Brassói Lapok, 1929. január (35. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-02 / 1. szám
S- oldal, 1. »lim. BRASSÓI LAPOK 1929. január 2. Jelentkezzen aki amnesztiát akar hozzátartozójának! A magyar parlamenti csoport az Bukarest, december 31. Amikor nyilvánosságra került a hír, hogy a kormány általános amnesztiával akarja a múlt sok felháborító jogtalanságát és igazságtalanságát enyhíteni. Bukarestben Costa Ferénak, a kiváló és külföldön is nagy tekintélynek örvendő publicistának elnöklete alatt országos amnesztia-bizottság alakult. Ismeretes, hogy a kormány az amnesztiarendelet kibocsátását eredetileg december elsejére tervezte, később azonban e dátumot május 10-re halasztotta el. Ennek a halasztásnak döntő indoka, mint erről teljesen illetékes helyen értesülünk, az volt, hogy a kormány az amnesztiára kerülők ügyeit egyenként akarja átvizsgálni, ami természetesen több hónapot vesz igénybe. Nem hallgathatjuk el azt az álláspontunkat, hogy ezt az egyenkénti vizsgálatot súlyosan elhibázottnak és méltánytalannak tartjuk. Ugyanis az elmúlt esztendőkben különös poli amnesztia-küzdelem arcvonalán tikai perekben statáriális gyorsasággal példátlan szigorúságú, sokszor elrettentő tömegítéleteket hoztak, semmiképpen sem jogos tehát egy ilyen börtönkorszak után az egyéni elbírálásnak rendszere, mely arra mutat, hogy a közkegyelem csak afféle testhezszabott, szűkkörű, demonstrációs fél-amnesztia lesz. A közvélemény a legteljesebb és legszélesebb körű amnesztiát követeli a börtönk fenekén sínylődő politikai foglyok számára. A Costa Fora elnöklete alatt működő amnesztia-bizottság meg akarja gyorsítani a kormány előkészítő munkálatait és ezért felhívással fordul mindazokhoz, akiknek valamilyen hozzátartozójuk börtönben van, akik részére amnesztiát akarnak kérni, hogy az alábbi adatok azonnal bocsássák a központi bizottság (Costa Foru, Bucureşti, Alea Mitropoliei, No. 7.) rendelkezésére: A fogoly neve, az ítélet ideje, a büntetés nagysága és oka. Hány tagból álló családja van az elítéltnek és milyen viszonyok él a család? és a vádlottak és elítéltek végre annyi szenvedés után szabadlábra kerülnek. Az amnesztia természetéből kifolyólag és az állam életében e fontos alkalmat tekintve reméljük, hogy a kegyelmi törvény készítői nem fognak különbséget tenni az állam polgárai között és minden nemzetiségi szempont nélkül egyformán részesedik mindenki, minden nemzetiségű fogoly az általános amnesztiában. TTTTTVVVTVVT*? VW V V VZ VVV WVWVTTWTTWWVVVVV V TV VT VWTV V V? ?VYVfW'fYW7 c\yDE . Cojo^N „A legszélesebb körű, legmesszebbmenő amnesztia mellett vagyok!” — mondja Sándor József Az amnesztiarendelettel kapcsolatban megszólaltattuk Sándor József szenátort is, aki a következőket mondotta: — A keresztény vallás szerint nemcsak a törvény fontos, hanem a kegyelem is. Ez utóbbi nélkül szinte elképzelhetetlen a többi. A törvények elbírálásánál a modern büntetőjog mindenképpen az igazságos jog és ezzel a humanizmus felé törekedik. Ez egyetemes modern emberi vonás. A mostani amnesztiarendelet kiadása előtt számba kell venni mindazt a lélektani és idegrendszeri összeroppanásokat, izgalmakat, összecsapásokat, melyeket a kedélyekben a világháború idézett. Ezt parancsolólag követi, hogy az amnesztia tényleg amnesztia legyen! Tíz évi barátság és megértés keresés után legyen végre tényleg béke, csend és nyugalom! Számoljunk el végre az előzményekkel, úgy, ahogy az előzményekből folyó minden más pénzügyi és gazdasági kérdést likvidáltunk. — Krisztus azt mondja: Ne ítélj... hogy ne ítéltessél.. Van, aki helyetted