Brassói Lapok, 1940. augusztus (46. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

1940. au­gusztu­s 1 A salzburgi tárgyalások befejezése után Hitler a hack­­térre utazott H A német légi haderőre döntő elleni szerep vár a brit szigetek (Berlin, Raptor) A német légi haderő döntő szerepet játszik majd az Anglia elleni támadásban. Ehhez megvan minden előnye, mert Bresttől egészen Norvégia északi csúcsáig az összes támaszpontok birtokában van és a távolságok is egészen összezsugorodtak. Az Angliát a szárazföldtől elválasztó tengernek megvan az az előnye, hogy a német gé­pek meglepetésszerűen közelíthetik meg az angol partokat. Mindehhez hozzájárul még, hogy az olasz repülőgépek a Földközi-tengeren és Északafrikában lekötik az angol légi haderő jelentős részét. A német légi haderő előnyös helyze­tét rövidesen be is fogja bizonyítani. Berlini jelentés szerint Hitler a salzburgi tárgyalások után a hadműveletek színhelyére utazott, hogy személyesen részt vegyen az Anglia elleni általános támadás megindításá­nál. A Telegrapho című olasz lap szerint a németek kiéheztetéssel akarják bevenni Lon­dont s ezért teljesen el akarják szigetelni a külvilágtól. Ez a jelentősége a legutóbbi na­pokban megindult és azóta megszakítás nél­kül folytatódó hatalmas német légitámadások­nak. ANGOL BESZÁMOLÓ A LEG­UTÓBBI LÉGI TÁMADÁSRÓL (London, Radar) A Reuter-ügynökség részleteket közöl a legutóbbi német lé­gitámadásról, amelyet Délanglia kikö­tői ellen intéztek hétfőn hajnalban. A támadás nyomán kifejlődött légi ütkö­zet során félóra alatt 15 gépet vesztett a német légi haderő. Harminc Junkers bombavető 50 Messerschmiedt vadász­gép kíséretében kísérletet tett arra, hogy meglepetésszerűen támadja meg a ki­kötőket. Az angol vadászgépek azonban résen voltak és nyomban felvették a harcot a támadókkal. Sikerült nekik néhány Száz méterrel a német bomba­vetők fölé kerülniük és az így nyugta­lanított német gépeket akadályozták a bombavetésben. A német vadászgépek közül nyolcat lelőttek. (Berlin, Rador) A DNR részleteket közöl a Németország ellen intézett leg­utóbbi angol légitámadásokról. A júli­us 22-ről 23-ra virradó éjszaka az angol repülők egy északnyugatnémetországi város temetőjére dobtak bombákat, a­melyek négy sírt elpusztítottak. A 24-ről 25-re virradó éjszaka egy nyu­gatnémetországi város temetőjében az angolok bombái száz sírt romboltak össze. Egy másik légitámadás alkalmá­val egy templom teteje pusztult el, s a közelben egy ember és néhány szarvas­­marha elpusztult. Egy másik bomba egy skála udvarára esett. Váratlan fordulat: ÁVaRMplstaB­izetik ki a régi postatakarékpénztár! betéteket? Bartha Ignác dr : „A jövő héten Bucurestibe utazom, hogy a pénzügyminiszterrel tárgyaljak a kérdésről" Magyar képviselő részletes nyilatkozata a váratlan esem­ényről Cluj (Kolozsvár), július 30. Néhány hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a román kormány nevében Maneanu PTT igazgató hivatalosan kö­zölte Bartha Ignác dr kolozsvári m­a­gyar képviselővel, hogy április elsején megkezdik a régi magyar postatakarék­pénztári betétek fizetését. Ez a bucures­­ti elöntés annyit jelentett, hogy az er­délyi magyar magángazdaság vagyona 65 és fél millió lejjel gyarapszik. Áp­rilis elseje óta négy hónap telt el, de a­­ fizetések még nem kezdődtek meg. Ar­ról, hogy húsz év óta miért késik a ki- , fizetés és újabban milyen okok miatt­­ tolódott el a folyósítások határideje,s a következőkben tájékoztathatjuk az ér­dekelt betéteseket és a magyar közvé­leményt. A VITA AZ ÁTVETT ÉRTÉKEK KÖRÜL A főhatalom­változás idején a román felségjog alá került területek magyar­sága 151 millió aranykorona betéttel rendelkezett a postatakarékpénztárak­ban. A betétek rendezésére és kifizeté­sére — a trianoni békeszerződés értel­mében — 1922 novembeer 7-én Buda­pesten egyezmény jött létre a román, jugoszláv, csehszlovák államok és Ma­gyarország között. A megegyezés értel­mében Magyarország kötelezte magát arra, hogy átadja a román, jugoszláv és csehszlovák