Brassói Lapok, 1926. május (32. évfolyam, 97-119. szám)
1926-05-01 / 97. szám
Ara (Bukarestben is) 5 lej. S2SEUKESZTOSÉG, KUBCIUVATAI, NYOMXU BAI MI# al |IAf||| AH IMEFOSSSZÁMOK: SJEUKESZTÖSÉG 177 Si ..Vb., KAPU-UCCA 04-66. SZÁM HVbINIIAI WÄ“lfcÄ“ 077 SZÁM KUBAHWJWIAI S2 és 077 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBA?!; evaamamsztii ELŐFIZETÉSI DIJAK VWÉKRE:« Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 ki, B7 lej.» nkKt A így ha 5«a 100, *jk érne, 230,*/* érne SOO^géme1080 lej egy évre 990 lej és havonta 15 lej kézbesítési dl? KöllSktre: V« évre 426, »Mwe 820, 1 éne fflOO lejXXXII. évf. 97. szám __________________________ _________ _________________________Szombat, 1926. mndus 1 I nagyantani tiltakozásra készül a német-orosz szerződés miatt Indíványt nyújtottak be, hogy a népszövetség titkársága ne fogadja el a szerződést — Titokzatos jegyzék készül a szerződés ellen ? — Diamandi párisi követ konfliktust támaszt Románia és Németország között LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A német-orosz szerződés okozta riadalomból a jelek szerint nemzetközi bonyodalom lesz. Az angol lapok jelentései szerint több szövetséges állam kormánya felszólította az angol kormányt, hogy közös jegyzékben tiltakozzanak a német kormánynál a szerződés ellen. Az angol kormány még nem döntött arról, hogy a locarnói hatalmak közösen foglaljanak-e állást a berlini szerv ügyében, vagy pedig halasszák a döntést a népszövetség legközelebbi ülésszakára. Indítvány érkezett ezenkívül az angol kormányhoz, amely javasolja, hogy a népszövetség titkársága tagadja meg a berlini szerződés beiktatását. Ezt az indítványt azonban az angol kormány nem tartja helyesnek és el se fogadja egyrészt, mert maga a beiktatás ténye formalitás, másrészt a népszövetség titkársága nem hivatott a nemzetközi szerződések felülbírálására. gondolkodók már igen jól tudták, hogy itt tenni kell valamit, az eszemét nem szabad megfojtani, hanem, ellenkezőleg, be kell fogni az állami biztonságának szolgálatába, föl kell használni kulturális és gazdasági erejének öregbítésére. Hogy azonban ez az egyedül helyes koncepció mily nehezen tudott úrrá lenni a lelkeken, annak sáb legbeszédesebb példája, a naggyá nőtt Romániának eddigi hét esztendeje. A kisebbségek, főleg a magyarság küzdelme a minoritások jogának eszméjéért már-már tragikus következményekkel járt; törekvéseinket teljesen félreértették, jogainkhoz való csökönyös ragaszkodásunkat a többségi nemzet elleni idegenkedésnek nézték és nap-nap után elszenvedett sérelmeink elleni panaszkodásunkat irredentista aknamunkának minősítették. Megértő szivekre csak abban a táborban találtunk, amelynek legkevesebb reménye lehet arra, hogy egyhamar beleszóljon az ország sorsának irányításába, ellenben a kormányférfiak részéről az egész vonalon a legridegebb magatartást kellett tapasztalnunk. Az Angelescu garázdálkodásait is eltűrő liberális rezsimet alig jellemezhetnek jobban, mint a kisebbségek elleni legádázabb harc korszakát. Ilyen előzmények után meg kell értenie a világnak, hogy a magyarság miért köszönti annyi bizalommal az Averescukormány első ténykedéseit. Gogáéknak első gondja volt békés, barátságos légikört támasztani a kisebbségiek számára. Hiszen az elmúlt esztendők természetszerűleg sok elfogultságot eloszlattak és bizonyára nem egy román politikus jobb belátással, barátságosabb szemmel néz ma bennünket, mint pár év előtt. De az államhatalom tekintélyével, a népszuverenitás nemies megnyilatkozásával most első ízben történik kísérlet az igazi testvériség, az igazi egyenlőség megteremtésére. Alig, hogy a magyarság képviselőivel tiszta helyzetet teremtettek Averescuék, nyomban ezután módot találtak a nemzet kisebbséggel való megegyezésre. A kormánynak ezt az egységes kisebbségi koncepcióról tanúskodó gesztusát vétek volna észrevétlenül hagyni, agyonhallgatni. Jusson eszünkbe: a legkülömb liberális politikusok egyike, Duca volt külügyminiszter is csak addig miért elmenni, hogy Genfbeki Bukarestbe küldte a magyarokat Atade Gogáék Bukarestbe hívtak bennünket, s ez óriási különbség. A parancsoló ujjmutatás és a szív barátságos invitálása közti különbségről Van itt szó, a generális kormánya tudatában van annak, hogy elsősorban a hatalmon levők táborából kell elhangzania a megértés, a szeretet szavának és ezt a szót ki is meri mondani. A következmények miajd beigazolják, hogy menynyivel egészségesebb politika barátokat nevelni a kisebbségekből, mint elkeseríteni, elvadítani őket. