Brassói Lapok, 1925. december (31. évfolyam, 275-297. szám)

1925-12-02 / 275. szám

1995. december 2.______________, _ _______ BRASSÓI LAPOK 3. oldal, 275. szám. Megszervezik­­ mániai róm. kathelikus nőegyesületek országos szövetségét A szociális missziótársulat gyűlése Brassóban BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A róm­. kath. szociális misszió­­társulat, melynek központja Temesvárt van, november 21-én Brassóban választ­mányi ülést tartott, melyen a vidékről is szép számban jelentek meg a tagok. Jelen voltak: Auguszta és Marianna nővérek (Temesvár), Árkosy Lajosné (Kolozsvár), Farkas Imréné, Farkas Lászlóné, Sán­dor Imre, Szabó Ferencné, Ivorodiné, özv. Farkas Mihályné (Csíkszereda), Kün­le Ilus, Csiky Irén, (Sespiszent­­györgy), Szilágyi Dózsa (Nagyvárad), Pe­­kry Sándorné, K­ispál Lászlóné, (Dicső­­szentmárton), Simon Berta (Arad), Szabó Béláné (Ujszentanna), Róth Istvánná (Gyergyóalfalu), d­r. "Baloghi Jánosn­é (Szászváros), a brassói róm. kath. nő­egyesület számos tagja mint vendégek dr. Presslinger Károlyné és Szemlér Ferenc­né elnökökkel, dr. Péter Antal apátplé­­bános, Veress Ernő lelkész. A választmányi ülést Auguszta nővér, a szociális tevékenység­e finomlelkű, mű­veit és lelkes irányítója nyitotta meg és vezette. Felkérésére Szemlér Ferencné is­mertette a Cantacuzino hercegnő kerdé­sére Bukarestben tartott női kongresszust, majd a Brassóban a helyi nőegyesületek képviselőinek Bethlen Mária grófnővel és Huszár Pálnéval történt megbeszéléseit. A közléseket a választmány köszönettel vette tudomásul. Kapcsolatban a bukaresti kongresz­­szus alkalmából megindult akcióval a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy mindenekelőtt megszervezi az ösz­­szes róm. kath. nőegyesületek, oltáregye­sületek, missziók, kongregációs és más jótékony és h­itbuzgalmi egyesületek or­szágos szövetségét. Az indítványt Szilágyi Dózsa pre­montrei tanár, az ismert jeles hitszónok tette meg, aki hosszabb beszédben in­dokolta meg ez országos szervezkedés szükségét és jelentőségét. A kérdéshez dr. Péter Antal, Sándor lelkész és Árkosyné szóltak hozzá. Az elnöklő Augusz­ta nővér végül fel­hívta a jelen voltakat, hogy a májusban Tusnádon tartandó szociális kurzuson miinél számosabban vegyenek részt, s erre körletükben is buzdítsanak. Megszüntették az éhségsztrájkot a Kolozsváron letartóztatott kommunisták Újabb letartóztatások Marosvásárhelyen KOLOZSVÁR (A Brassói Lapok tudó­­­sítójától.) Megemlékeztünk arról, hogy a kolozsvári hadbíróság fogházában ülő buszon egy kommunista ifjú munkás november 24-én éhségsztrájkot kezdettek és ezentúl semmi­féle élelmet nem fogadtak el, még azt sem, amit kívülről hoztak be nekik. Az ügyészség orvosi felügyelet alá helyezte őket és gummi­­csöveken át kényszertáplálkozásokat alkal­maztak. A fiatal fiúk közül ennek ellenére többen igen súlyos állapotba kerültek és né­hányat közülök kórházba kellett szállítani. Az éhségsztrájkot azért rendezték a le­tartóztatottak mert indokolatlannak utál­­ták őrizetbevételüket s követelik azt, hogy a vizsgálatot gyorsan folytassák le és ügyüket minél előbb vigyék főtárgyalásra. A letartóztatottak szülei memorandum­mal járultak a hadbíróság vezetőségéhez, a­melyben ugyanazon követeléssel álltak elő, mint a fogházban levők. A hadbíró először azt a nyilatkozatot adta, hogy az éhségsztrájk hite nem igaz. Később azonban kijelentették, a