Brassói Lapok, 1926. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

3. oldal. 1. száza. BRASSÓT LAPOT? " . ~ "_________1336. január 1 Hogy került lépre a fő frankhamisító ? Nincs az ügybe belekeverve semmiféle egyesület — A fölényes hamisító Bankjegy a harisnyaszárban BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) A Pesti Hírlap hollandiai tudó­sítója jelenti, hogy a frankhamisítás ügyé­ben felkereste Beckendorf rendőrtaná­csost, akitől megkérdezte, hogy a letar­tóztatott hamisítók vájjon nem harcosai valamelyik fasiszta vagy antiszemita mozgalomnak? A rendőr­tanácsos erre a követekzőket válaszolta: Dehogy! Ellen­kezőleg! Erős a meggyőződésem, hogy eg­y egész Európára hálót szövő kom­plett gyökere körül húztunk vizeslepedőt. Jankovics Arisztid vigyázatlanságával feldöntötte a pénzhamisítók martoverét. Hágában véletlenül éppen egy olyan ban­kárhoz állított be, aki három évvel ez­előtt egy pénzhamisító társaságnak lett részben az áldozata. Ez a bankár azóta nagyon óvatos és alaposan megszokta vizsgálni a külföldi bankjegyeket. így történt aztán, hogy Janukovich alig nyúj­totta át neki a pénzt, a bankár mindjárt felismerte a hamisítványokat, rögtön te­lefonhoz nyúlt, s hívására percek múlva már ott teremtek a detektívek. De Jan­kovich fölényes fellépése kezdetben majd­nem tévútra vezette a detektíveket, kü­lönösen mikor az elegáns szélhámos a pultra dobta pénztárcáját, mely tömve volt jó bankjegyekkel. Az igazoltatásnál azonban útlevele leesett, s a füzet éppen azon az oldalon nyílt ketté, amelyről hiányzott a hollandi követség pecsétje. Erre" Jankovichot a rendőrségre kísér­ték, ahol a motozásnál a harisnya szélé­ben két darab hamis ezres bankót talál­tak. A rendőrtanácsos még azt is előadta az újságírónak, hogy Janko­vics kihallga­tása után a rendőrinspektor Amsterdam­ba utazott. Itt a legelőkelőbb szállodá­ban a Viktóriában a hamisító banda két tagját Marsovszky Györgyöt és Manko­­vich­ Györgyöt éppen vacsorázás közben letartóztatta. Ezeknél a hamis bankók mind előkerültek. Az egyik kollekcióban pontosan öt millió frank volt Jankovics bevallotta, hogy Skandináviába készült a hamis pénzzel. A rendőrség most a ha­­misítók negyedik társát nyomozza. A világszenzációs frank­fzrs ügyé­ben az am­sterdami főügyész nyilatkozott egy újságírónak, s kijelentette, hogy a bűntettesekre tizenkét évi fegyház vár. A hamisítványok pompásan sikerülte­k, csak a papírjuk kissé vastagabb, az igazi ezres frankjegy papírjánál, a víz­jegyek is kifogástalanok. A hamisítók közvetlenül le­tartóztató­sznk előtt nagymennyiségű gyé­mántra alkudtak, de a gyémántkereskedő hollandi szakértői vélemény nélkül nem volt hajlandó ezer frankosokat elfogadni. Rakovszky belügyminiszter a bécsi lap­­közleményekkel szemben hangoztatja, hogy a frankha­misítási ügy minden politikai vo­natkozástól mentes közönséges bűncselek­mény, amelyet csak politikamentesen lehet kezelni. Ebbe a bűnügybe sem­m­iféle más szempontot nem lehet belevegyíteni. A Banque de France bank­ egy százértője és két detektívje a frankhamisítás ügyében Budapestre érkeztek. A rendőrségen előad­ták, hogy különböző európai országokban két hónap óta hamis bankjegyek