Budapest, 1971. (9. évfolyam)
1. szám január - A címlapon: Az Országháza díszlépcső csarnoka (Czeizing Lajos felvétele)
A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V.József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60,- Ft egy évre ... 120,— Ft : 71.0002 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE ÁLTALÁNOS VÁROSRENDEZÉSI TERVE III. Győrffi Lajos: Úthálózat és közúti létesítmények 7 Halász Zoltán: Az MTA Biokémiai Intézete . 16 Dr. Jenei Károly — Dr. Szekeres József: A 75 éves budapesti autóbuszgyártás 18 Vargha Balázs: Karinthy Frigyes badar Budapestje 21 FÓRUM Bozóky Éva: Óvodaügyben 28 Vincze Oszkár: Civilizációs szennyinvázió 32 Tarjányi Sándor: Az 1920-as restauráció a Városházán 35 VÁROS AZ IDŐBEN XIX. Zolnay László: Búcsú a középkor Budájától.. 37 A címlapon: Az Országháza díszlépcső-csarnoka (Czeizing Lajos felvétele) Balra: Rékassy Csaba rézmetszete (részlet) A hátsó boritón: ifj. Pieter Breughel: Falusi búcsú (részlet). Id. Schiller Alfréd reprodukciója (A Szépművészeti Múzeum tulajdona) IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1971 JANUÁR Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC,a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Az egyén és a közösség együttes javáért Nyers Rezső látogatása a „Budapest" szerkesztőségében Hagyománya már lapunknak, hogy a januári szám előkészítésekor meghívjuk szerkesztőségünkbe a magyar közélet egy-egy vezető személyiségét. Ez évben Nyers Rezső, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta el meghívásunkat. Nyers Rezső pesti, közelebbről kispesti, Wekerle-telepi. Édesapja vasas, a Ganz Gyárban dolgozott, míg az 1931-es sztrájk miatt feketelistára nem került. Édesanyja szövőnő volt a Hungaria Jacquardban. Nyers Rezső elemibe Kőbányán járt, abban az időben nagyanyjánál lakott az Alkér utcában. A polgárit pedig a Gyáli úti Fővárosi Polgári Iskolában végezte. Szülei a fővárosi polgári iskolát jobbnak tartották, mint a telepi állami iskolákat. (Amiben igazuk is volt. Hogy mást ne említsünk: a Wekerletelep iskoláiban — minthogy „Pest megye" — mezőgazdaságtant tanítottak, munkásgyerekeknek. Érdekességként megemlítjük egyébként, hogy pár évvel Nyers Rezső előtt ugyanabban a Gyáli úti polgáriban végzett Fock Jenő is. És még valamit. Mintha jellemző vonás volna ez a munkásvezetők életében: a szülők hallatlan gondja, hogy gyermekeiknek az elérhető legjobb iskoláztatást nyújtsák. Talán emlékeznek még rá olvasóink: Kádár János édesanyja például azért költözött Pestre 1918-ban, hogy fia fővárosi iskolákban tanulhasson.) Ezután egy kisebb, de szervezett lipótvárosi nyomdába került tanulónak, majd a felszabadulásig — egy rövid szakszervezeti „fekete függetlenítéstől" eltekintve — különböző pesti nyomdákban, a szakmájában dolgozott. A munkásmozgalmat családi körben ismerte meg, úgyszólván még serdülőként kezdett politizálni. 1933—37 között, a fasizálódás kritikusabb éveiben, a politika bevonult már a Gyáli úti iskolába is. Emlékei szerint 1938 — tehát tizenöt éves kora óta —, a tagkönyve szerint 1939 óta vesz részt a mozgalomban. Aktív sportoló volt, egyidőben fedezetet játszott a KAC-ban, a mai Honvéd elődjében; ma is teniszezik, túrázik, autót vezet. A felszabadulás után apjával és öccsével részt vett a kispesti rendőrség megszervezésében. De még mielőtt „beöltözött" volna, más feladatot kapott: a kispesti szociáldemokrata pártszervezet helyettes titkára lett. Funkciói, mint abban az időben általában, sűrűn változtak, de valamennyi a fővároshoz kötötte. A pártegyesítés után rövid ideig Pest megyei szervező titkár lett, majd egyre közelebb került szűkebb érdeklődési köréhez, a közgazdasághoz: dolgozott a párt mezőgazdasági osztályán, a Szövoszban, volt élelmezési és pénzügyminiszter. Közben elvégezte a közgazdasági egyetemet is. Felesége történész, fia az apa mesterségét folytatja, szintén közgazdász. Megvan már az első unoka is. Szabadideje nagyon kevés, ez is jórészt kényszerpályán mozog. Jár színházba, moziba, kiállításokra. És olvas. Rengeteget olvas, de mint panaszolja: éppen mert rengeteget kell olvasnia, kevés az, amit igazán elolvashat. Budapest, 1975 Nagyon nehéz egy csaknem hétórás beszélgetés anyagát pár oldalon ismertetni. Megpróbáljuk kiragadni a szőnyegre került legfontosabb kérdéseket; talán sikerül valamelyest érzékeltetnünk az olvasókkal az atmoszférát is: a szókimondó nyíltságot és a vita szenvedélyességét. Mindenekelőtt azt kérdeztük, hogyan látja 1975 Budapestjét. Melyek lesznek a legérzékelhetőbb változások a budapestiek életében a negyedik ötéves terv végére? Nyers Rezső két dolgot emelt ki. Az egyik, ami jó: a korábbi tervperiódus 58 ezer lakásával szemben, e számjegyek fordítottja, legalább 85 ezer lakás épül föl. Valószínű hogy több, de legalább ennyi. Ez azt jelenti, hogy egy több mint negyedmilliós nagyváros épül föl Budapesten. Átalakul a városkép, egyre inkább uralkodó lesz és nyilván nagy változáson megy át a lakótelepi életforma. Sajátos szociológiai problémakör ez. A lakásépítkezésekkel párhuzamosan új mikrocentrumok keletkeznek, a kereskedelem, a szol- 1