Brassói Lapok, 1940. augusztus (46. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-01 / 172. szám
1940. augusztus 1 A salzburgi tárgyalások befejezése után Hitler a hacktérre utazott H A német légi haderőre döntő elleni szerep vár a brit szigetek (Berlin, Raptor) A német légi haderő döntő szerepet játszik majd az Anglia elleni támadásban. Ehhez megvan minden előnye, mert Bresttől egészen Norvégia északi csúcsáig az összes támaszpontok birtokában van és a távolságok is egészen összezsugorodtak. Az Angliát a szárazföldtől elválasztó tengernek megvan az az előnye, hogy a német gépek meglepetésszerűen közelíthetik meg az angol partokat. Mindehhez hozzájárul még, hogy az olasz repülőgépek a Földközi-tengeren és Északafrikában lekötik az angol légi haderő jelentős részét. A német légi haderő előnyös helyzetét rövidesen be is fogja bizonyítani. Berlini jelentés szerint Hitler a salzburgi tárgyalások után a hadműveletek színhelyére utazott, hogy személyesen részt vegyen az Anglia elleni általános támadás megindításánál. A Telegrapho című olasz lap szerint a németek kiéheztetéssel akarják bevenni Londont s ezért teljesen el akarják szigetelni a külvilágtól. Ez a jelentősége a legutóbbi napokban megindult és azóta megszakítás nélkül folytatódó hatalmas német légitámadásoknak. ANGOL BESZÁMOLÓ A LEGUTÓBBI LÉGI TÁMADÁSRÓL (London, Radar) A Reuter-ügynökség részleteket közöl a legutóbbi német légitámadásról, amelyet Délanglia kikötői ellen intéztek hétfőn hajnalban. A támadás nyomán kifejlődött légi ütközet során félóra alatt 15 gépet vesztett a német légi haderő. Harminc Junkers bombavető 50 Messerschmiedt vadászgép kíséretében kísérletet tett arra, hogy meglepetésszerűen támadja meg a kikötőket. Az angol vadászgépek azonban résen voltak és nyomban felvették a harcot a támadókkal. Sikerült nekik néhány Száz méterrel a német bombavetők fölé kerülniük és az így nyugtalanított német gépeket akadályozták a bombavetésben. A német vadászgépek közül nyolcat lelőttek. (Berlin, Rador) A DNR részleteket közöl a Németország ellen intézett legutóbbi angol légitámadásokról. A július 22-ről 23-ra virradó éjszaka az angol repülők egy északnyugatnémetországi város temetőjére dobtak bombákat, amelyek négy sírt elpusztítottak. A 24-ről 25-re virradó éjszaka egy nyugatnémetországi város temetőjében az angolok bombái száz sírt romboltak össze. Egy másik légitámadás alkalmával egy templom teteje pusztult el, s a közelben egy ember és néhány szarvasmarha elpusztult. Egy másik bomba egy skála udvarára esett. Váratlan fordulat: ÁVaRMplstaBizetik ki a régi postatakarékpénztár! betéteket? Bartha Ignác dr : „A jövő héten Bucurestibe utazom, hogy a pénzügyminiszterrel tárgyaljak a kérdésről" Magyar képviselő részletes nyilatkozata a váratlan eseményről Cluj (Kolozsvár), július 30. Néhány hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a román kormány nevében Maneanu PTT igazgató hivatalosan közölte Bartha Ignác dr kolozsvári magyar képviselővel, hogy április elsején megkezdik a régi magyar postatakarékpénztári betétek fizetését. Ez a bucuresti elöntés annyit jelentett, hogy az erdélyi magyar magángazdaság vagyona 65 és fél millió lejjel gyarapszik. Április elseje óta négy hónap telt el, de a fizetések még nem kezdődtek meg. Arról, hogy húsz év óta miért késik a ki- , fizetés és újabban milyen okok miatt tolódott el a folyósítások határideje,s a következőkben tájékoztathatjuk az érdekelt betéteseket és a magyar közvéleményt. A VITA AZ ÁTVETT ÉRTÉKEK KÖRÜL A főhatalomváltozás idején a román felségjog alá került területek magyarsága 151 millió aranykorona betéttel rendelkezett a postatakarékpénztárakban. A betétek rendezésére és kifizetésére — a trianoni békeszerződés értelmében — 1922 novembeer 7-én Budapesten egyezmény jött létre a román, jugoszláv, csehszlovák államok és Magyarország között. A megegyezés értelmében Magyarország kötelezte magát arra, hogy átadja a román, jugoszláv és