államok területére került betétesek beté­tjeinek aranyfedezetét. A magyar állam még abban az évben 21 millió lejt, 4-5 millió aranykorona érté­kű aranykötvényt és nagyobb névérté­kű magyar járadékkötvényt juttatott el a román pénzügyminisztériumhoz. A betétek kifizetése azonban ennek elle­nére is késett, még­pedig egy jogi té­vedés miatt. A román pénzügyminisz­térium ugyanis arra az álláspontra he­lyezkedett," hogy a posta meglevő tarta­lékaiból kell kifizesse a betéteket és ezért a magyar államtól erre a célra át­vett értékeket nem utalta át a posta ve­zérigazgatóság értéko­sztályának. Ebbe jogi vita támadt, később pedig tárgya­lások útján igyekeztek a nehézségeket áthidalni. A tárgyalások évekig húzód­tak a posta és a pénzügyminisztérium között, végül azután ahhoz a megálla­podáshoz vezettek, hogy a minisztérium részletekben átadja a postának a ma­gyar államtól átvett érékeket. BARTHA KÉPVISEL­Ő FELSZÓ­LALÁSA A PARLAMENTBEN Néhány hónappal ezelőtt a Román­­i Magyar Népközös­ség B­irtha Igr­áe­dr kolozsvári magyar képviselőt bízta m­eg azzal hogy a postatakarékpénztári be­tétek kifizetését a kormánynál megsür­gesse. Bartha dr Bucurestiben megálla­pította, hogy a pénzügyminisztérium az elmúlt évek során a magyar államtól át­vett értékek nagy részét befizette már a postának és ezért a képviselőházban felszólalt és kérte a kifizetések megkez­dését. A megindult mozgalom eredménnyel járt, a kormány elhatározta, hogy a fi­zetéseket 1940 április elsején megkez­dik és erről a PTT vezérigazgatósága hivatalosan értesítette is Bartha Ignác dr képviselőt. Az értesítés szerint az át­számítási kulcs egy a kettőhöz lesz, te­hát például százezer korona betétért 50 ezer lejt kap a betétes. A HATEZER NAGYVÁRADI BETÉTES Április elsején azonban — mint fent írtuk —­ a kifizetések megakadtak. En­nek oka — akkor —­ a következő volt: Nagyváradról fellépett egy egyesü­let, amely azt kérte, hogy a posta az ő tagjainak együttesen fizesse ki a beté­teket. A postatakarékpénztári érdekelt betétesek száma 22 ezer. Ebből a régi postatakarékpénztári betétesek nagy­váradi egyesülete 6000 tagot számlál. Ez az egyesület azért alakult, hogy kivívja a betétek fizetését. A nagyváradi egye­sültet igénye megzavarta a posta döntését amely szerint a betéteket személyek szerint fizetik. Végül Ni­escu postaügyi államtitkár április végén utasította a PTT vezérigazgatóságot, hogy a kifize­téseket a következő módon folytassák le: a n­agyváradi egyesület 6000 tagja számára a betéteket egy összegben fi­zessék ki az egyesület vezetőségének, a többi betétest, tehát a fennmaradó 16 ezer igényjogosultat pedig személyen­ként elégítsék ki. VÁRATLAN FORDULAT: CSAK ÉRTÉKPAPÍRBAN FIZETNEK? A kifizetések azonban májusban sem kezdődtek meg. Telt az idő, a figyelmet a világesemények kötötték le és csak m­on­­dtuu­k­ ki, július végén hogy a ki­fizet­ések tekintetében megváltozott a h­oat­ilos álláspont. Erről a kedvezőtlen fontól­­író, Bartha Ignác dr, az ügy vi­telével megbízott magyar képviselő a B­t. útján a következőkben tájékoz­tatja a magyar közvéleményt: — A postaügyi vezérigazgatóság és a pénzügyminisztérium — mondotta Bar­tha dr — úgy döntött, hogy nem kész­pénzben, hanem értéka­d­rokban fizetik ki a betéteseket. A döntés ellen termé­szetesen azonnal ellenvetéssel éltünk és kimutattuk a következőket: 1. Az 1922-iki budapesti egyezmény értelmé­ben a betéteket készpénzben kell kifi­zetni. 2. A magyar állam a betétek aranyfedezete fejében még 1922-ben 21 millió lej készpénzt utalt át a román kormánynak. 5. A régi bécsi postataka­­rók bukovinai betéteseit k­ét évvel ez­előtt szintén készpénzben fizették ki.­­ Azután külön kihangsú­lyoz­ik, hogy a papírokban történő kifizetés már azért sem lehetséges, mert a köt­vények címlete olyan nagy, hogy ez a személyek szerinti kifizetéseket lehetet­lenné teszi. Hogyan fizessenek ki pél­dául mondjuk 20 ezer lejt egy betétes­nek olyan kötvényből, amelynek névér­téke 100 ezer lej? — Maneanu PTT igazgató a kifizeté­sek megkönnyítésére azt kérte, hogy a betéteket kis címletű kötvényekbe­* fi­zessék ki. A pénzügyminisztérium azon­ban ezt a kérést elutasította. — A jövő héten Bucurestibe utazom és a pénzügyminisztériumban fogok tár­gyalni a kérdésről. (ruffy) ». 