sajtó képvi­selői előtt, hogy­ a letartóztatottak tényleg sztrájkot kezdettek, de nem olyan nagy mér­tékben, mint ahogyan a közönség körében elterjedt. A mai napon a főügyész bejelentette, hogy a huszonegy ifjú munkás az éhség­sztrájkot önként abbahagyta. Ezzel összefüg­gésben megtudtuk azt, hogy a hadbíróság tel­jesítette a letartóztatottak kívánságá­itt és ennek következtében az ügy hamarosan fő­tárgyalásra kerül, csupán néhány tanuló kihallgatása van még hátra. Egyébként a letartóztatások tegnap Ma­rosvásárhelyen folytatódtak. A vásárhelyi Szigurancia állítólag egész kommunista szer­veit tét leplezett­­e, amelynek működése köre kiterjedt Erdély egész területére, Marosvá­sárhelyre, Brassóra, amely látszat szerint a kommunista mozgalmak kiinduló pontja Kolozsvárra, Nagyváradra és­ Aradra. A mozgalom vezetője Fekete Mihály 24 éves munkás volt, aki Déda-Bisztricán a Ma­ros partján kommunista gyűléseket vezetett és egyik városból a másikba utazgatott. A mozgalom vezetői Ungvári László, akinek la­kásán nyolc kiló röpiratot találtak, és Deb­­reczeni István. Rajtuk kívül őrizetbe vettek még tíz ifjú munkást, valamint a felső keres­kedelmi iskola egy hallgatóját. Fetesfestüi a baranyai köztársaság perének - Magyarországon maradt vádlottat! Az elmenekült vádlottak bűnösségét megállapította a törvényszék, de ítéletet nem holott ellenük TEUS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A pécsi törvényszék Vásárhelyi István tanács­elnök elnöklete alad szombaton tárgyalta le a pécsi köztársasági mozgalom bűnpörének a tárgyalását. A pernek hatvannégy vádlottját idézte f­e a törvényszék, ezek közül azonban mi­ndössze Magyarovics Mladen, jugoszláv il­letőségű bánj­ak,Kain ügyvéd, Herbert András paksi szerelő, Stolz Péter asztalossegéd, Dob­sai István mohácsi napszámos, Link János pécsi szabósegéd, Pr­ei­er Mihály szigetvári szabó, Gajg József szigetvári napszámos je­lentek meg. Linder Béla, Dobrovics Péter, Doktor Sándor és a többi vádlottak külföldön tartózkodnak. A tárgyalásra negyven tanút idézett meg a bíróság. A vád­a­t Vargha ügyész képviseli. A vádirat felségsértés bűntette, lázadás­ra, hűtlenségre és felségsértésre való felhívás, valamint az állami és a társada­lmi rend erő­szakos felforgatására való törekvés címén emel vádat, amit a vádlottak azáltal követtek el, hogy­ meg akarták változtatni a törvényes államformát, meg akarták akadályozni ide­gen haderő segítségével a bajai és baranyai háromszögek felszabadítását. A lakosságnak felhívásban adták tudtára, hogy a dolgozó nép kezébe vette sorsának intézését, s a kis­­antant védelme alatt megalakították a köz­­társaságot, s hogy ezt a területet az anyaor­szágtól erőszakosan elszakították. A nemzeti hadsereget gyilkosok társaságának aposztro­fálták, amely kínozza, sanyargatja és inter­nálja a haza lakosságának ezreit. A bíróság elsőnek Herbert András sze­retőt hallgatta ki. Herben kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. A megszállás ide­jén olyan szervezet tagja volt, amely külön állt a szociáldemokratáktól. Kijelenti, hogy az összehívott népgyűlésen nem beszélt az er­kélyről, mint ahogyan a vádirat mamija, s a köztársaság kikiáltásánál jelen sem volt. Utána Magyarovics Mladen jelenti ki, hogy nem érzi bűnösnek magát, egyetlen gyű­lésen sem volt jelen, nem volt tagja a szociál­­­demokrata pártnak, de elnöke volt Pécsett a 1921-ben megalakult jugoszláv demokrata párt helyi szervezetének. Pécsett a megszál­láskor árvaszéki elnök volt. Egyben kijelen­ti, hogy J. a békeszerződés 76. cikke értel­mében politikai magatartásáért nem vonható felelősségre, mire az elnök kijelenti, hogy árvaszéki elnöki működéséért s a demokrata párt megszervezé­séért nem vonható felelősségre, de azért igen hogy Zlorthy-pribékeknek aposztrofálta a hadsereget. — Ilyen kijelentést nem tettem — mond­ja a vádlott.