csehszlovák államok területére került betétesek betétjeinek aranyfedezetét. A magyar állam még abban az évben 21 millió lejt, 4-5 millió aranykorona értékű aranykötvényt és nagyobb névértékű magyar járadékkötvényt juttatott el a román pénzügyminisztériumhoz. A betétek kifizetése azonban ennek ellenére is késett, mégpedig egy jogi tévedés miatt. A román pénzügyminisztérium ugyanis arra az álláspontra helyezkedett," hogy a posta meglevő tartalékaiból kell kifizesse a betéteket és ezért a magyar államtól erre a célra átvett értékeket nem utalta át a posta vezérigazgatóság értékosztályának. Ebbe jogi vita támadt, később pedig tárgyalások útján igyekeztek a nehézségeket áthidalni. A tárgyalások évekig húzódtak a posta és a pénzügyminisztérium között, végül azután ahhoz a megállapodáshoz vezettek, hogy a minisztérium részletekben átadja a postának a magyar államtól átvett érékeket. BARTHA KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A PARLAMENTBEN Néhány hónappal ezelőtt a Románi Magyar Népközösség Birtha Igráedr kolozsvári magyar képviselőt bízta meg azzal hogy a postatakarékpénztári betétek kifizetését a kormánynál megsürgesse. Bartha dr Bucurestiben megállapította, hogy a pénzügyminisztérium az elmúlt évek során a magyar államtól átvett értékek nagy részét befizette már a postának és ezért a képviselőházban felszólalt és kérte a kifizetések megkezdését. A megindult mozgalom eredménnyel járt, a kormány elhatározta, hogy a fizetéseket 1940 április elsején megkezdik és erről a PTT vezérigazgatósága hivatalosan értesítette is Bartha Ignác dr képviselőt. Az értesítés szerint az átszámítási kulcs egy a kettőhöz lesz, tehát például százezer korona betétért 50 ezer lejt kap a betétes. A HATEZER NAGYVÁRADI BETÉTES Április elsején azonban — mint fent írtuk — a kifizetések megakadtak. Ennek oka — akkor — a következő volt: Nagyváradról fellépett egy egyesület, amely azt kérte, hogy a posta az ő tagjainak együttesen fizesse ki a betéteket. A postatakarékpénztári érdekelt betétesek száma 22 ezer. Ebből a régi postatakarékpénztári betétesek nagyváradi egyesülete 6000 tagot számlál. Ez az egyesület azért alakult, hogy kivívja a betétek fizetését. A nagyváradi egyesültet igénye megzavarta a posta döntését amely szerint a betéteket személyek szerint fizetik. Végül Niescu postaügyi államtitkár április végén utasította a PTT vezérigazgatóságot, hogy a kifizetéseket a következő módon folytassák le: a nagyváradi egyesület 6000 tagja számára a betéteket egy összegben fizessék ki az egyesület vezetőségének, a többi betétest, tehát a fennmaradó 16 ezer igényjogosultat pedig személyenként elégítsék ki. VÁRATLAN FORDULAT: CSAK ÉRTÉKPAPÍRBAN FIZETNEK? A kifizetések azonban májusban sem kezdődtek meg. Telt az idő, a figyelmet a világesemények kötötték le és csak mondtuuk ki, július végén hogy a kifizetések tekintetében megváltozott a hoatilos álláspont. Erről a kedvezőtlen fontólíró, Bartha Ignác dr, az ügy vitelével megbízott magyar képviselő a Bt. útján a következőkben tájékoztatja a magyar közvéleményt: — A postaügyi vezérigazgatóság és a pénzügyminisztérium — mondotta Bartha dr — úgy döntött, hogy nem készpénzben, hanem értékadrokban fizetik ki a betéteseket. A döntés ellen természetesen azonnal ellenvetéssel éltünk és kimutattuk a következőket: 1. Az 1922-iki budapesti egyezmény értelmében a betéteket készpénzben kell kifizetni. 2. A magyar állam a betétek aranyfedezete fejében még 1922-ben 21 millió lej készpénzt utalt át a román kormánynak. 5. A régi bécsi postatakarók bukovinai betéteseit két évvel ezelőtt szintén készpénzben fizették ki. Azután külön kihangsúlyozik, hogy a papírokban történő kifizetés már azért sem lehetséges, mert a kötvények címlete olyan nagy, hogy ez a személyek szerinti kifizetéseket lehetetlenné teszi. Hogyan fizessenek ki például mondjuk 20 ezer lejt egy betétesnek olyan kötvényből, amelynek névértéke 100 ezer lej? — Maneanu PTT igazgató a kifizetések megkönnyítésére azt kérte, hogy a betéteket kis címletű kötvényekbe* fizessék ki. A pénzügyminisztérium azonban ezt a kérést elutasította. — A jövő héten Bucurestibe utazom és a pénzügyminisztériumban fogok tárgyalni a kérdésről. (ruffy) ». 