­ban nyilvánuljon meg amelynek célja Russsk Ukrajnát Csehszlovákiától el­szakítani és mint autonóm államot a lengyel—magyar gazdasági és po­litikai érintkezés korridorjává tenni. Stefan Ágoston nagy erővel dolgozott azon, hogy ezt az összeköttetést megszerez­ze és a tervet megvalósítsa. Európa po­litikai viszonylatainak kialakulása. Csehszlo­vákia diplomáciai megerősödése, valamint a lengyel pár­tpolitikai érdekek különbözősé­­­ge azonban megakadályozták Stefánt a ki­tűzött feladatának elvégzésében. Magyaror­szágra­ kudarca miatt nem térhetett visz­­­sza. Csehszlovákia mint ruszin renegátot és veszedelmes iredentát tartotta nyilván úgy­hogy a volt ruszin kormányzó magára ha­gyottam teljesen reménytelen helyzetben éti­­le az emigráció keserű kenyerét Két évvel ezelőtt már belefáradt ebbe a tétlenségbe és Románián keresztül Márama­­­rosszigetre. Ruszinszkó határára jött ahol érintkezést keresett ruszin híveivel és beha­tóan tanulmányozta szülőföldjének politikai helyzetét Hazatérve terjedelmes memoran­­dummal fordult Masaryk köztársasági elnöki­ház, akitől­­ amnesztiát kért A memorandumra válasz sem érkezett s ugyanez lett a sorsa annak a másik beadí­ványnak is, amelyet ugyanez ügyben a cseh­­­szlovák kormányhoz intézett. Azóta Stefan Ágoston helyzete még tűrhetetlenebbé vált­ Lengyelországban, annyira hogy egy ungvári­ barátjához intézett, elkeseredett hangú leé­veiben bejelenti,, tekintet nélkül a reá váró büntetésre, hazatér Ruszinszkóba- És való­ban Stefan Ágoston megöregedve, letörve Si­an­ki ból autón Ungvárra érkezett. Egy­ újságírónak hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben kijelenti hogy gyökeres re­vízió alá vette a ruszin kérdésben elfoglalt eddigi álláspontját, mert belátta hogy helyi télen irányban orientálódott. Tévedett a hely­zet felismerésében, csalódott bar­átaiban és azok biztatásában és most már tisztán látjja hogy a ruszin­­nép boldogulása a csehszlovák­ állam kereteiben is elképzelhető. Hazajött mert­­belátta tévedését, és férfiasan helyt­ akar állni azért. Nem fél a börtöntől, mert érzi, hogy minden cselekedetét a ruszin nép iránti határtalan szeretet motiválta és a népemért szenvedni — mondta Stefan — nem gyötre­lem, hanem gyönyör. Stefan Ágoston megérkezése után nyomá­ban jelentkezett Rozsypál alkormányzónál és Yohlidal rendőrigazgatónál, akik előtt lojalitási nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy a külföldön nem a cseh­szlovák állam ellen, hanem az ezer évig el­ny­omtat ruszin nép érdekében dolgozott, de most­an át, ismerve a helyzetet és respektálva­ az erőviszonyokat, feltétel nélkül elismeri a cseh-szlovák állameszmét. A ruszinszkó­ hatóságok­­barátságosan fo­­gad­t­ák a volt kormányzót, salvus conduk­­tu­sit adtak neki az ország területére ,­s megér­­kezéséről nyomban jelentést tettek a prágai kormánynak. Az utódállamok, Csehszlovákia de főleg Ruszinszkó népei most érdeklődéssel várt­­jtik, mi lesz a sorsa a megculpázó kanosság­ járó forradalmi rezsim népvezérének és hogy a cseh kormány milyen gesztussal fo­gadja az ártalmatlanná lelt­­megtért b.V nőst . PARIS. Mantániában polgárháború tört ki s annak máris igen sok halottja van. Újabb jelentések szerint Rio de Oro váro­sából sikerült kiűzni a forradalmárokat.

Next