Brassói Lapok, 1930. január (36. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

y.tv'­. Bukarest, december 30. A liberális, párt legfelsőbb vezetősége gon­doskodott hivei karács-/v. ajándékáról Ura­ţi»­na Vintila aláirás'val röpiratot adott ki, a mit megküldték ,rinden vidéki tagozatnak. A röpirat maga •* Part­u-t haidtaktikajat es pro­­grammiá'* ismerteti s mint ilyen, nem is tart­hat­na a­ érdeklődésre számot, miután a liberá- Vu elírt program­­ját és harci eszközeit a gya­korlatból már eléggé ismeri a nagyközönség is. Brat­ián­u Vintila azonban ezzel kapcsolatban elkövetett valami olyant is, ami érdekeiben a nagyközönséget. Elnyomatta és röpiratához csatolta azt a memorandumot is, amit 1028-ban közvetlenül bukása előtt, a régenstanács elé terjesztett. Ebben a memorandumban az ak­kori kormányelnök azokat a lehetőségeket fej­tegette amelyekkel m­eg lehetne akadályozni az aktuális belpolitikai válságot. Helyesebben: a maga pozícióját iparkodott megmenteni akkor, amikor a külföldi kölcsön megkötésének a folytonos kudarca miatt már-már felfordult a helyzet. Egyelőre nem lehet tudni, hogy micsoda po­litikai taktika követelte Bratianutól a régi me­morandum nyilvánosság elé való tárását Nem lehet megérteni ezt már csak azért sem, mert a memorandum oly naiv megállapításokat tar­talmaz, amiket a következmények már rég meg­cáfoltak .­­(TV a memorandum igazán nem di­csőségére, hanem szégyenére válik Bret’enn­­nak Lehet azonban, hogy Bratianu a nyilvá­nosságra hozatallal azt akarja bebizonyítani, pártjénak, hogy ő valóban mindent elkövetett uralma mentésére, tehát semmi felelősség sem terheli a mostani kilátástalan ellenzéki állapo­tokért. Mit ír Brattam­ a híres memorandumban? Mindenek előtt megállapít­ja, hogy amennyiben a liberális­ pártnak záros határidőn belül nem sikerül megkötnie az annyira szükséges kül­földi kölcsönszerződést, úgy jöhet az ország akármelyik pártja, úgy sem lesz gálickő a do- Ichthól. A kölcsönért magáért tehát méta érde­mes távoznia a liberális kormánynak. Ha azon­ban népszerűtlensége­ m­iatt mégis távoznia kell úgy ali­g kap majd a régestanács olyan politi­kai pártot, amely akalmas lehetne az ország kormányzására. A veresen tábornak gyenge és kormányképtelen. Népszerűsége sincs, de nem rendelkezik az ország vezetésére alkalmas pénhívekkel sem. Alkalmatlan az ország kormányzására a nemzeti parasztpárt is. Ennek a pártnak vi­szont megvan a népszerűsége, ami komplikál­ja a helyzetet. A nemzeti parasztpárt a kisebbsé­gekkel és a munkássággal való folytonos érintkezése és „paktálása“ folytán különösen Erdélyben örvend nagy népszerűségnek Ter­mészetes, hogy ez az ország szempont­jából új­ra csak nem hasznos s igy a nemzeti­ paraszt­­párt kormányrajutása különös veszedelmeket jelent. Mindebből világos hogy az ország élére a li­berális párt távozása után csak nemzeti kor­mány állhat. Ha a régenstanács is erre az ál­láspontra helyezkedik, úgy a liberálisok szí­vesen visszavonulnak. Ha azonban a régenstanács figyelembe akar­ja venni a népszerűséget is, ajre csak az a meg­oldás mutatkozik, hogy rövid időre Maniut bíz­na meg a kormánya­lakítássa! Ez a többi pár­tokat is megnyugtatná. Néhány hónapi kor­mányzás után aztán a nemzeti-parasztpárti kormányt a nemzeti kormánynak kell levál­tania, mert az ország vezetésére Manru és tár­sai képtelenek s a föntebb vázolt okok miatt talán veszélyesek is. Ez a Bratianu Vintila-féle híres memoran­dum tartalma, amiből kiderül az, hog­y vég­eredményben mégis csak az ő hozzájárulásai­val jutott kormányra a nemzeti parasztpárt. Persze, Bratianu mást é­ppen képzelte. Az ő számítása szerint ma már megint neki kellene az ország élén állania egy nemzeti koslid­ős kormánnyal. Terv, azonban csődöt mondot­tak, m­ert a külföldi kölcsönt sikerült megköt­ni és­­ Maniuék tudnak kormányozni. Hogy aztán mindennek a leleplezései Brati­­anu Vintila most mért látta jónak, az valóban titok. Talán a liberális párt új harci tektiká­­j­­ának az alapja, a bűn­bánó őszinteség lesz? }­­ Brattario Vinjila njévi riadója Is. A liberá­lok vezére nyilvánosságra hozta egy ré­g memorandumát / X A Savon Cann­n­­­a letsteményibb szánván, ezért leg­s­bb darabja is használható. Francia gyártmány DISTORT­­­Iá Tdacséghsa, msdarn | hivfler^sfL jarássvss ártsan i SZÉKELY 1 RÉTIN­ Safargyár RL-aá?Jjjg TIRGU-MURESEH 1 vásárolhat — Hitelképp»­egyének-11 - nek kedvező fizetési feltételek. Virágmárfiás ronosrák mm