Brassói Lapok, 1926. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926. január 1. BRASSOT LAPOK 3. oldal, 1. szám Nincs többé „Korona kávéház“ 11 ,féktelen egyének pressziójára le­vették a Korona-szálló épületéről a magyar felírást BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától) A brassói Korona-szálloban, melyet most egy nagy épületszárnnyal bővítettek ki, fel­háborító változtatást végeztek ma délelőtt. A főépület homlokzatáról levették ezt a fel­írást: Korona kávéház és most már csak a német és román nyelvű felírások díszeleg­nek az épületen. Ennek a felháborító és a magyarságra mélyen sértő eljárásnak az az előzménye, hogy több prefektnek és román állami fő­tisztviselőnek már régóta szúrta a szemét a hotel, illetőleg kávéház magyar felírása a román és német mellett és több ízben köve­telték a szálloda igazgatóságától hogy a ma­­gyar* ferrá­st, mely pedig a kávéház megnyitá­sa óta van a homlokzaton, távolítsa el. A ho­tel vezetősége többszöri követelés után meg­ígérte, hogy majd a szálloda új szárnyának kiépítése alkalmával eleget tesz a kívánság­nak. Így is történt Tegnap a szálloda igaz­gatósága ülést tartott és elhatározta, hogy a kávéházról eltávolítja a magyar felírást: Korona kávéház és semmi más felírást nem tétet a helyébe. Ez a tény és ez ellen a tény ellen nem til­takozhatunk eléggé és nem bélyegezhetjük meg eléggé ezt a semmikép sem indokolható és menthető inzultust, amit egyszerre követ­tek el nyelvünk ellen, az egyenlőség ellen, a társadalmi összhang és béke ellen. Azoknak, akik a hotel vezetőségét erre a minősíthetetlen merényletre presszionálták, semmi jogcímük és illetékességük nem volt rá, hogy igen követelést szegezzenek a szál­loda igazgatóságának és ezt mint jogtalan beavatkozást utasítjuk vissza, viszont az igaz­gatóságnak nem nézhetjük el és nem bocsát­hatjuk meg, hogy éppen ilyen jogtalan és il­letéktelen pressziónak engedett és üzleti vagy egyéb érdekből, félelemből vagy túl­hajtott loyalitásból kész volt a város ma­gyarságát, sőt az egész kisebbségi elvet sú­lyosan megbántani.­­ Tiltakozunk a hotel igazgatóságának mél­tatlan eljárása ellen, mely nem számolt sem azzal, hogy a hotel-részvénytársaságnak szá­mos magyar tagja is van, sem azzal, hogy a kávéház vendégeinek nagy­ tömegét magya­rok szolgáltatják, s még kevésbbé azzal, hogy a magyarság, mely immár öntudatára éb­redt, le fogja vonni ennek a durva inzultus­nak a következéseit.­­ Ép mai Vezércikkünkben ajánljuk fel hű­ségünket és munkánkat az állam és társa­dalom ügyének és kérjük ajándékba az egy­eé­leség és emberiesség jogait, s ime, még újév sincs és már megkaptuk a visszhangot, a vá­laszt: román tisztviselők nyomására szász intézőség nullázza ki a magyar felírást egy internacionális jellegű középületről. Az egyenlőség, a tradíció és a béke népé­ben követeljük a magyar felírás visszaállítá­sát! y . i t "*T. • .'{tTv-t/V - T"? j • yv—] « Anglia magasabb kamatot követel, mint Amerika Nem jött létre megegyezés az angliai olasz adósságok ügyében LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) Most, hogy Olaszországnak sikerült Ame­rikával ottani adósságai ügyében kedvező megegyezést létrehozni, lépéseket tett, hogy hasonló megegyezést köthessen Angliával is. Ez a törekvés hozta létre azt a találkozást, amely a lapokban történt meg Mussolini olasz miniszterelnök és Chamberlain angol külügyminiszter között. Mussolini kedvező törlesztési feltételeket akarna elérni Angliá­tól ,mint amineket Washingtonban értek el, viszont Anglia magasabb kamatlábat kö­vetel Olaszországtól arra való hivatkozással, hogy háborús tartozásai után Angliának is magasabb kamatokat kell fizetni. A tanácskozásokat nem fejezték be, és Mussolini visszautazott Rómába. A Brassói Lapok Hirdeté­seit naponként százezer ember olvassa A kiselbteségek üle Genfbe, han­em Bukarestbe menjenek Ducai külügyminiszter nyilatkozata . A liberális párt temesvári kongresszusa TEMESVÁR. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A tem­es-torontáli liberális párt teg­nap tartotta Tem­esvárott nagyszabású kon­gresszusát, amelyen dr. Comsa Aurel volt miniszter­elnökölt. A nagygyűlés, melyen Constantinescu Alecu, Ch­irilescu és Duc­h miniszterek is megjelentek, beszámoló volt egyszersmind a párt négy éves múltjáról. A kongresszuson a liberális párti svábok is nagy számban képviseltették magukat A kon­gresszus szónokai kivétel nélkül hangoztat­ták ragaszkodásukat­ a liberális kormány­hoz, amely Nagyrománia alapjainak megszi­lárdítását hajtotta végre. A liberális párt kongresszusa után Duca külügyminiszter az újságírók előtt nagyon érdekes kijelentést tett a kormánynak a ki­sebbségekkel szemben követendő politikájá­ról. »Legyenek szenttől meggyőződve — mond­ta Duca — hogy nem követjük az elnemzet­lenítés és üldözés politikáját. Minek is es­sünk abba a hibába, amelyben a régi ma­gyar rezsim elbukott. Teljesen hamis beál­lítás az, mintha mi a kisebbségeket üldöz­­nők. Hisz** a mi hitünk az, hogy csak az összesség érdekeinek egybehangolásával és közös megértéssel konszolidálhatjuk Romá­niát. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de felidézem azt a kijelentésemet, amelyet ak­kor tettem, midőn a kisebbségek sérelmeik orvoslása végett Genfbe mentek, hogy­ el­hibázott lépés volt. Mert a felidézett elége­detlenséget és a bajokat sohasem­­ Genf, hanem egyedül Bukarest fogja orvosolni. Kérem tehát a népkisebbségeket, hogy Bukarest őszinteségébe higyjenek. Nekem az a szerény nézetem, hogy a kisebbségek Buka­restben sohasem fognak csalódni, összevonva az elmondottakat, hangsúlyozom, hogy állam­polgáraink közös érdekeinek összhangzásba hozása, a megértés erősítése, a kisebbégek kultur­fényeinek elismerése fogja jellemez­ni a liberális párt jövő politikáját. Ezzel szemben mást nem kérünk, mint a kisebbség lojalitását és jóhiszeműségét. Magyarországon a Tisza és a Bodrog hatalmas területeket öntött el Tokaj és Sátoral­aul hely víz alatt . Még nem lehet megállapítani az erdélyi károk nagyságát BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) A­­magyar kormány a legnagyobb fi­­gyelem­mel fordul az egyre növekvő árvíz­katasztrófa felé. Vass József népjóléti mi­niszter tegnap Lengyel államtitkárt kor­mánybiztosi minőségben az árvíz területére küldötte és egyelőre első segítségül százmil­lió koronát bocsátott rendelkezésére. A mi­niszter azt mondotta, hogy a jelentésektől teszik függővé, hogy összehívják-e sürgősen a minisztertanácsot, amely meghatározza a segélynyújtás eszközeit Kiöntött a Bodrog Sátoraljaújhelynél tegnap a Bodrog ön­tött ki és újabb száz családot kellett kilakol­tatni. A Tiszán Vásárosnaménytől Tokajig apad a víz, Tokajtól azonban árad. A Kö­rösök egyelőre apadnak, kivéve a Hármas­­köröst, amely Gyomáról árad. Mi okozta a magyarországi árvizet? Békésgyulára tegnap Romániából a Kö­rös újabb áradását jelentették, miáltal külö­nösen Vésztőnél válik kritikussá a helyzet. Ditrich, a folyamimérnökség kapitánya a nem­zetközi Dunabizottság tagja Békésgyuláról érintkezés­be lépett a rom­án hatóságokkal. Közbelépésére