9 An­tiasifas delei kezdi men müljövetfi az Országos Nogor Soros Egifesnel Az OMIE ALAPSZABÁLYAIT AZ IPARKAMARÁK SZÖVETSÉGE KEDVEZŐ VÉLEMÉNYEZÉSSEL A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMHOZ KÜLDTE ÁT — RENDKÍVÜLI ÉRTEKEZLET KOLOZSVÁRON AZ ALAPSZABÁLY EGYES PONTJAINAK MÓDOSÍTÁSA MI­ATT — ELKÉSZÜLT A RÉSZLETES MUNKATERV A SZAKTANFOLYAMOK MEGSZERVEZÉSÉRŐL Cluj (Kolozsvár), július 30. Néhány héttel ezelőtt nyilatkozatot közül­ünk Teleki Ádám gróf magyar képviselőtől. ..z Országos Magyar Iparos Egyesület egyik­­. .nökéről, aki részletesen ismertette az OMIE munkatervét, a szervező munkát és azokat a c­őkitűzéseket, amelyek az egyesületet mun­kájában vezetni fogják. Teleki Ádám nyilatk­­­ozatában közölte azt is, hogy az egyesület alapszabályai az illetékes fórum előtt feksze­nek és annak véleményezése dönti el a kor­mány jóváhagyását. „KEDVEZŐ VÉLEMÉNYEZÉSSEL A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER ELÉ KERÜLTEK AZ ALAPSZABÁ­LYOK“ Most ismét felkerestük a magyar képvise­lőt, aki az alábbiakban ismertette az OMIE történetének újabb eseményeit. — Az 1930 január 11-iki törvénnyel tudva­levőleg módosították a jogi személyiségekről szóló 1924. évi törvény harmadik szakaszát és a módosítás szerint az új iparos szerveze­tek alapszabályait a minisztériumi jóváhagyás elétt az ipari és kereskedelmi kamarát szö­vetségének kell véleményeznie. Az OMIE alap­szabályait tehát ide terjesztettük be. A szö­vetség a múlt hó 19-én tartott ülésén foglal­kozott alapszabályainkkal és bár azokat ked­vező véleményezéssel küldte át a nemzetgaz­dasági miniszterhez, mégis bizonyos módosí­tásokat ŐSZ.köZölt. — Milyen természetűek ezek a módosítá­sok? — Ezek bizonyos félremagyarázásokból származtak. A bizottság ugyanis néhány pont­nál tévesen értelmezte az alapszabályok ere­deti szellemét és ezért eszközölt több módo­sítást. A módosított alapszabályok tehát eb­ben a pillanatban a nemzetgazdasági minisz­­ter előtt fekszenek. A módosítások miatt szükségessé vált, hogy Kolozsváron sürgősen szű­kkörű értekezletet tartsunk és ezen meg­vitassuk a kérdéseket. Az értekezlet meg­vizsgálta, hogy mely módosításokat tehetünk magunkévá és melyeket ked visszautasíta­nunk. MIT HATÁROZOTT A KOLOZSVÁRI ÉRTEKEZLET ? Álláspontunkat határozatba foglaltuk és azt end­okirat formájában az elnökség több tagja és Jancsó ar ügyész a jövő héten Bu­curestiben átadja a nemzetgazdasági minisz­ternek. Minden reményünk megvan arra, hogy a minisztérium már a közeljövőben meg­küldi a kedvező értesítést a kolozsvári ügyészséghez arról, hogy az OMIE-t jogi sze­mélyiségnek ismerték el és így az egyesület megkezdheti működését. Az OMIE, a jelek szerint, tevékenységét augusztus elején kezdi meg. Addig is a legélénkebb kapcsolatot tart­juk fenn a magyar iparos vezetőkkel és a Népközösség Iparos Osz­tálya is lendületes munkát fejt ki. A SZAKTANFOLYAMOK, A MAGYAR IPAROS TOVÁBBKÉPZÉSE — Az értekezlet foglalkozott még az OMIE munkatervének legfontosabb pontjával, az ipari továbbképzés kérdésével. A szaktanfo­lyamokra, ezeknek megszervezésére részletes tervet dolgoztunk ki, amelyet az értekezlet elé terjesztettem. — Reméljük — fejezte be nyilatkozatát Te­leki Ádám —, hogy a magyar iparos megérti az ipari továbbképzés fontosságát és élni fog azzal a művelődési lehetőséggel, amelyet szá­mára a szaktanfolyam nyújt. A brassói n. é. közönség szives tu­­domására hozom, hogy­ a Woisa Mihá­y-u. 4 szám alatt egy tel­jesen újonnan berendezett first-Mrászi­zletet nyitottam. Aki a pontos és lelkiisme­retes kiszolgálásra súlyt helyez, kérem keresse fel bizalommal üzletemet. " fodrászüzlet, Pittl B. Wleisz-Mihély­ u 4 sz.i .Modern" 3 oldal TESTA a&ontud csillapít HAVI TISZTULÁS, FEJFÁJÁS IDEGZSÁBA* FOGFÁJÁS* INFLUENZA ÉS HŰLÉSNÉL

Next