válaszSéitorII A vihar ledöntötte az antwerpeni francia kiállítási csarnokot Hatalmas orkán Franciaország nyugati és délnyugati részén . A szélvihar ledöntötte a dortmundi temis­om tornyát Brüsszel, dec. 30. Vasárnap virradóra, valamint egész nap bor­zalmas vihar tombolt, hatalmas havazással, belgiu új fölött. A vihar következtében számo­s sebesülés történt. A kikötőkben a hajókat két­szeres-háromszoros kötelekkel pányvázták ki. Az antw­erpeui kiállítás francia részében a csarnok összeomlott. Részletek hiányoznak. Páriából jelentik: Nyugati és délnyugati Franciaországban ismét hatalmas vihar tom­bol. Az orkán egy darut rádöntött az egyik uszályhajóra, mely csakhamar elselvedt. Há­rom hajós a vízbe fúlt. A hajóforgalmat be­szüntették, a telefon és távíró vezetékek el­pusztulása miatt a telefon és távíró-közlekedés is megszakadt. Dortmundból jelentik: Északi és nyugati Németországban orkánszerű­ vihar tombolt. — Duisburgban a Koch és társa szállítmányozó cégnek a kikötőben levő raktártelepén rövid­zárlat következtében tűz támadt, s mivel a ha­talmas vihar miatt az oltás lehetetlenné vált, az egész telep leégett, csak a csupasz, falak ma­radtak meg. Dortm­undban az épülőben levő templom tornyát lesodorta a fergeteg. A kár hatszáz­ezer márka. P©iesaigé«T© «3 ten­S^eru­beil flíigei£fíi®ttóí Gócai Simon melt a diákok zsebeit is átkutatja irredentizmus után .Vagyvárad. december 10. Gócán Simon tankerületi főigazgató. Ebben a minőségében s­zigoruan Pteancu tanítványa és arra törekszik, hogy szégyenére ne­­áljon a mesternek. De amig Pteanru gyűlölete min­den ellen, ami magyar, abból származik, hogy visszautasították egy tanári kinevezését állí­tólag azért, mert görögkatholikus, nem tudni, igen sötét titok, hogy miért haragszik Gócán. Talán azért, mert Gócánt a magyar kultusz­­miniszter Budapestre nevezte ki, a VTT-ik ke­rületi főgimnázium latin és történelem-szakos tanára volt, míg Pteancu az Isípu háta mögötti Belényesb­ul, a can­ten­a­áruim­át tavaly ünnep­lő román tannyel gimnáziumban nevelte az ifjúságot, s így Cr. Pteancu lett a vezérigazgató — és a budapesti tanár csak alacsonyabb ran­got kaphatott. Gócán tehát mindenáron bi­zonyítani akar. Azt, hogy azért belőle sem halt ki a preaticui szellem, a gyűlölet az ő uralkodó érzése is.­­ Ez a mentalitás jelentkezett a tankerületi­­ főigazgató legutóbbi nagyváradi inspicirung­­jában, amikor látogatásával a felső kereske-­­ delmi iskolát ejtette rémületbe. A nagyváradi­­ felső kereskedelmi iskolát a Kereskedelmi­­ Csarnok tartja fent: negyven esztendős intéz-­­ mény, amely tanult és műveit kereskedő gene-­­ rációkat ad , adott a multakban az ország ke- r resk­edel­mének Az Imperium változás óta szigorúan román a tannyelv itt itt a tanárok kivétel nélkül elsajátították az államnyelvet és románul adnak elő. Vigyáznak, hogy be­tartsák az összes előírásokat, mert nem akar­ták kockára tenni az iskola nyilvánossági jo­gát. Nem akartak úgy járni, mint a cremonirta gimnázium, vagy a zsidó lyceum Nem is volt eddig a társulati iskolával semmi baj, most se lesz, annak ellenére, hogy Cocán Simon a tankerületi főigazgató idáig alacsonyodon ígé ti°gy kikutatta a diákok fogason függő kabátjainak a zsebeit hogy nem-e rejtenék kompromittáló magyarnyelvű tankönyveket, irkákat, vagy iratokat. Az inspiriálás ugyanis azzal fejeződött be, hogy Gócán éles beszédet mondott az osztá­lyok ifjúságához. Felhívta és megintette őket, hogy ne merjenek magyarul beszélni még egy­más között sem. — Sem a szünetekben, sem az utcán nem szabad magyarul beszélnetek, mondotta Go­­can, meg ne merjétek tenni. Az elképesztő szónoklat után kiment a fő­folyosóra a fogasokhoz, ahol a fiuk télikabát­jai lógnak és — miután a padokat már át­­v­zsgálta, — motozást rendezett a kabátzse­bekben. Tanárok és diákok kipirultan egymás­­előtt szégyenkezve állották a torturat Piriig nem nekik van szégyelni valójuk. Nem a diákoknak és nem a tanároknak, Gó­cán úr. Hanem önnek! Csakis önnek inkvizi­­tor — azaz főigazgató úr. Eir­esindisl . Megnyitt­a Venetia szállói a főváros közepében, Str. Pictor Gri­go- F­rasen 12­ (prin Calea Victoriei) ICO szoba, modern képvelemmel, köze­li ponti fűtés, hideg-meleg viz minden szó- a­­ bábán : lift, bőidé, telefon a 1. vendégek rendelkezésére áll. Alacsony árak Uta­zók 25'*/« engedményben Részesülnek. lei­*» fiz­etettel a Veastta «ülté igazgatóssá)»» ««a ftit@SSfES£l!! tulajdoesos aittMOBMBf amsaiK—Ui—mwi

Next