9 Antiasifas delei kezdi men müljövetfi az Országos Nogor Soros Egifesnel Az OMIE ALAPSZABÁLYAIT AZ IPARKAMARÁK SZÖVETSÉGE KEDVEZŐ VÉLEMÉNYEZÉSSEL A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMHOZ KÜLDTE ÁT — RENDKÍVÜLI ÉRTEKEZLET KOLOZSVÁRON AZ ALAPSZABÁLY EGYES PONTJAINAK MÓDOSÍTÁSA MIATT — ELKÉSZÜLT A RÉSZLETES MUNKATERV A SZAKTANFOLYAMOK MEGSZERVEZÉSÉRŐL Cluj (Kolozsvár), július 30. Néhány héttel ezelőtt nyilatkozatot közülünk Teleki Ádám gróf magyar képviselőtől. ..z Országos Magyar Iparos Egyesület egyik. .nökéről, aki részletesen ismertette az OMIE munkatervét, a szervező munkát és azokat a cőkitűzéseket, amelyek az egyesületet munkájában vezetni fogják. Teleki Ádám nyilatkozatában közölte azt is, hogy az egyesület alapszabályai az illetékes fórum előtt fekszenek és annak véleményezése dönti el a kormány jóváhagyását. „KEDVEZŐ VÉLEMÉNYEZÉSSEL A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER ELÉ KERÜLTEK AZ ALAPSZABÁLYOK“ Most ismét felkerestük a magyar képviselőt, aki az alábbiakban ismertette az OMIE történetének újabb eseményeit. — Az 1930 január 11-iki törvénnyel tudvalevőleg módosították a jogi személyiségekről szóló 1924. évi törvény harmadik szakaszát és a módosítás szerint az új iparos szervezetek alapszabályait a minisztériumi jóváhagyás elétt az ipari és kereskedelmi kamarát szövetségének kell véleményeznie. Az OMIE alapszabályait tehát ide terjesztettük be. A szövetség a múlt hó 19-én tartott ülésén foglalkozott alapszabályainkkal és bár azokat kedvező véleményezéssel küldte át a nemzetgazdasági miniszterhez, mégis bizonyos módosításokat ŐSZ.köZölt. — Milyen természetűek ezek a módosítások? — Ezek bizonyos félremagyarázásokból származtak. A bizottság ugyanis néhány pontnál tévesen értelmezte az alapszabályok eredeti szellemét és ezért eszközölt több módosítást. A módosított alapszabályok tehát ebben a pillanatban a nemzetgazdasági miniszter előtt fekszenek. A módosítások miatt szükségessé vált, hogy Kolozsváron sürgősen szűkkörű értekezletet tartsunk és ezen megvitassuk a kérdéseket. Az értekezlet megvizsgálta, hogy mely módosításokat tehetünk magunkévá és melyeket ked visszautasítanunk. MIT HATÁROZOTT A KOLOZSVÁRI ÉRTEKEZLET ? Álláspontunkat határozatba foglaltuk és azt endokirat formájában az elnökség több tagja és Jancsó ar ügyész a jövő héten Bucurestiben átadja a nemzetgazdasági miniszternek. Minden reményünk megvan arra, hogy a minisztérium már a közeljövőben megküldi a kedvező értesítést a kolozsvári ügyészséghez arról, hogy az OMIE-t jogi személyiségnek ismerték el és így az egyesület megkezdheti működését. Az OMIE, a jelek szerint, tevékenységét augusztus elején kezdi meg. Addig is a legélénkebb kapcsolatot tartjuk fenn a magyar iparos vezetőkkel és a Népközösség Iparos Osztálya is lendületes munkát fejt ki. A SZAKTANFOLYAMOK, A MAGYAR IPAROS TOVÁBBKÉPZÉSE — Az értekezlet foglalkozott még az OMIE munkatervének legfontosabb pontjával, az ipari továbbképzés kérdésével. A szaktanfolyamokra, ezeknek megszervezésére részletes tervet dolgoztunk ki, amelyet az értekezlet elé terjesztettem. — Reméljük — fejezte be nyilatkozatát Teleki Ádám —, hogy a magyar iparos megérti az ipari továbbképzés fontosságát és élni fog azzal a művelődési lehetőséggel, amelyet számára a szaktanfolyam nyújt. A brassói n. é. közönség szives tudomására hozom, hogy a Woisa Miháy-u. 4 szám alatt egy teljesen újonnan berendezett first-Mrászizletet nyitottam. Aki a pontos és lelkiismeretes kiszolgálásra súlyt helyez, kérem keresse fel bizalommal üzletemet. " fodrászüzlet, Pittl B. Wleisz-Mihély u 4 sz.i .Modern" 3 oldal TESTA a&ontud csillapít HAVI TISZTULÁS, FEJFÁJÁS IDEGZSÁBA* FOGFÁJÁS* INFLUENZA ÉS HŰLÉSNÉL