ítéljen és bosszút álljon. — László Dezső is széleskörű amnesztiát követel. Dr. László Dezső, csikmegyei képviselő a kamara jogügyi bizottságának tagja. Az amnesztia-törvényt először a kamara jogügyi bizottsága fogja letárgyalni és így László Dezsőnek az amnesztia törvény elkészítésénél fontos szerepe lesz. Kérdésünkre álláspontját a következőkben szögezte le: — Hogy milyen mértékű lesz az amnesztia törvény, még nem tudjuk. A nyilvánosság elé még nem került semmi. De tekintve, hogy fontos és nagyjelentőségű ünnepre esik, mint az egyesülés tíz éves évfordulója, remélhetjük, hogy az összes politikai bűncselekmények törlés alá kerülnek APOLLÓ MOZGÓ ■Marnia Ma hétfőn fat utoljára A nevető ember CONRAD VEIDTTAL a főszerepben. Kedden, szerdán, csatártökoun és pénteken A szerelem lángjai címűl világfilm fut. A főszerepben: BÁNKY VILMA és RONALD COLMAN. Káprázatos újévi műsor. ASTMAI Vasárnaptól minden idők legnagyobb filmje is Heidelberg! diákélet lesz vetítve. A főszerepben : RAMON NO VARRO és NORMA SCHERER Boldog Ülővel kívánunk a mi kedves közönségünknek. Megegyezés nélkül, egyoldalú jegyzőkönyvekkel fejeződött be a Mosolu—Sándor József affér Sándor József nem hajlandó kijelentését visszavonni (1.) Bukarest, december 51. A Sándor József magyar szenátor és Mosoiu generális között felmerült lovagias ügyben ma váratlan és rendkívül érdekes fordulat állott be. A generális két megbízottja, Lazarescu és Opreanu szenátorok a Viitorul mai számában Mosoiu tábornokhoz a következő levelet intézték: Szeretett és igen tisztelt tábornok úr! Megbízatásunk szerint elégtételt kértünk Sándor József szenátortól, a szenátus december 23-iki ülésén elhangzott szavakért, érintkezésbe léptünk Sándor József szenátor segédjeivel, Bárdossy Ágoston és Ghica Stefanescu szenátorokkal és közös megállapodással megegyeztünk a következő megoldási formában: „Sándor József szenátor nem akarta megsérteni Mosoiu tábornokot és a legteljesebb mértékben becsüli a tábornok személyét.“ Ezt a megoldási formulát mind a négyen elfogadtuk és Bárdossy az elkészített jegyzőkönyvet magával vitte, hogy Sándor József másik segédjével, Ghica Stefanescuval is aláírassa. Később Ghica Stefanescu felkeresett bennünket és kijelentette, hogy megbízója, Sándor József szenátor, nem egyezik bele az ügy ilyen elintézési formájába. Közöljük önnel, tábornok úr, a fentieket azzal, hogy az öntől kapott megbízatásunkat lejártnak tekintjük és ön ezek szerint olyan konzekvenciákat vonhat ez ügyből, melyeket alkalmasnak tart. E. D. Lazarescu. L. K. Opreanu szenátorok Mosoiu generális segédjeinek fent közölt levelével szemben Sándor József segédei is hasonló módon, nyílt levél formájában fogják egyoldalú jegyzőkönyv felvételével maguk részéről a felmerült lovagias ügyetintézni. És ezt annál is könnyebben megtehetik, mivel tulajdonképpen Mosoly generálisnak semmi oka sem volt arra, hogy lovagias útra terelje ezt az ügyet, hiszen ő sértette meg először Sándor Józsefet és Sándor József csak hasonló sértéssel válaszolt, az elnök felszólítására pedig Mosoiu generális visszavonta a sértő szót és ugyanezt tette Sándor József is. Tehát lovagias ügynek nem lehetett volna helye, hiszen mindketten visszavonták a Sértést. Ha ennek dacára Mosoiu generális szükségesnek tartotta, hogy az ügyet lovagias útra terelje, úgy Sándor József részéről teljesen érthető, hogy nem hajlandó még egyszer visszavonni a már egyszer visszavont sertést, mindaddig, amíg ugyanezt a tábornok is ismételten meg nem teszi. vmvmmimammn»finnTsa ruegaga % Simm korcsola !CíSiiJLElíílíEi, norosáoyaa. 3©| V lo