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségi kérdés gyökeresen- Németország jegyzőt küldött a bukaresti kormányhoz BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A német külügyminiszter jegyzéket küldött ma a bukaresti kormánynak, amely közli, hogy a német kormányt kínosan érintette Diamandi párisi követ nyilatkozata, amelyet Matin számára adott, s amelyben Németországot azzal vádolja, hogy Génf felé kettős arcot mutat BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójától) Streselmann külügyminiszter a németorosz szerződés megkötése alkalmából tegnap délben ebédet adott, amelyen Kronsinszky orosz követ és a német kancellár is megjelentek. Luther kancellár beszédében örömét fejezte ki afelett, hogy a szerződést megkötötték- s kifejtette azt a kívánságát, hogy a szerződés a Németország és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok kiterjesztését és az vllág békés fejlődését szolgálják. Interpelláció az angol alsóházban Londoni távirat szerint Weedigurood munkáspárti képviselő az alsóházban megkérdezte a kormányt, hogy osztja-e Lenesnek azt a felfogását, hogy a locarnoi hatalmak követelhetik Németországtól, hogy semminemű semlegesség!!" kötelezettséget se vállaljon Oroszországgal szemben. Chamberlain azonnal válaszolt, hogy a kormány elvből nem avatkozik be Németország politikájába, annál is inkább, mert Németország megígérte, hogy a német-orosz szerződés nem lesz összeegyeztethetetlen a népszövetség elveivel, különben is áttanulmányozásához nem volt elegendő idő. Vizsgálják a szerződést A Daily Telegraph írja, hogy a németorosz szerződést megvizsgálás céljából átadták a külügyminisztérium jogügyi osztályának. A diplomáciai lépéseket csajkl a jogtanácsosok jelentése és a kormány tárgyalásai után tesznek. Esetleg lehetségs, hogy a focarnói szerződést aláíró hatalmakkal tanácskozni fognak. Megtörténhetik, hogy Berlint kérik fel arra, hogy a szerződés nem világos pontjait megmagyarázza. A lap azt is kiolvassa tatár a szerződésből, hogy Németország abban arról biztosítja Moszkvát, hogy szavazatát a népszövetségben nem adja le Csehország ellen. Új horizontok felé... Még javában dörögtek az ágyuk, még beleket léptek föl, szíveket szúrtak át hajnali közelharcban a bajonettek, mikor az Óceánon túlról egy rettentő erejű hang üvöltött ide át a földgömb vénebbik felére, túlharsogva az ágyuk bömbölését, túlordítva vérükben fetrengő haldoklók százezreinek panaszos jajveszékelését. Wilsoné volt ez újszerű hang, mely behatolt a lövészárokba, betört a diplomaták, politikusok, népvezérek dolgozó szobájába, egészen idegen, soha nem hallott eszmét dobva be a világégés borzalmas kavarodásába. Jogot követelt ez a hang, jogot a kisebbségben élő nemzetek gyermekei számlára. Az államalkotó népek erős váraiba, szellemi, anyagi és politikai boldogulásának tágas csarnokaiba akartaWilson bejuttatni az elnyomottakat, a gyengébbeket. Ennek a magasztos eszmének a szolgálatában állottak a békeszerződések, dőltek romba hatalmas birodalmak, nőttek egyszeribe tágas országokká eladdig kicsiny államok. Az elvet ugyan eltorzította a vén francia tigris, a jó amerikai gondolkodó verhette ugyan ököllel a mellét, Bánkkal szavalva, hogy »nemi ezt akartam én Uramni, netmi ezt«, az eszme termő talajra talált és elfogultság, önzés, rövidlátó szűkkeblűség minden ártó szándéka se tudta megakadályozni, hogy az elvetett mag terebélyes fává ne izmosodjék. A kisebbségi jog ellentmondást nem tűrő erővel fejlődött naggyá és egyre nagyobbá a nemzetközi jog világában és az egyes országok belügyi ére is ólomsúllyal nehezedett rá. Okos fejek, tiszta lelkű A lej ZUWhhipen nyitáskor 1*99 és fél