­­ A többi vádlottak szintén tagadták bű­nösségüket, s­­kijelentették­, hogy az ominózus népgy­űl­ésen csak mind hallgatók voltak je­len, s a köztársaság prok­l­ám­álá­sa­ba­n semmi részük. Akik a köztársaságot kikiáltották, valamennyien elmenekültek. A tanúkihallgatások során Troli siklósi ügyvéd vallja, hogy a gyűlésen a jugoszláv hatóságok tisztviselői vettek részt, s hallotta, amikor az egyik szónok felszólította a hall­gatókat, hogy fogjanak kaszát és botot, s aka­dályozzák meg a Horthy-pribékek bejövete­lét.­­ A tanúk kihallgatása után a bíróság meg­állapította a távollevő és Jugoszláviába szö­kött vádlottak bűnösségét, büntetést azonban ■nem szabott kii. A tárgyaláson megejtent vád­lottakat felmentették. ^ ----- ' vPortál Sándor József Andrásfalván Jubilálni fog az andrásfalvi református egyházközség BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Sándor József, a regáti református egyházközség főgondnoka Tőkés Ernő espe­res és Nagy Sándor bukaresti református lelkész kíséretében pénteken este Bukarest­ből Bukovinába utazott az ottani magyar hívek meglátogatására. Szombaton reggel ér­keztek Andrásfalvára, a bukovinai szinma­gyar községbe ahol a vendégeket Fejér János, az ottani református lelkész fogadta a presbitérium élén. Andrásfalvának 3200 fő­nyi szinmagyar lakosa van s ennél csak Ha­­dikfalva nagyobb 5700 magyar lakossal. A bukaresti vendégek szombaton egyház­vizsgálatot tartottak, vasárnap délelőtt pedig istentisztelet volt ,urvacsoraosztássaal. Az istentiszteleten Tőkés esperes prédikált, Nagy Sándor lelkész az agendát végezte. Délután vallásos estély volt, amelyen Nagy Sándor lelkész beszéde után Sándor József másfél óra hosszat tartó beszédben fejtegette az egyházközségek vallásos kötelességeit. Meg­említette, hogy 1926. február huszonnyolca­dikén lesz százötven éve Andrásiéivá alapí­tásának és a református egyházközség meg­alakulásának, amelynek alapítói szinmagya­­rok voltak s élükön Adacs József püspök ne­ve szerepel. Elmondotta, hogy a madéfalvi vérengzés előidézői már mind kihaltak, míg a bukovinai magyarok utódai még élnek. A vendégek ezután az Andrásfalva-i ka­­tholikus papot látogatták meg, majd vissza­tértek Bukarestbe, ahova hétfőn reggel ér­keztek meg. ­ vámcsempészés ügye a kamara elött BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A kamara mai ülésén Bratianu Vintila pénzügyminiszter Jorga és Madge áru inter­pellációira válaszolva, azt mondja, hogy a vámcsempészések ügyében az aktákat nem te­heti a Ház asztalár­a, mert 2400 dossier van. Jorga azt válaszolja, hogy ha így kezelik ezt az ügyet, a miniszter nem érdemli meg, hogy a miniszteri tárcát viselje. Mad­gear­u azt fe­leli, hogy a kormány nem mer ekihozakod­ni a dossierekkel. A hadügyminiszter Madgearu interpellá­ciójára válaszol a repülőgépek dolgában. Az ülés folyik. LONDON. Alexandra anyakirálynő te­metésén Korányi követ fekete dísz­magyar­ban jelent meg.

Next