Salamon Ferenc: Budapest története 2. (Budapest, 1885)
XV. Fejezet. I. Lajostól I. Mátyásig
356 BUDAPEST TÖRTÉNETE. II. RÉSZ. lünk azután budai birákul olyan szűcs és mészáros neveket, melyek azt gyanittatják, hogy magyarok lehettek az 1462-diki főtisztviselők, — hanem sokáig ismét idegen s majd mind német családnevek tűnnek fel. Zsigmond 1465-ben a magyarországi városok számára országos törvényt alkot. Ez azonban nem tartalmaz olyat, mi Budára nézve uj nyereség vagy veszteség lett volna. Még az áru-megállitás jogának csak külföldiekre szoritása is megvolt Nagy Lajos alatt. — Azonban a balparti Pest ezen időtájban emancipálta magát a függés alól, melyben őt a budavári község tartotta. Legalább 1413-ban már Pest városának maga választotta bírája van. Ez az első ismeretes birája Pestnek. Becsületes magyar neve Péntek volt.) Mellette öt esküdtet találunk az oklevélben megnevezve, de tudjuk máshonnan, hogy az esküdtek száma hat volt Zsigmond alatt. Miután Budának tizenkét esküdtje volt, Pest csak féltanácsu város akkor. Mikép jutott a balparti város a függetlenség ezen mértékéhez? Igen egyszerűen. Zsigmond király, ki 14i6. óta Európának legmagasb rangú fejedelme, azaz császár is volt, számos gyönge pillanatainak egyikében ezer forintot kért kölcsön Buda városától. Úgy látszik, ott már ki volt meritve vagy a pénztár vagy a király hitele, s pénz helyett hódolatteljes szólásformákkal fizették ki. A pesti polgárok sem voltak restek. Mindjárt összeteremtették az ezer forintot s a trón zsámolyánál rakodtak ki vele, nak olvasható. Rauzan betű szerint franczia, Garonne-melléki helynév. De lehet morva vagy cseh, ha a ch-t ss-nek veszszük. Lehet dalmát név elnémetesítve a Rausanból (Ragusan). *) Podhraczky kézirata a magyar n. múzeumban. II. 481. Ott Bentheknek van irva. A XV. századbeli más adatok arra mutatnak, hogy a Péntek család óbudai volt. Az esküdtek neve sem német ugyanazon (1413-diki) oklevélben: Sartor (Szabó) Márton, Pakas Mihály, Ténnyé Mátyás, Deák Egregius (?) és Mészáros János.