vannak forgalomban, nézetük az, hogy a műhely nincs Magyarországon, csak bűntársaikat talált Budapesten a nemzet­közi frankhamisító társaság. tönben igen adakozó. Mária kongregáció, ipartestületek, műkedvelő társulatok ál­landóan juttatnak pénzt vagy eleséget a szegény árváknak. Volt egy kis tehenünk, de eladtuk, mert öreg volt. Van egy kis lovunk és kertünk, ahol nyáron át a szük­­séges zöldséget termeljük. A helyi mészá­rosok ingyen adják a húst. Vasárnap: Torday István és Márton József, kedden: Páll Sándor, csütörtökön: Karácsony test­vérek és Zárug Zakariás, szombaton: Már­ton György.­­ A nagy szekrényeket mutogatja: Sor­jában telerakva ruhácskákkal. A fiuk­nak van szép ünnepi ruha, meleg, szürke brassói posztóból. Az egyik már nagy le­gény! Negyedik gimnázista és jó tanuló; a másik első gimnáziumba jár, a többi pedig az elemi osztályok tantárgyait ta­nulja a házi iskolában. Hús van és szeretet is bőven — gon­dolom a házi kápolna oltárképe előtt — csak a fát zárta el a hó és a szív hideg ta­karója a szegénység orra elől. A fát, a­melyből jut Egyiptomnak és más mesz­­sze országoknak bőven a gyergyói ha­vasokból. — Ki festette az oltárképet? — Demeter Károly, itt tartózkodó festőművész. — Talán Demeter Róbert — érdek­lődöm, mert hiszen Szentmiklóson nin­csen más festőművész. És búcsúzom. Elgondolkozva, né­mán hajtom meg fejem a nővéreknek, akik mindent megérdemelnek azért az önzetlen nagy áldozatért, melyet itt és a Zárdában éreztünk, emberöltők óta tel­jesítenek. A két éves árvának képzelem magam és a folyosó végéről igy köszönök Adel­ma nővérnek: Isten áldja meg, édes anyám! — Meg vagyok híva Demeter Ró­­bertékhez vacsorára. A festőművész otthonában A Posta­ utcán befordul a szán és alig várom, hogy Róbertéknak is juttas­sak ebből a szegény, árvaházi melegség­ből. Olaszországi útjük óta még nem voltam a lakásukon. Benn az ebédlőben vár a híres portréfestő és bájos művész­ felesége. Üdvözlés után az új képek felől ér­deklődöm. Petelei István új portréja most készült el a Marosvásárhelyi Ke­mény Zsigmond Irodalmi társaság szék­foglalójára. Éppen ideje. Hat éve, hogy, tagjai közé választották. Magam is adósa vagyok 2 év óta ezzel a társaságnak kü­lönben kigolyózttnak. A portré remekbe készült, élettől duzzadó munkája Demeternek. A nagy erdélyi balladás író halhatatlan lelke lengi át az ismert fejet s úgy érzem, hogy a vacsora alatt négyen forrasztják a ludas kását. Élénk színű bojtokkal felsallangozott lovak nagy kerekű veres taligákat húz­nak a szelíd olasz ég alatt. Velencze sö­tét vizein kikötött gondolák várják a sze­relmes idegen párokat. Firenzei szőllős oldalak illatoznak a falon lógó aranyos keretekből és az én szegény árvaházi me­legemmel mit csináljak?... Csordultig van a nagy szoba csen­des öble szépséggel, meleggel és szeretet­tel, de elfér Krisztus ,Meresko­vsky, Ta­gore, Romain Rolland és Barbusse mel­lett, ahol minden örök­ nagy összefoly és újra éled. Várjon, volt-e ennél boldogabb na­pom Szentmiklóson?.... T. Imess Béla. Szabó György Árvaháza Édes anyám — Látogatás — Demeter Róberték ludas kásája ( GYERGYÓSZENTMIKLÓS. (A Bras­sói Lapok tudósítójától.) Szabó György gyergyószentmiklósi