a román hatóságok most már tájékoztatják a magyar hatóságokat a román területen történtekről. Trautweis főmérnök szerint az áradás azért következett be, mert Kisjenő alatt á­tszakadt a gát és az egész víz­tömeg a lejtős lapályon fekvő magyar ré­szekre zuhant át. Az árvíz elől két román katona átmene­kült magyar területre és az egész éjszakát egy fa tetején töltötték. Lövöldözésükre let­tek figyelmesei, csolnakon mentek segítsé­gükre és f kimentették őket. Gyulavarsányiból is átjöttek a­­rom­ánok és a magyar hatóságok segítségét kérték. Békéscsabán az iskolában helyezték el a menekülteket, amelyekről a társadalmi egyesületek gondoskodnak. De nagyon sok árvízm­enekült tartózkodik Szeghalmon és Békésen is. Békéscsaba egyes részein talaj­víz bukkant fel, mi­re a rendőrség tizenöt vá­­lyogház lakóját kilakoltatta. Az adóvégrehaj­tásokat az árvíz területén beszüntették. Tokaj víz alatt Tokaj és Tisza­dada között a Tisza áradt ki és Tokaj városának egy részét és Olasz­­liszkát elöntötte az ár. Tokajban hatvannál több ház összeomlott és kétszáz családot ki­lakoltattak. Tokaj főutcáján az áradat jég­táblákat hömpölyget és az egész Bodrogköz viz alatt áll. Az árvíz elpusztította Olaszus­­kát, ahol 165 család lett hajléktalan. Bodrog,­kereszturon 110, Bodrogkisfaluban 50, Szeg­­ilonán 60 család ment tönkre. Debreczenből külön vonaton katonaságot vittek Tokajba a jégtorlaszok felrobbantására. Szegednél is egyre növekedik a Tisza vízállása, azonban komoly veszedelemtől nem­ kell tartani. Aggodalomra csak a belvi­zek és talajvizek felfal­adása ad okot A Du­na Linznél 130, Pozsonyinál 120 centimétert emelkedett tegnap óta. , Az erdélyi árvíz Az erdélyi árvíz pusztításairól még min­dig nem lehet egységes és tiszta képet nyerni. Innen-onnan ér­kez­nek egyes jelentések, a­melyekből következtetni lehet a katasztrófa nagyságára, így Szilágy­ megyében átlagos becslés szerint a kár húszmillió lej. Az ár­­vízveszedelemnek sok em­beráldozata is van. Széplak és Szilágysomlyó közt a vonalat öt kilométernyi hosszúságban szétrombolta az ár. A bánsági pusztítás is nagy méreteket öltött, így Lugost teljesen elöntötte az árvíz. A forgalmi eszközök helyreállítása nagy erővel folyik. A VI. hadtest parancsno­ksága ötszáz katonát bocsátott az államvasutak ren­delkezésére a vonalak rendbehozására. Az árvíz veszedelemi méreteiről s a pusz­títás nagyságáról egységes képet különben csak akkor lehet nyerni, ha a forgalomtól elzárt területek felé is újból szabad lesz az érintkezés és levélforgalom. Újra árad a Szamos A Szamos közel hat méteres vízállás után huszonnégy óra alatt visszahúzódott med­rébe. Tegnap már csak két méteres volt, ma ismét két és fél méterre emelkedett. Az ára­dás a város környékén is nagy károkat oko­­zott azonban emberéletben nem esett kár. A postai csomagok szállítása A tövis—piski—radna­---arad és temes­vári vasúti vonalakon az árvíz okozta rongá­lások miatt fennállott forgalmi akadályokat elhárították, s így az említett vonal mentén és ettől délre fekvő helységeikbe ismét ráfo­gadnak postai csomagokat A tövis—nagyvá­radi, gpahida—besztercei,­­valamint ezen vo­nalakkal kapcsolatban levő nfellékvo­nalak­ra szóló postai csomagok felvétele egyelőre még nincsen megengedve. Áradások Franciaországban Parisból érkezett jelentés szerint a nagy esőzések következtében a folyók kiléptek medreikből és némely vidéken az áradás fe­nyegető méreteket öltött. Varsónál a Visztula lépett ki medréből és áz fenyegeti a várost. Az óvintézkedéseket megtették. - - .

Next