Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 1. A-K (Budapest, 1993)
G
Benedek csontjai évtizedeken át nyugodtak, 1951- ben a Grősz-per kapcsán egyetlen éjszaka alatt elpusztították, s a bejáratot biztonsági okokra hivatkozva befalazták. 1961-ben abban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Int. karsztvízmegfigyelő állomást alakított ki, majd annak megszűnése után raktárként üzemelt. 1989-ben az egyház visszakapta, s ott újra sziklakápolnát alakított ki, amely 1992-ben nyílt meg. gellérthegyi boszorkányok: az első irodalmi adatok a ~ról 1656-ból valók. A népi hitvilágban a Gellért-hegy országszerte a boszorkányok legjelentősebb gyülekezőhelye volt. Csokonai Vitéz Mihály írta: „Azzal tartja az együgyű nép, hogy a vén banyák éjtszakánként megnyergelve az embereket a Szent Gellért hegyére járnak rajtok borsért”. A boszorkánygyűléseket bizonyos alkalmakkor tartották, amikor a boszorkánynak tartott személyeket varjú, macska, holló, vagy más állat formájában maga az ördög hívta meg. A Gellért-hegy korábban pogány kultusz színtere lehetett, ezért alakulhatott ki a hozzá kapcsolt mondakör. A mai boszorkányperekben gyakran találunk utalást arra, többször említik a „Szentgellértre való járást”. A néprajzkutatás azt is kiderítette, hogy az ország más vidékein is gyakran a közeli hegyet vagy dombot - amelyet boszorkánytanyának véltek - Szentgellértnek nevezték. Az 1686-os visszavívás után sem Budán, sem Pesten nem voltak boszorkányperek. A 18. sz.ban, a Gellért-hegy ÉNy-i oldalán a szikláknál végeztek boszorkányűzést. A csakis férfiak által végzett szertartás később tréfás játékká szelídült, és mint „stanicli tánc” még a 20. sz. derekán is divatozott a budai vendéglők udvarán. Ez abból állt, hogy a játékosok egyike - akinek nadrágjára hátul hajtogatott papírt tűztek - guggolva körbejárt és azt mondogatta: „gyújtsák meg a staniclit”. A mögötte settenkedők égő gyertyával próbálták ezt megtenni. - írod. Dömötör Sándor: A boszorkányok gyűlése a néphitben (Ethnographia, 1939). gellérthegyi búcsú: -»búcsúk Gellérthegy u. (I. Krisztina tér-Naphegy u.): 13. sz.: villa (Fischer József és Detoma Alfonz, 1911). Gellért téri hidroplánkikötő: ->repülőterek GEIMERALIMPEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat: —»külkereskedelem Generalkommando német ’főhadparancsnokság’): 1740-1883 között a császári és kir. hadsereg legfőbb katonai parancsnoksága Mo.-on. Kezdetben Pozsonyban, majd 1773-tól Budán állomásozott. Az 1853-as átszervezés után a 3. hadsereg parancsnokságává alakult át. Nevezetes vezénylő tábornokai: gr. Pálffy János (1740-51), br. Alvinczy József (1798- 1810), Benedek Lajos (1860), br. Edelsheim-Gyulay Lipót (1872). 1883-ban megszűnt. Utóda a 4. hadtestparancsnokság volt. Irod. Magyarország hadtörténete 1. kötet (Bp., 1984). Genius Könyvkiadó Rt.: 1920-ban létesült a Múzeum krt. 3. sz. alatt Lantos Adolf antikvárius és kiadó cégéből. Jeles kortárs mű írókat és színvonalas külföldi szerzőket adott ki, de megjelentette Balassi Bálint és Csokonai Vitéz Mihály kritikai kiadását is. 1933-ban a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.be olvadt be. Genthon István (Bp., 1903-Bp., 1969): művészettörténész. A Szépművészeti Múz. modern külföldi képtárát vezette. Sokat foglalkozott művészettopográfiával. Bp.-i vonatkozású m.: Budapest múltja és művészete (Bp., 1932); Budapest képeskönyv (Nyilas-Kolb Jenővel, Bp., 1933); Egy budai humanista aranycsészéje (Tanulmányok Budapest múltjából, III. Bp., 1934); Budapest a törökkorban (Fekete Lajossal, Bárányné Oberschall Magdával és Garády Sándorral, Bp., 1944); Budapest műemlékei (Összeállítás, Bp., 1951); Magyarország művészeti emlékei I—III. kötet (Bp., 1959-61). Geodéziai emlékpark (XIV. Bosnyák tér 5.): a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat székháza melletti kertben gyűjtötték össze a korábbi korok földmérési jeleit: a kő- és vasoszlopokat, műszerasztallapokat. A szabadtéri bemutató terület kiegészíti az Orsz. Műszaki Múz.-mal az int. földszintjén közösen létesített műszerkiállítást. — A geodéziai jelek szolgálták a városhatárok megjelölését, építmények, közművek kitűzését, birtokrendezéseket, valamint a térképészetet. A ~ban felállított legrégebbi jel, egy 30 q-s kőoszlop, egykor Pest és Szentlőrinc községek határtöréspontját jelölte. Három 15-18 q súlyú faragott kőoszlop Pest, Buda és Óbuda egyesítése után jelezte az új főv. széseit Békásmegyer, Üröm és Promontor határán. Az emlékpark ritkasága egy piszkei vörös mészkőből faragott oszlop. Ezekkel egykor a főv. külterületén a magassági alappontokat jelölték. geotermikus energia: a földkéreg hőmérséklete a Föld belseje felé a mélyfúrások, bányászati feltárások, alagút-építkezések tanúsága szerint törvényszerűen növekszik. A növekedést általában a geotermikus (földmelegségi) mélységi fokozattal adjuk meg. Ezzel azt a mélységszakaszt jelöljük méterben, amennyivel a mélység felé haladni kell 1 ° C hőmérséklet-emelkedés eléréséhez. A geotermikus mélységi fokozat reciprok értékét hőmérsékleti (geotermi A Szent Iván-barlang a Gellért-hegyen (M. Schwindt tusrajza, 1839) geotermikus energia 495