főesperes, antialko­holista író és apostol 1916. májusában Lengyel Jánostól egy szép házat vásárolt ,és a háborúban elesettek gyermekei ré­szére abban árvaotthont létesített. Milyen könnyű ezt így pár sorban el­­m­ondani és milyen természetesen egy­szerűnek látszik most a mi szemünkben, pedig jelen állapotáig ez az emberbaráti intézmény mily óriási lelki energiát, sze­­retetet és áldozatot követelt elég idős kor­ban levő alapítójától. Szinte hihetetlen az a kitartás, egyre fokozódó szeretet, mely Szabó Györgyöt árvaházának fejlesztésében vezette. Szin­te elképzelhetetlen, hogy a kezdet nehéz­ségeit, a saját bajában elmerült környe­zet részvétlenségét hogyan bírta egy év­tizeden át leküzdeni és szinte szégyen­­lem most magam­, hogy 2-3 évvel ezelőtt hogyan voltam képes oly bántó riportot írni ennek a nemes léleknek egyik l­eg­ri­édelge­tettebb intézményéről. Az igaz toll is elsiklik. Sokszor min­den jóhiszeműsége mellett is, csak a ri­deg külsőt látja a csendesen, szerényen dobogó nagy szív helyett. De visszatér­­és nem fél megváltani a tévedését. — Édes­anyám Mikulás estéjén két polgárista húgom az árvaházi Mikulás-járást mesélgette. "Ajándékokkal voltam­ ott a zárdából több apáca kíséretében és a beszélgetésük köz­ben kigyúlt arcuk, fénylő szemük elárul­ta azt a boldog örömet, mely az árvák­ról rájuk ragadt. Egy kis kétéves leánykát emlegettek, pufók arcocskájával, nagy szemével, aki úgy szólította a nővért: anyám. Tán azt is mondta: édes anyám.. . ti. Édes anyám!... Valami régi gyermek­emlék, különös álom, messze múltból felszakadó szuggesztív érzés fogott el e szóra és varázslata alatt tartott napokig, amíg szánra ültem, hogy megnézzem, ki is az az »édes anyám«.. . A nagy hó alatt akkor már alig vert Gyergyó szíve. Békénylaka felől, farkas­­ordítást sodort magával a fagyos esti vi­har. Apró mécsek aranya, barmok nyö­gése hullott az istállók nyitásán a fehér tenger alig mozduló tükrére. A tornyok tikjából fázó galambok álma vegyült a hulló pelyhek árjával. Hirtelen, mielőtt a kapun beléptem volna, megfogtam a Halál örök-ámitó ha­zugságát. .. Látogatás — Dicsértessék a Jézus Krisztus — köszönt az asztal körül álló két nővér és egy néhány árva a meleg, villanyfényes szobából s én nem tudtam, csak gon­dolatban válaszoltam: Mindörökké, édes anyám! Mindörökké, kedves gyermekeim! Apró ingek, készítésre szánt meleg ruhácskák hevertek az asztal széles lap­ján, melyeket Adelma főnővér gyorsan eltakarított, hogy hellyel kínálhasson. Fe­lei Márta Adelma, bekötött fejéről még nem oldotta le a melegítőket. Akkor tért haza remetei útjáról, meglátszott arcáról a Marosvölgy hidegeiére. A lovat bekötötte istállójába a ki­csi árva gazda. A szomszéd szobában 29 apró gyermek könyv fölé hajolt és tanu­lásba kezdett Schnell Mária Eteldis nővér felügyelete alatt — "Megvolnánk, kérem, csak fa és me­leg ruha dolgában állunk igen-igen sze­gényesen — kezdte a szót Adelma nővér. — Kvázon még hagyjam Akkor kevesebb a kiadás és a gyermekekkel búcsúra­­jár­va, a templomok előtt sok önkéntes ado­mánnyal segítenek. A gyergyói nép kü­ HYPEROLI fertőtlenít, megvéd torokfájástól a SZÁJVÍZTABLETTA. I Kapható m­idenütt.

Next